Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-18 / 62. szám

A hadiárvákért A háborúnak, amelyet nem keres­tünk, de amelyet becsülettel végighar­colunk, megvannak a maga áldozatai és a maga sújtottjai. Ez fájdalmas és •elszomorító, de szükségképpeni vele­járója a háborúnak. Eredmények és (rivmányok csak áldozatokból szület­nek és a magyarság ezekben a sors­döntő időkben meghoz minden áldo­zatot, hogy győzelmesen vívhassa meg ezt az élethalálharcot és biztosi has­sa az elkövetkezendő nemzedékek szá­tnára a jövő biztonságát és békéjét, t nemzet fennmaradását és szabad éle­tét a vérben és tűzben most szüle ő Uj Európában. A fronton küzdő bonvéd, a magyar katonaerények kiteljesitője a keresz­tény kulturát és az erőpai civilizá­ciót elsöpréssel fenyegető barbár ára­datnak való hősies nekifeszülésével nz otthonát védi. a jelen nyugalmát biztosítja szerettei számára és a Szobb jövőnek csinál utat a kardjával. FHesőség a kardnak, amely győz és dicsőség, dicsőség a kardnak, amely kihull a halálra sebzett harcos kezé­ből. Életüket a hazáért feláldozó hő toeink emléke élni fog, amig magyar lesz e földón. De tul babéron és bo­rostyánon és a kegyelet hervadhatat­lan virágaiD kötelesség is hárul ránk és mindazokra, akiknek további za­vartalan életefolyását az ő életáldo­natuk birtositja. És az áldozat min­ket is kötelez, elsősorban arra, hogy fcátramaradottaikról gondoskodjunk Ez a gondoskodás nem merülhet ki, valamiféle alkalmi felbuzdulás szines. ®e ellobbanó jótékonykodási rakétájá­ban. Nem könyöradományok gyűjtésé­ről van szó, hanem arról, hogy a bő­töknek, akik életüket adták a haza és Bindannyiónk jobbsorsáért, a gyer­mekei számára biztosithassuk azokat az életföltételeket, amelyeket az apa, a családfő már nem tud többé meg­adni. A hadiárvák sorsa ennek a hábo­rúnak egyik legsúlyosabb problémá­ja, de ennek megoldása egyben a leg­magasztosabb feladat Abban, hogy Czt hogyan és miképpen oldjuk meg, hogy a szeretet mekkora melegével karoljuk magunkhoz az elesettek át­Váit, igenis ebben mutatkozik meg legjobban, hogy mennyire vaigyunk méltóak arra a legnagyobb áldozatra, •mit ők hoztak meg értünk. A nemzet lelkéből beszélt, a ma­gyarság szive melegének gvámolitó készésgét, odaadó gondoskodását tük­rözte Kállay Miklósnénak, a minisz­terelnök feleségének minapi felhívá­sa, amellyel a sajtó utján a társada­lom lelkiismerelét ébresztette föl és eszméltette rá azokra a kötelességek­re, amelyek a hadiárvák jövőjének bizositása tekintetében reánk hárul­nak. Ebben a szent feladatban, illet­ve az akció lebonyolításában segítő­társa Homonnay Tivadar, Buda­pest főpolgármestere. Nem kétséges, hogy a felhívásnak meg lesz az eredménye és elgondolá­sa, hogv minden ház. vagy házcsoport lakói fogadjanak szeretetükbe cs gon­dozásukba egy-egy badiárvát, miha­marább meg is valósul. Az apák a magyarság nagy családjáért ontották vérüket, minden egyes elomló élet az egész nemzetért hozott szent 'vérál­dozat. A magyarság családjának asz­taranffl ott a helyük a hősök árvái­nak; kell, hogy mindannyiuknak jus­son egész karéj kenyér és kerülköz­zék minden egyébből is annyi, mint bárki másnak. A jogcímet erre a hós apák megszerezték. Kállay MiklósDé és Homonnay Ti­vadar elgondolása szép, nemes, ma­gasztos, a megvalósítása pedig köteles­ség. A nemzet egyeteme kell, hogy kollektiven karolja föl a hadjárvák ügyét és a kollektív gondoskodás biz­tosítsa számukra azt a jövőt, atnely­rek békéjéért, biztonságáért és sza­badságáért az apák életüket áldozták. k. b. Beivarosi Mozi Péntekig Müsortorlódás miatt csak 2 napig! nevess szeress Operettfilm, pompás fülbemászó muzsikával, mulatságos, ötlete le bilincselő meséjü, pergő lüktető Cselekménye. Főszereplők: loh. Heesters és Komór Dóra valamint FRITZ KAMPERSés PAULKEMP 3, 5 és 7 órakor Március 29-én ismét életbelép a nyári idászámitás Budapest., márciut 17. A kereske­delmi és köziekedé ugyi miniszter a következőt rendelte el: Az ország területén jelenleg fenn­álló középeurópai számítás az 1913. évi március 29. napján 2 órakor megszűnik és helyébe ismét a nyári időszámítás lép életbe. Ehhez ké­pest az emiitett időpont az 1913. cvi március 29. napjának 3 órája. (MTI) Isméi napirendre kerül a sxinházkérdés Tanácskozások a szegedi szinház ügymenete és a iövő évi szezon előkészítése körül (A Délmagyarország munkatdrsá- | lói) A szegedi szinház uj korsza­kanak első szezonja, amely vitéz Bánky Róbert igazgató nevéhez fű­ződik, befejeződéséhez közeledik­A szinház igazgatóságának az a terve, hogy május végéig marad Szegeden. Pontos időpont még nincs megállapítva, a tervek azonban an­nak figyelembevételével készülnek, hogy juniusban már Szolnokon játszik majd a társulat. Hogy azon­ban a szolnoki vendégjáték után mi következik. értesülésünk szerint még eldöntetlen nyilt kérdés. Szol­nokon ugyanis augusztus végéig nem maradhat a társulat, mert az ottani szinház viszonylag kicsi a társulat nagy szervezetéhez s fel­tétlenül gondoskodni kell még egy másik nyári állomásról is. A szege­di színtársulatoknak az elmúlt években jóval kisebb rezsi mellett is két nyári állomása volt s igy a mostani társulat sem nélkülözhet Szolnok mellett még egy másik nyári állomást. Ez a másik nyári állomás még nincs meg, csak kü­lönböző tervek vannak, amelyek között felmerült egy olyan ötlet is, hogy a társulat. a nyári hónapokben is tartana Szegeden előadásokat. De szó van egy másik, előkészitrs alatt álló nagyobbszabásu terv esetleges megvalósításáról is. ame­lyet ha nyélbe tudnak iitni, a probléma megoldottnak tokinthető s nem kerülne sor a nyári szegedi előadásokra. A nyári állomás kér­dését egyébként az kompl'kálta, hogy akkor, amikor Bánky Róbert a szerződést megkötötte a várossal tervbe volt véve, hogy ő rendezi majd a szabadtéri előadásokat is­minthogy pedig ez nz ötlet most napirendre som kerülhetett, gondos­kodni kell a társulat másiráuyu nyári fosfakoztatásáról. Ismeretes, hogy a nemrégen el­hunyt vitéz Tolnay Andor helyett vitéz Bánky Róbert kapott megbi­Korzoban Ma kacaghat derékfájásig J Az év legsikerültebb filmbohózata! jCsaloduRH szégyene MALY GERÜ, TERAY, VASZAItY HA LM A Y, HAJMÁS8Y, GOLL BEA. v BENKö GYULA zást az uj tábori szinház megszer­vezésére s Bánky néhány nappal ezelőtt el is indult társulatával a froutra. A szegedi szinház irányí­tását átadta öccsének, Bánky Ele­mérnek, aki három nappal ezelőtt Orosz Barna, a szinházi vállalko­zást finanszirozó pénzember társas­ságában Szegedre érkezett s napok óta vizsgálják a szinház eddigi üz­leti eredményeit. A szezon eddigi mérlege a kiszivárgott hirek sze­rint meglehetősen kedvezőtlenül tünteti fel a vállakózás üzleti ered­ményét, mert körülbelül negyven­ezer pengő deficitet mutat ki. A nagy ráfizetés nemcsak a vállalko­zót lepte meg, hanem mindenkit aki a szinház ügyeivel foglalkozik, mert köztudomásu és kétségtelenül megállapítható, hogy a szegedi szinház visszamenőleg belátható időn belül nem volt olyan látoga­tott s nem volt olyan nagy bérlete, mint az idén. A közönség teljes mértékben honorálta a gondosan összeállított műsorban s az előadá­sok nívójában jelentkező szinhá­vezetést s egy váratlan színházi, konjunktúra körvonali kezdtek ki­bontakozni Szegeden ebben a sze­zonban, Ugy a hatóság, mint a kö­zönség teljes mértékben meg van elegedvo a színházzal, ahol a buda­pesti társszinházakkal való együtt­működés folytán az idén a szoká­sosnál nagyobb mértékben nyilolt alkalom budapesti vendégművé­szek fellépésére- A szinházvezetés tulnagy költségeinek talán ez is egyik oka volt, merthiszen a buda­pesti színészek szinte állandó sze­gedi tartózkodása és szereplőre te­temcsen szaporítja az állandó sze­gedi szinhársulat fenntartásának költségeit. A mostani szinházveze­tés költségei olyan nagyok, bogy azokat a fokozott színházlátogatás sem tudja ellensúlyozni s igy követ­kezett be az aránylag nagynak te­kinthető deficit. A deficit konstatá­lásánál azonban azt sem szabad fi­gyelmen kivül hngyni, bogy ez az összeg nem kizárólag a szegedi sze­zon ráfizetése. Amikor az ősszel né­hány hetes szolnoki vendégszereplés után mcérkezett Szegedre a tdrsv lat, akkor már tetemes ráfizeté volt, mert a szolnoki vendégszerep les nem volt kielégítő anyagi ered­ményű és a szezonközhení szolnok kirándu'ás deficitje is a szegedi számlát terheli­OÉLMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1948 márcins 18. A hét eseménye a testvéri finn nép szabad­ságharcának gigantikus film­je. Nagyobb, izgalmasabb, mint a G. P. U. volt belvabosi A nivóra törekvés nagy költsé­geit a város hatósága legutóbb az­zal honorálta, hogy évi 5000 pengő­vel felemelte a szubvenciót, ez a többlet azonban csak egy csekély hányada a már most íelentkező rá­fizetésnek. A szinház ügyeinek most folyó átvizsgálását éppen ezek az okok tették szükségessé s az állandóan folyó tanácskozások so­rán igyekszik a szinház vezetősége valami kiutat találni cs stabilizál­ni az anyagi egyensúlyt. Minden­esetre a deficit a jövőre nézve ayra int, hogy legközelebb áttekintőb­ben, a törzstársulat erösehb kiépi* tésével, gazdaságosabban kell meg­szervezni a szegedi szezont. A szinházi vállalkozás vezetőinek szegedi látogatása egyébként érte­sülésünk szerint az egyéb vonatko­zású belső viszonyok tisztázását is célozza. Különösen az utóbbi idők­ben igen sok belső súrlódás, egye­netlenség, egymással való szembe­helyezkedés történt a színháznál ami, bár ez a szinházi világban nem éppen uj és szokatlan, vagy pláne speciálisan szegedi jelenség, azon­ban kétségtelen, hogy az úgyneve­zett „fúrások" nem befolyásolják elönyösen a szinház vezetését A szinház vezetői a kör, érdekében és hivatásuknak megfelelően cselek­szenek. ha ezeket a foldudvftSodó törekvéseket gyökerében kiirtják s az eddig elismerésreméltóan meg­őrzött művészi nívó további bizto­sítása érdekében a társulat együtt­működésének tökéletes harmóniá­ját a jövőre is biztosítják. Bánky Elemér cs Orosz Barna szegedi látogatása értesülésünk sze rint összefüggésben van a srinHáz jövő évi sorsának tisztázásával is. Vitéz Bánky Róberttel ugyanis, mint ismeretes, a mult évbeu egy­éves szerződést kötött a város ható­sága s ez a szerződés ennek a sze­zonnak a végén lejár. Tekintettel arra, hogy márcins közepe van, a legidőszerűbbé vált a kérdés napi­vendre tűzése, mert bárki lesz jövő­re a szegedi szinház igazgatója, annak a szerződést jóelőre meg kell kötni, hogy idejében megkezdhesse a jövő évi társulat megszervezését, inert csak igy tud gondo-kodni megfelelő művészi erők biztosításá­ról. Vitéz Bánky Róbert egyelőié nem nnilvnnjtoV semmiféle szán­*ZfcCHfcNYl HOZ. Ma 3, 5, 7 órakor! A legbájosabb magyar vígjáték. ANNAMÁRIA Szereplők: SZÖRÉNYI ÉVA, SZILASSY LASZLö, RAJNAY; VTZVtRY, PETHES

Next

/
Oldalképek
Tartalom