Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-14 / 60. szám

^arraqi Györqy: jrr mzot szabad hajózását. Ilugó Gro-' mélyreható gazdasági tartalma is van A „NYITOTT EG" POLITIKÁJA Amikor a XV. században Erzsébet, tius doktrínáját egy állam sem tette Nemzetközi időjárásjelző kiépítése. * .szűzi királynő* és Gromwell navi- cly lelkesedéssel "magáévá, mint az Ezek a teltételek látszólag ártalíjár.iós bilijei * következtében Anglia Egyesült-Államok, nliol a legutóbbi mallanok, azonban mögöttük Lucenak pígyre inkább a tengerek urává fej- világháborúig a .Freedom of the seasa. nagyszabású imperialista álma huzólődöőt és amikor az angol tengeri ura- a tengerek szabadsága á Monroe elv dik meg, amely elsősorban az angolo|om biztosítása érdekében a sziget- mellett.az amerikai demokrácia egyik kat nyugtalanítja. prszág egymás után háborúba keve- alaptétele volt és Wilson többek kő- Luce öt pontjánál ugyanis határoiredfltt tengeri riválisaival: Spanyol- zölt a tengerek szabadsága elvének zottabban beszélt az .American Cen»rszaggal Hollandiaval es Franciaor- megvédése ürügyén avatkozott be turv gondolatának egvik leglelkepzággal, megsemmisítvén azok tenge- 1017-hen az első világháborúba. sebb előharcosa Clare 'Boothe—Euce, »u flottáit a modern nemzetközi jog Rféhánv hónap óta az angolszász aki Lucenak legbizalmasabb munkatotyja a holland Hugó Grotius meg- sn{tóban," különösen az amerikai fo- társa és akit az amerikai imperialisferemlette a .tengerek szabadsága, ^iratokban ffeltünt egy uj fogalom, ták nen.rég küldöttek be a ké.pviselőPagalmát. Ht^o Grotius az angol rci- amp,Y rf>konhangzásu az émlített ten- házba. E harcias imperialista amatojgassal _s«mten art hirdette, hogy a gcrek szabadságával. Az USA-ban mi zon nemrég megjelent a kongresszus tenger köztulajdon es az afölötti ki- iCYrgí( szabadságának., Angliában a bizottsága előtt, amelv most folvtatJtArólagOs uralmat nem sajatithat.ia ,nvitoU ég politikájának, néven ne- ja a kölcsön és bérléttörvény megmapinak semmiféle nemzet. A ten- vrzik czt az uj fQCriimat. amelynek hosszabbításával kapcsolatban kihallrereken biztosítani kell valamennyi n0mcsak politikai, nemzetközi jogi.de gatásait és most inár c hivatalos fófeemzet szahad haiozasat hiuzo r.rn-' p rum előtt felvetette a levegő szabadságának. illetve a háború utáni amcj rikai polgári repülésnek ügyét. Nyil'tan beszélt a kcpviselöasszony azokBlár egymagában az a ténv, hogy ezt lósitani a .Britannia mles thn va- ró1 az aggodalmakról, amelyeket Angis fogalmat Amerikában .freedom of wrs< mintájára, az .USA xules the haban támasztottak erre vonatkozo (fce air«-nék, a levegő szabadságának, airs« jelszavát (követelései. Kijelentette, hogy nem (Angliában viszont a .politics of the, , akar ugyan nvilt harcot a háború után Hpén heaweni-nek, a 'nyitott ég poii- a i i „. ' a tengerben Angliával, azonban Bikájának, nevezték el, azt hizonvitja,| A ••9'UraiOm Of f«if0f0l« I Élesen Szembe fordult a levegő szatoogy ebben a kérdésben nem egészen „ ennyire nem alaptalanok vallott ama ansol doktriggyontctu az Mnerika, es ango fel o- k * a , Aggodalmak, azt elég- na.v*k 8««ely szerint a haboru utan *as. Az angolok mar azért is kerülik é bizonyi,lU aháború utáni ameri- minden nemzetnek joga lesz igénybe na levegő szabadsaga, szavak hasz- fcai ^ágnralom megteremtését y!nn» «" Ja^áln, mas nemzetek 16toulátat. mert ez túlságosan emlekcz- kövotelő amerikai hangok. A lcgszél- ^ «t,a.t és repülőtereit, •f a ,lenger* szabadsaga, doktrína- sdsAÖ6sobb imperialista álláspontot - Ez nz Egyesült-Államokra nézgara, amelyet Hugó Grotius a tengeri cbbcn a kérdésben is Euce, a legtekin- ve nemcsak katonailag, de gazdaságijralomra tonc. Angliával szemben télvescbb amenkai • folyóiratoknak ki- is nagy veszélvt jelentene - montoirdetett cs amely evszazados ellen- adó tulajdonosa, az .American ' Cen- dotta - leszorítaná életszinvonalimforrása volt a ket angolszász t nz .amerikai század, jelszavá- kat és azt jelentené, hogy konkurrálóp kozott. Anglia ugyanis az 1921. nak megteremtője képviseli. Life cimü nunk kellene az általunk szubvenciovi washingtoni tengeri leszerelést foiyóiratában az amerikai légi ura- nált államokkal. Ez utóbbi alatt azofconférenciai.g elcsen szemben all a ,om hábonj ,ltáni megteremtésének kat az államokat értette, amelyek a tengerek srabadsaga elvével és. a ten- köv6tkezft öt feltételét állította fel: 1 kölcsön- és hérlettárvény j.átatásai•erek felet i kizarolagos uralom al- r.ct>ülőterek kiépítése légi támasz- ban részesülnek, tehát elsősorban fespon jat kefwiseltc a »two power. ntok birtokbavétele.. 2. Olvan vám- Angliát. taJtenirf^riri^l clÍárAs- személyek és áruksza- Clare Bothr-Luce kijelenetései a ftm tengeri ha almanak akkoranak ba<| ,é j közlekedését engedi meg. 8. kongresszusi bizottság előtt értheif . M/n Nemzetközi rádióhíradás megsTerve- tőén nagy izgalmat váltottak ki Ang^•S85™ 8 hatalomnak zése> 4 Az észszerütlen beavatkozó- Mában, mert ez nvilt hadüzenet volt rayuin ce van. Sok elkerülése a légi forgalomban. 5. és egv békében bekövetkező Nincs minden történelmi irónia toélkfil, hogy a levegő tengerével kap-j trsoláthnn most Anglia kívánja min-1 ücnokelcftt nemzetközileg elismertetni 0 levegő szabadságát, vagv is azt. hogy árnyait vetette előre. Hogy itt nem amerikai polgári légiforgalom szá» légi tenger nyitva álljon minden szójátékról van szó, hanem komoly mára a világháború után is és ezek Memnct légi közlekedésé számára, valóságról, azt alátámaszthatjuk a nem mehetnek át az, érdekelt nemzefcogy a légiutak megszervezésénél ne legtekintélvesebb ame>ikai újságnak, tek birtokába, ezeket az amerikaiak érvényesülhessen a szűkkeblű nacio- a Newvork Times-nek Clare Boothe szabadon használhatják, majd a hátmlísta felfogás, hogv a légi vonalak kongresszusi kijelentése után írott ború befejezése után is. Hagy nemzetközi útjából minden po- cikkével, amelyben a lap azt irta, Ugyanezeket a követeléseket hanlitifcni és gazdasági akadályt ei kell bogy Clare Boothe nemcsak egy ame- goztatta a kongresszusban Vinson liaritani. Az angol felfogás' ezenkívül rikai légi imperializmus körvonalait képviselő is, aki Knoxnak egvik legn légi támaszpontok szabad és közös rajzolta meg, hanem egy uj haboru bizalmasabb l)nrátja. A szenátusban liasiználatát is követeli. lehetőségének magvát is elvetette, ugyancsak a Knox-esoporthoz tnrUgy. hogv Anglia az amerikai füg- amely háborút most már a levegő t0zó Tiddings szenátor követelte, #?rtte«Ségi harc kivívása utáni hosszú birtokáért kellene megvívnia az Egye- hogy az USA-nak a maga biztonsága évtilíádeken át élesen szemben állta sült-Allamoknak, elsőborban mps.tani érdekében intézkedéseket keli hoznia tenderek szabadsága kérdésében az. szövetségesei, igy Anglia ellen. Ha amelvck lehetővé teszik, hogv a most figyVsüIt-AlInmokknl, ugyanilyen ér- Clare Boothe felfogása győzedelmes- szerzett támaszpontokat tartósan és Üektllentét alakult ki az utóbbi hóna- kednék az Egyesült-Államokban, ugy akadálytalanul használhassák. |pokÍan a. két angolszász ország kő- ez n háború nemcsak gazdasági, ha- Érthető, hogy Angliában igen kelfcötrí a levegő szabadságának nagy ©em katonai vonalon is elkerülhetet- Jemetlen visszhangot keltettek ezek az. uenietköz-i jelentőségű kérdésében is. len lenne — irta a Newvork Times, amerikai követelések. Lord Strabolgi Ezúttal azonban szerepet cseréltek. A amelv természetesen ellenzi Boothe r viltan hirdette néhány nappal ez>eve£8 szabadsága tekintetében ugyan- asszony elveit. előtt, a Boothe—I.uce—Knox-féle felís az USA erősen hajlik egy olyan Ne gondo)juk bogv Clare Boothe , foSás felülkerekedése esetén Angliáöarő nacionalista, illetve inkább im- és 1 ucc elvedül állnak az USA-ban A ra- de az egész világra leselkedő VPreriajlsta felfogás felé. mint amilyent szélsöséges imperialista felfogásukkal.! "élveket, amedyek abból származnáA^riia képviselt háromszáz éves ten- Az utóbbi hö;apokban igen számot-' nak- ha az USA "»'a"olyan v.laggeri uralma .dejen a tengerek sza- t£vö körök és személyis^,ek te„ck ura mat szerezne a haboru utan a Utedsagának doktrínájával szemben. tanúságot nyilatkozataikban arról,: W. óceánjában mint amtlyen feletti Angliában az utóbbi időben nem- hogv sok tekintetben osztják az Anu-'An§h.a rendelkezőt három évszaza•sak a sajtóban, hanem a törvenyho- r;can Centur-- elöharcosainak nézc- df>n at a világóceánokon A Dail Mail Pás két házában is gyakran hallat- telt: Mindenekelőtt Knox tengerészeti sürgeti, hogy Eden kulugyszanak aggodalmas hangok, amelyek minisztert kell felemlítenünk nz ujsü- miniszter minél előbb latogasson el mx Ewosült-Allamoknak szemérc ve- tetű amerikai imperialisták sorából. 1 a/' Egyesult-Allamokba, mert olt egvtik, hogv légi világuralomra tör. \miLor Kno* néhónv t,A„„isn«t !«"« nagyobb befolyásra tesznek szert DELMAGYARORSZÁG C VASÁRNAP, 1943 március 11. angol—amerikai léqiháboru Gyermekek ónként Kóhk a hashajtót, ha egyszer Darmolt kaptak. A Darmol Ize kitűnő e» fájdalom nélkül hat. Ezért gyermek ([Ijjii^^ tát teremtette meg nemcsak Középés Délameiikában, numesnk az Újzélandi és ausztráliai brit döminitiniokhoz vezető délamerikai, francia és angol szigeteken, hanem az afrikai, angol, francia és belga gyarmatokon is. A Panamerican Airways teremtette meg például a nyugata Trikói Eretown és Bathurst angol .gyarmati fővárosok és Kairó, illetve Port Szudán közötti légi összekötövouulat, tovaltea Francia Egyenlítői Afrika fővarosa'. Brazavillet es Belga Kongó fővárosát. Leopoldvillct Capclovínna! összekötő légivonalat. Azóta Newyork és Fokváros kőzött állandóan közlekedik a Copc Town-Clipper. A Times szerint az ebből adódó háborús nehézségek csak ugy küszöbölhetők ki. ha a nemzetközi és • interkontinentális. légiulak nem jeleni 'k majd a háboru után ogyik vagv tnásik nemztít kizárólagos tulajdonát, mert ezáltal sulvos súrlódási lehetőségeket teremtenének. I'e nemcsak politikai, hanem forgalmi, technikai és gazdasági szempontból sem szabad megengedni, hogy a trnnszknmtinenté lis és transzóceani légivonalak felett kizárólagossági jogol gyakorolhasson egv állam. A mostani háboru példátlan módon kifejlesztclbe a repülést és ennek előnyeit i biztosit i ni kell a háboru utánra is. amikor a repülőgépek nem romboló- és gyújtóbombákat fognak ledobni a városokra. nem fognak többé eljuasztitnni pótolhatatlan kulturális és gazdasági értekeket, nem fognak balomra ölni embereket, hanem a világ minden nemzetének gazdasági jólétét. népek és országok közeledését, nyersanyagforrások feltárását, a nemzetek közötti nrucsereforgalom kimélvi léséi rés meggyorsítását fopiák szolgáiul Etrkiptetben beláthalr.tlán perspektívák nyílnak az elkövetkező békeidőben. Á hatalmas német Ju-sv.állitógének. a Ilenrv Kaiscr által pioponált légiszállitó-flotlák a háboru ulúni forgalmában. Ezeket az aggodalma- '"'tulajdonképpen">,ööseveÍt''^e'gvknri pSyöntetüen követeli, hogy a háboru kat fejezte ki legutóbb ugy a szélső elődjének és nagybátviánsk Theodor, "tanra minden nemzet számára bizloJiafoldali érzelrr.oiröl ismert T..ord Boosevelt. a legnagyobb imperialista' sitani ke)1 a Btrabolgi, mint pedig a szélső konzer- elnöknek követelését' tette magáévá, u-ativ és imperialista Daily Mail ciniu ak; hirdette, hogv- a Csendes-óceánt napilap. Dc már régebben felhívta a amerikai tengerré kell átváltoztatni. Eáiioni utáni legi közlekedés proliié- Knox azóta .elhangzott beszédeiben teáira az angol közvélemény figyel- és cikkeiben követelte, hogv mindazoteét 8 legtekintélyesebb angol sajtó- kat a repülőtereket és légi támasz- Times cikke érdemli meg, amelv nécirgánum. a Times is. amelynek cik- pontokat, nmclvcket nz Egyesült-AMa- kény héttel ezelőtt jelent meg. Á veiében szintén ott lapult a bizalmatlan- mbk építettek ki a világ"' különböző vető angol .lap nyíltan rámutat azoknág nz USA-ban jelentkező imperia- »észéin: a' csendesóceáni angol és ia a nehézségekre, amelvek abból a lista szándékokkal szemben.' amelyek francia szigeteken, az. aTrikai. angol, tcnvből származhatnak a háboru után, « viláfpjógl terét a habor,, 0<an a/, francia, belga és libériai birtokokon, hogv a legnagyobb amerikai légiforT8A számára akarják lefoglalni és a a fKözelkclrtfn, F.gviptomban. Irák- galmi váltalát.'a Panamerican Airtevefcő tengerében meg akarják va- ban és Iránban, meg kell tartani az ways a támaszpontok egész láncola„nyilott ég politikáját" E megnyilatkozások közül a legnagyobb figyelmet kétségtelenül a Az új 50-ik msesyar királyi v sorsi AtAk IMWenis pTa'lan es^lveK^l nyulí, mert eqy sorjeggvcl szerencsés esetben nvcrhctö: 700.0410 pengd Jutalom: 400.000 P Főnyeremények: 300.000 P 100.000 P 70.000 P 60.000 P 2 X 50.000 P 2 X 40.000 P továbbá 30.000 P. 16 a 20.000 P. 27 a ío.ooo P. M. SÍD. Összesen : lO.BIO.OOO pengő. Az első oszt. sorsjegyek hivatalos ára: Nyolcad Negyed Fél _ Egész 3.50 pengő 7 pengő 74 pengő 28 pengő Sorsjegy az összes föclárusitóknál kapható ! Minden számnak egyeniö esélye van I A huzas Kezdete aoriiis 10.