Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-13 / 59. szám

Kállav Miklós válasza miniszterelnöki jubileuma alkalmából elhangzott üdvözlésekre Budapest, március 12. A Magyar fclet Pártja legutóbbi klubnapján — amint már jelentettük — a párt tagjai Kdlay Miklós miniszterelnö­köt és Remény i-Schneller Lajos pénzügyminisztert ünnepelték. Az üdvözlésre Kállay Miklós mi­niszterelnök hosszabb beszédben vá­laszolt. Bevezetőben azt fejtegette, bogy mindenkinek megvan a maga egyéni nézete múltról, jelenről és jövőről, de most mindent alá kell rendelni a ma teendőinek. Magyar­ország független ország, ahol sza­badságjogokat élveznek az embe­rek, mint talán kevés helyén a vi­lágnak. — De ma az egyén szábdasága is old van rendelve a történelmi idők­nek, A magyar hadsereg a harcté­ren súlyos harcokon esett át és ma is küzd a fronton. Sok a vesztesé­günk. Do azt, ami a legnagyobb veszteség volná: a hitünket, bizal­munkat, azt nem vesztettük el sem odakinn, sem idebenn. Országot ve­zetni, a kormányzat élén állni, ehhez sok adottság kell. Majd a történe­lem fogja megmutatni, hogy ren­delkezett-e ezekkel a tulajdonságok­kal. De kijelenti, bogy hitét, bizal­mát és erejét nem vesztette el; Ezt a hitet szeretné most szétsugározni az országba. Félreállítani minden­kit, aki. netán elcsügged, félreállí­tani a defetistákat az igazi vagy vélt matematikai igazságokkal és ceruzával számolókat és helyükbe állítani azokat, akik tudják, hogy h ceruzán tul van egy kéz, araelv vezeti azt és van egy sziv, egy lé­lek és agyvelő, amely a nemzetek sorsát irja. Azoknak a nehézségek­rek a megoldása, amelyeket a há­ború hoz magával, más országok­hoz viszonyítva mind azt bizonyít­ja, hogy mjnden vonalon a javulás terén állunk. Hibákat mi is látunk és tapasztalunk, de most nem a részletekről beszél, bauera arról, hogy éhező ember alig akad e:ek alatt az országban. Es azt is meri Állítani, bogy ezen a. téren jobban állunk, mint állottunk, az elmúlt években, pedig azóta a hábo-us kö­telességtel jesitésünk és igénybevé­telünk fokozódott. Politikai vonat­kozásban olyan országban élünk, amely talán az egyedüli Európá­ban, ahol — más kérdés, J/ogy he­lyes e vagy helytelen. — minden­féle párt szabadon fejtheti ki mü­kőjesét. De ilyen belpolitikai csend és nyugalom sincs másutt, mint ná lunlc. Még a csiráját sem látja azok­nak a lehetőségeknek, azoknak a lelki elferdüléseknek. amelyek egy­szer 1918-hoz vezették ezt az, orszá­got. Büszke arra, hogy ez a politi­záló nép komoly pillanatokban és elhatározásokban mint egy ember áll nem mellette, de az ország ügye mellett. Külpolitikai vonatkozásba-; rendületlenül követjük a bevá t vo­nalat és kitartunk ott, ahová a sas s a magyar érdek állított. Meri á'­litani, hogy Európa érdeklődésének középpontjában vagyunk, mórt kez­denek ráeszmélni arra, hogy ebben az országban olyan erők vannak, I amelyekkel mindig számolni kell f Nem tudjuk, hogy mit hozhat ránk <1 holnap és a holnapután, még m a­c- hetünk súlyos napokat. cs^k egy. nek: a lelki válsá .-uak nem sza'ia l ebben az országban bekövetkezni. Nagy feladatok megoldása vár ^rre a nemzetre, elsősorban a szacWis kérdések vonalán. A régi latin köz­mondást ma igy változtatná meg: ,-Tnter arma silent lego®." Nem ,-trusae", — mert a múzsáknak él­v-'ök kell. Végül kőszÖDew) nym­c < tt munkatársainak. delmagyarorrzaq SZOMBAT, 1943 március 13. n falusi fehetsógmentés első kétévi eredménye felülmúl minden várakozást A középiskolába beíratott tanyai és parasztgyerekek 78 száza­léka lett jelesrendü Budapest., március 12. A gyengél­kedő kultuszminiszter helyett Fáy István államtitkár péntekeu ny-tot­ta meg azt a kétnapos értekezletet, amelyen az ország legkülönbözőbb intézeteinek 250 közpiskolai tanára jolent meg. Az értekezletet az or­szágosan meghirdetett falusi tc­helségmentós első eredményeinek beszámolójára hivták össze. Fáy István államtitkár megnyitó beszé­dében többek között a következőket mondotta: — Ezen az értekezleten 75 kUelölt vidéki gimnázium tanári testülete először számol be arról az 1941-ben megindított országos szervezési munkáról, amely a falusi és ta­nyai magyar nép nagy feladatokra hivatott fiait kívánja kiművelni a nemzet egyetemének javára és szol­gálatára. A beérkezett eredmények ,2-szér naponta reggei *i kü!4u4i«n •«•» l«f«W*s »Mt Chlorodont fogpaszta |alapján máris birgállapitható, hogy a gimnáziumokban bekerült és o>t i az első félév végén osztályozást nyert 649 szegény falusi és tanyai fin közül 507 tanuló minő.,ült tiszta jeles, vagy túlnyomóan jeles ta­nulónak. Ez pontosan 78.1 százalék, továbbá 103 tanuló lett jórendü, összesen tehát 610 tanuló. Az egész tömeg 94 százaiéba bizonyult érde mesnek arra, hogy gimnáziumba, j kisebb része pedig, hogy polgári j iskolában közköltségen folytathassa tanulmányait Ez az eredmény fe­j lülmul minden várakozást és bizo­' nyitéka annak, hogy népünk falusi tömegeiben valóban sok olyan ér­lék lappang, amelyet, a nagy ma­gyar nemzeti közösség számára, kü­lönösen a nemzetek, mai versenyé­hen feltétlenül napfényre kell hoz­ni. (MTI) A UatvaHHeffledílc évf&idutá Ünnepi szentmisével emlékezett pénteken Szeded a uábos UatvannéQy. év előtti pusztulásába (A Délmagyarország munkatársé-] tói) Pénteken volt hatvannegyedik, évfordulója a Szegedet 1879-ben el­pusztító árvíznek. Az évfordulón ragyogón tavaszi napsütésben, em­lékezett a város az örökké emléke­zetes pusztulásról. A Tisza medrébe lehúzódva, csöndesen folydogált át a városon, mintha nem is ugyanaz. B«i városi. Mozi Ma utoljára Karády Katalin! film Ópiumkeringö petrovicb, jávor, baksa soós, palöczy, üreflus Ufa-Hiradó. 3, 5, 7 órakor KORZOBAN Ma bemutatói Csupaötlet magyar filmbohózat! Viharosan mulatságos történet! MALY GF.Rö TURAY IDA GOLL BEA VASZARY PIRI HAJMASSY HALMAY v. RENKŐ GYULA ellenállhatatlan humoru fősze­replésével Családunk szégyene Jegyek elővételben: <L e. 10— 12-ig. Telefon: 21-85 a bősz feltartózbatatlan folyó vol­na, amelyik hatvanhárom évvel ez­előtt, rátört a városra. Derült volt, az ég. a tavasz ragyogott s az em­ber nem tudta elhinni, bogy 1879 március T2-én ugyanezen a helyen romok és holttestek hevertek a szennyesen áradó vizben. A pusztu­lás és a siralom ragadta magával 64 évvel ezelőtt a Tiszapart büszke nagyvárosát, A megrendítő csapás, ami rá®za-! kadt akkor Szegedre, magával hoz­ta a feltámadás csiráit i*. Néhány évtized múlva a romok helyén a ré­ginél sokkal szebb, városiasabb, modernül felépült, Dagy fejlődés­nek indult város állott s a re­konstrukció a pusztulás után ötven esztendővel gróf Klebelsberg Kunó néhai nagy pártfogónk örökemlékü tevékenységével érte el csúcspont­ját. Az árviz 1879-ben romba • dön­tötte Szegedet, de ugyanez az árviz tette lehetővé azt is, hogy a váro­sias fejlődésnek olyan üteme legyen úrrá a romok fölött, amire a ka tasztrófa. nélkül számítani sem le­hetett volna. Ha nem viszi el akkor a Tisza Szegedet, talán a mai napig sem tudott volna kiemelkedni az al­földi nagyvárosokat jellemző ne­hézkes és lassú fejlődési körül­ményekből. Csütörtök ójszaku egy teljes órán át tartó kongással hirdették a vá­ros harangjai az évforduló pillana tát. Azt a pillanatot, amikor a viz a viharos márciusi éjszakán hátul­ról, orozva, a Rókus felől betört a városba. Akkor is kongtak n ha­rangok, falak és gerendák ropogá­sa, a halál rémülete, a pusztulás és az enyészet játszotta pokoli rap­szódiáját Szeged fölött. Az évfordulóról hivatalosan U megemlékezett Szeged város ható­sága. Bár március 12. Szegednek fogadalmi ünnepe, az 'dón nem tar­tottak hivatalsziinetct a városhá­zán, amit napjaink rendkívüli kö­rülményei tettek indokolttá, a, foga­dalmi székesegyházban azonban, Szeged árvizi fogadalmának monu­mentális szentélyében, dr. Halász Pál kanonok, belvárosi esperes­plébános fényes papi segédlettel ünnepi istentiszteletet tartott. A1 szentmisén a város hatóságát a tá­vollevő főispán és polgármester he­lyett vitéz dr. Szabó Géza rangidős városi tanácsnok képviselte. Hatvannégy év múlott el Szeged pusztulása óta s a batvaunrgyedik évfordulón Szeged minden polgára és lakosa hő fohászt küldött az ég urához további oltalmáért. Meglátorfatía-e Roosevelt Sztálint ? Amszterdam, március 12. A Német TI jelenti: Mint a brit hírszolgálat Washingtonból jelenti, Roosevelt el­nök a pénteki sajtóértekezleten arra a kérdésre, liogy vájjon meglátogatja-e Sztálint, »sokatmondó mosollyal? azt válaszolta, hogy ohben a kérdésben még nem foglalhat állást. (MTI) SZieCH&NYl MOZI | Ma 3, 5, 7 órakar 5 millió keres örökösi vígjáték Főszereplő: H ENZ R Ü H M A N N rr- - ^ubmhhhhmmh Vasárnaptól! A legkacagfatóbb magyar vtgjáték ANNA-MÁRIA Szörényi, Szilassy, Rajnay j főszereplésével. i /

Next

/
Oldalképek
Tartalom