Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-18 / 88. szám

Az Alföld-kutatás feladatairól beszél Bartuez professzor, az Alföldi Tudományos Intézet igazgatója (A Délmagy arország munkatársától) Jellegzetesen mongolé rcu, erdekes embtr és k'tüno tudós ül szemben velünk az Embertani és Tájbiológiái Intézet igazgatói szobájában. Az előszobában, amelyen keiüsaiúljöitünk, mindenütt, koponyák, emberi csontok regélnek a messzi múltról, vagy idegen rasszokról s itt, az Igazgatói irodában fehér köpenyben fogad dr. Bartuez Lajos professzor, a fajkutatás >modern< tanszékének tanára, akit a minap nevezett ki a kultuszkcrmányzal az Alföldi Tudományos Intézet igazgatójává. Az Alföldi Tudományos Intézet működése nemcsak . szegedi, vagy alföldi, de egyetemes magyar szempontból is rendkívül nagy jelentőségű kell, hogv legyen: népünk, nemzetünk múltjának megismerése olyan erőforrás a jövőre nézve, amelynek felismerése a kultuszkormány részéről magyar nemzett érdekeket szolgál. A Délmagyarország beszámolt már Bartuez Lajos professzornak az Alföldi Tudományos Intézet igazgatójává történt kinevezéséről. Most ennek kapcsán felkerestük a profeszszort s kérdést intéztünk hozzá az uj és 'nagyjelentőségű tudományos in'ézet keletkezésére, működési körére és •ötéves tervére* nézve. Bartuez professzort ugyanis öt esztendős időtartamra nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter az Alföldi Tudományos Intézet igazgatójává. Ez alatt az idő alatt olyan komoly tudós, mint Bartuez Lajos, minden bizonnyal szén és nagy feladatokat fog megoldani az alföldkutatás terén. Az alföldkutatás csaknem 40 esztendős... — Az alföldi tudományos kutatás gondolata régi keletű — kezdte nyilatkozatát Bartuez Lajos profeszBzor —, a Magyar Földrajzi Társaságban merült fel először még az 1907—8-as években. A földrajzi társaság bozzá is lá'őtl a tudományos kutatásokhoz és Lóczy Lajos vezetésével megkezdte a Balaton környékének kutatását Igy készült el a Balaton híres monográfiája s ennek nyomán -908—9-ben megindult az alföldi tudományos kutatás is. Bár akkor nem volt még Szegeden egyetem, mégis inBen indult el az alföldi tudományos kutatómunka. Szegeden tartotta ugyanis a Magyar Földrajzi Társaság vándorgyűlését Lóczy Lajos elnökletevei. Az ülésen Lóczy Lajos elnök hangsúlyozta az alföldi tudományos kutatás fonlossagát és azt is. hogy a kutatómunka központjának Szegeden kell lennie. Ezt a mozgalmat a törvényhatóságok Szeged törvényhatóságának vezetésével élénken támogatták s meg is indult a munka, az Alföldnek földrajzi, néprajzi, embertani, régészeti. stb tanulmányozása. — A szép kezdet, a nagy lelkesedés azonban hamarosan hanva'lani kezdett. Az Alföldkutató Bizottság nem kapott elég támogatást, majd a költségeket felemésztette az adminisztráció. A háború, a forradalom s a kommün végleg, lehetetlenné tette később a kutatásokat Kogutowicz Károly professzor kezdte újból megindítani az alföldkutatási 1926ban. Lelkes munkát végzett, de nem volt elég anyagi támogatása, sem segitőgárdája. Igy a megalakult Alföldi Kutatóbizottság nem tudott olyan működést kifejteni, mint amilyennel sikert lehetett volna elérni. Bartuez professzor nyilatkozató további részében ráfért az Alföldi Tudományos Intézet megalapításának elindítására: — A Horthy Mi klós-tudományegyetem felállítása alkalmával, l!)40-ben a magas kormányzó, szózat, hívta fel az alföldi tudományos kutatás fontosságára a tudományos körök figyelmet és a szegedi egyetem egyik legfontosabb feladatává tette az alföldi kutatómunkát. Ezt az értékes gondolatot s célkitűzést felkarolta dr." Szily Kálmán kultuszállamtitkár s így született meg papiron 1942-ben az Alföldi Tudományos Intézet, egyelője a Földrajzi Intézet keretén belül. Az Alföldi Tudományos lutézet vezetéséi akkor Kogutowicz Károly professzor vállalta s nagy agitációba kezdett a törvényhatóságok körében, hogy az intézet működésé' anyagilag megalapozza. A törvényhatóságok — élükön Szegeddel — hathatósan lát lak hozzá az intézet támogatásához, — folytatta Bartuez professzor nyilatkozatát. Majd arról beszél, hogy miként valósithatja meg az Alföldi Tudományos Intézet reáváró feladatait. Ezeket a kutatásokat ma már nem le bet szobában, íróasztal mellett a világtól elzárkózva elvégezni, hanem be kell járnunk az Alföld s egész Dél magyarország minden zegél-zugát s a helyszínen kell tanulmányoznunk a természetet, a 'ájat, a népet, a fajtát s a mult» történetének földfelett és földalatt lévő minden bizonyítékát. — Miben különbözik az intézet munkája más speciális intézetekétől? — A mi munkánk egy-egv egyetemi in ézetnek speciális irányú munkásságától abban különbözik, hogy az Alföldi Tudományos Intézet tulajdonképpen integrálni óhajtja az egyes tudományos intézetek működését. Az előttünk lebegő cél sohasem lehet szűk tudományos probléma, hanem mindig az egész magyar Alföldé, az Alföld mai és régi népeire, elsősorban magára a magyarságra vetitve. Mi tehát a szó szoros értelmében a legszélesebbkörö magyar nemzetismeretet akarjuk művelni, hogv ebből a tudományos, tárgyilagos nemzetismeiDnrMWflYAROItH'/ A « a VASÁRNAP. 1943 Apriliv IS d fej•« étrékfíjie. Wesestíit •mefygét, tisztátalan teürt gyakran e«»k az •mesztésl zswoknak következmény*. TvT, tfTSSSa gekkel kapcsolatos kérdésekét lg — mondotta —. sőt rajta leszünk, uogyba anyagi lehetősegeink megengedik, hogy kutatásainkat a Balkán fele, az ottelő népekre is kiterjesszük s vizsgálni iogjuk azokat a kapcsolatokat és kölcsönhatásokat, amelyeket az elmúlt ezer esztendő alatt a szomszédnépekre gyakoroltuk s viszont. Munkatársaink nemcsak szegediek lesznek, nemcsak alföldiek, hanem mindenkit tárt karokkal várunk, aki az Alföld tudományos problémái iránt érdeklődik s azokban szívvel-lélekkel, önzetlenül résztvesz. Ha a kellő anyagi és személyi támogatást megkapju k, amelyre eddig minden jel megvan, bízom benne, hogy az Alföldi Tudományos Intézet hazánk kul'urális életének, nemzetünk jelene és múltja megismerésének fontos tényezője lesz, melvnek működése nemcsak Szegedet, nemcsak az Alföldet és Délmagyarorretből "erőt' és fegyvereket nyerjünk! szagot, de az egyetemes magvarságot Az összes egyetemi intézetek csúcsszerve lesz az Alföldi Tudományos Intézet — Miután az Alföldi Tudományos Intézet csak ugy tudja a rá váró nagy feladatokat megvalósítani, ba az nem szük egyetemi intézet, hanem tulajdonképpen az összes egyetemi intézeteknek mintegy csúcsszerve, ezért az egyetemi tanács az Alföldi Tudományos Intézet működésének ilyen szélesebb alapokra való helyezésével és szervezetének kiépítésével Kogutowicz Károly professzornak a mult év őszén történt lemondása után engem bízott meg és a mostani miniszteri kinevezés tulajdonképpen ennek hivatalos megerösitese. — Hivatalbalépésem után azonnal kapcsolatot kerestem a különböző alföldi törvényhatóságokkal s máris elmondhatom, hogv igen nagy megértést tapasztaltam. Minden remény meg van arra. hogy az állam ls ugyanolyan hathatós anyagi támogatásban részesili az Alföldi Tudományos Intézetet, mint amilyenben elsőként gróf Teleki Pál kezdeményezésére megalakult Országos Táj- és Népkutató, majd a budapesti tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete s végül a két év előtf megalakul' Gróf Teleki Pál-Tudománvis "Intézel részesült. Az Alföldi Tudományos Intézet programját is ezen hazai nagy kutató intézmények programjával óhajtom összhangba hozni. A nagyjelentőségű új kutatómunka 'ehát megindul s a teljes siker reménye Bartuez professzor szavaiból biztatóan csendül. Melyek azok a feladatok, amelyeket legifjabb — s mégis csaknem 40 esztendős — tudományos intézetünk maga elé tűz? Erre a kérdésre Bartuez Lajos professzor a következőkben válaszolt: — A mi feladatunk a magyar Alföldnek, az Alföld mai és régi emberének. népcinek, emberfajtáinak, azok természeti, törtdne'i, társadalmi, kulturális, gazdasági, biológiai és egvéb jelenségeinek a különböző tudományok módszereivel való felkutatása, feldolgozása, publikálása és ezáltal a magyar nemze'ismoret terjesztése és hathatós előmozdítása. Ez olyan hatalmas, a magyar tudományok egész egyetemét feölölelő program, amelyet csak sok intézet, sok szakember együttes, lelkes munkával végezhet el; feltéve, ha elsősorban az állam é9 az érinteff törvényhatóságok » kellő támogatást megadják hozzá. a jövő küzdelmeihez. A Balkánra ki teredé fue'omárr os munka Nyilatkozatának befejező részében B a r t n c z professzor nagyszerű perspektívát nyitott a szélesebbkörfl, délkeleteurópai jelentőségű kutatásoknak: — 8zem előtt tartjufc a nemzettséis szorosan kell. hogy érdekelje. Bartuez professzor befejezésül mindenki támogatását kért, aki tud valamit tenni az uj intézmény felvirágoztatásáért s munkájának eredményességéért. Mert ha támogatást kapnak, megindul a tudományos kutató munka az alföldi homokon és megtermi majd minden bizonnyal nemzetünk uj erötfakasztó lelki gyümölcseit. CSÁNYT PIROSKA Hölaveim! Eayszerre 130 kötőtű fTJYVttttMWVET" A XX. si4i»d Men»áel<Si»! Mtmkí ja kéiimonk*. XHnden mint* koth«t«. Kihány <Sra alatt Mtlw* pnlOTert blont r»jry rnh&t, Kewláae cpysrerfi. Ara 68.10 P. „RAPID" '98 tűvel! ára: <8.80 P Kéri- 19. ismerte tűt. áRÜFORGAI.ÍlI KIT. Bndepeet, IV., Sűtű-ntC* 2. fálemelet 8. Telefon: 18S-Í5 Kilenc Kereshedelml szakma KCrle Szegeden a liftvegt pihend Deiezetései ( A Délmagyarország munkatársatói) Ismeretes az a vita, amely a kereskedők szombat délutáni 2 órai zárórája körül indult meg a textil és kötött-szövöttáiru kereskedők kezdeményezése folytán. Az ügyben a kereskedelmi és iparkamarában értekezletet is tartottak, a tárgyalás azonban nem vezetett eredményre, ezért a kamara felszólította az egyes szakmákat, hogy jelentsék be óhajtják-e a hétvégi pi henő bevezetését, vagy nem. A kamarához a megjelölt határidőig a következő szakmák terjesztették elő a hétvégi pihenő elrendelése iránti kérelmüket: rőfös-, növiidáru-, könyv-, papir- és irószerkereskedők, üveg-, porcellán-, diszmü- és háztartási cikk kereskedők, fotócikk kereskedők, látszerészek, orvosi műszerészett cikk kereskedők, müszerészeti, villamossági, rádió, kerékpár, varrógépkereskedök, cipőkereskedők, nőiés férfiruhakereskedők, női kalapkészitők. A szombati hétvégi pihenő bevezetése ellen csupán a szakmabeliek töredéke nyilakozött és érvelésében rőleg a szombati hetivásár szempontjait hozta fel. Ezzel szemben a hétvégi pihenőt kérő szakmák túlnyomó többsége arra hivatkozik, hogy délután 2 órára a hetivásár már lezajlik, tehát, ha szombaton délután 2 óráiéi kezdve elrendelik a hétvégi pihenőt • nyári időszakban, az sem a fogyasztó érdekeit nem érinti, sem a hetivásár forgalmát nem veszélyezteti. Természetes, hogy a hétvégi pihenő elrendeléséről nem lehet szó az élelmiszert árusító szakmákban. A kamara a város polgármesteréhez április hó 19-én terjeszti elő javaslatát. A kamara azt javasolja, hogy a hétvégi pihenőt a nyári időszakra május 1-ével kezdődő szombattói augusztus 28-ával záródó szombatig rendelje el a polgármester délután fél 3-tól kezdve a fentebb felsorolt szakmákban. A könyv- és papírkereskedő szakmában a szombati hétvégi pihenőre vonatkozó rendelkezések augusztus 16-án hatályukat vesztik, tehát a könyv- és papírkereskedő szakmában augusztus 21-én az Iskolai év kezdetére való tekintettet hétvégi pihenő megszűnik. A kamara ezúton is közli azokkal az iparosokkal, akiknek szakmája részéről hétvégi pihenő iránti kérelmet terjesztettek elő, hogy a hétvégi pihenő a törvény szerint csak a nyitt árnsitási üzletekre vonatkozik, tehát az inari szakmákra ezt elrendelni nem lehet. Amennyiben a polgármester a kamara javaslatát elfogadja, az erről szóló határozatról a kamnra érdekel'ségéf kellő időben érfesitt Húsvétra! Sándor Béla Boro«, likörök és párlatok megbízható minőségben olcsó árban beszerezhetők italáruüzletébee.