Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-21 / 65. szám

Serdülőkor a mérlegen A rendőrtiszt a beteq fantázia kóros rögeszméivel telített lelkiségben, az ügyész a családi élet erkö esi alapjának megrendülésében, a biró a nevelés hianyában, vagy elhibázottságában látja a gyermekbünözések eifer edtségének okát (A Dólmagyarország munkatársán iól) Az elmúlt hét szomorú szenzációja volt az a megdöbbentő bűneset, amelynek »hőse« öt kiskorú szegedi suhanc, akik »Feket« Kéz* rablóbandát alakítva, éjszakánként a sötétség leple alatt betörni és lopni jártak. Az előre kidolgozott >naditerv< szerint operáló fiókgengsztereket egyheti garázdálkodás ntán elcsipfe a rendőrség és most az ügyészség fogházába várják cselekményeikért a sújtó igazságszolgálta ás ítélkezését. A fiatalkorúak betörőbandájának ügye ezzel egyelőre lezárult, az izgalom azonban, amelyet a bűneset a közvéleményben keltett, ezzel nem jutott nyűg. vépontra Továbbra is élénk közbeszéd tárgya, amely joggal foglalkoztatja a társadalom különböző köreit, legszélesebb rétegelt. A szegedi eset wgyanis nem áll elszigetelten. Csak a közelmúltban zajlott le a gödöllői rablógyilkosság diák tetteseinek statáriális tárgyalása és ezzel egvidőben iöM © bir Pécsről, hogy az ottani rendőrség is letartóztatott négy fosztogató diákot, akik az egyik mozi pénztárát rabolták ki. A diákok sorozatos eltűnéséről szóló hirek is basonló kalandosságról tanúskodnak és azt bizoi.yitják, hogy a serdülőkornak bűnözéseinek az utóbbi időben mutatkozó nagymértékű elszaporodása már valósággal tömegjelenség, tnfnt ilyent keil számontartani, mérlegelni és megkeresni leküzdésére a leghatásosabb orvosszerekeit. A Délmagyarország munkatársa s Sajnálatos és megdöbbentő jelenség okainak tisztázására körkérdést intézett a társadalom mindama tényezőihez. akiknek véleménye e/zel a fontos és a magyar jövendő egészséges kialakítása érdekében föltétlenül felszámolandó problémával kapcsolatban irányadó lehet. Legelsőbben a kérdés kriminalisztikai részét kivántuk tisztázni, ezért első utunk a rendőrség éünügyi osztályára vezetett. Dr. Kamarás Lajos tanácsos, a bűnügyi osztály vezetője a következőkben fejtette ki véleményét; — Sajnálatos, sőt megdöbbentő tény, hogy a fitalakoru bűnözők soha nem adtak annyi munkát a rendőrségnek mint éppen manapság. De nemcsak az esetek tömege elképesztő, hanem a cselekmények súlyossága is. Azelőtt többnyire gyerekcsinyek, vagy egy-egy rossz diáktréfa nemvárt és nem szándékolt kimenetele, esetleg enyhébb elbiráláq alá eső vagyonelleni cselekmények kapcsán ju ott érintkezésbe a nyomozóhatóság a serdülőkornak társadalmával, amelylyel szemben a nyomozás során mindig érvényesültek a törvénnyel összeütközésbe került fiatalkorúakkal szem vagy makacsul és konok következetességgel tagadnak és bazudozásaikkal igyekeznek tévútra vezetni a nyomozást, vagy olyan kihívó és megátalkodott magatartást tanúsítanak, ami még öreg és tapasztalt rendőrtisztviselőket is megdöbbent. Szinte dicsekednek azzal, amit tettek, amellett, ha afelől kérdezzük, hogy tisztában voltak-e cselekményeik következményeivel, cinikus vállrándítással válaszolnak. Feltűnő bennük az elszántság, a céltudatossák és cselekményeik átgondolása, tervszerűsége. — A mai bűnöző fiatal lelkivilága telitve van b"teg fantáziájának kóros rögeszméivel Sem a prevenció, sem az okok és lelki rugók földerítése nem rer.dőri feladat, de mégis azt hiszem, hogy a mozinak és az olvasmányoknak legalább annyi szerepe van a lélekrontó kutmórgezésben. mint a ros«/ barátoknak. A ponwaresényeket betiltottak ugyan, azonban annak a rombolásnak amit azok eddig végeztek a lelkekben, még hosszú ideig érezhető lesz a hatása De különben is, a ponyvafüzetek minden betiltás és elkobzás ellenére is még mindig vigan cirkulálnak a fiatalság körében. A filmeket is megrostálja ugyan az országos cenzúrabizottság és éppen aszerint osztályozza, hogy alkalmasak-e a tizenhat éven aluliak előtti bemutatásra, vagy sem, azonban még igy is akad sok olyan engedélyezett mozidarab, amely uem szolgálja a fiatalkorúak lelki épülését. Sok kifogástalan, sőt léleknemesitő tendenciájú társadalmi filmben is adódnak részletek, különösen a szerelmi élet ábrázolásának egyes mozzanatai, továbbá apró furfangok, a filmmese kere'ében ártatlannak tetsző csínyek, amelyek meglódítják a mindkétnembeli fiatalság fantáziáját és bizonyos következtetésekre, vagy nemkívánatos utánzásra késztetik. Ezen a téren feltűnő je lenségnek találom, hogv amig a diákság az iskolai szabályokhoz alkalmazkodva, alig jár moziba.a proletársuhaneok valósággal nyüzsögnek a délutáni előadásokon. Nem hiszem, hogy a mozinak az a nagv népszerűsége, nmelvnek éppen ezek körében örvend, hasznára válna a lelki fejlődéseik nek. A második hatósági fórom, amely elé a bűnöző gyermek kerül, az üay^sz. Dr. Szarvas János, a szegedi kir, ügyészség alelnöke kérdéseinkre a következőkben válaszol: — Mostanában szívesen és előszeretettel irnak sok nemkívánatos jeler.seget a háboru számlájára, igy vannak, akik a fiatalkorúak bűnözéseinek egyik okát is ebben látják. Pedig cz, ha jóhiszeműségből fakad, ugy a dolgok velejére nem tekintő felületesség, de lehet ez a beállítás rosszhiszemű is és akkor tudatos destiukD6LMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1943. március 21. 7 ben azok az emberi szempontok, ame- ció is, ami ellen erről a Helyről is a Jyek a gyermekben elsősorban a gyermeket nézték, a magvar társadalomnak azt a jövendő tagját, aki egy-egv fiatalkori botlása, vagy meggondolatlan cselekedete ellenére ls, megfelelő irányítás mellett, még hasznos, értékes és becsületes tagjává lehet a közösségnek. — Sajnos, eat az egyébként jogosult szempontot manapság egyre nehezebb alkalmazni, de amikor csak lehet, mégis alkalmazzuk, annak ellenérc. hogv a fiókbűnözők a legtöbb esetben nemcsak az elkövetett eselekménnvel, de elfosrásuk utáni viselkedésükkel ia érdemteleneknek bizonyulnak erre, Nemcsak, hogv bűnbánatot ./•cm mutatnak, hanem ellenkezőleg: leghatározottabban tiltakoznom kell. A háboru az egészséges lélekben éppen a magasabbrendü érzéseket kell, hogy kiváltsa: a hősiesség szeileniét, amelyre értünk vérző honvédeink napról-napra annyi gyönyörű, követendő példát mutatnak, az áldozatkészsége', az önzetlenséget az egymáshoz való segítés készségét, az egymásrautaltság, a kollektivitás erejének és jelentőségének felismerését, a helytállás', az elhivatottságunkba vetett hitet és a jövő feladataira való lelki felkészülés kiérlelését. Beteg agy és mérgezett lélek engedhet csak sekélyes ösztönök és aljas indulatok csábításainak. A háboru idején a Irouto' mögött ós a frontoktól távol fbff életben csak azok keresik és találják meg éshasz r.álják fel a bűnözésre való lehe őségeket, akiknek erre hajlamuk van. — Kálső körülmények, aminő például a megváltozott életkeret, csak elősegíthetik, vagy akadályozhatják bizonyos, már niéglévő, vagy lappangó hajlamok, szándékok kiteljesedését, de ezek megfogamzásának és véghezvitelének előfeltétele a lélekben van. A rossz társaságok, a rossz könyv és mozidarab is csnk másodlagos segítőeszköz, amely a züllés utján az arra hajlamosat előre lökheti. Ellenben elsőrendű tényezőként jöhet számitásba a neyelés. amelv alakítja, formálja a fejlődő gyermeklelket. Az a nevelést, amelv az iskolánál is mélyebb nvomot hagv a lélekben, a család adja Meggyőződésem szerint, cmit sokesztendős tapasztalatból meritek. itt kell keresni a serdülőkornak bűnözéseinek nagymértékű elszaporodása legfőbb okáú — A gyermek lelkének fejlődésére a család elete rányomja a béUecét. Az olyaD házasélet, amelyben napirenden vannak a civódások. mesbotránkoztatások, nem lehet a gyermek egészséges lelki fejlődésének kerete. Ilyen szülői otthonból csak eldurvult, vagy meghasonlott lelkű fiatalok kerülhetnek ki. A szülők példamutatása nehezen ellensúlyozható és a lélek aszerint alakul, amint ez a példa jó, vagy rossz. — A bűnöző gyermekek legtöbbje a házasélet magasrendű erkölcsi tartalmát nélkülöző szülőktől, vagy szülők nélkül felnövő gyerekekből kerül ki. A házastársak különválása is sokat árt a gyermeklélek fejlődésének A legnagyobb rombolást azonban a vadházasságok erkölcstelensége okozza. Az első feladat tehát, ha a fiatalkorúak bűnözésének hovatovább epidémiaszerüen fellépő jelenségét le akarjuk küzdeni, hogy a családi életet viszsza kell helyezni keresztény valláserkölcsi alapjára és ha a gyermekeket meg akarjuk javitani, elsősorban a szülőknek kell megjavulniok. Nemcsak a gyermekeik ok'atásaval és nevelésével de életükkel is hatni k'éll rájuk. Ha kevesebb lesz a válás, nz áldatlan házasélet és a belső villoneás a családban, ha az megtelitődik a szentségi házas-ág erkölcsi tartalmával és nem lesz annyi minden erkölcsi alapot nélkülöző vadházasság, akkor egészen bizonyosan megiogyatkozik majd a biinöző gyermekeknek a száma isi A bűncselekményekben a nyomozást és a vádemelést végző hatóságok nyilatkozaté utón megszólaltatjuk az ítélkező fórumot is. Dr. Klivényi István törvényszéki tanácselnök, a averme!<b;ró á büntetés alkalmazásúiról beszél alábbi nyilatkozatában. — A magyai igazságszolgáltatás magánjogilag kétféle disztinkciót ismer: kiskorú személyt és nagykorút, vagyis olyat, aki huszonnegyedik életévét betöbótte. A büntetőjog az ítélkezés szempontjából már többféle megkülönböztetést tesz. A tizenkilencedik életévét még el nem ért bűnöző fiatalkorúnak számit, akinek neve az ítélet kapcsán nyilvánosságra nem hozható és cselekménye az uj rehabilitációs törvény első szakasza szerint is anélkül, hogy bármiféle rehabilitációs eljárási kellene lefolyta ni. automatikusan törlődik a priuszból, azaz nem számit büntetett előéletűnek. A magyar törvények mindezekkel az in ézkedésekkel a fiatalkorú .számára megadják azt a lehetőséire! sen és teljesjogu poigára legyen a/ országnak, akinek az életben való tisztességes boldogulását ne felbö/./e be egy gyerekésszol meggondolatlanul elkövetett ballépésének komor arnyéka. — Mindezekkel az intézkedésekkel a javulás elősegítése a törvény szán. deka, amint az Ítélkezésnél ia nem a megtorlás, hanem a javítás o cél. Ezért van, hogy a tizenkét éves életkor előtt elkövetett bűncselekménynek, még ha az a legsúlyosabb is, nincs büntetőjogi konzekvenciája. Különöse:: enyhén birálja el a törvény a tízenkét és tizenöt év közötti vádlottak cselekményét. amelyekért csak a iegsulyossbb esetben szabható ki fogház és csupán vétségként minősülhet még akkor is, ha egyébként felnőltkoronál ibörtőnbflntetéses. vagy fegyházas bűetettnek számitann. vagy ese'leg kőiéi járna érte De a tizenöt éven feletti vádlott is csak súlyosabb deliklumért Kaphat börtönbüntetést. — Enyhébb esetekben a próbára bocsátás, dorgálás, javító intézetbe utalás ,eáetleg patronazsok utján vaK kihelyezés eszközeivel igyekszünk « megtévedi fiatalt a javulás utjá|yi visszaterelni és a birói gyakorlat az! mutatja, hogv a legtöbb esetben már a próbárabocsátás is megteszi » maira hatását. Makacs és visszaeső bűnösnél természetesen erélyesebb rendszabály is alkalmazásDa kerülhet és a fiatalkorú javítóintézeti nevelése egészen a huszonegyedik életévig is meg hosszabbítható. — Tény, liogyaz utóbbi évek során a serdülökoruak bűnözési statisztikája jelentékeny emelkedést nuitat. Minden esetben környezettanulmányt is végeztet a bíróság, mert kötelessége kutatni, hogy mi idézhette elő a gyermek clzüllését. A legtöbb esetben az okot a környezetben ortír is találjuk, bizonyos tehát, hogy ar otthoni környezet döntő befolyással van a gyermek hajlamainak kialakulására. Sajnos, sok szülő sem értelmileg. sem erkölcsi érzék dolgában nem Telel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a társadalom a jövő generációjának nevelőitől elvárhat. Meg kell állapitant. hogy sokan az intelligensebb néposztályhoz tartozók közül sem tudnak helyesen gyermeket nevelni. Nem forditanak Leiic; gondot a gyermekre, tul nagy szabadságot engednek neki. — A szülői tekintély fenntartása elengedhetetlen feltétele a jő nevelésnek. Erősehben kell fogni, fegyelmezni és önfegyelemre szoktatni a gyermeket Erkölcsi érzékét fejleszteni, hogy különbségei tudjon tenni a jó és rossz között. Általánosságban beszélve talán ugy fogalmazhatnám a posztulácumot. hogy nagyobb szigort kell alkalmazni a nevelésben, de ugyanakkor több szeretetet is éreztetni és mindenekfelett megértést tanusitnni a gyermek iránt lelki életének minden vonatkozásában. Megértés hijján a szigor kegyetlenséggé, a szeretet kényeztetéssé fajulhat és egyik szélsőség sem szolgálja az egészséges lelki fej'ődés érdekét * Az itt közölt három értékes és megszívlelésre érdemes nyilatkozat ai körülbelül ki is merült a problémának a kriminológusok szemszögéből való megvilágítása. Legközelebbi cikkünkben a pszihintert, a pedagógust, a lel. kiatvát és a szülőt szólaltatjuk meg. Á vélemények és vélekedések nyilvánosság elé tárásával 'alán nem minden eredmény nélkül szolgáljuk a nemzet életére is nagyfontosságú probléma tisztázásának és a segítés módjai megkeresésének ügyét. KOZMA BÉLA i^yenes qyu»lenenvl tekintet nélkül a lanyhaságra maga* áron veszek. BÉLYEGE EB ESKEDÉS, hegy' felnövekedvén, a iótttra terhes-* (fogadalmi templom téren. lel. 39-03.