Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-24 / 67. szám

Kivándorlás 1930. óta (blLÍD) Magyaruiszugon évente hnnugy 100.000 útlevelet allitanak ki és ezeknek niipdössze körülbelül két százaléka jogosít kivánUoitasra. liai aa útlevél kiájhtabónak céljai ki kell iuMcUd bizonyára uagyoD sokau vaunak, akik nem kivándorlásra szoio útlevéllel mennek uj hazát vagy legalább uj megélhetési keresni. Igy a kiVgndorlásró) szóló adatokat mindig ajezai a kiegés*itessel kell olyasnunk, bl>&y ÍR » valóságos kivándorlásnak csak a megfogható részét ölelt jel. Magyarországról, 1930-ban kivándorjási útlevéllel összesen 6240 iétek távozott ée ez lényeges csökkenés volt az elözö évi 104X10 főnyi kivándorlóhoz képest. Azóta a kivándorjok száma n>ég tovább ősökként, igy 1034 ben 009 fffc tett. 1938-ban 1615 Kft, 0 következő évben pedig 2135 fő volt. Ezen g számon belül feltűnően érdekes, hogy csak egyetlenegy elemnek n kivándorlása maradt nemcsak nagyjában állandó, hanem egyes években piég fokozódott is, mégpedig a zsidó ságé 1930-hon B23 volt a kivándorló zsidók száma és ex az akkori kivándorlók számának 84 százalékát telte, 1941-ben pedig 318 zsidó kivándorló az éyi kivándorlásnak mér 87.2 százalékát szolgáltatta. Összehasonlítás kedvéért emiitjük meg. hogy 1980-ban 4073 római katolikusok 64.9 százalékos prszágos népességbeli arányának 3041-beg ellenben mindössze 30 római kaloiiktis vpndprolt ki az országból, ez pedig nem volt több mint 82 százalék. a kivándorlók teljes számához mérten, 11 év alatt tehát az arány megváltozott ás a kivándorlók között ma % római katolikusok foglalják ej azt a helyet, amit annakidején a zsidók. Ez azonban gyakorlatilag egyet ielont g kivándorlás szünetelésévei. A zsidóság kivándorlása f930-tol Iftft-ig apadt, ettől kezdve ismét emel kedni kezdett, de egész 1938-ig nem érte el az 1930. évi számot. 1939-ben és 40-ben egyszerre rohamosan nőt _ legalább is a kivándorlásnak egy ro szűkülő kereteihez mérten — a zsidóság kivándorlóinak száma és a két év alatt annyian mentek ki mint azelőtt 5 esztendő alatt. 1941-ben azonban kivándorlóinknak száma az 1931 évi szintyo banyallplt !• A kivándorlók körében ív, róoiai katolikus ív, >r»m •Kriot •A> • sara saerlot -b»u Ughsp Itóto V23 8.4 4043 64.7 1951 m 21.(1 823 ,565 1932 i'i? 22.4 424 53.1 1933 180 21.3 441 52.1 1931 m 2A7 428 47.1 19. ió :m 451 879 34.1 1036 410 385 446 41.3 1937 186 31.7 661 42.5 1038 588 36.5 656 407 11:30 1369 64 t 447 269 1940 779 67} 210 181 19J1 87.2 30 8.2 1930—$) 290.8 12.7 1432 6 61.3 1034-^87 407.0 85 I 476 6 411 1938-41 7635 579 335.7 25.2 Egyébként « legutolsó évek kivándorlóinak nem. kor, családi állapot és foglalkozás szerint való megoszlása is igazolja, hogy a második vitaghá. ovii kitörését megelőző kivándorlás célja, jellege és legkülönbözőbb egyéb d< wográfiai szempontok szerint való összetétele is lényegesen elütött a családfők és egyéb önállóknak a hir'alen meggazdagodás vágyától, illetve legalább is munkakeresést céllal hirt régebbi külső vándormozgalmának sajátságaitól. Nincs meg benne a férfiaknak az a kétharmados többsége, imi rendez, békés években jellemző 1988—41-ig a nfik aránva a kivándorlók között 53.3 százalékra szökik Kor szerint való részletezésben á Itiguiébbi években nincs meg a termelőkor psz'ályoknak a? a ta<stthra. amrty m mnft^ \«fmik i ?m« 1 wnderr Aók kóréhe* IfifSUl-ke* }& h-.ísi* zalékra esnek, mig még 1930—33-ban is 43.1 száza'ék az arányuk. A foglalkozás szerint való részletezés is az értelmiségi, kereskedelmi és hitelügvi elhelyezkedésű zsidóság túlsúlyára mutat • leesik a mezőeazdjsiígbfll elemek aránya, 19ög—41-ben 25 százalék volt az ónálló termelő és 3.6 százalék az egyéb mezőgazdasági munkás, pedig népünknek tudvalévőleg több, mint fele őstermelő a rendes években a kivándorlók körében is övék a többség (Dr. Szél Tivadar) Szinyeí-Merse kultuszminiszter beszéde a finn ünnepi esten Budapest, március 23. A Magyar Itorkáló kicsi finn nép akkor egy Nemzeti Diákszövetség a Kalevala Iszerre megtalálta önmagát, ncegtamegjelenésének évfordulója alkalmából a pesti Vigadó nagyterme ben finn ünnepi estet rendezet* Aarne Vnorimaa finn követ njoi) dott magyarnyelvű megnyitó beszédet, majd Szhiyei-Merse Jenő kultuszminiszter beszédében a töb bi között a következőket mondta: — Finn testvéreinknek a ke'e-? ténvség fölvétele előtti életéről é pogánykori költészelérő] jóformán semmit sem tudnánk, ha a finn nép két-három évezreden áf meg npm őrizte, alakította és fejlesztette volna a világirodalomnak is egyik leg csodálatosabb költői alkotását, at ur altáji népek legnagyobb szellemi kincsét, a Kalevalát. A finn pogágánykor mitikus yilágának ezer titkát és szépségét feltáró ősi eposzt Lönrott Elés gyűjtötte össze a nép ajkáról g ezzel méltán kiérdemelte a világirodalomban a finnek Ho ntéroszáj megillető helyet. Ezzel a munkával a finnek legnagyobb apostolai közé emelkedett. Az európai történelemben addig csak bolálta a maga sajátos útját s felismerte küldetését. A Kalevala hatása alatt megindult a nép szellelmi kincseinek összegyűjtése, ami nagyjelentőségű volt a nemzeti költészet fejlődésére. A fe-tők és szob rászok figyelmét is ráterelte egy részt a legősibb bauyományokry másrészt az élő népre. — Ha a költészet és a képzőművészet területéről bepillantunk a finn zenei fejlődésbe, akkor itt is a Kalevala hatását látjuk. A finn népzene legszebb remekmüve a Kalevala, amely megőrizte a pogány kornak egészen a (inn-ttgor népi egységig visszanyúló dallamait é" zenei rendszerék — A Kalevala ünnepén Igaz testvéri szeretettel és őszinte csodálattal köszöntöm a szabad-ágáért és függetlenségéért n.ira vérét ontó finn testvérnépet A beszéd ujtáq következő műsorban finn dalokat é« verseket adtak elő ismertnevü művészek. Az istanbuli sajtó Olaszországban qj folyóiratszerü egyházi publikáció indult meg >La Parola del Papa* (A pápa szava) eiinmt I Kizárólag a szentatya nyilatkozatait tartalmazza. Példányszáma az utóbbi hetekben fölemelkedett 200.000-re. • Egy angolbarát francianyelvü lap méltatni akarta a helyzetet Anglia szempontjából és aközött vont párhuzamot, hogyan állt Anglia 1940 júniusában és ma. A cikkíró nyilván azt hitte, hogy ez jó propaganda. • Egy újságban valóban meglepő térképet látunk. Kiderül belőle, hogy a déltunéziai harctér légvonalban egyforma távolságban ran Kairótól és — Londontól Ilyenkor jön rá azem ber, hogy földrajzilag is mindig csak a megszokott viszonylatokban gondolkodik Egy cikk lábjegyzetében néhány érdekes számon akad meg a szemünk Eszerint Moszkvában közönséges halandónak egy fontért 21 rubelt adnak Ha azonban diplomata váltja be a fontját. 100 rubelt kap érte, ujságiró pedig 48-at. Egy pillanatig elgondol kódunk, hogv hát ez mii Hol bnikál i't az egvenlflsépl Váljon az ujságir^ úgyis több fizetést kap. mint a dipln msta és ezért kell neki kevesebbe' adni Ugvaoazért a fontért, vagv pedie talán arról van szó. hogv szovjetbürokrácia és demokratikus bürokrácia fog kezet egymással olvmódon hogv aki kivül esik rajtuk, annak kevesebb i? elég? Később veszem észre. Hogy a cikket ismerős kolléga írta: Alexander Wertb Anvla orosz volt. »n|a angol vagv francia <s mint a Manchester Guardian tudósítója. Párizsban él' fcloflhete'le* dolgozószoba fában fovo drft. pmeMiryi nio«??c4ea •>••»» b«s f •Vkoiea Wl>«t néadettemjág v«]t fcérftltte, jaejl? hg « néaaatek Fátokat tanulmányozzák-*, valgy p«Og önállóan, minden intuíció nélkül b* szelik meg egymással a kérdéseket és a tenni valókat. — Valószínű _ teszi hozzá • francianyelvü istanbuli újság —, hogy lesz min meglepődni ellenségeknek. és szövetségeseknek egyaránt. • Végül megemlítjük, bogy akármiven az irányuk nz itteni lapoknak, mind nagvjából ugyanazokat a birokét közük ff. Arisban azóta is csak annak a szobá nak rcmibehnzasán dolgoznak, akkoi is keves lehetett rá az idő. Amikui látott, kedves vall, ha irtam neki, sohasem felelt. Utoljára akkor hallói tam felőle, amikor a francia összeomlás napjaiban Londonban olvastam Manchester Guardian hetilapjában, bogy milyen szorongva járt-keit Paris utcáin a megszállás idején. Ha azóta eszembe jutott, mindig' azt hittem, ottrekedt Franciaországban és most egyszerre egy itteni lapban olyan cikket olypsok, amelyet néhány hónapra rá Moszkvában irt. Ugyanilyen véletlenül lehet rábukkanni néhány érdekes részletre azadanai találkozóról Egy újságíró elárulja, hogy amikor Churchill megérkezett a repülőtérré, az őt kísérő brit tábornokok mind civilben yol'ak, s mert egyikükön sem volt polgári ruha már évek óta, a mozgásukon is lehetett látni, hogy elszoktak tőle. Alejander tábornoknak Kairóban kel lett hamarjában egy ingat kölesén kérnie. Wilsqn generális pedig egv ottani nagvkövettől kért egy ruhát néhány naprg. Régi dolgokra ts fény derül Egyhangú francia megállapítások szerint Daladier Gamelin és az összes szakértők közt teljes harmónia volt abban a tekintetben hogy a Maginot vonal meghosszabbítására nines szükség. Ha jól meggondolja az ember, igazuk Í8 fólt Egy kis indiszkréció? Az amerikai kongresszusiján ót bi zotlság dolgozik, tettes titoktartás mellett, a jövő tervekről. Egy itteni lap. amelv leginkább még Vichvhez áll közel m°*iefl*-zi ezzel kapcsoU'wv*- begy g je§r1ar»«t>f! sagkbizottság » ml ittflh feutf Eíy ismeri pécsi közjegyző megdöbbentő öngyilkossága Pécs, március 23. Páos város társadalmának ismert alakja votl Kovács Kálmán 56 éves királyi közjegyajő, aki most megdöbbentő mádon öngyilkosságot követett el. Hétfőit délután kiment <t városi kőbányához és ott kikereste azt a helyet, ahol a legnagyobb mélység tátongott előtte. Azon a helyen, ahol a kőbánya falának magassága elérte a kötél száz métert, főbe lőtte magát. Dr. Kovács Kálmán a helyszínen meghalt. Az öngyilkosságot csak érák múlva fedezték fel. Az öngyilkos közjegyző zsebeiben nem találtak búcsúlevelet, de valószínűnek tartják, hogy tettét gyógyíthatatlan betegsége miatt követte »L (MTD Felmentették Karády Katalint és Mezey Máriát a zsidótörvény kijátszásának vádja alól Budapest, március 23. Karády Katalin és Mezey Mária egy évvel ezelőtt állotak először a VIII kerület rendőrkapitányságon a rendőri hüutetőbiró előtt A zsidótörvény kijátszásával vádolták meg a kéf ismertnevü ós kitűnő művésznőt, — amikor történetesen tanúskodtak egy azóta már megszűnt szinházi ügynökség kihágási ügyében. E vallomás elhangzása ntán emelt vádat a két színésznő ellen az értelmiségi kormánybiztosság jeleulevő ügyésze. Rögtön bizonyító eljárás indult, majd Karády Katalint 2900 pengő pénzbüutetesre, behajthatatlanság esetén 20 napi elzárásra, Mezey Máriát 500 pengő pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén ötnapi elzárásra büntették. Később uj tárgyalást tartottak és ezen Karádyt 4000, Mczeyt 200 pengőre büntették Az Ítéletet mipkét művésznő megfellebbezteA másodfokú büntetőbíróság az uj fellebbezési tárgyaláson keddeq megváltoztatta az első ítéletet: Karády Katalint és Mezey Másiát felmentette, megállapítva, hogy Réti György magántitkári alkalmazásával nem játszották ki g zsidótörvényt. mert egyik saiumü végző ő sera tekinthető foglalkozása révég valamely hasznethajtó vállalkozás oégfőnökének, igy ha tart is magántitkárt. ennek alkalmaztatását nepa köteles bejelenteni az értelmiségi kormányhiztosságnak. Az értelmiségi kormánybiztosság ügyészp ismét megfellebbezte n* Hélefet ómi Előfizetőink navi HO fillérért aundenm re«"z iti-tck könyvet • ua^abvaito^aag kotcsódhőgyv