Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-18 / 88. szám

Dr. Tóth Béla helyettes polgármester levele dr. Giattfelder Gyula érsek-püspökhöz, az érsek-püspök válasza (A Délmagyarország munkatársától) Városszerte iiagy örömet keltett az a hir. hogy XII. Pius pápa Irseki méljtóságában meghagyta dr. fflattfelder Gyula püspököt csanádi Egyházmegyéje élóu s igy nem távozik el Szegedről a. város nagyrabecsüléssel és ragaszkodással övezett föpásztora. Ebből az alkalomból dr. Tóth Béla helyettes polgármester most a következő levelet intézte dr. Giattfelder Gyulához: | „Nagyméltóságú Érsek ur. Kegryes Főpásztorunb! Amennyire büszke örömmel tölt el bennünket, amikor Nagyméltóságodat a pápa Őszentsége a történelmi multu kalocsai érsekség magas egyházi és közjogi méltóságára kinevezni kegyeskedett. nem titkolható fájÜalom vegyült örömünkben amiatt, hogy Nagyméltóságod elhagyja püspöki székvárosát, mely hódoló tisztelet és ragaszkodás szívből jöjrő meleg érzéseivel egybeforrt Nagyméltós'ágod egyházfcjedelmi fenkölt személyével, az itt töltött 32 esztendő közös örömében és ízen vedéseiben. Annál bensőségesebb igaz örömíiHel töltötte el most nemcsak a katolikus társadalmát, de a város egész közönségét a pápa öszentséBfének legmagasabb elhatározása mely szerint Nagyméltóságodnak a Osanád-egyházmegye élén meghagyásával lehetővé tette, hogy Nagj méltóságod továbbra is megtarthatja szegedi székhelyét és egyházfejedelrai tekintélyének tündöklésével, atyai szivének jóságával, apostoli ihletettségének kiapadhatatlan forrásával fényt és meleget sugároz a mi árva városunkra, amelynek soha nagyobb szüksége nem volt magas pártfogóra, mint a magára hagyottság idején. Tudjuk, hogy a pápa őszentségének kegyes elhatározása Nagyméltóságod kívánságának teljesitéae és tudjuk, hogy Nagyméltóságod. bár fiúi hódolattal meghajolt a Szentatya rendelkezése előtt, de fájó sziwel hagyta volna el Szegedet, amelynek valláserkölcsös népét megszerette és. magához emelte. Belvárosi Mozi IVasárnap, hit főn és kedden A filmszezon eseménye: SZUDÁNI SZERELEM Eredeti, helyszínen készült magyarul beszélő DZSUNGEL FILM A szudáni őserdők titokzatos élete, rejtelmei, lakosainak küzdelmes élete, szerelme tárul elénk ebben a párját ritkitó érdekességü filmbon. Ezt megelőzi: A három Uatabár főszereplésével TARKA-BARKA cimü kabaré filmje. TURAY IDA, KÖKÉNY ILONA, MISOGA LASZLö és az UFA-HIRADÓ ' Előadások 2. fél 4. 5, 7 órakor Éppen ezért, amikor hálás szívvel járulunk a Szentatya Szeged kívánságát is figyelembe vevő jóságáért a pápai trón zsámolyához, hódolattal és ragaszkodó hűséggel köszönjük Nagyméltóságodnak városunk szeretetéről tanúskodó jóságát, amellyel bennünket mindenkor kitüntetni méltóztatott. Engedje Nagyméltóságod, hogy a szivünk szerinti örömteljes alkalomból a szabad királyi város közönsésge és hatósága nevében hódolatteljes tiszteletünket jelenthessük s arra kérhessük Nagyméltóságodat. hogy tartsa meg továbbra is városunkat kitütető kegyében ós szeretetében. A jó Isten áldását és kegyelmét kórjuk Nagyméltóságod drága életére, hogy egyházunk, hazánk és váfosunV javára még nagyon sok számos éven át friss, jó egészségben teljesíthesse főpásztori, apostoli küldetését." A helyettes polgármester levelére dr. moóri Giattfelder Gyula érsekpüspök a következő válaszlevelet intézte a város hatóságához: „Mindenkor, de most különösen jól esett a figyelem, mellyel Szeged sz. kir. város közönsége felém fordult s őszinte melegséggel fejezte ki első elöljáróján keresztül föpásztora iránti ragaszkodását ittmaradása miatt. A figyelemre és megnyilatkoztató szeretetre csak azzal tudok válaszolni, hogy a jó Isten segítségével visszanyerjem teljes erőmet, azt továbbra is a nekem otthont nyújtó város hozzám tartozó érdekeinek szolgálatába állítsam ós a magam részéről ezután is hathatósan elősegítsem vallási ós kulturális fejlődését. Amidőn a meleg sorokért ismételten köszönetet mondok, kérem a Mindonhatót, adja gazdag áldását a város egész közönségére és segítse diadalra vinni elöljáróinak minden nemes tervét s törekvését." DECM AGY AP.ORSZ AG V A S A RN A P, 1943 április 18. J A 35 százalékos pótadótól a 430 százalékosig Szeged a vidéki városfejlődés vezeiőhelyén — 94 vidéki város küzdelme a pénzügyi egyensúlyévá — Budapest költségvetése nagyobb mini valamennyi vidéki városé együtt (A Délmagyarország munkatársától) A Közgazdasági és Közlekedési Tudósító cimü újság legújabb száma figyelemreméltó cikket közöl a magyar városok gazdasági helyzetéről, a városok gazdálkodásainak legfőbb kérdéseiről és a városoknak nyujlo t állami segítségről. — A háború — irja a cikk — 8 városok háztartásait különböző nehézségek elé állította. Amíg egyfelől a szükségletek lényegesen emelkedtek, addig a költségvetési hiány fedezésére kivethető városi pő(adó alapja nem emelkedett; a házadó a bérek rögzítése következtében évek óla változatlan, a földadó sem változik. Némileg javitott a helyzeten az, hogy az állam által átengedett egyes bevételek, igy különösen az alkalmazottak kereseti adója é„ az általános kereseti adó számottevően emelkedett. De ezek a többletbevételek nem fedezték a szükségleteket, melyeket időközben a városokra hárítottak. Nagy gondot jelent a városokra a fizetésrendezés, a háborns különmunka átalány, a családi pótlék felemelése, általában a bérek, napszámok emelkedése, „ tűzrendészettel, a légvédelemmel kapcsolatos kiadások és a közélelmezés adminisztrációja. A hivatalos álláspont mégis az volt. hogy a Tehetőséghez képest elkerülfessék a városi pótadó részt a körmeneten. — A városi pótadók"' általában alacsonyabbak, mint a községiek. 1912. évben csak Jászberényben fizettek 130 I százalékos és néhány alföldi városiban 120 százalékos pófadót, egyébkén' a városok túlnyomó részében 100 százalék alatt maradt a pótadó kulesa. — Ezt n helv/etet nénzögvi szemK orz óban Ma, a bűbájos, romantikus olasz filmi 0 feünyiiitéze! Irósei Maria MERCADER ragyogó, izgalmas főszereplésével pontból azért kellett ilyen keretek között fenntartani, mert a városokban a pótadó emelése legnagyobb mértékben a házbirtokot sújtja, A háborús gazdálkodás mellett is sikerűit előmozdítani fontos városrendezési tervek megvalósulását. A városok utakat építettek, intézményeket hívtak életre. Ezzel kapcsolatban megemlíthető a szegedi rendőrség székházának hatalmas arányú építkezése: 19tl-ben kezdték meg a munkát, idén fejezik be, az összes költség kb. 3 millió pengőt fog kitenni. Szeged ezenfelül most fejezi be uj hűtőházát. Sopron városi bérházat, Debrecen kislakásokat, Raja mezőgazdasági szeszgyárakat, Máramarosszigef és Csíkszereda szállodákat építettek. — Az elmúlt évben Budapest nélkül a törvényhatósági és megyei városok költségvetése 194 millió pengő szükséglettel és 159 millió pengő fedezettel került megállapításra. 20 törvényhalósági és 7t megyei városunk van Budapestet nem számítva. Budapes! mnttévi költségvetése 231 millió pengőt tüntetett fel a szükségletek oldalán. A főváros költségvetése tehát egymagában lényegesen nagyobb fiszszeeef reprezentál, minf valamennyi törvényhatósági és megyei város együttvéve. — A vidéki városoknak tehát globálisan 34 millió pengő hiányuk van, amelyet 35-től 130 százalék között mozgó pótadóból fedezhet. Budapesten 50 százalék a pótadó. a jelenlősebh ipari városok pótadójn áHalában 60—60 százalék között mozog, mig a mezőgazdasági jetjepl alföldi városokban találunk 115—120 százalék közötti pófadókat. 35 százalékos pó'adóböl egvedül Salgótarján tudla fedezni háztartásának hiányát. — Ahhoz, hogy a pótaöóteher ne emelkedjék magasabbra, szükség volt arra. hogy a pénzügvi kormány a nehezebb háztartási helyzetben tevő városoknak a forgalmi adó részesedési öhb létalapból támogatási nyújtson 8 millió pengő rendes segélyt folyósított a pénzügyi kormány a belügy minisztériummal egyetértve, a közellátási költségekre pedig 2 milliót Ennek a segélyezésnek köszönhető, bogy a törvényhatósági városok áttagos pótadója ló százalékom, a megyei városok pótadójanak á'laga pedig 73 százalékos szinten alakult ki. Ha ezt a segélyezést nem biztosították volna, a törvényhalósági városokban 94 százalék, a megyeiekben 92 százalék lenne a pótadó átlaga. — Ezeken felül még kb. 6 millió pengőt kaplak a városok rendkívüli segélyként. Leventeotthonok, egészségházak, napközi otthonok, utak, artézi kutak, óvodák épültek ezekből aj összegekből, árvízvédelmi intézkedéseket valósitoltak meg, ulcabui tolásokat végeztek. Hajdúszoboszlón üvegbAztetep és hajtatókerlészet épül <j m«vlegvizforrások közelében; Szatmár 120.1*10 pengővel a színházát hozta rendbe. Hódmezővásárhely, Makó, Magyarkani/sa belvízkárokat küzdött le. Ezenfelül kölesönöket is kaptak a vá rosok közellátási cé.lokra (hizlalás, stb.) kb. 2 millió pengő összegben. — Az 1913. évre összeállítóit költ ségvetések általában a háztartási helyzef súlyosbodását mutatják. A növekvő szükségletek kielégítésévé isen sok város kénytelen volt a póiadökulcsot emelni. A költségvetések kormányhatósági jóváhagyása előtt lényeges segítséget jelentett a városoknak a borfogyasztási adó tételének emelése. Ebből az állani áltól átengedett adóból a vidéki városoknak aa elmúlt évben 4.7 millió pengő volt a bevételük, az emelés a folyó évre kb. 4—4.5 millió bevételi többletet fog jelenteni. Lényeges könnvités a városokra, hogv a közeilátási költségeiket a közeilátási minisztérium teljes egészében megtéríti. Állati csontok forgalmának szabályozása Budapest, április 17.. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli az iparügyi miniszter rendeletét az állal' csont, pata és korom forgalmának szabályozása tárgyában; A rendelet szerint a jövőben állatt csontot, palát es körmöt csak a Taurusz Nyerstermék Kereskedelmi Rt. és oly kereskedő vásárolhat, akiknek erre az Ipari Anyaghivatal engedélyt adott. (MTI) Széchényi Moca A legizgalmasabb kémfilm! ELL0F01T HTOK Kémek és kémelhán ók élet-hatal' harca, vakmerő banditák izgalmas üldözése szárazon, vizrn és a levegőben. Előadások ma 2, fél 4, 5 és 7, hétfőn 3, 5, 7 órakor. Következő műsorunk Cflzmáukandur és A Békakirály Grim világhíré meséje filmen élő szereplőkkei. izéchenyi Mozi ünnepi műsora a SZEREEIICSÉS FLÓTÁS a legpazarabb magyar burleszkvígjáték. Jegyek már válthatók!