Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-02 / 26. szám

Embervédelem — természetvédelem — árvízvédelem len gyökeres megoldás vaD. Lg® tudom sz algyői főcsatorna régébep meg ma is oly kiskapacitásu szivattyúk működnek, melyeknek telicsitöUépessége elenyésző eredményt jelentett a felgyülemlett mérhetetlen menoviségü belvizek mellett. A Tisza partján felálli tott nagykapacitású szivattyúk sora jelenthet csak könnyebbülést és végleges megoldást a vizfronton. a; szetvciiclnn te. illet el rombolásáról van sún a™ legtúéiyebb j^t*T«Medi hú-, Nem ttrtai kj rirfgyi i, mert akkor bizonyosan tár felé törekedtek. Mint említettem, problémák taglalásara. ialán másutt _ ..„.W volna beleegyezését, nem a Fehértavon szétterülő, részben a nem is vettem volna magamnak _Diós növénytani szempontból kiválóan. nyújtott volna segédkezét a törvény- Szatymaz felöl, részben a Malyérból torságot, hogy más munkamezejere bucsos, ma már európaszerte ismert sertéshez. és részben a sándorfal va-szatyma rí tévedjek. Nem » igen »«»««" teriitetet évekig tartó eljárások utánj A munkát végeztető vízügyi ható- „ton keresztül beömlő vizek akadaly-,A kehérto vízviszonyainak ismerete Ságok CS tárSUlat Védekezése CSak aZ' tnlnnnl »Arflln«a- o PVUZrlAVAn í'.v PVll»Prf«.c h-n™ Élőuk MnlekezetbCü lehel még az.a. róla küzdelem, amelyet évekkel ezelőtt a szét., szegedi Fehértónak védelem alu helye-1 szólV Anglia zéso érdekében vívtam. A madártani nem adta lr»o: Dr. Berelzk Péter a vízügyi osztály, hogy termé-. gezték. A belvizek kintrekedtek és lasa kormányzat az 1935. IV. tc. alapjun védelem alá helyezte, természetvédelmi területté nyilvánította. A törvény a kultusz- és a földművelésügyi miniszternek adja meg a felhatalmazást, hogy körültekintő eljárások után hozza meg döntését. Ez esetben is a hivatalos eljárások során meghallgatták a •tulajdonos várost, amelyre csak dicsőséget jelenthetett, hogy a mezőgaz dasági kulturátol ősidőktől kényszerűen érintetlenül hagyott terméketlen területet rezervátummá léptették elő, meghallgatták az érdekelt gazdákat, kik úgyszólván korlátlanul tartották • kiskirály* juhászaikkal megszállva e senkiföldjét, meghallgatták a mezőgazdasági kamarát, a vízügyi embereket, ha jól emlékezem, éppen a szegedi ármentesitő társulatot és természetesen a hazai tudományos tényezőket: egyetemeket. Madártani Intézekitet. Nemzeti Muzeumot, sth. Külön ki kell emelnem, hogy törekvésemben a szegedi egyetembarntainak természettudományi szakosztálya igen hathatósan támogatott. A földművelésügyi Miniszter Urnák 113.559—1999. TT. fö 1. ÜL o. szám alatt hozott rendelete tudomására hozták voína, hogy az a terület, melyet csatornázni akarnak, természetvédelmi terület. Törvény által biztositott jogokat csak törvényes uton lehet megszűntetni I Ha ez igy volt — és bizonyára igy is lehetett —, fájdalommal kell leszögeznem, hogy Szegeden nem akadt egy ember, ki a természetvédelmi terület sorsával törődött volna. Nem volt a város részérő) senki — pedig itt, 8 város földjéről lévén szó, bizonyára bemutatták a terveket —, aki vétót jelentett volna. Amidőn az országban — igaz, hogv elsősorban tudományos körökben —, mindenki tud a szegedi rezervátumról, akkor éppen mi itt Szegeden nem veszünk erről tudomást Nem akadt a helybeli vízügyi hatóságok részéről senki] kinek eszébe jutott volna, hogv törvénv által védett terüle' megbolygatasáról van szó, melyre még lépni is tilos. A juhászt 50 pengő pénzbüntetésre Ítélték, ha őrizetlen birkája e területre tévedt. _ — ..V-WI KWUWM®**/| Magamat is érhetne vád, hogy mint a a törvényben lévő szigorú rendelkezi-j terület Ismerője, mért nem tiltakoztam sekkel érintetlenséget biztositott e te-i;l terv ellen? Egyszerűen azért, mert rüM madártani szempo. eból különösen | nem tudtam róla. Valohónyszor H vábecsrs 350 holdjának A végrehajtási - ros hatósága egv juhásznak Isten utasítás a legkörültekintőbben intéz-t tudja már iiánvadszor haladékot ád a kedik arról, bogy senki emberfiának e' " " lMHjjtH , T.1 -1 - . * —- — * — csöthnn fnrtoUhoiA ü — "" talanul terülnek szét a Fehértavón felettes £ ^ L'ö^lesen * I Lebocsájtáskor a viz szinte zuhogás fníp^L^1^'"^1,65!!^! hatósagnak í szerűen folyik le " ' egy evtizedes benne tartózkodással eleggé megismertem. Most viszont folyik le róla. Aki a Fehér- kényszerű körülmények között ki keltavat járja, az tudja, hogy tele van lett térnem erre a kérdésre, reámuvizmosásokknl, erekkel, valóságos kis; tatva arra, hogy a létesített vizmü patakokkal ós Q. lefolyó viz saját mn-! messze áll olyiajta ^crnbcrvédclcmtőlc Ha marta völgyekben siet az alffvöi , melyet velem szemben szívesen szeret1 főcsatorna felé Egyébként is ezulóh- nek most hangsúlyozni és amely meg hi főcsatorna már össze volt kapcsol ' magyarázna egv nagyjelentőségű, elva egy mollékcsatornával. mely a Fe- — J-~ ——*- hértó' legmélyebb pontjáig vóll beszúrva. Az uj munkálatok célkitűzésének megértéséhez tudni kell azokat, amiket elmondottam. A sok tiz. talán száz sösorhan szegcdi, de egyetemes nemzeti tudományos szempontból is kincset jelentő törvényes alapon létesült természetvédelmi területnek az elpusstitását. Olvat is hallottam már. nogy a kiszárítást célzó csatorna éppen mai^lKécuel épített csator- dárvédclmi szempontokból épült, mert e/er pengős^ koltstfigei epueu molt a vl/c, ,kézbt.n tartva* a védelmi területet bármikor el lehet árasztani viweel Ez utóbbi aligha állhat na most elébe siet a Fehértó főtáplá lási erének. A Szatymaz felöl beömlő vizeket magába szedi teljes szélességében. keresztben átszelve a Fehértavat. vafi\ 3 és Tél t kilométer hosszúságban A vb nem terülhet szét a többezer holda medencében. A Fehértó fenn, mert a mesterségesen emelt mű már messziről elriasztja a ritka, óvatos madárfajokat. Végezetül csak még annyit: lehet, területet érintenie vagv megbolvgatnia nem szabad Hoprv mennyire kiterjed a törvény figyelme minden legkisebb részletre, idézem e törvénv 215-ik paragrafusát, melv a következőképpen szól: Természetvédelmi területen illetölec tájvédelmi körzetben nem «z:iyáros földjén jogtalanul épitett tanyájában való lakásra, mindenkor kapok értesítést Most azonban, amidőn a területet létében érintő ily nagv horderejű kérdés került eldöntésre, kihagytak a tárgyalásokból. A román munkásszázadokból álló embertömeg bad nlv fiWmré'X^MrtV*-1?1? rÖVÍd idö a,alt vé^z,e magam is csak akkor figyeltem epvéb berendezést létesíteni, mely n védett természeti állapotot ide értve i\ táj szépségét, a kilátást é« rálátást t« — hátrányosan zavarná, stb. fts hogy emnuyire becsben tartja és mennyire "törődik a kormányzat e nemzeti tudományos értékünkkel, mutatja az, hogy a közelmúltban is fölhívta a város hatóságának n. figyelmét « terület óvására és körültekintésére. Első volt Szeged, melynek területéből madártani és nfivénvtani értéke folytán becses természetvédelmi területet jelöltek kl E-z a kis darah ősi föld méltán sorakozott a még fennmaradt, egyre gyérülő, a* ősi Szeged éle tére utaló kovés emlékeink közé. amelynek eddig talán véletlenül megmaradt, sajátosképpen eddig fontosnak nem tartott emlékmaradvánvait minden igyekezetünkkel át kell mentenünk a jövőre Nincs annak joga a röghöz. ki az ősi multat nem becsüli, vagv megveti! A szegedi rezervátnm csak emelte Szeged elsőbbrendiiségét a többi maavar városok közötti De nemcsak szegedi, de nagv nemzeti értékel is Jelentett! A védelembehelyezés, mint említettem, körültekintő hivatalos eljárások előzték meg Győzött a tudománvns álláspont. Tekintetbe vette n birkatartáshól eredő, elsősorban csak egvesekre, a Fehértó szélében lakó gardákra és leginkább n lubászokra jelentő hasznot és közvetve a nemz.etanzdasrtgi órdeket és ugv találta, hogy a nemzeti tudományos szempontot az ebből származó haszonért nem lehet sutba dobni A küzdelemnek ez volt a legnehezebb része. Feliratok, panaszok, rteputációzások igveker»ék útját állni tervemnek. \ városi fflbór megállapításánál haszontalannak és semmirevaló területnek degradált Fehértó n védelembe helyezés idején előlépett mindjárt birknoázisnak. Most megtörtént a természetvédelmi területnek a szegedi ármen'esttö társulat állal való feldurása Szeretném hinni, hogv nem szándékosságból. mert hiszen szándékos törvénysértést fel sem tehető egv testület részéről A csatornázási tervet a földmiV-elésügvl minisztérium vizügvi oszlAlva lövábwnrta De vaiin» ttidott-R | ._ figyeltem fel. midőn már a csatorna kilométernyire kígyózott Most, hogy szót emelek a jóvátehetetlenül elrombolt természetvédelmi emlék ügyében, ujabb vádaskodások érnek. Áinig a (örvényes intézkedés meg nem történt, addig a nemzetgazdasági érdekeket, a birkavédelmet hangoztatták velem szemben. Ez' az álláspontot meg lehetett dönteni. Most csodálatosképpen még hivatalos helyről is hallom, hogy vegyem tudomásul. hogv az embervédelcm többet jelent. mint a madár- és természetvédő lem. Rendben van. Ezt nem is kell tudomásul vennem, mert ezt magam is tudom I És értékelem most különösen a nemzet heroikus és gigantikus küzdelmében. Tudom, hogy a polgári javak megmentése előbbrevaló. De ha már igy mellékvágányra toljuk a kérdést. tegyük most is serpenyőbe az érveket! Előre bocsájtom hogy mint orvos is —, veszem magamnak azt a jogot .hogy vizügvi kérdésekhez is hozzászóljak, különösen a fehértavi árvizekkel kapcsolatosan. Hár nem zöld asztal mellett és szintezési térképek felett láttam a vizek útját, de egy évtizeden át figyeltem jöttét-mentét. Azt is látam. hogy amióta az algyő-tiszai főcsatorna megépült, mindénkor rimánkodnom kellett egy kis vizért, mert azt az utolsó cseppet is elvitte, ha felhúzták a zsilipét. Amidőn még árvizes periódus nem volt, szinte örültem, liogv még májusban is magas volt a Tisza s a viz kényszerűen megmaradt a tóban. A birkások is hiába deputációztak ekkor a viz ellen. A fehértói árvizek, amidőn 15—20 millió köbméter vizet is kellett tárolni a fehértói medencében, mindenkor a legrövidebb idő alatt — többnvlre 8—10 nap alatt lebocsájthatok voltak. Természetesen csak akkor, ha a Tisza árszintje a Fehértó árvizmagassága alá süllyedt. Minden értelmes ember tisztában van azzal, hogy a környéki belvizveszedelmet a kiszáritási megtörténiki E szo-J ^HV moru ténv mellett még az is lesz az b°8V ma vannak sokkal fontosabb eredmény, hogv most már a birkák I szabadon grasszálhatnak. A viz pedig, mely eddig folyt a természetes ereiben táplálva a tó növényvilágát és sokezer pengő értéket jelentő, a városi halüzem által mindenkor értékesen felhasznált és nem nélkülözhető csalaklermést, megtartva a tó madárvilágát, most a bezárt, emeletes csatornában talán valamivel hamarabb éri majd cl a főlevezctő csatornát. De mi lesz akkor — amitől már a megfigyelések szerint következendő aszálvos esztendőben, hála Istennek, már nem kell tartanunk —, ha megismétlődnék a tavaly vagv tavalyelőtti hatalmas méretű belvizveszedelem \z egész építmény belekerülne nvakig a vizbe és az árviz veszedelme éppúgy rettegésbe tartaná a várost, mint az elmúlt tavaszok folyamán. Ha nem veszik rossz néven a vizügvi hatóságok a tanácsot egy orvos részéről, ugy azt ajánlottam volna, hogy most minden pénzt, ami rendelkezésre áll, szivatytyuk beszerzésére kell forditani. Nem problémák, vannak előbbrevaló gondok, mint ritka madarak, ritka nővér nyek és természetvédelem, de az idők végül mégis csak le fognak csendesedni, amidőn megint előtérbe kerülnek a nemzeti tudományos és pótolhatataln értékek. Itt reá kell mutatnom valamire. Éppen ezekben a gondterhelt súlyos napjainkban látjuk, hogy főispánunk mindenre kiterjedő figyelme gondjaiba és védelmébe vette s szegedi értékeket, ö a szegedi földbői sarjadt szegedi polgár hívta fel a figyelmet a szegedi alsóvárosi templom sekrestyéjének alapíu Iából kikerült oszlopfejre, mely a Mátyás-templom előtt állott, régi szegedi Szent Féter-temjylom rombadölése ntán kerüii mostani helyére. A főispán volt az, ki újólag felhivta a figyelmet a muzeum körül fagyban, esőben, szélben porladó hajléktalan kövekre, amelyek azóta m*r biztos és védett helyre kerültek. Anvagiaskodnunk kell és kell különösen a mostani időkben, de ba valamit tudományos érdekek rovására kell lehet annvi pénz, melv elég lenne any-' tennünk, mindenkor tegyük mérlegre nyi szivattyú beszerzésére, mely az az áldozatért nyert anyagi ellenszolútóbbi évek nagy belvizét át emeim gáltatást is. Jó szolgálatot tesz az a tudná. Mégis a belvizek okozta árvizek megszűntetésére ^cak az egvethazájának, ki ezi nem elől téveszti szem lavfne «Htlnláláe#leb'uÍabb francia gépemmel csináltasson. I dllUJl UllUUldldbl A hai nem törik és természetes fényt kap. Herédi Gizella tSSZáZZg. Estélyi Irizurák gyönyörűen készülnek. Feljelentést adtak be Erdélyi József ellen József Attila emlékének meggyalázása miatt Budapest, február 1. Az egyik .hogy József Attilának — akiről szélsőjobboldali lapban Erdélyi Jo- Erdélyi József többek között azt i« zsef cikket irt, amelyben bántó módon foglalkozik József Attila öngyilkosságával és a költői értékét is kisebbíteni próbálja, A költő nővére, József Jolán, a kitűnő Írónő, dr. Halász Lajos ügyvédet bízta meg azzal, hogy Erdélyi József ellen „Világirodalom" cimü cikkéért, testvére emlékének meggyalázása miatt adjon be feljelentést. Dr. Halász Lajofl a feljelentést a becsületvédelmi tőrvény 20. Lába ütköző „meghalt (ynber emlékének Szeged \ meggyalázása miatt" be is adta, magas egyben a feljelentéihez csatolta Jótöltések közé szorított Tisza néha a zsef Attila édesapja és édesanyja, á^nUta^koS^fÍören SI'^agyagja és nagyanyja nálaamióta a Bodrog-völgyében a lörtu-zer' mlnt anyai nagyapja és nagyanyja holdas ármentesitést évek előtt elvé- keresetlevelét, amelyből kitűnik, lu' állította, hogy félzsidó — minden felmenő ágbelije keresztény. • Az ügynek érdekes szegcdi fejleménye is van. Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete ugyanis József Jolán irónőt előadásra hivta meg Szegedre február 22-re, hogy József Attiláról megemlékezést tartson. Ez az előadás — hir szerint — elmarad. Az történt ugyanis, hogy a pesti nyilas lap cikkét átvette egy szegedi újság, ennek következtében az egyesület vezetősége udvarias levélben értesítette József Jolánt, hogy előadása elmarad.