Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-05 / 52. szám

Tervek és tárgyalások a tejprobléma megoldására A közgyűlési hatr rozat belügyminiszteri jóváhagyásának késése hátráltatja a kérdés megoldását (A DUmagyarorszdg munkatársától) Ismeretesek a város hatóságának azok a tárgyalásai, amelyeket a tejellátás megfelelő megszervezése érdekében már hosszabb idő éta folytat Ezeket a tárgyalásikat iée előkészületeket két körülmény tette szükségessé. Egyik az, hogy a város tejellátása az OMTK üzemének megszüntetése óta teljesen rendezetlen s a városban működő egyetlen, kis kapacitású tejüzem működésén kivül más szervezete nincs a tejellátásnak. A tejvásárló közönség ennek folytán ki van téve as alkalmi tejárusok árdrágító viszezaéléseinek s legtöbben, még Így ís csak nehezen és körülményes máidon juthatnak csak tejhez. A kérdés tiapirendretüzésónek másik inditó oka volt az a kormányrendelet amely kötelességévé tette a közigazgatási hatóságoknak, hogy saját illetékességi területükön meg kell szervezniök a tejellátást, még pedig a kötelező beszolgáltatás rendszere alapján. A kötelező beszolgáltatás rendszere abból áll, bogy meg kell állapítani minden Város, vagy község területén a fejelő tehenek számát s a tehéntartó gazdákat kötelezni kell, hogy minden tehén után bizonyos évi menynyiségü tejet szolgáltassanak be a tej összegyűjtésére és elosztására felállított szervnek. A tejproblémával legutóbb foglalkozott a törvényhatósági bizottság közgyűlése is s elhatározta a tejellátás olymódon való megoldását, hogy a város hatósága megvár edrolja az OMTK-töl szegedi telepének üzmei berendezéseit s a tej begyűjtését és szétosztását házi kezelésben szervezi meg. A közgyűlésnek ezt a Határozatát jóváhagyás végett felterjesztették belügyminiszterhez, ahonnan azoDban ezideig nem érkezett meg a határozat jóváhagyása a igy a mai napig is rendezetlen a város tejellátásának kérdése. A város hatósága azonban ettől a határozattól, illetve a közgyűlési határozat sorsától függetlenül is tovább folytatja a tejügyben a tárgyalásokat, hogy mielőbb, ha mindjárt esetleg átmeneti időre is, kedvező mederbe terelje az ügyet. Igy például tárgyalások kezdődtek meg aiirányban, hogy a jelenleg egyedül működő szegedi tejüzem kapacitását a város segítségével annyira felemeljék, hogy a legszükségesebb igényeket zavartalanul kielégithessa. De felmerült egy olyan megoldási lehetőség is. hogy addig is. amíg a kérdés végleges megoldást nyer, a város hatósága megszervezné a tanyavilág tehéntartó gazdáit, tejgyüjtő helyeket állitana fel a tanyák között s ezen a módon biztosítanák az elegendő tejmennyiség megállapítottjiron való behozatalát a városba. s illetékes tényezői állan-1 **fi I. M A G Y A R OH S í AQ «t irenden tartják ezt a kér-l PÉNTEK. 1943. máreins 8. « A város dóan napirenden tartják ezt a kérdést s a most már mindinkább szükségessé váló mielőbbi gyors megoldás érdekében fontos volna, hogy a közgyűlés határozatát vizsgálja meg és hagyja jóvá a belügyminiszter 8 végre felállíthassa a város a tejelosztás üzemi szervét. Hegtőrtónt a hclpilnl szemle a vasutas hősi emiehmű ügyében írásban közli szakvéleményét az Országos Irodalmi es noveszen Tanács (A Délmagyar&rszág munkatársd-, város vezetőivel is, majd visszatól) Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt a város hatóságának felkérésére Szegeden járt az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács háromtagú szakértő bizottsága, hogy megvizsgálja a vasutasok hősi emlékmüvének elhelyezésével kapcsolatban készített terveket. A bizottság tagjai helyszíni szemlét tartottak az Anna-gyógyforrás pavillonjánál, azután tárgyaltak a utaztak Budapestre. Értesülésünk szerint a bizottság helyszíni szemléjének eredményét és szakvéleményét írásban fogja közölni a város hatóságával. Ezzel kapasolatban megemlítjük, i hogy a napokban több levél érkezett szerkesztőségünkhöz olvasóink körébőL A levélírók azt ajánlják, hogy a vasutas hősi emlékmüvet az Indóház-téren állítsák fel. Korzóban Ha és mindennap zsúfolt házak előtt Muráti Lili AJTAY—PERÉNYI, GREGUSS—RÁCZ VALI nj és merész filmje Bz ésszaka lányai mm Ötéves az egymilliárd pengős, beruházási program Ot óv alatt csaknem ötszörösére bővült a program kerete, Budapest, március 4. Március 5-én lesz öt esztendeje annak, hogy néhai Darányi Kálmán miniszterelnök Győrött bejelentette az egymilliárd pengős beruházási programot. Akkor 1938 tavaszán már előrevetették árnyékukat azok a hatalmas történelmi események, amelyeknek tanúi vagyunk és azért a trianoni békeparancs katonai határozmányainak hatálytalanítása után az akkor még csonka országnak nyomban hozzá keltett látnia ' dseregének felszereléséhez és termelésének fokozásához. Az egymilliárd pengőből tudvalevőleg 600 millió pengőt az adófizetők teherbíró rétegeire kivetett egyszeri hozzájárulásból teremtette elő a kormány, 400.000 milliót pedig államkölcsön uján. Ezzel uj és szilárd alapokra fektettük a honvédelmet és gazdaságunkat. A hasznos gazdasági beruházását felélénkítették gazdasági életünk ütemét, megszűnt a munkanélküliség és azóta is évről-évre emelkedik a keresők száma. A széles néprétegek életszínvonalát emelte a nemzeti gazdálkodás helyes iránya is, amely eltüntette a harminöas évek válságának nyomait, majd pechig megszervezte a hadigazdálkodást. ' Ennek a milliárdos beruházási programnak végrehajtója ReményiSchneller Lajos pénzügyminiszter, aki 1938 március 9-én vette át a pénzügyi tárca vezetését. A pénzügyminiszter egyik legutóbbi beszédében közölte, hogy a milliárdos program kerete öt év alatt csaknem az ötszörösére bővült, de a közterhek a háború negyedik évében is csak csekély hányaddal magasab-! bak, mint a békében voltak, mert a kormánynak gondja volt arra, hogy a növekvő háborús közterhekkel párhuzamosan emelje a nem zeti jövedelmet. \wm OUelR-neviczhQ Amai beszéde a bolgár—maguar testvériségről Budapest, március A A MagyarBolgár Társaság a bolgár nemzeti ünnep alkalmából ünnepi estet rendezett. Az esten TJllein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök, a Magyar—Bolgár Társaság diszelnöke mondott ünnepi beszédet Beszéde elején rámutatott arra, hogy a baráti és testvér bolgár és magyar népet a közös történelem ember- és jellemformáló ereje forrasztja össze. A magyar és bolgár nemzet történelme hosszú évszázadokon keresztül rendkívül hasonlatos volt A bolgár nép az elnyomatás évszázadain keresztül a magyar néphez hasonlóan nagy elszántsággal és SZÍVÓS kitartással nélkülözésekben megacélozódott nép állott ott: kis ország, de nagy nemzet A történelem ösapási a bolgár nél>et nem tudták legyűrni, mert tovább küzdött és erősebb lett, mint volt. Olyan országot melyei csak nemzetközi szerződések hoztak létre, amelynek tehát ni nőse.) évezredes történelembe nynló fája egyetlen vereség, egyetlen vesztet! háború is elsöpörhet, olya., nemzet azonban, amely évezredes távlatokban gondolkozik, több sorscsapást még elszántabbá teszik. Ullein-Reviczky Antal követ ezután rámutatott arra a nagyarányú belső épitőmunkára amelyet a bolgár nép a területi kérdések rend® zése után az országban folytat, az Kordűg Katalin nagy sztárok filmje, ax ma premierben ősbemutatóként és a kővetkező napokon a Belvárosi Moziban Ópium herimfó öt férfi, egy nő, forró szenvedélyek és az áldozatos báráísír filmje. A főszerepekben: My Kálin jéuor rai Gregus Zolién Plczu LásziS BaHsa Soűs Leszid Híradó köznap 3, 5, 7, vasárnao 2, fél 4. 5 és 7 órakort vonatkozasban Bulgária bölcse) i megtalálta azt a helyet, amelyet. európai kulturát védő nemzetek »•« elfoglalnak, ahol a magyar honvédek is harcolnak. Bulgária egy nagy uralkodó bölcs vezetése alatt végzi munkáját, aki egy ugyancsak nagy uraiviselte el a szenvedéseket s mikor , iparban és a kereskedelemben s a ütött a felszabadulás órája, egy. kultura terén egyaránt Nemzetközi SZfeCHfNYJ MOZI Ma 3, 5, 7 órakori NYÍRÓ JÓZSEF legszebb novelláiból Emm a navasnn Rendezi e: SZÖTS ISTVÁN. Főszereplők.: SZELLAY AUCB és GÖRBE-JÁNOS