Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-14 / 36. szám

maTlelt a pénteki oap ia nyugodtan telt lése során tervszerütlend iedobott el. — Néhány ellenséges repülőgépnek a nap folyamán és éjszaka nyugatné­met teriilet felett végzett zavaró repü­néhány bomba csekély veszteségeket okozott a lakosság körében. Némi épü­letkár keletkezett. (MTI) Német vadászrepülők eredményes harca angol gépek eiien Berlin, február 13. A Német TI je­lenti: Német vadászrepülők a Csator­na partjai felett újra érzékeny veszte­ségeket okoztak a brit légi fegyver­nemnek. Kilenc óra 30 perc tájban ve­gyes brit repülőkötelékek az észak­francia partvidék fölé repültek. Még mielőtt a szárazföldet elérték volna, német Focke-Wulf vadászok a tenger felett harcra kénvszeritették és szét­szórták őket. Négy ellenséges repülő­gépet lelőttek. Körülbelül két órával később egy brit vadászrepülökötelék nagy magasságban újra megkísérelte a francia teriilet fölé repülést. A Fo­cke-vadászok 4 uj vadászgépet lelőt­tek. Franciaország atlantióceiáni ten­gerpartja felett a német vadászok le­lőttek egy Spitfirejvadászrepülőt. (MTI) Japán jelentés a sa amonszigeti és ujguineai csaták hatóveszteségeiről Tokió, február 13. A Német TI je­lenti: A császári főhadiszállás jelen­tése szerint a Salamon-szigetek és Uj­guinea vidékén 1042 augusztus 7. és 19411. február 8. közötti hadmüveletek eddig még nem közölt eredménvei a kővetkezők: Elsüllyedt 3 ellenséges torpedóna­szád és 4 buvámaszád. Négy további buvárnaszád pedig megrongálódott. Három romboló megrongálódott, 1 előőrshajó megrongálódott, t pedig el­süllyedt. Lelőttünk vagy szétrombol­tunk 237 repülőgépet, elsüllyesztettünk 8 teherhajót, 2 rombolót pedig meg­rongáltunk. Japán veszteségek a kővetkezők: 1 cirkáló megrongálódott, 3 romboló el­süllyedt, 3 buvárnaszád elsüllyedt, 4 további megrongálódott. 1 előőrshajó ílsüllyedt, 1 pedig megrongálódott. 215 repülőgép nem tért vissza, vagy az ellenséges célra való önkéntes lezu­hanással semmisült meg. További 144 repülőgép súlyosan megrongálódott, löt szállítóhajó elsüllyedt és i további megrongálódott (MTI) Roosevelt beszéde a casablancai értekezletről és a szövetségesek háborús terveiről '.Amsterdam, február 13. A Német Távirati Iroda jelenti? Az angol hírszolgálati iroda washingtoni je­lentése szerint Roosevelt elnök pén­teken esti rádióbeszédében kijelen­tette, hogy a szövetségesek Tunisz­ban aratandó győzelmének követ­kezménye ax európai szárazföld megszállása lenne. — Nem titkoljuk, hogy szándé­kunkban áll ilyen megszállást vég­rehajtani — mondotta Roosevelt. Hoo. eveit beszéde további folya­mán „döntő akciókat" jelentett be Japán ellen. — A szövetségesek — mondotta — inkább- vállalkoznak közvetlen előretörésre Kínán ál, mint a szige­teknek egymásután való megszál­lására. amely las»u műveletet je­lentene. A továbbiakban kijelentette Roo­sevelt, hogy a tengerentúlon levő amerikai csapatok sok tagját nyug­talanítja az otthoni arcvonal hely­zete. — Nem tagadhattam Rsapataim előtt — mondotta Roosevelt —, hogy néhány politikus és néhány köziró személyes becsvágyát fölébe helyezte a nemzet érdekeinek. Biz­tos vagyok benne, hogy magánvál­lalatok abban a helyzetben lesznek, hogy álláshoz juttathatják a visz­szatérő katonákat. ahol pedig ez nem lehetséges, a kongresszus meg­felelő törvényekkel rendezi majd a kérdést. Szólt az elnök a szövetségesek tu­niszi előkészületeiről is, hangoztat­va, hogy itt e háború egyik leg­nagyobb csatájára kerül majd sor. A szövetségesek főcélja ebben a csatában az, hogy „az ellenséget a tengerbe vessékf. Megemlítette Roosevelt, hogy Eisenhower tábornok vette át a fő­parancsnokságot az északafrikai összes haderők fölött. Hosszú órá­kat töltőt Casablancában Eisenho­wer tábornokkal és teljes bizalom­mal van vezéri képességei iránt. Nagy dicséret érte Eisenhower ka­tonai kiválóságát, amikor az angol kormáy — mint Roosevelt közölte — Churchill utján Casablancában azt az inditvány terjesztette elő, hogy Eisenhowert nevezzék ki a szövetségesek küszöbönálló nagy hadműveleteinek legfőbb parancs­nokává. Alexander tábornokról, Eisenhower helyetteséről kijelen­tete Roosevelt, hogy „Anglia leg­nagyobb harcosa". Elmondotta az elnök, hogy a Tu­néziában harcoló amerikai kato­náknak bár jó a kiképzése és a fel­szerelése. de most elsőizben kell szemhesrzállniolÉ Igazi Itarcham szélyes ellenségekkel*. A tuniszi csata még sulyoesbk áldozatokat követel majd a szőrűt ségosektől. Az Egyesült-Államok lakosságának bátran szembe Ml nézuie a ténnyeL A franciák helyzetéről szólva ki­jelentette Roosevelt, hogy a ffem­cfa szuverénitást meg akarják hagyni a francia nép kesében. A franciák megint később szabados választhatják meg kormányukat Sohasem fognak azonban újból ab tűrni fasiszta vagy nemzetiszocia­lista kormányformákat. A casablancai értekezletről az ül­nök csak röviden szólott Az utt megbeszélt tervek — mondotta nem szorítkoznak egyetlen adsriu­térre, egyetlen földrészre vagy óceánra. Az 1913. év még sok ujai hoz majd nemcsak Európában, ka­nem a Csendes-óceánon is. Az elnök ezután bejelentette, hogy nagy és döntő lépeseket terveznek a japánok ellen. Közölte továbbá, hogy a casablancai megbeszélése­ket Csnngkingban Csangkaisek éa Arnold tábornokok folytatták 4s ezek a tárgyalások szilárdan kidol­gozott támadó tervekre vezettek. Beszéde további folyamán Roose­velt nagy dicsérettel szólt a Szov­jetről. Kijelentette, hogy szoros ba­rátság áll fenn a Szovjetunióval, él feltétleneül szükséges a háborr utáni összetartás is. Befejezésül Roosevelt kijelentet­te, hogy a harcot .,n feltétnlné.'küfe megadásig folytatják". (M T) Berlini megjegyzések Roosevelt beszédéhez Berlin, február 13. Illetékes német helyről tájékoztatásul közlik a követ­kezőket: Berlini politikai körökben Roose­velt beszédéből különösen az a rész keltett érdeklődést, amelyben az elnök félreérthetetlenül helyteleníti Churchill törekvését, hogv a háborús politikát Európára állapították meg. Ugy lát­szik, hogy Roosevelt, nyilatkozataiból legalább is ez tűnik ki, egyáltalán nein ért egyet százszázalékosan abban, hogy Európát a közös háborús erőfeszítés­ben az elsőbbség illeti meg. Emögött a véleménykülönbség mögött berlini körök felfogása szerint Csungking­Kina és Ausztrália panaszai rejlenek London ezeket a területeket, amelyek mint ismeretes, egyre inkáb Roose­velt érdekkörébe kerülnek, másodra* guaknak tekinti. A Wilbelmstrassen ezenki .11 hit:­kesnek tartják Roosevelt kísérletet katonái megnyugtatására, amikor ki­jelenti. hogy nincs okuk aggodalma* kodni arra a% esetre, ha ismét viasza­térnek. Ugy látszik, hogy ez az aggo­dalom a Roosevelt által harcba kül­dött egységek soraiban nagy mérték­ben elterjedt Berlinbon nem csodál­koznak efelett, ha figyelembe veszik I az Egyesült-Államok politikai helyze­tét és az ott uralkodó mumt -néUtöh* séget (M'rn II Pottugál Katonák ezrei szállnának szembe a hívatlan látogatókkal" Lisszabon, február 13. A Német TI jelenti: Santos Costa százados, had­ügyminisztérium! államtitkár a portói helyőrségbe látogatott. A helyőrség tisztikara előtt figyelemre méltó be­szédet mondott, amelyben taglalta Portugália jelenlegi helyzeték Rámu­tatott arra, hogy portugál katonák ez­rei állnak készenlétben a port: -. .,( im­périum legfontosabb helyein. A biro­dalomban éppen ugy, mint bont as anyaországban, fegyverrel a kézbe* szállnának szembe olyan hívatlan lá­togatóval, aki a portugál haza ki;-Kö­béi erőszakkal akarná átlépi- (MTL Törökország csak akkor fog fogyvorf, ha megtámadják Róma, február 13. Mint a Mes­saggero istanbuli különtudósitója jelenti, a törököket mélyen sérti, hogy ha a külföldiek Törökország külpolitikájával kapcsolatban rej­télyről vagy kétértelműségről be­szélnek. Ha az ember bármely törö­köt megkérdez — irja a tndósitó —, hogy Törökország külpolitikája mi­ben áll, igy felel: — Törökország egyforma távol­ságban akarja tartani magát mind két hadviselő tábortól, fenn akarja tartani éber és fegyveres semleges­ségét és hü akar. maradni szerző­déseihez. megegyezéseihez és barát­ságaihoz A török köztársasági elnök ea a to­rok állmaférfiak legújabb éa régeb­bi nyilatkozásai mind ehhez ha­sonlóan határozzák meg Törökor­szág külpolitikáját, amelynek te­kintetében semminő kétség nem fo­roghat fenn. A török nép csak egyetlen egy esetben fogna fegy­vert, mégpedig akkor, ha bééi" megtámadná határait. (MTI) fing. sz.: 2539/941—42 Uj gyorsírás! és gépírás tanfolyam kezdődik február tfc-é* Major fl k o s ti é i gyorsíróiskolájában. Ipartestület szék­haza. 172 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom