Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-27 / 69. szám

A szegedi piaristák jubileumi ünnepsége (A Délinagyarország munkatársá­tól) A háromszáz éves magyar piaris­ta rendet ünnepelte impozáns külsősé­gek között a szegedi >Dugonics And­rás* piarista gimnázium. Az ünnep­séget három napos ájtatosság előzte meg, majd csü örtökön reggel 8 óra­kor ünnepi szentmise volt a fogadal­' mi templomban, amelyen megjelent •áros vezetősége, a társadalmi és tan­intézeti vezetők, valamint a jelenlegi a a volt piarista diákok nagy szám­ban. A szentmisét RaskO Sándor püspöki helynök, a szentbeszédet Mester János egyetemi tanár mon­dotta. Délelőtt 11 órakor a Városi Szín­házban nagyszabású jubileumi ünne­pet rendeztek a kegyesrendi atyák. A szinház nézőtere meg elt érdeklődő közönséggel > a páholysorokban ott volt a város vezetősége, valamint az egyetemi professzorok és a középis­kolák igazgatói, tanárai igen nagy számban. A piarista gimnázium 32 ta­gu zenekara Kozáky István piarista tanár vezényletével Bach-preludiumot játszott meglepően gondos összeta­nultsággal és muzikalitással, majd Petrik József IL gimnazista diák csengő hangon szavalta el Szabó Lőrinc egyik legbájosabb költemé­nyét: >A bago!y«-t. Ezután a gimná­zium kitűnő énekkara mutatkozott be ugyancsak K o z 4 k y István vezetése mellett. Kodály »A hitvalló dicsérete* cimü hatásos kórusmüvét énekelték el nagy sikerrel, majd eredeti bemuta­tóra került a sor: Szögi Endre fő­iskolai tanár, az izmos tehetségű ze­neköltő erre az ünnepi alkalomra megzenésítette a 134. Zsoltárt — Sík Sándor megkapó szépségű átköltésé­ben —, amelyet az énekkar magával­ragadó lendülettel és a mi finom, szárnyaló poézisét kidomborítva adott elő. Mind a dallamok magyar lélekből fakadó harmóniája, mind a rímek zengő szépsége hatalmas tet­szésre talált. Az ünnepi beszédet dr, Halász Pál kanonok, belvárosi plébános, az intézet volt növendéke mondotta. Ka­lazanti Szent Józsefre emlékezett, a kegyesred nagy alapitójára, majd a piarista atyák nagyszerű nemzetneye­iő munkásságára. A magyar piaristák — mondotta — a kegyesrend gazdag és előkelő szilemének 300 éven át hűséges képviselői voltak. A piarista rend alapítása uj fejezet az egyházi rendeik történetében, mert egyedüli programjaként a népnevelést és taní­tást tűzte ki. Nagyszabású tanítói és uépnevelő programja teljesen uj volt nemcsak az egyház, de a népek tör­ténetében is — Az idők fo)vamán — mint min­dig —, ma is vannak szellemi divat­áramlások — mondotta Halász ka­nonok. — A piaristák sohasem tet­tek magukévá uralkodó rendszereket, olyan szellemi irányzatot, amely csak a kor divatja volt. Igy sikerült rae@­őrizniök a kegyesrendi szellemet olyannak, amivel az örök korszerűsé­get szolgálhatták. A kegyesrendi szel­lem igy maradt őrökké korszerű és sohasem avult el. Nemes értelemben vett konzervativizmusukkal átmentet­tek a múltból minden szellemi és er­kölcsi értéket s ugyanakkor meg tud­ták nyitni az ifjú sziveket az uj ésér­kes dolgok befogadására is. Nemes értelemben vett konzervativizmusuk minden korban csak az igaz értéke­ket kereste és szolgálta. Az ünnepi szónok beszédének be­fejező részében beszélt a piarista atyák égő hazaszeretetéről s azt kí­vánta, hogy az Ur vezérelje a ke­gyesrendi atyákat tovább azon az utón, amit 300 esztendő sikereinek je­gyében járnnk. A közönség melegen megtapsolta az ünnepi beszédet, amely után Csonka Mihály, a kegyesrendi gimnázium igazgatója lépett a füg­göny elé és köszönetet mondott mind­azoknak^ akik részt vettek a piarista rend trioen ennáriumának szegedi ün­nepsegein és muuKajuxxai, vo^j uiig­jeicnesuxu.el ígyekezK-a az unuep lé­nyét cs szili vonalát emelni, ioiiua­csotta l i uu a n y i Uyuia a renuionux üzenetei, aineiy szemit a magyar piarisiak hites ielexxu lógjak ieiuasz­nálűi a öOU éves mult lanuisagait a jövő generációk nevelése eruexehen. A műsor további részé ben művé­szi élvezetet hozott üisitriczky i'ibor hegedűművész, volt budapestt piarista diák, aki Antos Káimán zongorakisérete mellett Huhay Freg­hieraját és Zephirjéi, valamint t>a­rasate »Andaiuciai románc«-át ját­szotta el sok finomsággal, szép ki­dolgozásban és vonósezelésevel is tökéletes illúziói keltve. A közönség olyan melegen ünnepelte, hogy rá­adást is kellett játszania. Kozáky István »ünnepi diákkánon«-ját adta elő ezután a gimnázium énekkara ki­emelkedő sikerrel. A diákkánont a szerző maga kisérte zongorán. Szünet után került sor az ünnep­ség fénypontjára: Sík Sándor »Podo­lini diákok* cimü, erre az ünnepi al­kalomra irt egyfelvonásos szinjá e­kára. A történelmi színjáték, amely­nek középpontjában Rákóczi Ferenc áll, a kegyesrendi atyák podolini rend­házában játszódik le 1701-ben. Erőtel­jes, költői nyelvezete, tökéletes tőr é­nelml hangulata és mondanivalóinak őrökidejüsége elárulja a nagy költő­szerzőt, aki szerető gonddal és diákok számára ideálisan alkalmasnak kreál­ta a szerepeket, amelyeket a gimná­zium növendékei alakítottak megejtő kedvességgel, bátran és szinte hibát lanul szép szövegkiejtéssel. A hangu­latos rendezés mögött is ott sejtjük a kiváló költőt és pedagógus1, Sik Sán­dort, akit a közönség lelkesen ala­kitó diákszereplőivel együtt nagy sze­retettel ünnepelt. A szereplők va­lamennyien egyformán érdemesek a dicséretre, — a következő növendé­kek voltak: Rechtenwald Kristóf VIII. o. t, Marticskó József VII o. t., Simon Miklós VIII. o. t„ Jász Antal VIII. o. t„ Szlttner Antal VII o . L, Matók Gvörgy V. o. t. és F a 1 u d i Sándor IV. e. t. A szinház! ünnepség és a kegyes­rendi atyák Jubileumi ünnepsége ez­zel befejezést nyert Von Tfchammer nnd Osten német birodalmi csonort­vezető hírtelen halála Berlin, március 26. Von Tscham­mer und Osten bír dalmi sport­vezető, akinek neve az 1936-ban rendezett német olimpiásszal kap­csolatban az egész világon ismertté vált, csültörtökÖTi délután rövid betegség ntán hirtelen elhnn.vt A német birodalom Tichammer und Ostent saját halottjának tekinti. Von Tschammer nnd Osten az 1936 évi berlini német ol mpiáiz előtt vette át a német -port- és test­nevelés irányitását. Az 6 érdeme volt a német sport hallatlan fej'6 dése és versenyképes ége. a Reicbs­sportfeld és a német sportberende­zések épitése és tökéletesitóse, más­részt a Hitler Jugend intézmény testnevelés] részének kiépítése, amivel előkészítette a német ifjn­ságot a haza szolgálatára. — A TI8ZA VIZALLASA. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága je­lentése szerint a Tisza vízállása március 2tt-án reggel 7 órakor —270 cm. a levegő hőmérséklete -f-1 (ok Ctiziue volt. NAGYTAKARÍTÁS IPEJElOSi . a wi mm MINDENT w ti IM Ötszáz bánsági gyermek érkezik máfusban Szegedre (A Délmagyarország munkatársá­tól) A városhoz érkezett értesítés szerint május vérén ötszáz bánáti gyermek jön magyarországi nyara­lásra. A bánáti gye mekek a ma­gyar kormány vendege' lesznek s magyarországi tart zkodá-nk so rán mindenekelőtt Szegedre láto­ganak el s it három napot töltenek. A leventeparancsnokság a gyerme­ikek szegedi tartózkodásával kap­csolatban felhívja mindazokat, akik hajlandók három napra ven­dégül látni egy-egy gyermeket, ezt a szándékukat jelentsék be. A gyer­mekcsoport Szegedről Budapestere utazik, itt is néhány napot tölte­nek, majd a Balaton partjára vi­szik őket s itt go-doskodnak kelle­mes nyaraltatásukról w•*»! Az eisőfoüa felmentő iteiet ntán a fóbia mástetevi börtönnel shHolta a terikqiihos sandorfa.vi asszonyt (A Délmagyarország munkatársától))fejbevágta az asszonyt és a késsel is A szegedi lorvény&zék Ungváry-a nácsa a mult év szeptember 28-án tár­gyalta Szili Pál 54 éves sándorlalvi földműves és vadházastársa, özv. Ge­ra Sándorné született Kakuszi An­na 41 éves sándorfalvi földmüvesasz­szony gyilkossági ügyét. Az ügyészség szándékos emberöléssel vádolta Szili Pált és özv. Gera Sándornét, mert a mult év junius 12-én délután 2 órakor halálra sebezték Gera Sándort, Kakuszi Anna féijét A vádlottak előadásából kiderült, hogy özv. Gera Sándorné elhagyta a vele folyton civakodó és részeges fér­jét, aki állandóan azzal fenyegette, hogy megöli Mar több hónapja különváltan éltek, özv. Gera 'Sándorné Szili Pálhoz köl özött és azzal együtt jártak dol­gozni. Gera azonban nem hagyta nyu­godni feleségél, állandóan fenyegette, ismerősökkel üzent az asszonynak, hogy megbánja még, amit vele tett, mert bosszút fog állni, amiért elhagy­ta Az asszony eleinte nem gondolta komolyan elhagyott férje fenyegető ki­jelentéseit azonban az állandóan visz­szatérö üzenetek és fenyegetések, va­lamint az együttélésük alatti veszeke­dések, tettlegességek azt a hitet kel­tették benne, hogy férje komolyan gon­dolja, amit mond. Különválásuk ó a nem igen találkoztak és igy nem kel­lett tartania tőle, hogy ura valóra váltja fenyegetéseit. Június 12tón azon­oan komolyra fordult a doiog. mert amikor vadházastársával dolgozni men­ek a mezőre, utánuk ment Gera Sán­dor, kezében egy előre elkészített bru­tális gyilkoló szerszámmal, egy kö­rülbelül 80 centiméter hosszú meggv­f a bottal. amelynek a végére dróttal nehezebb sulyu anyacsavart erősített. Mikor azu án utolérte az asszonyt megsebezte Ekkor végre sikerült le­fognia Szilinek a dühöngő és vérszom­jas férjet, Geiáné pedig kicsavarta le­fogott férje kezéből a botot és azzal ütni kezdte veszélyes támadóját. Mint­egy 40—50 ütést mért urára, aki ax ütlegelésbe belehalt A tett elkövetése után mindke ten önként jelentkeztek. A szegedi törvényszék a mult év szeptem­ber 28-án tárgyalta a véres tragédiá­ból keletkezett bünügyet. Az Ungváry-tanács a tanuk ktthatt­gatása és a vádlottak vallomása alap* ján ugy találta, hogy özv.'Gera Sán­dorné és Szili Pál jogos önvédelemből követték el tettüket, ezért mindkét vád­lottta fel is mentette. A királyi ügy és* azonban nem látta eléggé bizonyított­nak a jogos önvédelmet és az ítéletet megfellebbezte. Igy került Szili Pál és özv. Gera Sándorné pénteken dr. GsillagLAse­ló táblai tanácsvezető tanácsa elé, amely az elsőfokú biróság ítéletét me*­semmisitette és özv. Gera Sándornét szándékos emberölés büntette miatt másfélévi börtönre Ítélte, Szili Pál el­sőfokú Ítéletét azonban helybenhagyta. Szili Pál és védője az ítéletben meg­nyugodott. özv. Gera Sándorné és vé­dője azonban semmisségi panaszt je­lentett be. TOZSP1 Budapesti értéktőzsdezárlat. Üzlet' telen nyi'ás után vontatott forgalom fejlődött ki a budapesti értéktőzsdén. A részvények nagy részénél a keres­let volt többségben, azonban a kínálat tartózkodása miat' mindvégig kevés üzleti bejesrvzés történt Az ár Folyamok durván szidalmazni kezdte és megfe- mind a részvénypiacnál, mind pedig a ' fixkamatozásu értékeknél alig változ­tak A tőzsde tartott alapirányzata mellett kissé egyenetlenül zárt. Árfo­lyamok: Hitelbank 125—. Magvar Bank 91.- Nemzeti Bank 430.—. Ke­reskedelmi Bank 239.5, Pesti Hazai 16875 Szikra 5135 Zürichi devizazárlat. Páris 4.-—, London 17 32 5 Vewvori, 431 _ BrílsZ­szel 69 25 Milánó 22.66 fél. Am­szterdam 229.375. Berlin 172.55. Szófia 5.37 fél, Bukarest 2.37 fél, Madnd 39.75. A Maeysr Nemzett Bank hivatalos* valutaárfolyamai. Szlovák kor 1145— 1175. líra 17 40-1790. svájci frank 78.60-80.60, svéd kor. 71 70-82 TO, nyegette a botjával Na, most nem menekülsz! — or­dította feleségére. Felesége félelmében a mellette lép­delő Szili Pál háta mögé rejtőzött és tgvekeze t kikerülni az egyre heve-, sebbé váló támadást. A dühöngő Gera azonban botjával leütötte az asszonyt védelmező Szili Pált aki véres fejjel főidre esett Mikor Gera látta, hogy Szili magatehetelen és nem tudja megvédelmezni özv Gera Sándornét, zsebéből zsebkést vett elő és azzal tá­madt feleségére. Ezi azonban észre­vette a vér*<f»jü Szili Pá' és rávetette magár Gerára, aki azonban kétszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom