Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-06 / 53. szám

n Kolozsvári Egyetemi Énekkar a Bölcsészeti Kar nary előa^ó^rm^ban. KOzremüködnek: An(o»né 8IwK6 Mfrla, Kert *rn« Kain Kattf. Kertész Lajos. HANGVERSENYE vasárnap este fél 7 órakor Vezényel: Benedek Kálmán, Mnsortneev 1 t á a! haladáspártl), a helsinki kereskedelmi Közellátás: A 1 i a e igazgató (föld­akadémia eddigi rektora. j müvespárti). Második közellátási mi­I gazságügy: Lehtonen Oszkár • niszter: Jalo Aura (szociáldemokra­(Összefogáspárti), eddig is ezt a lár- ta). cát viselte. Pénzügy: T a n n e r szociáldemo­krata), nem változott. Második pénz­ügyminiszter: R e i n i k k a (főldmüve­léspArtl), a finn nemzeti bank eddigi igazgatója, volt pénzügy-, kereskedel­mi és iparügyi miniszter. Földmüvelésügy: Viljami Kalljo­Kcreskcdelem és ipar: Tak ki (szo­ciáldemokrata), változatlan. Szociális ügyek: Fagerbolm és alumínium a Kárpátövezetben (szociáldemokrata), változatlan. (MTI) hJf?™! * 7 filárd kérgének mellet érdekeltsége -volt . svájci v ' v hozzávetőlegesen 7—8 szazaléka atu-f Aluminium Industrie Neuhausen A. (i l»_ mininm. A technika mai állása mel- és az olasz Montecatini vállalatnak is. El og!a !ta he'vét az ui kormány ,ett azonban csak a bauxit nevű köze.- M<sgemlítjűU mf ||t h , w<|. V ,s x A r Helsinki,-március 5. A Némel TI je.; bői lehet gazdaságosan alumíniumot raJziaag kózeleső G'örögorsaág ter­koski (földmuvespárti), nem váltó- lenti: A finn távirati iroda jelentése : kivonni. MAs ásványok, amelyekből 1924 és 1934 között lOOO és 6001 zott Második földmüvelésügyi mi- {szerint az uj kormány tagjai pénteken ! alumíniumot vonnak ki, így a Szov-1 tonna kftz6„ mofcgott ekkor rohamo­nisztcr: Ossara tanar (párlonki-. átvették hivatalukat. Rvtl kczJársosá- jetumóban a ne Telin, vagy alulit, Ke-;san emelkedett s az utolsó békeévbea vült), közcláll az összefogás pártjához gi elnök, Rangell eddigi miniszterei- letázsiában a diasporit, a világgazda-]150QOO lonn4ra ru„0tt \ görőgorszA. Közlekedés és közmunkák: Salo- nők és Ltnkomies uj miniszterelnök sáigi szempontból nem jelentősek. A.gj bauxitbányák a British Aluminium mar a (szociáldemokrata), változat-; rövid beszédet mondott. A kormány j bauxit tehát egyelőre az az ásvány, i érdekkörébe tartoztak Ion. Második közlekedésügyi és mun- szombaton tartja első minisztertaná amely az aluminiumtermeléa szem­knücyi miniszter: vespártt). Ikonén (földmű­esát, amelyen Linkomies ismerteti kormány programját. (MTI) Róma: A tenqe'yhatalmaV Furópa letét a civilizációt véde'me*ik es Róma, március 5. Olasz politikai mutatják, hogy a bolsevista veszély körökben továbbra is foglalakoznnk a Ouce és Ribbentrop legutóbbi megbe­széléseinek nemzetközi visszhangjá­val. — Egyre világosabbá válik — mondják olasz politikai körökben —, hogv a tengelyhatalmak a végsőkig pontjából számba jöhet. A bauxit ne­vét a délfrancinországi Les Baux ne­vű községről kapta, ahol legelőször találták és bányászták. Európa az összes kontinensek között a leggazda­gabb bauxitban. A világtermelés 55— 56 százaléka esik Európára. Európa után Délamerika következik 23 száza­lékkal. A Kárpátövezet, amely ásvá­nyi nyersanyagokban általában sze-1 viszonylatban is az első helyet fog­lalja el a bauxittermelés terén. A hauxlttermelés a Kárpátövezet­ben először hangoztatása nem fogás a tengelyhatalmak részéről, ha nem rettentő valóság Politikai kö­rökben ismét nyomatékosan megálla­pítják. hogy a Mussolini—Ribbentrop­tanácskozásokhoz fűzött magyaráza­tokba nem lehet diplomáciai puhatolód­c ytatotl háborúval Európa tétét és test vagy burkolt alánlat jelét látni, a civilizációt védelmezik. A Balti-álla- hanem azok Olaszország hacvomá- lndu,t meg- Az első világháború folya­mok sorsa, valamint a tengvrlkérdés nvos és egvenesoldalu politikájának roan. 1915-ben már több, mint 50.000 feszegetésc a szovjet részérő, eléggé' megnyilvánulásai. (MTI) tonna bauxitot bányásztak Bihar­megye északi részén. A trianoni béke­szerződés értelmében ezek a bányák Romániához kerültek. Magyarorszá­Magyarország és Románia bauxit­bányái Svájcon át német érdekeltsé­gekhez tartoznak s ezért kivitelük i* elsősorban Németországba irányul. A' volt jugoszláv és a jelenlegi horvát bauxit kivitel megoszlik Németország; Olaszország és Svájc között. A hábo­ru előtt még a jugoszláv kivitel túl­nyomórésze Angliába ment. Ugyan­csak az angol alumínium ipart szol­Magyorországon Göbbels cikke a bolsevista veszélyről Berlin, március 5. A Német TI jelenti: Dr. fífibheh hirod-dmi mi­niszter a Dos Reich cimü fölvé­tet tban foglalkozik azz^l a vissz­hanggal. amellyel külföldön, rőleg Txndonbán a Németországnak to szövetségeseinek az a megíllnp'fá­s» tett. hogy a bolsovizmns snlyos veszélyt jelent egész Európára. Göbbels miniszter hangsúlyozta, hegy bármit mondhatnak London­hon, nem tántoríthatnak el bennün­ket attól a szilárd meggyőződéstől, hogy a bolsevizmus a háború ma, szakaszában a legnagyobb vosné'y minden veszélyek között. Nem ren­díthet meg bennünket az a megál­lapítás sem, amely -zerint e-inok a veszélynek felajzolása részünkről béketapogatódzást jelont. ellenkező­leg, teljesen józanul és reálisan fogjuk fel a háborút. Göbbels dr. megállapítása szerint bár a hivatalos angol politika az ellenkezőjét állítja és bár a nem­van nagyobb esélye. TTa egyszer egyhelyütt leromboljuk azt a falat, amely szilárdan körülvesöí a nem­zeti államokat, akkor senki sem tartóztathatja fel többé az anarchia áradatát. , A miniszter ezntán hangsúlyozta az 1918 és 1943 közötti különbséget Eltekintve attól, bogy az akkori és a mostani katonai helyzetet, amely 1918-ban oly közel állott a győze Annak a ténvnek. bogy a kárpát­övezetheli bauxitbányák idegen ér­dekeltségek. számos jelentős oka és következménye van. Ahhoz, hogy a bauxitból alnminiiimot lehessen ki­vonni, nagvmennvlségü villamosener­glára van szükség. Ez a villamos­energia csak ott nyerhető gazdaságo­san. ahol nagymennyiségű víziért) vagy olcsó szén éli rendelkezésre. lemhez és azt csak saját, ostobaaá- mennyisége. A világválság követ­en miatt vesztette el, ezentúl nPm' keztében a termelés hirtelen lezuhant, de annak elmúlása után újból roha­mosan emelkedett. fog könnyen lemondani nagy tör­ténelmi lehetőségeiről. A vége felé járó tél súlyos próbára tett ben­nünket. de egy jót is okozott, meg- a bauxittermelés a A Kárpátövazat gon csak a húszas évek folyamán ta-1 azonb3n szénben szegénv, vízierői pe­laltak újra bauxitot, mégpedig a Du- dig mjnd „ maj „„pjg úgyszólván ki­nántul, a Bakony-hegységben. Ezek a használatlanok. Viszont az említett Jt telepek idővel sokkal gazdagabbnak országnak rendelkezésére állnak • bizonyultak, mint a franciaországi tc- kitűnően kiépített olcsó alpesi vfz­lepek együttvéve A magyar bauxit- mflvek. Az a tény. hogv a Kárpátöve­zet bauxitbányái idegen érdekeltsége­ket szolgálnak ki, a világválság fo­lyamán a hánvák üzemének majdnem teljes leállításához vezetett. Az aluminiumtermelés a Kárpát­övezetben mégis lassanként megindul. Egyelőre a barnaszénből nyerhető vil­lamosenergia képezi az itteni alumí­niumgyártás energiaforrását. Tekint­ve azonban, hogy a Kárpátövezet szén­ben nem gazdag, az aluminiumterme­lés is csak jelentéktelen lehet. Jelen­tősebb mértékben csak akkor lehet s*6 aluminiumtermelésről, ha a Kár­termelés ez Időtől kezdve nagy len­dületet vett. Az 1924. évi 200 tonnával szemben 1926-han már 3700 tonnát bányásztak. Ezek a mennyiségek azon­ban csak az első kísérleteket jelentet­ték. A kővetkező évben. 1927-ben már 396.000 tonna volt a kibánvászott bnu­Románíában Magyarországtól láttuk a veszélyt s nem fogiuk tőle]elvett biharmegyei bányákban folyt,1 pótok jelentékeny víziéről kiépitbetők elfordítani többé figyelmünket j melyeket az Aluminia Societate Ano-1 ]ps7:npk Ehhez föltétlenül szükség van mindaddig, amig ezt a veszélyt nima Miniera vállalat vezet, amely ja Kárpátövezet országainak kölcsö­meg tem törtük. (MTI> szintdD a zürichi Bauxit Trust érde- nÖJi bar4u együttműködésére. Ha ez kéltségé volt. A termelés úgyszólván l gr agyöttm«ködés megteremthető let» jelentéktelen volt. csak 1935-ben ha- a Kárpátövezet nemcsak Európa, ha­ladta meg az addigi 600-1500 tonnás I n(,m „z legnagyobb «In­mennyiséget. Ekkor a termelés 6200 minl„m termelőjévé válhat, már csak tonna volt az utolsó békeévben meg- sí!Írt mert 9Z idPgPn érdekeltségek­közelik. a 11.000 tonnát. A második nck fldo„ e^d^vek a negyvene* bécsi döntés után Észak-Erdéllyel ^^ fo)Tamán fokozatosan lejárnak, együtt, a bihari bauxit bányák Is visz­Spellman utia : Savilla, Gibraltár, Casablanca _ 8evilla, március 5. A Német TI je­zotkflzi zsidóság igyekszik a dolg ,k'lcnli:Spellman newyorki érsek pénte­, • ,.., .. , j-t • ken délelőtt gépkocsin Sevillából Gib ilyen édesét megakadályoznl az ^^^ P ah<>nnan Casab|an. angol közönség még's már nagy tfi- c4ba ntazik tov4bb (MTI) szakerflltek Magyarországhoz, raegeiben felismeri, hogv mil.veo ' ' A volt Jugoszláviában szintén a veszélyt jelentenek a bolsevisták, 1 húszas években indult meg a bauxit Nyugat számára. A német prepa-1 Legmagasabb árat fizetünk | kitermelése, kezdetben szerény kere­gntula ezt nem saját sikerének" te- a.9NVA-f tek k6zött' azonban ^zör is emel­oranyerlf Iisrilkedett a százezer tonna fölé. A világ­válság hatása itt is érzékenyen érez­het volt és «a termelés nagy mértékű csőkkenése után csak 1935-ben érte el1 kinti. Dr. Göbbels emlékeztet a vörös jubileum alkalmával AngliA­bsn rendezett ünnepségekre és az, ezeken elhangzott megnyilatkozá­sokra. Londonban az internaeioná­1 lét éneklik, de Moszkvában nem érékük a „Ood save tho Rjng"-et. London felett a bolsevizmus zás lai lengenek, de hallottilnk-e arról, hogy Moszkvában az angol biroda­lom zászlai lengőnek. Ezek külsősé­gek. de jellemző tttietek A radika­lizmus és á Vonaervettomus egyse­génél mindig a radikalizmusnak és briliBénsért Reich ékszerész. Kelemen u. II u.» Olvassa a Abszolút perfekt gép-é« gyprslRÁAÁ állást keres. Megkereséseket „Bankeyakoriat* jelinéa a kiadóhivatal továbbit. Délmagyarerszágoi, hirdessen a Dé!ís?aparors7át!isan ! „ I a 216.000 tonnát, s ettől kezdve roha­mosan emelkedett, míg az utolsó béke­évben 406.000 tonnára emelkedett A volt Jugoszláviában a bauxittermelés főleg a jelenlegi Horvátországban folyt és pedig: a Dalmát-szigeteken. Szlovéniában, Bochinszka és Bistrlcu vidékén. Hercegovinában pedig Mos­tár környékén. A jugoszláviai bauxit­bányák szintoo túlnyomórészt külföldi érdekeltvéeek jkezkbeu voltak éa von­nak A már említett Bauxit Trust, Háznál dolgozó II munkásokat állandó munkára ma­gas fizetéssel felveszünk. Honvéd fér 3. sz. és Somogyi telep IX. u. 52. sz. alatt.. • spu mm »

Next

/
Oldalképek
Tartalom