Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-28 / 70. szám

fi nevelő-oktatóiban .etfWarsat sek az érdekeik A nevelést .Jletaw tl VASÁRNAP, 1943 mártó,,? *,[éB támogatót látna. Eze„ A po„,„„ bt-.egyébkén, öré^érvényTafaz köloflleg bírálóbb és éberebb közösrégbfn nem áilja meg olyan magátólórtetődflen a helye, mint otthon, ahol n*ért ntnee nehézsége, mert ezeket a környezet vállalj* helyette, a cipőtisztító cselédtől a dolgozafcsinóló nagybácsiig. Az iskolában nem lehet nemmit mással végeztetni, it, nem elég .felnőni* és passzive viselkedni n gyermekre halmozott értékekkel szemben, mert ha nem tndom az Iskola munkaütemét. követelményei,, értékei, és eszményeit szivem szerint is átvenni, akkor .neveletlen* maradok, ha otthon mégolvan jómodorra szoktattak In. — Ezért van állandó snrlódás a •zillő és a* iskola között: az iskola alakítani, formálni akar. a szülői ház többé-kevésbé kiszolgálni. Fz sokszor annyira megy, hogy az iskola eszményeit is leszállítják piedesztáljukrót és bizonyos kettősség támad a tanuló körül: mást hall otthon, mint amiben na iskolában hinnie kell. — De még nagyobb bajt jelent az iskolánk.viili élet _ mondhatnók ugy is: az utca, a lélekmérgező filmek, ponyvaregények, rossz barátok — romboló hatása. A család méigjs konzerváló, megtartó talaj és az iskolával való ellentét nem lényegbeli, legfeljebb módszerbeli, didaktikai. A családban akkor akarnak nevelni — mint már mondottuk —, amikor már baj van, esetleg apai pofonok és anyai elkendőzéséit keretében, dc mégis nevelni akarnak. A külső <élet, különösen a kamaszkor — .dackorszak «-nak is nevezhetnők — gyorsan #s mindenre reacáló éveibe,, azt a látszatot kelti a tanulóban, hogy as élet javait olcsóbban is. kevesebb munkával és Tő let kevesebb erkölcsi finnyássággnl. ke. vesebli lelki műveltséggel is mec lebet szerezni, mint ahogyan azt az is. [ koia állítja. Az élet boldogulási kérdés — ezt hallja és látja a tanuló — nem a mélyebb felelősségérzet és kultura kérdése. A szellem javai helve't az élet más javakat kínál, melyeknek megszerzéséhez egészen más stjlnsra van szükség, mint amiive, az iskola kíván. Attg cseperedik fel a tanuló máris azt hallja jobhról-halról: .ezt tedd. ezt nézd. olvasd és ezt hidd. ne pedig azt. amit az iskolában rágnak a füledbe*. A könnyen meg'évesz'heNt hiszékeny fiatalság hamar tudomásul veszi, hogv kint az étefhen e?v kis bátorsággal, élelmessézfi-e, S7fnte készen juthat bizonyos javakhoz, mic az iskolában minden eredményért keményen kell dolcozUía. Minél hsngosaNb. csábitöbb és megtévesztőbb az iskolánkivüli élei tavakat, élvezeteket kináló lármája, annát nehezebb lesz az iskola nevelő _ önalakitást kívánó _ munkája, de annát szükségesebb is. Pedig a gyermek szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő és nz iskola egymással ösazbansbati végezze munkáját. A gyermek a napi 24 Orőbói mindössze fi órát tölt az isKoln falai kőzött, az. év 8700 órájából alig többet ezernél, tehá' időben alig nyolcadrészét az £v óraszámának Elképzelhető-e, hogy értelmi, szellemi, lelki, erkölcsi és ttesti nevelése kérdését az iskola maradéktalanul el tudja végezni a szülői ház támoeatása nélkül? A mai iskolai rendszerben és a sajnos, még mindig nagy létszámú osz'álvokbiin az egy-egy tanulóra eső oktatási idő még mindig eléggé rsekély. Ezért nem lehetséges például a modern élő nyelvek tanitásánál a nyelvtani rendszerek megalapozó sán felül nyelvi gyakorlati eredményeket elérni az iskolában. — A szülői ház sokszor minden jöszándéka ellenére is kerékkötője a helyes nevelésnek. A szülő a iannló természetes védője de sok szülő ez* i hivi'ását abban Játja, ha mindenféle helytelen cselekedetből kifolvólng az iskolával szerubbn körömszakadtáig védelmezi a gyermeket, ahelyett, k " 'W®8' * Intőbbet. 'mondás, hogy ahhoz; hogv tanítsunk, - Méf F'enfgfe rá kell ma- csupán az kell. hogy tudjunk valami' tatnotn. A mai, túlságosan gyakorlati de ahhoz, hogv névelői tudjunk » IMf»T rf» 1 fi II ÍIWT J.en,.l I. „11 - I. - II • . .... 1 w tói életre való ösz.tökélésnél nagyon kell ügyelni, mert a serdülő diákok őnálloskodási törekvése kellő értelmi megalapozottság hijján több irányban is túlzásokba téved. Vádként szokták az, iskolának szegezni azt is. hogy ar. Iskola elveszi a gyermeket a esnlá«ttól és tulnngv terheket ró rá. Ez tévedés. Nem az iskola veszi el a gyermeket a családtól, hanem a külvilág által kivánt különböző intézmények, amelyek maguknak követelik a tanulók nevelésének jelentékeny részét Etekintettier szülőnek és iskolának kőzökell. hogy legyünk is valakik! — fejezte be nyilatkozatát dr. Firbás Oszkár tanügyi főtanácsos Ankétunkat ezzel még nem fejeztük be. Legközelebb folytatjuk a probléma egyéb oldalait is megvilágító nyilatkozatok közlését és módját éjijük annak is. hogy a közönség —különösen a szülök köréből beküldött hozzászólásokat is közreadjuk. Tgv jutunk majd el a közvélemény mérlegének serpenyőjébe vetett probléma minden oldalú helyes értékeléséhez. kozma béla Gyomorsav-fultenqésnél. idült gyomorhuru'nál legtermészetesebb gyógymód: Ivókúra az ,JINNIl"-gyógyforrás vízével! „Inkább lennek gyáros, mint költő . J Juhász Gyula 20 éveiőtti levele egy diák-költőhöz (A Déluiagyarország munkatársától) Makra László a neve és a foglalkozása: orvosi müszerkereskedöregéd. Nem ennek indult, elvégezte a 4 gimnáziumot Szegeden, majd a kereskedelmi iskolában tett érettségit. Sokáig azonban nem tudott elhelyezkedni és egy napon kiszolgálósege<inck jelentkezett egyik orvosi miiszerkereskedésben. Fel is vették és azóta az orvosi műszerek közt szorgoskodik. Uzietzaras után — a Koite-szet Makra Laszlo keresaedöseged szakad óraiban a költészetnek hodoi. Ls léukinl, ba üzlelzaras u an hazamegy, verset farag, V e r 1 a 1 n U Kosztolányi'. Adyt olvasgatja és lizetésének egy hányadát versesköietekie kól 1. Nagy könyvtára van már a vtrsesköt.yvekből. — Mai kisdiák koromban verset írtam — beszéite ej a kereskedösegedköltő ujszegedi lakásán. A gimnázium önképzőkörében gyakian szerepeltem saját verseimmel és többekre dicséretet is kaptam a tanáraimtól. En»'ekszem. 3-ik gimnazista vol am, éppen 20 esztendővel ezelőtt, amikor verset írtam »fcbrfedés< cimmel. A versi kém ben szó volt a felkelő napról, melegségről, szeretetről és az emberi szivekről, Az »FJbredés«-I bemutattam az önképzőkörünkben és o>tt felkértek, hogy szavaljam el. Abban nz időben a szegcdi lapokban gyakran jelenlek meg Juhász Gyula versei Találkozás Juhasz Gyulává' — Juhász Gyula költészete nagy hatássa) volt reám. — beszéli Makra László s elhatároztam, hogy egyik versemet beküldőm a Mesternek, mondaná el őszinte bírálatát Az »F.hredésr-t küldtem d álnév alatt, de megcímzett válaszborítékot mellékeltem a levelemhez. — Édesapám ezidóben a szőregi téglagyárban dolgozott, mint tisztviselő és én a versemet a »Szőregi Gőztégla és Hornyol, Cserépgyár R,.« cégjcles borítékjában küldtem el juhász Gyulának Véletlenül történt ez. Nem mnlt el fcé, nap sem és már fűző melltartó. haskötő. ernyő nagy választékban K • t » y fi modellek után készítve 'Kötesév n. tt (Fekele"'*as utca és Tisza La jos köret Sarok). Alapítva 1913 NAGY JAVÍTÓMŰHELY meg is kaptam Juhász Gyula birálatat- Jellegzetes gyöngyírással irta meg levelei Juhász Gyula, ezt a levelet ma is őrzöm. Pontosan 20 esatendövel ezelőtt, 1923 márciusában irta nekem á levelet Juhász Gyula, aki bár roppant elfoglalt ember volt, egy ismeretlen kisdiák-költőt is mél atotl arra, hogy költészetéről bírálatot mondjon. A 20 év előtti Juhász-levél szövege a következő: „Inkább lennek gyáros, mint költő!" Kedves Fiam és kis Költőtársam! Versedet megkap am, elolvastam és igy négyszemközt valljuk meg,á vers bizony gyenge. 8zép gondolataid és jószándékod van, ezt kiolvasom a verssorokból, de hidd el édes Fiam, mindez még nem elég k Versíráshoz. Dc azéri ne szomorítson el ez á bírálat, költő lehetsz még és olvashatunk majd tőled jobb verseket is. Gondola meg Fiam, oz életben egy költőnek annyi megaláztatáson, félreértésen és félreismerésen kell átesnie, sok szenvedést megismernie. míg végre is _ a halála után elismerik költőnek... Lőhet, hogy ón is egyike vagyok az elfogultaknak, meglehet Fiam. bogy talántán röfeszn! birálrtm meg a kis versikédet. Emberek vagyunk, költök is és az ember tévedhet, Dc azt ajánlhatom neked, hogy sókat olvasgassál, írjál. irjá, verseket, minden széptől, ami eszedbe jnt. S még valamit Fiam: ezt biztosan hidd el nekem hogy én a Te helyedben nem Annyira költő, mint inkább _ téglagyáros lermé*.. Szivélvesen üdvözöl: Jnhász Gyula. 1923 márrius hö. Makra f-ászló talizmánként őrzf ma is ezt A levelet, ném válna meg tőle semmi pénzért sem Nagyon büszke arra ma is. fiosv néki. A kfsdiákk ól tőnek Juhász Gyula, a mester olv. hosszú levelet irt Azóta- több ver- i Séi Jnhász Gvu'áhal aiánlotta. Megfogadta Makra T-észió S Meáter tanácsát iá éí nem hagvfa ábba a versi rás». Sok-sok verse fefetrt már meg nvomtafásban és nemrég *f* Szfndarabó' \< irt. Most i< van egv kötet nvire váló VerSC már 4 ,6f>b apróbb egyfelvonásos sztedatflhjs Egyelőre a* asztalfiókjáhan nyugszanak * költeménye*. Majd. ha elül á fegyverek zaja. talán körrwálakbah fii napViláertt látna* Ar egvkrtri kfsdíiák-kŐttŐ versei, melveknek elődéit a Mester: Jnhász ÍTyttla hirálfa meg oly őszinte sótokban^ pöhtoBan étiftl fcWwéftFERENCJÓZSEF KESFRÜVIZ A kártalanítási hozzájárulási rendeletről A Budapesti Közlöny március 144 számában jelent meg á m. kir. Minisztérium 1200—1940. M. E. sz. rendele o a légitámadások következményeinek elhárítása és óz ezzel kapcsolatos jogviszonyok rendezése tárgyában. eit a rendelet elsősorban légitámadással vagy annak elhárításával a romok eltakarításáról, az épületek hatóságii helyreállításáról, a hajléktalanok elhelyezéséről, az ingatlan vagy ingó javakban szenvedett károk megállapításáról és megtérítéséről, a légitámadás vagy annak elhárítása közben sebesülést, sérülést szenvedett, illetőleg életüket vesztett személytek, illetőleg hozzátartozóik gondozásban részesítéséről rendelkezik Továbbme. nőleg azonban rendelkezik az államkincstár terhére ezen rendelet alapján előálló kiadások fedezéséről is és erre a célra 'Légitámadások kártalanítási alapjai címmel külön pénzügyi alapot íétesit, amelynek bevételéül a kártalanítási hozzájárulás szolgál. A rendelet 21. §-a értelmében 1948. Január 1-től kezdödŐleg kártalanítási hozzájárulást tartoznak fizetni á földadó, á házadó, AK általános kereseti ndó és á társulati adó álá eső személyek. Az ezekre az adónemekre biztositott állandó adómentesség, a kártalanítási hozzájárulás alól neu» mentesít. A kártalanítást hozzájárulás alapja a földadónál a kataszteri ttsztajövedeh-m, kulcsa ptedig ennek 1 százaléka. a házadónál a házadó alapjául szolgáló nyers házbérjövedelem, illetőleg haszonért ék 4 százaléka, aa Altalános kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozásoknál az adóalapul megállapított tisztajövedelem 1 százaléka, a iársulatí adónál as adóévre alapul ve/t eaját tőke 15 százaléka. A kártalanítási hozzájárulást a m kir. adóhivatal a fenti adónemekkel egyidejűleg veti ki és kivetés ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni, eníiek másodfokú határozata ellen pedig á m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A kártalanítási hozzájárulás négy egyenlő részletben jamiár, április, julius és októbe- 1. napján esedékes H az illető évnegyed középéig fizetendő. Különleges és a városi közönséget legközvetlenebbül érdeklő rebdeHtezése 4 rendeletnek á 23 §-nak az • rendelkezése, mely szerint á háztulajdonosról a* Őt terhelő 4 százalékos hozzájárulás egy részét áthAritfa a bérlőrfc és pedig ugy. hogv * bérlét a rögzített lakbérnek 3 százalékát. » szabadon megállapított lakbérnek pedig í százalékát köteles a fák béren felül bérpótlék kén* mégíiWtni. Minthogy á kártalanítási hozzájárt! Iá* már Január 1-étŐI érvényéi, ennélfogva oz 1943 évi április május és jnrins havára Járó bér után a Wrlő kétszeres Ásszegii fi—f> százalékos, fllétve 2—2 százaiékosi hérpóttékot tartozik megfizetni, hogv az eisŐ 3 havi bérpótlék is megtérüliön A hérpft'fék minden tekintetben a bérösszeg sorsábhn ofsztorzik Az olvan háztnlafdonofc. Akinek házát jelzálogos k óv elelés terheli. A kártalanítási hozzájárulást résziben a ielzálogos hitelezőre á'hárithatja akként, hogv a kamatokbél t százalékot levonhat. A rendelet már márcins 14-őn életbe ií lépett és annak héreétlékrn vonatkozó rendelkezése mos, áprili? 1-én más hatátvOSul is. amikor tebát a iakásbériők a fi Százalékos Bérpótlékot már megfizetni tartamait Í>r. B. »