Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-18 / 88. szám

SZEGED NÉPE Nagyböjti ea húsvéti váltásos népszokásaink A idők böjti fegyelme Szegeden is lgeu szigorú voi'. A böjti napokon csak kenyeret, sót As száraz növényi eledeleket volt szabad emu és csak egyszer ehettek napjában. Ennek az épületes önmegtagadó életnek számos példája és nyoma maradt fenn népünk körébon. A hivatalos enyhitések következtében már sokszor nem volna kötelezve a szigorú böjtre, különleges kikö ésekre, de apáinak jámbor élete megszentelte és igy 6 in megtartja Ökel A tanyákon még legutóbb is akadtak olyan emberek, akik a halat nem számítva, csak növényi eredetű táplálékot vetlek magukhoz. Még tejnémüvel sem éltek. Nem zsirrai, hanem olajjal főztek. Amint mondták csak olyant esznek, amit a harmat neveit. A böjtös eledelek számára kükön edényeket használtak. A bűnbánat, Krisztus szenvedésének emlékezete egyebekben is meglátszik- Tápén a nők sötét és egyszerű viseletében, a lányok violaszín pántlikájában is tükröződik n nagyböjt hangulata. Mulatozásról, muzsikáról és táncról természetesen régebben szó nem lehetett. Érdekes, hogy Tápén nagyböjt heteit, illetőleg vasárnapjait is meg tudják nevezni: 1. csonka hét és csonkavasárnap, 2. gnzsahét és guzsavasárRsp, 3. nevetten hét és nevetlen vasárnap, 4. sükethét és süketvasárnap, 5. fekete hét és feketevasárnap, 8. virágbét és virágvasárnap, 7. nagyhét. • X virágvasárnapi szentelt barka a szegedi népnek is kedvelt szentelménve. A család mindenik tagja elnyel belőle egy-egy szemet hideglelés ellen. Sándorfajván a barkával a haldokló ember feje fölött keresztet rajnainak, hogy kimúlása nyugodtabb legyen. A szegedi tanyákon égiháború idején a barkát szenteltgyertya lángjánál meggyújtják, a kémény alá tartják, hogy füstje eloszlassa a rossz I föl legeket. Hogy jószágokról a vészi jlávoltartsák; az ál-, vagy istállókü«zöb aU szentelt barkát tesznek. A baj és kár a gonosz lélek müve, a nzentelmények, szentelt tárgyak mesz•mire riasztják. • A nagyhét a vallásos előkészületnek különös ideje. Népünk lélekben mintegy átéli az Üdvözitö szenvedéseit. A stáeiójárá* mellett más érdele? nagyheti ájtatosság is ismer: Virágvasárnap 40 Miatyánk és ugyanannyi Űdvözlégyet, 1 Hiszekegyet mond el Kriszta* negyvennapi bőj'ölésének emlékeseiére Nagyhétfftn 33 Miatyánkot és Űdvözlégyet," 1 Hiszekegyet annak emlékezetére hogv az Üdvözítőt fö'dt életének 33-ik évében talajdon tanltvárva eladta Nagykedden 30 Miatyánkot és űdvözlégyet. 1 Hiszekegyet, hogy 30 ezüstpénzen ad'a et. Nagyszerdán 15 Miatyánkot és Üd vüzlégyet, 1 Hiszekegyet azoknak a fájdalmaknak emlékezetére, amelyeket Jézns fején a töviskorona okozott. Nagycsütörtökön 12 Miatyánkot és Üdvözlégvet 1 Hiszekegvet azért, hogv Jézust éppen legszomonibh állanofában hagyta el 12 tanitvánva Nagypénteken 5 Miatyánkot és Űdvözlégyet, 1 Hiszekegyet Krisztus öt sebének tiszteletére Nagyszombaton 40 Miatyánkot és Űdvözlégyet, 1 Hiszekegyet annak emlékezetére, hogy Jézus 10 óráig feküdt a koporsóban Húsvét napján ngvanannvit azért, hogv feltámadása ntán Jézus még 40 napig társalgott tanítványaival és az első hívekkel, Iparkodik abban is méltóvá lenni a föltámadás megünneplésére, hogy 6 is mintegy föltámad, uj életre kél a bán halálos rabságából. A szentségekhez járulás! népünk a húsvéti Időben igen szigorúan veszi, a gazda e» egész háznépétől megkövetelj Aki hanyagságból mégis elmulasztaná. nem méltó a húsvéti szentelt eledelek» vételére. * A nagyszombati ttizszentelések az alsóvárosi hívek szöllejükből visznek vesszőket, amelyeket szertartás alatt 9 tűzbe tartanak. Az igy megszentelt venyigéket aztán a szöllőnek, ese'leg szántóföldnek négy sarkába ássák el. Ez a szokás még középkori liturgikus gyakorlatnak nyomait őrizte meg. A venyigének a nagyszombati tüzszentelésen való népies alkalmazása azonban eddigi ismereteink szerint csak Szege den fordul elő. * Hazánkban különös fénnyel szokás nagyszombat délután a föltámadás' megünnepelni. Tudjuk.hogy a föltámadási körmenet csak Középeurópában ismeretes. Ilyenkor a négy világláj irányában szentségi áldásban szokták részesíteni a processió mély csendben térdeplő résztvevőit- Szeged-Alsóváros népe azonban az általános hazai szokástól eltérően áldás közben ezekei mondja elnyújtott, panaszos, éneklő hangon: Jézus, Jézus, .Jézus, Mária, Mária, Máriai Ezt mind a négy áldáskor megismétlik A szokás eredete a helyi néphagyományok szerint még a török időkbe nyúlik vissza. Egy alkalommal, talán éppen nagyszombati napon Szegednek asszonyokból gyermekekből, elaggott öregekből álló népe a templom köré épült kolostor falain belül kereseti menedéket a törökök ellen. A bennszoruliak Jézus és Mária nevéhez való sürü fohászkodással kérték volna az égi OKI MAG? ABORSZAti VASÁRNAP, 1943 április segítséget, ami nem is maradt el. A török azt gondolván, hogy a kolostor falain belül nagyobb keresztény sereg készül a szokásos Jézus, Máriakiállással a küzdelemre, megfordult és visszavonult. Valószínűbb azonban, hogy a szokás az úgynevezett húsvéti határjárásnak csökevényes maradványa, amely a középkorban még általános volt. Tápén a nők, még a legöregebb asszonyok is a föltámadt Jézus tiszteletérc tiszta fehér ruhában vesznek a körmeneten. SZ0GED1 BÁLINT Több mint 71 millió pengő volt egy évben a 72 szegedi ipariizem termelésének értéke 14 millió munkaóra a szegedi i art üzemekben — A vidéki városok rangsorában Szeged ipara az ipartelepek ezámát tekintve első, a terme1 s értéke a második helyen áll, Györ után — Tanulságos sta isztika szeged és 28 város iiaráról (A Délmagyarország munkatársától) Néhány nappal ezelőtt az iparügyi miniszter előadást tartott a magyar ipar szerepéről és ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a háború után elkerülhetetlen lesz az ország további iparosodása. Az iparosodás mar évekkel ezelőtt megindult és örvendetes jelenség, hogy a városok közt. Szegeden ia számottevő eredmény mutatkozik az iparosodási folyamat terén. Nemrég a Központi Statisz tkai Hivatal érdekes kimutatást állított ösz sze a városok fonlosabb ipari adatai ról. A statisztika 14 törvényhatosági és lő nagyobb megyei város ipari vona'kozásu adatait dolgozza fel, ezek közt Szeged adatait is A 30 város között, a fővárost és Újpestet kivéve Szegeden a legtöbb az üzemben lévő ipartelepek száma. A* 'Part termelés értéke tekintetéhen azonban, a kevesebb iparvállalattal rendelkező Győr városa felülmúlja Szegedet. A statisztikából megállapítható, bogy Szegeden átlag 72 ipartelepet tartanak üzemben és csupán egy a szünetelő ipariélep. Ezzel szemben Budapesten 153r> ipartelep működik. Baján 14 az ipar telepek száma. Debrecenben 59. GvCrben 56, Hódmezővásárhelyen 71. kassán 55. Kecskeméten 27. Komáromban 13, Miskolcon 29. Pécsett 59. Sopronban 82, Székesfehérváron 19, Ungváron 13, Békéscsabán 32 Budafokon 22, Érsekújváron 13. Kaposváron 30. Kifpesten 19, Mohácson 19 Munkácson 18, Nyíregyházán 15, Pápán 14, Pes'szenterzsébeten 41. Sa!go»arjánban 6, Szolnokon 20. Szombalhelyen 34. Újpesten 131, Vácon 26 az ipartelepek száma. Szeged tehát a v trónok rangsorában az ipartelepek számát tekintve, az első helyen áll. Érdekes a kimutatásnak as a része is, mely a megdolgozott üzemnapokrá) szól. A 72 szegedi üzemnél 20.698 volt a teljesített üzemnapok száma. Ebben a tekintetben a városok kózt természetesen a fővárost nem számi'juk — Szeged vezet, mert a nagyobb városokban is. igy Győrben (16.116;, Debrecenben (17.0S9;, Pécseit (17.532). Kassán (15.541) jóval kevesebb volt a iedolgoz'atott üzemi nap. Az évi átlagos munkáslétszámot is szemlélteti a statisztika. Ebből a szempontból Szeged városa ismét Győr után következik, ugyanis, amig Szegeden a 72 ipartelep átlagosan 3111 férfit és 3029 nőmunkás foglalkoztatott, Győrben az évi átlagos munkáslétszám 6699 férfi és 3788 nő volt. Debrecen már jóval Szeged n'án következik, mert a rivális város iparüzemei 1640 férfit és 1255 nőmunkást foglalkoztattak. A legkisebb volt a munkáslétszám Nyíregyháza üzemeiben, a kimutatás szerint mindössze 333 férfi' és 24 nőmunkás dolgozottA munkások által ledolgozott munkanapokkal és munkaórákkal is foglalkozik a statisztika. . A szegedi iparűzemekhen a kimutatás esztendejében 1 millió 779.000 volt a munkások munkanapja, a ledolgozott munkaórák száma pedig 14,087.000, Győrben ellenben 3 millió munkanapot és 25 millió munkaórát szám láttak az ipari üzemek, Debrecenben pedig 821.000 munkanapot és 6.712.000 munkaórát dolgoz ak az üzemek. Rendkívül szemléltető a kimu atásnak azon része is, mely a kifizetett munkabérekkel foglalkozik. A szegedi ipartelepek összesen: 6,619.000 pengő munkabért fizettek ki egy évben és egy-egy munkás áflago8 évi keresete 1078 pengőt tett ki. A győri üzemek ezzel szemben 13 millió 652 000 pengő évi munkabért fizettek és egy-egy munkásra 1302 pengő évi átlagkeresőt jutott Debrecenben a kifizetett évi munkabér összege 3,495 000 pengő volt, Baján 645.000 pengő. Hódmezővásárhelyen 3,013.000, Kecskeméten 5,336.000, Pécsett 5 millió 338.000. Szolnokon 1140 000 pengő. Baja csupán 645.000 pengővel szerepel a kifizetett munkabérek numerusában. Az ipari üzemek termelésének értékével ugyancsak találkozunk a tanulságos statisztikában. Az 1940. évi adatokat szemléltető kimutatás szerint a 72 szegedi Iparüzem termelésének értéke 71.340 000 pengőre rngott. Szeged etekintetben is a második hellyel kénytelen beérni « városok rangsorában, mivel a győri üzemek termelésének értéke ugyanekkor 131,604000 pengő volt, Debrecenben 51 millió pengővel, Baja 7 millióval, Hé d mező vásárhely (7 millióval, Kassa 32 xiillióval, Kecskemét 19 millióval, Miskolc 19 millióval, Pécs 63 millióval. Sopron 38 millióval, Szolnok pedig 14 és félmillióval szerepel a kimutatásban. A legkevesebb volt a termeié értéke a mohácsi iparüzemeknél, mindössze 5,800 000 pengő, érdekes viszont, hogy Békéscsaba ipari üzemeinél a termelés ér'éke imponáló számot mutat, 31.576.000 pengőt | A városok ipari üzemeinek statisztikája is mindjobban alátámasztja azt az örvendetes jelenséget, hogy aa országban mindjobban terjed az iparosodást folyamat Szeged bár e tekintetben a második helyre szorult a vidéki városok rangsorában, de számottevő és fejlődő iparosodási folyama' indult meg itt is. Egészséges hitelszervezetünk leküzdi a háborít gazdasági nehézségeit — mondja Fabinyi Tihamér, a Ifc'oE uj álnok* Budapest, április 17. A Magyar Vidéki Sajtótudósitó jelenti, hogy a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete most tartott közgyűlésén a nemrég elhunyt Hegedűs Leránt helyébe a megjelentek amint a Délmagyarország mái megírta — uagy kelkesedóssel de. Fabinyi Tihamér m. kir. titkos tanácsos. nyugalmazott pénzügyminiszter. a Magyar Általános Hnelbank elnök-igazgatóját elnökké. Csikós Andort, a Székefehérvári éa Fejérmegyei Takarékpénztár vezérigazgatóját alelnökké választották. Fabinyi Tiha™»ér elnöki székfoglalójában a magyar pénzintézeti szervezet évszázados múltját és érdemeit fejtegette, majd rámutatott arra. hogy a stabilan tartott meg felelő árnivó ós a gazdasági jövőnk iránti bizalom alapfeltételei a takarékosságnak. amelyre nagy szükség van. hogy a hitelszervezet a maga feladatait el tudja látni. A háború utáni átmeneti és bébegazdasági problémával foglalkozva hangoztatta Fabinyi Tihamér, hogy a háborúval kapcsolatos nagy pénzügyi és gazdasági erőfeszítések ellenére hiteléletünk egészséges szervezete ós a vezetésében megnyilvánult szakértelem révén a háború és az azt követő átmeneti korszak gazdasági nehézségeit elkerül majd eredményesen leküzdeni. A közgyűlés előtt a TÉBE intézőbizottsági ülést tartott amelyen dr. ICresz Károly ügyvezető igazgatót vezérigazgatói címmel ruhá*# fej.