Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-28 / 70. szám

I»KLÍM AliY A KOKSZ AG VASARNAr. 1948 március 28. Variációk Tisóczi bácsi körül Emlékezetemben elevenen élő Kla­pacska fiskális meglehetősen cinikus, sót mondhatnám egzotikus egyéniség iVolk A ruházkodására jóformán sem­mit sem adott, uj cipőmadzagot vá­sárolni a világért nem akart, a meg­levőt kötötte ujabb és ujabb görcsök­re. De milyen balgaság is lett volna az uj madzag, amely föltétlenül elüt a vedlett cipőtől. Oh, Klapucssa Adam nem bontja meg az egységes hangula­tot ilyen kicsinységekért. Mert ugyan hogyan borulhat az évtizedes gyűrő­désekben patinát szerzett nadrág az uj cipőre? isten ellen való vé'ek az ilyen pazarlás. A fiskális ur oemvoit már fiatal ember, a világ hiúságaival rég leszámolt s önérzetesen hirdette, hogy az egyéniség a fő, mert ha nincs valakiben egyéniség, az cifrázhatja magát akármilyen pereces legényre, a kutya se veszi észre. Ellenben ... — Hát igen, nem vagyok akárki, látni rajtam az első pillanatban. A tökéletlen világ azt mondta, hogy Klapacska fiskális — elgondolni is alig merem — rongyos megjelenése sérti a kari érdekeket, de az öreg ur erre is csak fölényesen legyintett. — A tudás, fiaim, a tudás a leg­első. a többi sifli. Ügye nem volt túlságosan sok. In­kább a szegény emberek keresték fel, abban bizakodva, hogy ennek ugyan aligha lehetnek igényei, tehát nem sarcolja meg ngy a feleket, mint a prémes bundákban járók. Valóban, Klapacska szerénysége nem Ismert ha­tárt, felelért mégis a tözbe ment s amit emberi agy kigondolhat, azt mind felhozta védencei Javára. A bíróság sok jóindulatot tanúsí­tott vele szemben, ha kuknricanadrág­jához felhúzta a Zrínyijét és a védői pulpituson megjelent — Ma megint jót mulatunk, suttog­ta a jegyző, aki három hónapig Irt egy jegyzőkönyvet és a tárgyalásokat szí­vesebben áttette volna a délutáni órák­ra. Hajnali tizkor rendes ember még alszik és nem vergődik Jelentéktelen bűnesetekkel. Elég kár, hogv vannak maradi bírák, azok este korán lefe­küsznek, de meg is bünteti őket az Isten, mert már reggel hatkor nem tudnak mit csinálni. A várható jelenetek azonban fel­vidámították a jegyzőt, aki szentül hirdette, hogy a jó kis éjszakai tár­sadalmi élet nem rossz. Klapacska Igy már tizenegy óra­kor abban a helyzetbon volt, hogy el­kezdhette védőbeszíédét Kispál János ellen, ki is sunyi ábrázattal ült a vád­lottak padján, latolgatva, bogy mit hallgasson el. — Tekintetes királyi törvényszék, kezdte Klapacska, jujujuj, mi mindent hordott óssze • vád nagyon tisztelt képviselője! Hogy ez a Kispál János gonosz ember, máskor is verekedett, mindig iszik? — ki nem állhatja ez, könyörgöm, az i'alt s csak a húsvéti bárány lehet nálánál szelídebb. Be­csületszavamra mondom, tessék elhin­ni, Igy van. Ott a tanyája az cnylm mellett, sokszor látom. Az • vereke­dés is ugy történhetett, hogy a marha Suli gyerek szántszándékkal rohant neki fejjel a furkósbotnak, mert fgv akarta gyalázatba kergetni ezt a be­csületes embert. A fiskális nr leugrott a védői emel­vényről, odalépett Kispál Jánoshoz és az álla alá nyúlva kényszerltette, hogy felemelje a fejét. János megvolt döbbenve, igen laposnkat pislogott, végfii behunyta a szemét, mert ugy vélte, hogy igy válik semlegessé. — Nézzen a nagyságos elnök nr ezekbe a tiszta csillagokba, nem ki­abálják az ártatlanságot? Á rosszarcú paraszt vergődött az erőszakban, de a fiskális még nem merítette ki minden jogi érvét. Azaj­melleit bóbiskolt Tlsócza bácsi mint ideiglenesen behelyettesített te­remőr. Olyan hosszú esztendőkön át hordozta a hivatalokba a tízórai kif­lit, hogy végül is megrokkant, járni alig volt képes, hát bekunyerálta ma­gát ebbe a sinecurába. A védő most nekitámadt. — Felhivom Tisóczi bácsit, a be­csületben megőszült közpolgárt, nyi­latkozzék lelkiismerete szerint, hogy nem árttalan ember-e Kispál János? Tegyen félre minden elfogultságot. kedvezést hajlamot, egyetlen szóval feleljen. Már nemcsak a jegyző mulatott, az elnök szája is félrehúzódott, az elő­adó biró pláne állandóan a zsebken­dőjébe temette az arcát. Könnyen meg­fázik az ember ezekben az esős na­pokban. Tisóczi bácsi azonban fag­gattatván, felállt a lyukas i.ádszékrfll és ünnepélyessé vál az ő hangja. — De bizony, én is ártatlannak né­zem, tekintetes ügyvéd ur. — Lássák, lelkendezett Klapacska, a nép egyszerű gyermeke mondja meg az igazat, mert leikéi és agyát még nem rontotta meg a tudásnak nevezett sok ostoba könyv Nem raffinált, nem köntörfalaz, kimondja nyersen azá. amit tiszta szemmel lát. ezért képvi­seli ő legméltóbban a megvesztebethe­tetlen köÉvéleménvt. Tisóczi bácsi, ön egész ember. Érti-e? — Igenis, tekintetes ügyvéd ur, köszönöm szépen. A tárgyalást veze'ő elnök megso­kallottn a különös védőbeszédet és fi­gyelmeztette Klapacskát. hogy marad­jon szigorúan a tárgynál. — Jól van, nó, hát csak szabad be­szélni Vagy nem szabad? — Dehogy nem. azonban tessék alkalmazkodni a perrendtartás szabá­lyaihoz — Hejnye, hejnve, csóválta fejét Klapacska. azzal áttért a második szA mu védence tlsztárnmosásához. Ez még Kispálnál is bunvikabb te­kintetű legénv volt egv rendes szót nem lehetett belőle kihúzni TeharaTf­ta az égről a csillagokat, mindent más­ra kent hogy megszabaduljon a bün­tetéstől. — Egész embert védek", harsogta Klapacska, fiatalabb testbe még nem szorult több becsület, miut másodren­dű védencembe. Feldicsérte az egekig, aztán emelt hangon folytatta. — Tanrunak idézem Tisóczi bácsit, a nagy emberismerőt, mondhatnám lélekbúvárt, aki olyan klasszikusan vizsgázott az elébb. Tegye szivére a kezét és vallja meg, ártatlan-e ez a nagvon derék ember? Ugye hogy ár­tatlan? Tisóczi bácsi megint felemelkedett a lyukas nádszékről és mngyarázólag nyújtotta ki a mutatóujját. — Hát ugy mondom, ahogy van, gonoszabb pofá' még életemben nem láttam. Éjszaka setét utcában talál­kozni se szeretnék az ilyen gazember­rel. Nem folytathatta, mert Klapacska fiskális ur már megint leugrott az emelvénvről. — Jujujuj, tekintetes királyi tör­vényszék. ifogiák be a fülüket, hallani is rossz az ilyet. Ne figyeljenek erre az ostoba vén parasztra, azt se tudja szegény, hogy mit beszél. A magasz­tos birósáaot nem befolyásolhatják szenilis ffáisiecek. Még csak ez hl­ánvz.ik! Szégvelje mngfit Tisóczi, hn­gvan merészel beleavatkozni a nagy­ságos urak véleménvébe? — Van-e még előadni valója? — emelkedett fel ültéből az elnök. — Csak az. könvörcöm. hogv ment­sék fel védenceimet, mert ártatlanok. TV a tökéletlen Tisóczira a világért se hallgassanak, ebben a korban már megzavarodik az_ember és. elveszti a tisztánlátását. Osz Osvóth orsjeqyek föárusitónál nagy választékban kaphatók, Tábor-u. 3. — Városi adóhivatal épületében. I. osztályú húzás április 10—13. A szeppanelláfás me<$iarltösa ls a ío0hölor$alom felszabadítása Mlíri kap a budapesti ember kétszer annql szappant, mint a vldekl ? f (A Délmagyarország munkatársá­tól) Néhány nappal ezelőtt, jelent meg a kormányrendelet amely Bu­dapesten kétszeresére emelte fel a szappanfejadagot. Az uj rendelet kiadásával kapcsolatban intézkedés történt, a lugkőforgalom bizonyos mértékű felszabaditá-sdra, amivel a házi szappanfőzést kivánja előmoz­ditani és lehetővé tenni a kormány. A lugkőforgalom felszabadítása érdekes módon, szinte egybeesett Szeged város közigazgatási bizott­ságának legutóbbi ülésén ebben az ügyben elhangzott vitával és a vita nyomán kialakult állásponttal, ami aa volt. hogy a lugkőforgalom fel­szabadítására szükség van. A bizott­sági ülésen több felszólalás nyo­mán az a vélemény alakult ki, hogy a lugkő forgalmának bizonyos mér­tékű felszabadítása kedvező hatás­sal lenne a lakosság szappanellá­tásának megjavítására. A háztar­tásokban ugyanis igen sok hulla­dék zsíranyag gyűlik össze, ame­lyek jelenleg szemétbe kerülnek. Meg van ugyan szervezve a szap­panbeváltás, ami abból áll, hogy a zsiranyaghulladékért a becserélők kész szappant kapnak, ez azonban egyrészt utánjárással jár. más­részt nem kapják meg a beváltak a teljes szappanmennyiséget, Kanem bizonyos százalékot levonnak. Ha viszont a háztartások szappanfőzés­hez zsirazódát kapnának, egész biz­tos, hogy ezeket az összegyűjtött hulladék zsirtömegeket bázilag ki­főznék, Így nagymennyiségű szap­panhoz juthatnának n háztartások, sőt rendelkezésükre állana a szap­panfőzésnél keletkező és szintén hasznosan felhasználható luganyag is. Felmerült azonban a kérdés a közigazgatási bizottság ülésén, hogy vájjon a Ingkő szabad keres­kedelmi forgalmának megszünte­tésénél közrejátszó legfontosabb ok. a mérgező hatás, vájjon nem forog-e fenn jelenleg is? Etekin­tetben a bizottság arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a szap­panellátás normális mederbe tere­lése sokkal fontosabb nemzetgazda­sági és közegészségügyi érdek, mint semhogy hátrányosan befo­lyásolhatnák az elhatározást a Ing­követ ivó öngyilkosjelöltek, vagy a statisztikailag is elenyésző Csekély­számu lugköves balesetek. Minden­esetre módot lehet találni arra. bogy esak az juthasson lugkőhöz, aki azt szappanfőzésre - kivánja fel­használni. A közigazgatási bizott­ság végezetül ú> elhatározta, hogy JSJcafban lévő Mflit éa fém zaabérákut éa karórákat raas üuslander Béla órás Károlvi-utca 4. ebben az ügyben felterjesztést intéz a közellátásügyi miniszterhez. Mi­előtt azonban a felirat elküldésére sor került volna, már meg is tör­tént a Ingkőforgalom felszabadí­tása. Az uj szappanrendelet a. közön­ség körében nagy érdeklődóst, vi­déken pedig az a rész, amely a bu­dapesti fejadagot duplájára emeli, nagy meglepetést és Bsodálkozáek keltett Általában nem tudják meg­érteni az emberek, hogy miért kell a budapesti embernek jobban tisz­tálkodnia, tisztább ruhában járni* mint a vidékinek? Ez megismétlő­dése annak a különös intézkedés­nek, amely a főváros, vidéki váró® és falu között tesz különbséget a cukorfejadagot illetőleg s a fővé* rosi embernek négyszer, a vidéki embernek pedig kétszer annyi cuk­rot juttat, mint a falusinak. A vidéki lakosság, főleg pedig * vidéki nagyvárosok lakossága, akik­kel szemben indokolt volna a fővá­rosival azonos elbánás mert köz­tudomású, hogy a nagyvárosi háa­tartásokban sokkal kisebb a szap­panfőzési lehetőség is, mint pél­dául a falvakban, szerrtné, ha ró* vizió alá vennék a vidéki szappan­fejadag ügyét is. Ivókúrái az „Anna" gyógyforrás vizével A szegedi mélyfúrásit gy 'gyvbe összetételénél fogva legktaelelí » világhírű Vichy-i vizh-z éJU éa iszta alkalikus hévviA Mint ilyea egyedülálló hazánkban. Ivókuránai a hőfok mellett döntő fontosságú a for­rás vizének magas hydm rbonát tar­talma. Csökkenti a gyöt <>r fokozott sósavelválasztását és fellazitja, oldja a gyomorburutnál termelődött mi­kot, Különleges előnye a szegedi for­rás gyógyvizének, hogy még rendsze­res fogyasztás mellett sem kö'l le teljesen a gyomor sósavát, melynek jelenléte a bélben keletkező rendeli© ries rothadásos folyamatok megaka­dályozására nélkülözhette len. Igen nagy jelentősége van a lngos »Anna gyógyviz«-ivésnak a kőkópző< sek megakadályozásánál. Savi vtgyhatásu vizeletnél fontos, hogy a vegyhatást lúgos irányban toljuk cl, igy a hugy­savas kövek keletkezésének előfelté­telét megszüntetjük. A forrás viza kiválóan használható a szervezet át­öblitésére, kóros anyagcseretermékek eltávolítására. Ennei különösen most van nagy jelentősége midőn a szer­vezetben a téli egyoldaln táplálékfel­vétel mellett ezek a savak nagyöbű mértékben rakódtak le. A viz fogyasz­tása legcélszerűbb a feltörés helyén (az Tvócsnrnokfoanb mert ott a for­rásvíz érintetlenül és elváltozatlana! tartalmazza összes gyógvtényezöit. Ál­talában legcélszerűbb főétkezés előtt egy órával 3—5 decit kortyonként sé­tálva elfogyasztani Ettől eltérően csak orvosi tanácsra használják. Az Ivókúrákra vona'kozó minden tanáccsal díjmentesen szolgál a vá­rosi gyógyfürdő és az IvócsarnoK or­vosa. 183 Bélyeqet, gyűjteményt tekintet nélkül a lanyhaságra magna áron veszek. BÉL/YKGK F.HKSKEDÉS, tagadalmi teíjmlom téren. Tel. 39-08.

Next

/
Oldalképek
Tartalom