Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-16 / 86. szám

t

OíLM AGY A ROB * Z A <{ PÉNTEK, 1943 április 16 Sok magyart meggyilkoltak a horvátországi partizánok Újvidék, április 15. A horvátországi Sziszek melletti kutinai járásból a tél folyamán partizánok elhurcolták az ott lévő magyar falvak M osságát, majd házaikat felgyújtották és kifosztották. A Horvát arszági Magyar Közművelődési Szövetség megindította a nyomozást a foglyok kiszabadítására. Kiderült, hogy sok magyart meggyilkoltak a partizánok. Eddig 102 magyart, férfiakat, nőket, gyyermekeket vegyesen szabadítottak ki. A nyomozás tovább folyik a még fogságban levő magyarok kiszabadítására. (MTI) 9 • Ötéves kisfiú gyújtotta fel a kendergyári félszert (A Délmagyar ország munkatár ?d!ól) Beszámoltunk róla, hogy a Szegedi Kendergyár Alsóvárosi-feketeföldek 3. szám alatti jutaüzeméeok telepén kedden délben tüz ütött ki, a tűzoltóknak gyors beavatkozásukkal sikerült megfékezni a veszedelmes gyári tüzet, amélynek azonban ekkorra már martalékául esett a gyár egyik fólszernek használt melléképülete és az abban felhalmozott préselt széna és más takarmány. A kár tizenötezer pengő. A rendőrség a legnagyobb erélylyel indított nyomozást a tüz keletkezésének kiderítésére ós a vizsgálat csütörtökre teljes eredményre vezetett- Kiderült, hogy a tüzet t-gy ötéves fiúcska gondatlansága okozta. A gyári üzem telepén ugyanis több lakóépület is van, amelyekben a gyár több családos munkását helyezték el. A telepen lakó családokbari összesen hót gyermek él, a gyári személyzet kihallgatása ntán ezeket is vallatóra fogta a vizsgálatot vezető dr. Kamarás Lajos rendőrtanácsos. A gyerekek közül hnt a tüz keletkezésének időpontjában iskolában volt. a hetedik nzoban, egy ötéves kisfiút aki az egyik munkáslakás ban nagyanyjával lakott, rövid idővel a tüz felfedezése előtt a félszer közelében látták játszani. A kisgyerek kihallgatása meglepő eredménnyel járt: szépen, értelmesen elmondotta a „rendőrbáosiknak". hogy az udvaron kedden délben talált egy félig elszívott cigarettát. Kíváncsi volt rá. hogy milyen ize lebet a cigarettának ezért beszaladt a lakásba és elecsent a konyhából egy doboz gyufát. Az zai megbújt a félszer mögött és rágyújtott a cigarettára. A gyufa azonban megpörkölte az ujját, ezért ijedtében eldobta és a gyufától .rögtön lángra kapott a félszer sarkúban az egyik halom széna. A kisfiú vallomását a vizsgálat egyéb észletei is támogatják, ezért a tüzvizsgálatot a vallomás jegyzőkönyvbefoglalásával befejezték. A kiskorú gyermek ellen természete sen semmiféle bünfenyitő eljárás nem indítható, sem pedig hozzá tartozóin nem lehet a kárt behaj tani 13-86 DBifnaouarorszao leieionia MAGYAR NO A HABORU VIHARABAN Visszatol 'nak-® a csa'ádba háború ulán a férfiak helyére állított nők? Dr. Csikós-Nagy Józsofné, vitéz Gyimesy Frigye^né, vitéz Solymossy Jánosná és Koch bandoiná feleinak a kérdésre (A Délmagyarország munkatársa tói) A háborús problémák között felvetődik egy speciálisan női probléma is, amely egyre inkább kívánja a megoldási lehetőségek megvi alását Annál inkább, minél több helyen foglalják el az asszonyok a férfiak pos/tjút s minél több nő áll be a dolgozó es kenyérkereső tömegek sorába. Ez a rendkívül fontos kérdés a férfifoglalkozást üző asszonyok jövendő létkérdése, vájjon a háború befejeztével visszatalálnak-e előbbi helyükre, a családi tűzhely és a bölcső mellé, vagy továbbra is kitartanak azon a munkahelyen, ahová a hábórus szükség forgószélé sodorta őket Ezt a kérdést felvetették a férfifoglalkozásokban legnagyobb tömeg nőt foglalkoztató országban: Németországban is, míg más nyugati államokban akadtak már olyan megmozdulások is, amelyek a nők háború uláni egyenjogúsításáért szálltak sikra. Nálunk is egyre komolyabbá válik ez a kérdés, mi azonban speciálisan magyar Szempontból vizsgáljuk meg a probléma megoldási lehe'őségeif. Mert nálunk — kis nemzet vagyunk _ a legfontosabb mégiscsak bölcső, a családi tiizhely melegének, öröklángjának megőrzése s ezen az alapon kell látnunk a probléma megoldását is a háború után. Hogvan tudja megoldani ezt a kérdést a mai niagvár asszony, a magyar anya és feleség? Erre a kérdésre válaszolnak az alábbiakban azok, akik a háborús női munka legnemesebb frontján, a hadikórházban teljesítenek szolgálatot. Elsőnek az V. hadtest vöröskeresztes főápolónőjét.efr Csilrés-Naov Józsafnát szólal'attuk meg e probléma kapcsán A többszörösen kitüntetett főápolónö, aki — mint ismeretes — a háború előtti években is nagyszerű szociális munkásságot végzett, elsősorban szociális szempontból ítéli meg a nők háborús foglalkoztatását A magyar asszonyokra nagyon jó hatással van a háborús munka. Megtanította őket arra. hogy dolgozni tudjanak a közért. A háború előtti években az asszony csak saját családjával törődött, ha áldozatot hozott, azokért hozta, akik hozzá a legközelebb állottak, ha dolgozott, azokért dolgozott, akik hozzátartoztak. Most megtanulta, hogy van egy szent, nagy, magyar közösség, amelyért éppen ugy kell tudni dolgozni és áldozatot hozni s ha a haza érdeke ugy kivárja, még a legdrágábbrói is lemondani! A háborús munka tehát áldozatkésszé és önzetlenné tette az asszonyokat. Saját házi teendőin felül dolgoznak a közért és ma már eszükbe sem jut az, hogy sokalják a munkát. A háború fegyelmezettségre és felelősségtudatra tanította meg az asszonyokat s azok, akik ebből a háborús iskolából viszszakerülnek majd az otthonukba, csak értékesebb és nemesebb tagjai lesznek a családnak. — Mi nem emeljük ki a családból a magyar asszonyt — folytatta dr. Csikó s-N agy Józsefné nyilatkozatát —, csak arra törekszünk, hogy feladatvállalásra bírjuk a szebb jövendő érdekében. Lehetőleg olyan feladatot kap, amelvet ugy tud elvégezni, bogy mellette családja érdekeit is szem előtt tarthatja. Nálunk igen sokan kapnak haza munkát, amit családjuk körében végezhetnek el és igy a család keretén belül dolgoznak a közért. Varrást, irodai munkákat visznek haza asszonyaink és példás lelkiismeretességgel végzik el feladataikat. Van olyan magasállásu asszonytársunk, akinek nem tudok annyi varrásmun' gal, terminusra el ne végezze! — Az önkéntes ápolónőink ugy hiszem, háború után örömmel találnak majd vissza a családba, ahol hasznosítani tudják majd mindazt, amit a háború alatt tanultak. Hiszen a családban is akad mindig letörölni való könny, bekötözni való seb és gyógyításra váró lélek. Ezek az asszonyok megszokják a fegyelmezett, pontos munkát és igazi keresztényi türelemmel teljesítik majd családanyai hivatásukat is. Má»- most is észlelhető az áldozatos, nemes munka hatása: igen sok asszony'ársunk munkája közben elfelejti saját baját, bánatát, mert tátja, hogy az ő baja semmi a sok szenvedő fájdalmához képest! A főápolónő elmondotta még, hogy Szegeden igen szépen dolgoznak vöröskeresztes önkéntes ápolónővéreink. Egész éjszakákat átvirrasztanak, amikor uj sebesültszállitmánvok érkeznek és fáradhatatlanok a szenvedések enyhítésében, a sebesült katonák gondozásában, ápolásában. Az önkéntes női munkaszolgálatra Szegeden például többen jelentkeztek, mint Budapesten! A szegedi magyar asszonyokban 'ehát megvan a közösségi érzés _ társadalmi különbség nélkül. A hadikórházakban például igen magasállásu urlnők dolgoznak példás odaadással és nemes áldozatkészséggel. Felkerestük azt a három uriasszonvf. aki a háború kezdete óta a legtöbbet munkálkodik, mint vöröskeresztes ápolónővér és igazi magyar asszonyhoz méltó komolysággal állja meg helyét. Vitáz Gyimesy Frigyesná, a hadtestparancsnok neje az A-kórház kötözőjében teljesit szolgálatot minden nap reggel 8-tól déli 2 óráig. Halkszavu, szerénymodoru. bájosan finom megjelenésű úriasszony, aki magától értetődőnek tekinti hivatását és annyira sajátjának érzi már, mintha egész életében ezt csinálta volna. Lelkiekben sokat gazdagodtunk, amióta ezt a munkát vállaltuk. Láttuk a sok-sok szenvedést, amit olyan boldogság csak egy kicsil is enyhíteni tudni! És nincs nagyobb boldogság, mint este, amikor nyugovóra térhet az ember, megelégedetten elmondani: ma megtettem ismét a kötelességemet ... A hadtestparancsnoké fia a fronton szolgál G végigharcolta a téli nagy és kemény csatákat- S az édesanya munkája közben mindig arra gondol, hogy — hátha ugyanezt teszi meg egy másik asszony a fiáért — valahol Oroszországban... A háború ntán sem maradunk tétlenek — folytatja nyilatkozatát a kegyelmesasszony és hangjában Öntudatos komolyság cseng. — Sajnos, lesz nagvon sok olyan embertársunk, aki továbbra is rászorul segítségünkre. Megmarad a munkánk: hadigondozás, a rokkantak, árvák segítése Aki akar. mindig talál majd magának szociális mnnkát, mert nem szabad többé egyetlen asszonynak sem viszszazárkózni teljesen a családba. Éreznünk kell továbbra is a felelőssége' másokért a szerencsétlenek és segítségre rászorulók baját! Csak akkor lehetünk igazi magyar nők s csak igy szolgálhatjuk a szebb jövendőt. Vitáz Solymossy Jánosná szintén a legkitűnőbb kötözőnők egyike. Angyali türelemmel és jókedvvel látja el a legnehezebb munkát is és boldog, ha bárból segíthet. — Volt olyan nehéz he'ünk, amikor három transzport érkezett. És mindegyik éjjel... Bizony nappallá tettünk akkor bárom éjszakát és mun szívesen dolgozunk, mert olyan bátorító valaini a rendszeres segítő-munka I És a hála, ami a sebesül jeink szeméből, szavából gelénk árad, nagynagy jutalom mindannyiunknak. A tábornokné fia szintén a harctéren van a bábo'u kitörése óta és az édesanya minden sebesült kötözésnél rágondol, talán egy kicsit érette teszi azt, amit nemes szive diktál. És elmondja, milyen boldog, amikor a sebesültek már azért is hálásak, hogy magyar asszony keze érintt a sebeiket: —. Azt mondják, hogy egészen más a magyar ápolónővér munkája, de azt hiszem, nekik minden jó, hiszen — itthon lehetnek! Mi természetesen igyekszünk a leglelkiismeretesebb munkál adni és szívvel dolgozni a Javulásukért. A háború után majd hasznosítani tudjuk, amit itt tanul'unk, otthon, a családban, vagy a szociális szolgálatban. Szintén kőtözönővér dr. Koch Sándomé egyetemi tanár neje Neki még iskolás gyermekei vannak, gimnázista fia és egyetemi hallgató lánya. Tehát otthon, a családban is nagy szükség van munkájára, irányítására. Bájos, finom mosolyával válaszol, amikor megkérdezzük, hogy — mikor kel fel reggel: _ Fél ha'kor, ba nehezebb napunk van, de legkésőbb hatkor. Nyolcra, fél kilencre a kórházban kell lennem, tehát elő6b otthon mindent be kell állítanom, hogy a háztartás zavartalanul rendben legyen. Nekünk nem áldozat a kórházi munka, hanem kedves kötelesség, amit szives-örőmert végzünk. Az ember redukálja társadalmi elfoglaltságát s az igy meg'akaritott időt ajánlja fel a kőznek. Nem szakadunk el tehát a családtól s igy nem is kell >visszatalálnunk« oda... Munkánkért jutalmat, vagy hálát nem várunk. hiszen ez a gyönyörű munka önmagában hordja a jutalmát! És felelősségteljesebb munka, mint az, amiért — fizetnek. Mert csak önmagunknak tartozunk számadással s az ilyen számadás mindig a legszigorúbb! Arra sarkal, hogy mindig Jobban és tökéletesebben végezzük el önként vállalt feladatunkat, amelyhez egész lelkünket és minden erőnket hozzá kell adnunk, hogy önmagunkkal meg lehessünk elégedve. Arra a kérdésre, hogy bucsnt mond-e szép hivatásának a háború után, Koch professzorné kis büszkeséggel hangiában, halkan válaszol: — Ha Isten is ngy akarja, a. fiamból sebészorvos lesz. Titkos vágyam az, hogy _ én lehessek az első műtősnője .., íme az anya hivatása milyen megható szépséggel találkozik a háborús asszonyi feladatvállalással .. Az elsC körinterjn válaszaiból biztatóan csendül ki a magyar asszony öntudatos hivatásszeretete, amely háborúban is a béke nagy müvét épiti a magvat I

közösség éltető sejtje, a család védelmén keresztül... CSANYT PIROSKA kát kiadni, hogy percnyi pontosság-ka mellett talált a felkelő ha inal De Közellátás! közlemények Haskiosztás. 1943 április 15-től 21-ig a közellátási szelvényiv »C« jegye váltható be. A husftejadng a következő: marha, borjú, juh, sertés kicsontozott hus részekből 10 dkg hus+2 dkg csont -- csonttal fongalombahozott husfajta és busrészekből — (rostélyos, hátszín, szegy, oldalas, karaj) 15 dkg. Kolbász, virsli, pariser, szafaládé, krinolinból 20 dkg. , Lóhusból 30 dkg, amely csonttal értendő, vagy 20 dkg lóhusból készült (hentesáru.