Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-12 / 34. szám

A városrendezés feladatai és városfejlesztés Szegeden Pálfy-Budinszky Endre v:rospoiitikat előadása ai Egyetembarátok üléssorozatában (A MélmagyarorsBág munkatársától) jon, megelégszik olyan megoldással — Az Egyetembarátok ütcssorozatábau ár. Faliy-B udinszky Endre városi főmérnök tartott előadást a városrendezés és városfejlesztés szegedi feladatairól. Az egyetembarátok ülésvezető elnöke, dr. Tóth Béla Helyettes polgármester megnyitó beszédében eidekes visszapillantásban ismertette a városok történeti keletkezését. Dr. Pálfy-Budinszky Endre előadásában a városrendezés egyik legfontosabb és legsürgősebb problémáját, a külvárosok közuiü elkitásaüau jelölte meg. Amig ez a kérdés rendezve nincs, a varos csak falu marad. Évtizedek óta napirenden levő probléma ez; megoldásánál először is azokat az okokat vizsgálja, amelyek a külterjes településeket előidézik. Vizsgálatéinak eredményeként állapítja meg, hogy teljesértékü közműellátás hiánya miatt kénytelenek »iakórajok« a töltésen kivüli településre. Hogy a város belső sűrűsége emelkedjék, a következő pontokban foglaltakra van szükség: 1. Le kell szállítani az eszményi nívót, 2. csökkenteni kell telekhomlokvonal minimumot, 3. a közmüjárulékot ki kell terjeszteni, hogy lehetővé váljék a közműépítés és a közmüfenntartás. A telekhomlok vonal csökkentésével és a közmüjárnlék kötelezővé tételével elérhető, hogy az eddig megosztatlan »befagyott* telkeket kimozdítsák holtpontjukból. E'Záltal sok telek kerül piacra s a belső sűrűség emelkedik. Az eszményi nivó elvetésével a telek értékemelkedésért lehet elérni s az egyesek kisebb, de könnyebben megvásárolható telkekhez jutnak. Kifejtette dr. Pálfy-Budinszky Endre, hogy végre be kell látni azt, hogy a jelenlegi pótadórendszerrel még emberöltök múlva sem rendezhetők a külvárosok ég hogy egyedüli igazságos megoldás olyan pénzügyi politika megteremtése, amelynél a közmüvekkel kapcsolatos kiadások terhét elsősorban a közmüvek használói viselik. A városrendezés másik problémájaként a beépitési módok szabályozását jelölte meg dr. Pálfy-Budinszky Endra A kivite] eszköze épitésövezeti terv készítése, amely lehetővé teszi, bogy m belső városrészek belterjesebken épüljenek, mint a külvárosok. Előadásának további részében a városfejlesztés problémáival foglalkozott az előadó. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy a háború után feltételezhető olyan városi fellendülés, amely szükségessé teszi már most a terveik készítését a belterületen túli területek települési, közlekedési és területhasználási lehetőségeire. A város belterületi lélekszámának 400 év távlatában történő vizsgálata szerint, számítani lehet, hogy a következőkét emberöltőben mintegy 60.000 lélek elhelyezése válhat szükségessé. A varosrendezésnek szociálisnak kell lenni. Föleltétel, hogy rendezett utcákban, egészségesen épített házakban lakjon a lakosság s ezenfelül megtalálja a városban mindennapi munkájának pihente tőjét, a közterek, közparkok üdülési lehetőségeiben. Természetesen mindezen leiül szükséges, hogy az építkezések oly modon történjenek, hogy M esztétikai érzéket ne sérts; k. Rámutatott a város művészi1 kialakítanának szükségességére, amely a jól harmonizált építkezésekkel, illetve átalakításokkal érhető el. Mint példát említette a Dóm-tér művészi megoldását, ahol a tervező Rcrrich Béla művészi zsenialitással oldotta meg a neoromán Dóm és árpádkorabeii emléktorouycsonknak harmonikus egységbe foglalását a környező árkádos épületsorral. A mai városszépítő nem törekszik arra, hogy vázoswgyedeket, vagy uteákat egy' stílusba erőszakok mi kikötő végleges elhelyezésének tervét ismertette. A közel- s távolibb jövő szegedi problémáival foglalkozott még az előadó. Ismertette a várható vasutrendezést, a központi pályaudvarnak a mai •rókusi pályaudvar táján való létesítését s ezzel kapcsolatos fővonali áthelyezést. Rátért a Fehértó-csatorna, il* fB,a yes! a'"e > egybehangolja ,etve a Maty^r Dyugali partjáü huzó_ különböző korok kulönbozo stílusait. dó eUérö utyonal któpitésének szüks6. Szuksegesnek tartja a történelmi gességére, majd a Nagy-Szeged kérdéuteakép etetrehivasat s ennek legmeg- seiye, fog|alkozott. Ffclh,vta a íigyelP városrészként a ttrof_ Apponyi me, a korszerü városfejlesztési politika eredményességét biztosító feltéAlbert-utca még ma is észlelhető empirbangulatu megjelenését ajánlja. Előadásában hangoztatta a középületek központi elhelyezésének szükségességét Felhívta a figyelmet arra, hogy a háború után remélhető nagy gépjárműforgalomnak nem megfelelő a belváros utcáinak mai tormája. telekre és eszközökre. Sürgette a városrendezési törvénynek kiterjesztését a város szomszédságában elterülő községekre. A hallgatóságot — mint a város lakóit, közelről érintő érdekes előadást A továbbiakban dr. Pálfy-Budin- j ™tRe<t beramatásával fejezte szky Endre az ipari decentralizáció \ 1x5 dr" PaHy-Budinszky Endre, következtében időszerűvé váló iparte- Az elnöklő dr. Tóth Béla helyettes lepülések megfelelő elhelyezési lehető- polgármester az Egyetembarátok s a ségeit tárta a hallgatóság elé. Evvel , közönség nevében megköszönte a útkapcsolatban az ipari és kereskedel-1 vós előadást, majd az ülést bezárta. Nyomában van a rendőrségi az elsötétítés alatti betörések tetteseinek Az egész országban körözik a cigánybünszövetkezet szétugrasztott tagjait i) F I M Aü Y A ROH S Z A ff PÉNTEK, 194S február 18. (Délmagyarország munkatársától) Decemberben és január első felében sorozatos betörések történtek az elsötétítés ideje alatt Szegeden. A rendőrség több. mint ötven betörés és besurranó tolvaj fás tetteseit hajszolja már hetek óta és a nyomozásnak, amelyben a detektivtestület valamennyi tagja résztvett. végül is meglett az az eredménye, hogy sikerült tisztázni a tettesek személyazonosságát A pontos személyi adatok birtokában rádiókörözés ment az ország összes rendőrhatóságához és minden remény megvan rá, hogy a nagylétszámu tolvajbanda valamennyi tagja rövidesen kézrekerül Az első nyomra akkor bukkant a rendőrség, amikor a betörések színhelyén talált ujjlenyomatoknak az országos bünügyi nyilvántartó daktiloszkópiai gyűjteményével való összehasonlítása és egyéb adatok alapján sikerült megállapítani azt, hogy a félszáznál is több betörés tettesel cigányok voltak, Mintegy két héttel ezelőtt a Somogyiíelepen szolgálatot teljesitő egyik őrszemes rendőrnek feltűnt két fiatal cigánylegény gyanús viselkedése. Nyomon követte őket. majd utánuk ment abba a házba, ahová azokat betérni látta. Itt igazolásra szólította fel a ház valamennyi tagját, majd közölte velük hogy személyazonosságuk és foglalkozásuk tisztázása céljából előállítja őket a kapitányságon. A cigányok ellenkezés nélkül felszedelőzködtek és a rendőr felszólítására kimentek a lakásból. Abban a pillanatban azonban, amint kiértek az udvarra, mintha csak előre megbeszélték volna, ahányan voltak. annyifelé szaladtak. Átvetették magukat a kerítésen, ki erre, ki arra és pillanatok alatt az egész cigánycsaládnak hűlt helye volt. Még annyi ideje sem volt a rendőrnek, bogy fegyverét használja, mert a hatfelé menekülő hat ember közül nem tudta, kit vegyen üldözőbe. Igy a somogyitelepi cigányoknak nyomuk veszett, úgyannyira, hogy még a "tatáddal volt három apró gyerek tartózkodási helyét sem sikerült felfedezni. Ellenben találtak a lakásban egy bejelentőlapot, amelynek a kézírása azután értékes támponttűi szolgált A bejlentőhivatalban ugyanis felfedeztek egy másik bejelentőlapot, amelyik a város másik részén lakó másik cigány személyi adatait tartalmazta, a kézírás azonban egyezett. Ezt a cigányt előállították a rendőrségen. azoban első kihallga ása során a leghatározottabban tagadta, hogy valakit is ismerne a meg- j szökött fáraóivadékok közül. Ennek a cigánynak a kihallgatását meg kellett szakítani, mert ruhájából olyan penetráns bűz áradt, hogy lehetetlen volt elszenvendi. Az őrizotes zárka többi foglyai is kérték, hogy seabadió- • k meg okéi kellemetlen szomszédságtól, otei t valamennyien megférgesednek tőle. Erre intézkedés történt, hogy a cigányt a fertőtlenítőbe vigyék. Nehogy megszökhessen, megbilincselve kisérte egy rendőrtörzsőrmester a fertőtlenítő intézetbe. Egész uton engedelmesen követte a rendőrt, amikor azonban a fertőtlenítő intézet kapuja alá értek, a cigány meglepetésszerűen, egy V&lámgyors mozdulattal szétfeszítette a bilincseit és ezzel a valóságos bűvészmutatványnak is beilő mozdulattal szabaddátett kezével fellökve a rendőrt, elmenekült. ós betörés részességét derítette ki róluk. A másik hat cigány megszökött és ezek voltak azok. akik december második felében már n szegedi lakásokat látogatták éjszakánként Volt olyan hely is, ahonnan az aznapi disznóölés teljes nyershus- és zsiradékmennyiségét magukkal vitték. Kétségtelenül megállapították azt is. hogy a Somogyitelepen iga zoltatott és az udvarról megszökött cigányok azonosak voltak a Zom borból megszököttekkel, dc kiderült az is, hogy ezek Szegedről kereketoldva Szabadkán ütötték fel a sátorfájukat és itt ismét a lopások é: betörések egész sorát követték el Amikor Szabadkán is forró lett i lábuk alatt a talaj, Újvidék felé vették utjukat. A pontos személyleirásukat i* közlő rádiókörözést csütört'AöB megkapta az ország valamel ny rendőrhatósága és bizonyosra vehető, hogy rövideden valamennyi tolvaj lakat alá Vérű' Csírics Irinej újvidéki szerb püspök a felsőházban A legutóbbi felsőházi kinevezések alkalmával Csírics Irinej újvidéki szerb püspök nevét is ott találjuk az uj főrendek listáján. Magyarországon mindenki, aki hive a nyugodt és alkotó konszolidációnak és a nemzetiségekkel való megegyezésnek, csak a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözülheti Csirics püspöknek a felsőházba történt meghívását. Csirics püspök egyik előharcosa a keresztény egyházak közti együttműködés megvalósításának és ebben hosszú évtizedek hasznos munkájára tekinthet vissza. Az aszkétaéletü püspök szerénységével, nagy tudásával méltá utóda és képviselője egyháza és fajtája legjobbjainak. Csirics püspökkiterjedt nemzetközi kapcsolatai, mezzofantiszerü nyelvtudása, nagy műveltsége az ortodox pravoszláv egyház hierarchiájában is megkülönböztetett helvét biztosít számára Kétszáznegyven oldalas vádirat és hetven kiló akta eóy táblai tárgyaláson (A Délimtgyarország munkatársától) A szegedi ítélőtábla Elemy-tanácsa csütörtökön reggel 9 orakor kezdte tárgyalni dr. Kovács Nagy Sándor gödöllői közjegyző bünpeiet. Dr. kovals Nagy Sándor ellen a békesgyulai ügyészség adott ki vádiratot, amelyben a közjegyzői kinevezés előtt Gyulán ügyvédeskedett, sikkasztással, csalással, uiagan- és közoklraiüamtsilással, uzsora vétségével, vaiamiut hamistanuzás bűntettével vádolja. Az ügyészi vádirat két kötette, A rendőrség ekkor már számos egyenként 120—120 oldalra terjed. Maadat birtokában volt, ezért a to vábbi nyomozás sikerét a második szökés után hátráltattintta. Csakjia hamar kiderült, hogy a szegedi be töréseket elkövető cigányok a Dél ga az ügy rendkívül nonyolult, a törvényszék két teljes üeten keresztül folytatta ie a bizonyítási eljárást, végül is u. Kováts Nagy Sándort valamennyi vadpont alól felmentette. Az ügyész lellebbezese folytán került vidékről szivárogtak be Szegedre, j mosl az ügy a táblához. Zomhorban már decemberben feltűnt a rendőrhatóságnak egy ti zennégytagú .cigánycsoport gyanús vi selkedése. Néhány napi megfigyelés után a gyanú beigazolódott, mire rajtaütésszerűén körülfogták a cigányok tartózkodási helyét és sikerült is a tizennégy cigány közül nyolcat elfogni. Ezek azóta a zombori ügyészség foglyai és a megindult nyomozó már egész sereg elsötétítés altat elkövetett lopás A tanács asztalán ualalinas kötegekben sorakoznak a bünper aktái, amelyek suiya meghaladja a 70 kilót. A terjedelmes vádirat ismertetése egymaga több napot vesz igénybe, ezért Elomy Sándor tanácselnök ugy döntött, hogy csütörtökön délután is folytatják a tárgyalást. A bünügy pénteken es szombaton is szerepel a tanács ügyrendjén, nincs azonban kizárva, bogy a bonyolult és szövevényes per még a jövő* héteu is foglalkoztatni fogja a birálial