Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

Súlyosbította a tábla a szilvaizdrágitók büntetését (A Délmagyar ország munkatársától) Mán irtunk Hochstadt Márton szatmárnémeti kereskedő és két ügynökének nagyarányú bűntettéről. Hochstadt Márton 34 éves szatmárnémeti nagykereskedő, akinek termény-, mag-, liszt- és szárított gyümölcsnagykereskedésre van iparigazolványa, a mnlt év szeptemberében a budapesti „Délibáb" konzervgyártól 2 vagon, összesen 20.000 kiló natúr szilvaizt szerzett be. A szivaiz 1000 darab 10 kilós és 400 darab 25 kilós ládában volt csomagolva Hochstadt a szilvaizt as akkori legmagasabb fogyasztói áron. 3 pengő 60 fillérért vásárolta, amiből a nagykereskedőknek kijáró 25 százalékos kedvezményt is megkapta. Igy valójában 2 pengő 70 fillérért vette meg a nagymennyiségű milvaizt A 3 vagon milvaizt a szatmárnémeti Mezőgazdasági Bank Bt cégnél raktározta be és arra 50 mázsa aszaltszilvával együtt 574)00 pengő zálogkölcsönt vett fel Az árn tehát itt várta vevőit Ekkor lépett fel a bűnügy második vádlottja. Kákán Dániel 42 éves szatmárnémeti kereskedelmi ntazó, mint kereskedelmi ügynök. Kábán Kiss Jánosnál akart elhelyezkedni, mint ügynök és életrevalóságának bebizonyítására. találkozásuk alkalmával tüstént pénareváltható ötlettel kedveskedett Kissnek. Hirdetést tettek közzé, amely szerint különféle árucikkek kereskedelmi képviseletét vállalják. A lapban tett hirdetésre jelentkezett Csórja Gyula szegedi kereskedő. a Peternelly József nagykereskedő cég ntóda és szilvaiz. aszaltszilva és kocsikenőcsre kért ajánlatot. Itt kezdődött Káhán és Hochstadt Üzleti összeköttetése. Káhán tudva, hogy HoChstadtnak 2 vagon szi'enize van. megbizást kért és kapott a 2 vagon szilvaiz 1 százalékos jutalék mellett való eladására. Hochstadt közölte a megbízáskor, hogy az árut 2 pengő 70 filléres áron adja el. nem pedig a legújabban megmaximált 2 pengő 25 filléres áron, mert ő még annyiért vette. A zavar elkerülése végett majd az árleszállítás! időpontot jelölik meg. Csórja, mintán Halpern Náthán. Káhán ügynöktársa Szegedre jött december 5-ére és 6-ára és szilvaiz mintát is hozott magával. Csórja azt megfelelőnek találva késznek nyilatkozott az üzlet megkötésére. Káhánnal ezt Halpern rögtön közölte telefonon és ekkor Káhán még njabb 10.000 kiló cnkrozatlan szilvaizt ajánlott fel eladásra, ugyanezekkel a feltételekkel. Csórja akkor, mert levélben értesítették. lentazott Szatmárnémetibe. ahol azután Hochstadt és közte létrejött az üzlet Az árut 2 pengő 70 filléres árban vette meg és megbeszélésük szerint a dátumot december 15-ike helyett október 4-ére állították ki. Az üzlet ugylátszik nagyon beválhatott Csórjanak, mert ujabb IOJOOO kiló szilvaiz megvételére tett ajánlatot. Az ajánlatra le is szállították Csorjának a megrendelt mennyiséget, a dátum azonban itt még inkább fiatalodott. Az ujabb rakományt szeptember 12-iki kelte zéssel állították ki A szegedi uzsorabirós^g december 21-éö tarfoít az , ftpbfea fötá'-.gyaláct és a vádlottak tagadásával szemben, a tanuk egybehangzó vallomása alapján megállapította mindhárom vádlottnak Hochstadt nak. Káhánnak és Eisner Márton 42 éves szamárnémetii gyertyakészitőnek — akinek az ügyben csuk kis közvetítői szerep jutott — bűnösségét és meghozta ítéletét- Hochstadt Mártont folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés bűntettében mondotta ki bűnösnek és 10 hónapi börtönre, 500 pengő pénzbüntetésre ós 3 évi hivatalvesztésre Ítélte, mint főbüntetésre. Mellékbüntetésül 1000 pengő vagyoni elégtétel és el nem kobozható árn árának megtérítése cimén 54.000 pengő állami kincstárba való befizetésére kötelezte. Káhán Dánielt és Eisner Mártont árdrágító visszaélés vétségében mondották ki bűnösnek és 1—1 hónapi fogházra. 1—1 évi hivatalvesztésre ítélték. Mellékbüntetésül Káhánt 2000 pengő. Eisnert 4000 pengő pénzbüntetést kapott. A vádlottak fellebbezése folytán került az ügy pénteken a tábla Csillag-tanácsa elé. A tábla az elsőfokú ítéletet megsemmisítette és Hochstadt Mártont 1 évi és 6 hónapi börtönre, 2000 pengő pénzbüntetésre, 5000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére, 5 évi hivatalvesztésre és minden kereskedői tevékenységtől 1 évre eltiltotta. El nem kobozható áru megtérítése cimén a másik két vádlottal együtt 54.000 pengő 15 napon belüli megfizetésére kötelezte. Káhánt nem bünsegédségnek. hanem tettesnek minősítette és cselekményét bűntettnek. Ezért Káhánt 6 hónapi börtönre, 5500 pengő pénzbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre itélte, Eisnert pedig bünsegédi bűntett elkövetése miatt 2 hónapi fogházra, 500 pengő pénzbüntetésre és 1 évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítéletek jogerősek. OBI MA6Y AFORSZAli SZOMBAT, 1943 április 17. 2-szer naponta raggal é. IcOfaiAw* MaM* Chlorodont fogpaszta Húsvétra! Sándor Boro«, likörök «• párlatok megbízható minőségben olcsó árban beszerezhetők B

i « _ italáruüzletében, 6 1a a Főportánál. Megtartotta első ülését a magyar-olasz kulturális vegyesbizottság Budapest, április 16. A magyar— olasz kulturális vegyesbizottság pénteken tartotta első ülését, amelyen megjelent Anfuso budapesti olasz követ és Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatási miniszter. Fáy István és Stolna József államtitkárok. Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök s a külügy minisztérium és a vallás- éa közoktatásügyi minisztérium több más vezető tisztviselője is. Fabinyi Tihamér nyugalmazott pénzügyminiszter, a bizottság magyar elnöke megnyitó beszédében meleg szavakkal üdvözölte az olasz bizottság tagjait és örömének adott kifejezést a felett, hogy a magyarolasz kulturális kapcsolatok a há ború ellenére is egyre nagyobb mértékben fejlődnek. Az üdvözlésre az olasz bizottság elnöke, Balbino Giullano válaszolt. A bizottság pénteki ülésén beszámoltak a Budapest Olasz Knlturintézet és a Római Magyar Kulturintézet működéséről Az olasz bizottság tiszteletére Fa binyi Tihamér nyugalmazott pénzügyminiszter. a magyar bizottság elnöke csütörtök este vacsorát adott, pénteken pedig Szinyei-Merse Jenő vallás- éa közoktatásügyi miniszter látta őket vendégül ebé den. (MTI) nyújtanak odvas, korhadt zugaikban meleg otthont, fészkelő tanyát. Cinegék, gerlék, erdei pintyek fészkelnek még a korzó fáin. Ezek egymással jól megférnek. Közös ellenségük a csóka. Itt az ideje, hogy a kis fekete betyárokat a város belsejéből kitelepítsék. (Dr. B. P.) Ritka maaarak megtelepedése Szegeden Ellepték a várost a balkáni törők gerlék (A Délmagyarország munkatársitól) Pár hét óta különös madarak dala hallatszik a belváros utcáin. Háztetők gerincén, a Széchenyitéren. szobrok fején, vállán, forgalmas utcák szegélyezte fáin minduntalan hallani a madarak: a balkáni török gerle egyhangú bánatos kuuu-kuu-kuuuu-zását. A török gerle alakja, viselkedése a mi gerlénkkel egyező. A gerlék még tísak ezután érkeznek, de kisebbek, hangjuk is más. A balkáni török gerlék jövevények hazánkban. Igazi hazájuk Törökország, Kisázsia. innen szivárogtak a Balkánon keresztül Magyarországba. Hazánkból már évek óta ismeretes. Feltűnő, hogy délről való terjeszkedése során aránylag csak későn telepedd t meg Szegeden. 1942-ben egy pár fészkelt nálunk. Ez év tavaszán már vagy 12—15 pár fészkel a Belváros fáin és télen sem megy el tőlünk. A tüzoitólp_k£a,nya udvar ín pitete fiókáit. A lombtalan fákon korai fészkelő madarak sokatszenvednek a városba beszemtelenkedett csókáktól, melyek a házak épü letdiszeiben (több ilyen fészek van az uj csongrádi palotán) fészkelnek. E tojás- és fi ók rabló madarak a gerlék fészekrablásan kivül még a szelid galambok fészkeit dézsmál ják. A balkáni gerle ötször is kö t egy évben. A későbbi nevelést már sürü lombok takarják el a tolvajok elől. Ha kedvez a költés, körülbelül 100 kis balkáni török gerle mond hatja szülőhazájának ezt a nagy tiszaparti várost. A jövevény gerlékhez csatlakozott a szíriai fakopáncs is. Piros sapkás kis tarkaharkály ez, mely két óv előtt már fészkelt a korzó platánjának egyik odújában. A főkerté-z szeme azonban hamar észreveszi a száradt, korhadó törzset és lefűrészelték a szállást nyújtó elhalt farészt. A platánok rohamosan őre Szinyei-Merse kultuszminiszter látogatása a műegyetem közszolgálati jogi intézetében Budapest, április 16. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter a napokban meg tekintette a József Nádor műszaki egyetem közgazdaságtudományi karának Magyar Közszolgálati Jogi Intézetét. A minisztert dr. Mártonffy Károly egyetemi rendes tanár, az intézet igazgatója fogadta és részletesen ismer ette az tntezet munkásságát a közszolgálati jog elméleti és gyakorlati tanítása terén. A magyar közszolgálati jog tanszékének feladata, bogy a közigazgatási pályára készülő ifjúságnak már az egyetemi tanulmányai során módja légyen megfelelő terjedelemben és részletességgel megismerkednie a közszolgálati jogtudománnyal, valamint a magyar közszolgálat korszerű szervezeti, személyzeti és eljárási kérdéseivel. A miniszter melegen érdeklődött a tisztviselők képesítésének és továbbképzésének kérdéseiről. Az intézet munkáját ugyanis szervesen egésziti ki a magyar közszolgálat fejlődésében határköve* jelentő gyakorlati közigazgatási vizsga intézménye és a közigazgatási tisztviselők tanfolyamon való továbbképzése. Az intézet igazgatója, mint az előbbiek ügyvezetője és aa utóbbiak megszervezője szerzett tapasztalatait az intézet munkájában természetesen értékesiti. Külön figyelemre méltatta a miniszter a köztisztviselők továbbképzésének már eddig is valóságos kis könyvtárt kitevő anyagát, amely az Intézet igazgatójának szerkesztésében találóan »A korszerü közszolgálat utja« cimet viseli hatalmas kötetekből álló kiadványsorozatban jelenik meg. A kultuszminisz'er nagy érdeklődéssel tanulmányozta az intézet bünv technikai szempontból is mintaszerű vezetését és a közszolgálati Jog elméleti és gyakorlati oktatásának bemutatására szolgáló szervezői diagramokat és ügyintézési grafikonokat A miniszter látogatása befejeztéve' őszinte eltsm/ rését és őrömét fejezte fészkelő pár április \2-én raár kire- gednek s igy fészkelő madaraknak fki az intézet munkája' feiet' (MTI)