Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-26 / 46. szám

Nősülj meg, ha sokáig akarsz élni! 1897 IciUncvan •ven falüli ember él ma Mapyarorszagon Budapert. február 25. Az embereknek általában régi problémájuk, amelyre niiuden korban kíváncsiak voltak, hogy vajjno mi lehet a hosszú élet titka. Olyan kérdés ez, amelyre már sokan sokféle választ kaptak. Mást mond erről az orvos és ugyancsuk mást, bárki bármilyen életfelfogása ember, akit megkérdezünk. Mindezek között azonban mégis csak a legnagyobb figyelemre tarthat számot az, akt rideg számok és szigorúan a valóságban ragaszkodó adatok alapján ir erről a kérdésről. Ez pedig nem lehet más, mint a statisztikus. Éppen ezért fogadtuk érdeklődéssel Mozolovszky Sándor miniszteri tanácsos, a kiváió statisztikus érdekes összeállítását, a jelenleg is élő patriárkális korú emberekről. Ez a kimutatás rideg és száraz statisztikai adatok alapján sokkal inkább közelviszi az érdeklődőt a kérdéshez, miut bármelyik táosköt-bogarat igérő életmód prófétája Az összeállításból megtudjuk, hogy Magyarországon jelenleg 1897 kilencven éven felüli ember él. Ezeknek a nagyobb hányada nő. Érdekes momentum még, hegy a foglalkozási ágak közül magas életkornak között az őstermelő foglalkozás vezet, tehát éppen ez, amelyik legközelebb áll a természetes életmódhoz. 11 A patriarkális korúak életmódját tekintve, egészen furcsa dolgokat állapíthatunk meg ebből a statisztikai összeállításból. Elsősorban élő cáfolata a nyerskosztosok és ogyéb természetes élet- és gyógymód hívei álláspontjának. mivel számadatai szerint a 90 éven felüli lakosok 71 százaléka mindenevő, tehát ugyanazzal a táplálékkal él. mint általában a fiatalabb korban elhalálozé emberek. Sőt. hogy mennyire nem állják meg helyüket biosérdisták és egyéb vegetáriánusok okfejtései, azt mi sem mutatja jobban, minthogy a vegyes táplálékkal élők után közvetlenül a csak húsevők következnek 19 százalékkal és egészen hátul kullognak n növénvevők 10 százalékkal. Nagyon érdekes a statisztikának az a megállapítása még. hogy a 90 évet megélt férfiaknak csak egy egészen elenyésző százaléka nőtlen. Ide kapcsolódik azoknak a külföldi tudósoknak az elmélete, akik megállapították. hogy a házasság nemhogy hátrányos, hanem éppen hogy előnyös, magas életkor elérése szempontjából Ha ezt eddig talán valaki nem tudta volna. ez a kis statisztika minden hiízonval meggyőzi erről Tessék hrt»n' sodni tehát, hogy hosszú életűek !e|gyünk a földön ... Lughöfes családi dráma vadlollfa a (örvénuszéh elölt A törftnuszeii elnapolta a bUnügtj ffttárgualását (A l>elmagyar«rszág munkatársától) Véres hátterű családi tragédia résztelei bontakoztak ki csütörtökön a törvényszék Molnár-tanácsa elölt megtartott bűnügyi főtárgyaláson. Németh Imre 43 éves szegedi földműves Csorva-kapltányság 437. szám alatti lakos a vádirat szerint a mult év augusztus 23-án családi perputvui íotytttnányakéBt lugkóvel leöntött® a «á|» 36 évvel edösebb feleségét Előzőleg Németh beleivott a maró folyadékba. Mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek és az asszony H szegcdi toboszeti klinikán meghalt. A vádlott a hozzáintézett kérdésre, hogyan is törtónt a gyilkosság, a következő vallomást tette: „ Augusztus 23-án este nagyon megéheztem és kértein a folescgcmcl, hogy "djon valamit ennem, ö átnyújtott nekem egy üveget és azt mondta, bogy tej van benne. Én inni akarlam heIöle. de alighogy a számba jutott egy-ltet csepp, az üvegben levő folyadékból, rögtön kiköptem, mert nagyon égette a nyelvemet Németh hamarosan rájött, hogy felesége lugköoldatat akart vele itatni. Ezután előadta a vádlott, hogy amikor megtudta, hogy as asszony meg akarta mérgezni, nagyon feldühödött és az asszonyra fröcskölte a luakövet, — Nem fojtogatta az asszonyt? — kérdezte as elnök. — Nem! — hangzott a felelet. A kihallgatott orvosszakértük előadták, hogy csak égési, tömény !ugk«marta sebek voltak az asszonyon, fojtogatás nyomai nem. A nyelven, torkon, gégén súlyos sérüléseket észlellek, de n gyomorban csak kisebb égési sérülés volt, ami bizonyltja, hogy Némethné nem önmagától itta a Ingkövet, mert akkor a gyomorban is súlyosabb égési sebek keletkeztek volna. Tehát lehetséges az, amit a vádlóit állit, hegy Németh felesége szájába öntötte a lugkövet. Ezután Kopasz Imrét hallgatták ki tanukéul. Némethnó töszomszédját, •kikhez a súlyos kimenetelű baleset után az asszony elvánszorgott. Kopasz vallomásából kiderült, hogy Németbné alig tudott bessélni ée suttogva, keservesen kínlódva kért vizet, tejet éa olajat Nehezen, nyögdécselve mondotta el Kopaszéinak, hogy Németh Imre öntötte le lugkővel. Varga Sónlor, a következő lanu,, L o I n a y szavazóbíró „erdésére, hogy > milyen asszony volt Neinclhné, a kö j vetkezőket mondotta; — Gőgös és összeférhetetlen asz-; szony volt, aki se felesbérlőivel, se szomszédaival nem tudott megegyezni. Az ura, Németh Imre pénzei olvasatlanul, a gabonát méretleiiül adta át az asszonynak. Több tanú kihallgatása után a tárgyalást uz előrehaladott időre való tekintette! délutánra halasztották. Délután fél 4-kor izgatottan várakozó közönség előtt újra kezdődött a tanuk kihallgatása. A délután kihallgatott tanuk vallomása szerint Némethné összeférhetetlen, civakodó természetű nő volt. Urálól válni akart és miudig sürgette a váláshoz szükséges iratok beszerzését és bizonyítványt kért az elöljáróságtól, hogy már 8—9 éve nem él együtt az urával. Ezt az igazolást azonban nem adták ki neki. Lakatos Antal vallomása szerint Némethné Horváth József nevű kocsmárosnak 2000 pengőt ajánlott fel, hogy csalja el az urát, itassa le és akassza fel. Biztatta, hogy az egész dolgot azonban ugy intézze, mintha öngyilkosság történt volna. A törvényszék ezután tanácskozásra vonuft vissza. A tanácskozás eredményeként az elnök közölte, hogy a tárgyalást bizonyitáskiegészités végett Horváth József és több tarau megidézéséig elnapolja és a főtárgyalás folytatását március 20-ára tűzi ki. beiyenet, gyűjteményt mindenkinél tuagaaabb aron VESZEK, gtlyr: Krrttktiiéi, fogadalmi tempó ""'" -/emhen Iskola-ntca íü. Varsa Mihály km<lm*ifc4mh«, wméldrw gyár é» mechanikai háld gyér SZEGED- Artá utca 4> «• MAGYAR . | NYILVÁNOSSÁG A MAGYAR NEMZEJ legutóbbi szá mában Kunszery Gyula *»Az irodalom körül* címen cikket irt. Ebből idézzük »Irodalmi özvegyek* és •Szent őrület* cimü jegyzeteket. e A huszadik század legnagyobb magyar költőjének sógornője _ öccsének özvegye _ legutóbb vaskos kötetben ismertette a családi levelesláda gazdag anyagát. Amennyire hálára kötelezte ezzel a magyar irodalomtudományt, épp annyira felesleges volt sok helyütt a levelezéshez fűzött elfogult privát kom-; mentár, amely nem is annyira egyéni véleménynek akar feltűnni, mint inkább a halott költő állásfoglalá-! sának látszatában tetszeleg. Alig hevertük kf e könyv fejbe-' kófintásait, máris egy ujabb hasonló természetű élményben részesített egy másik nagy költőnk özvegye. i Az ügy előzménye rövidrefogva i az volt, hogy egy színvonalas folyóiratunk magykulturáju szerkesztője közzétette a költővel folytatott levelezését s a levelekhez fűzött kom-t mentárban éppen nem hivalkodó hangnemben ntait arra, hogy kettőjük között érintkezésük folyamán a barátságnak szorosabb szálai szövődtek. Nosza, felfortyan erre az özvegy és egy epéshangu levélben tiltakozik az elien, hogy barátjának merte nevezni halott urát, félreértvén n finom módom költő neveltetéséből és egyéni hajlamaiból eredő lekötelező kedvességet és udvariassucot. • Egy baratj hangu levél önmagában nyilvánvalóan még nem barátság; egy levél hangja az életnek sokféle végtelenéből, kényszeréitől és hangulatából tevődik össze, különösen [ egy költőnél. Ily levél alkalmas ar-| ra, hogy tulajdonosát irigylésremél-; tónak tartsák, de nem alkalmas. í hogy a tényéknél ellenkező dolgok-1 ról, egy nem Ktező barátságról szolgáljon bizonyít, kul*. Az özvegy i hát a halott költő nevében nyilatkozik s közben nem veszi észre, hogy maga a költő ilyen sértő gesztusra, éppen a lényében rejlő finomság, kedvesség következtében, sohasem lett volna képes. Ez valami egészen aj és szokatlan jelenség irodalmunkban; a holt irók tiszteletreméltó Hölgyrokonságának irodalmi megnyilatkozásai. Nem tudunk róla, hogy Berzsenyi, Vörösmarty, vagy Arany János özvegye valaha is nyilatkozott volna a halott férjről vagy annak nevében. Amilyen halkan, finomon, szinte észrevétlenül éltek uruk oldala mellett, épp oly szelíd némasággal viselték a gyászt. A halotthoz fűződő kapcsolatukat nem tartották jogcímül arra, hogy a költők nevében nyilatkozzanak, vagy pláne másokat sértsenek. A házastársak egy test és egy lélek ugyan a biblia szerint, csakhogy a zseni idegrendszere és lelkivilága sokkal komplikáltabb, semhogy rá is alkalmazható lenne a közönséges átlagember mértéke. 9 igv ha egyéb viszonylatban el is fogadhatjuk a Írttesti csak bibliai értelemben vett lelki azonosságát, nem tehetjük ezt éppen a költők esetében. Bocsássanak meg tehát a költő-özvegyek, ha nem tartjuk őket illetékeseknek a halott féri nevében nyilatkozni. • rA" költő, akin ez ujabbfajta szent őrület szimptómái legszembetűnőbben mutatkoznak, a húszas évek elején kezdte pályafutását. Friss, népdalosan üde népies zamaht versei akkori1 ni egészen uj hangot jelen tette!, \ Ady-epigorok wyavalygoe. aftvIáit, enervált, fullasztó es fül leszló erotikája, vagy agyonkullurált intellektusul versei után ug\ hatottak ezek az uiszcrü költemények. mini a falusi paraszt tavasz életre pezsdjtő lanRy melege, vagy rnint valami hüseserinelyes oázis az epigonizmus Idétlen Szaharájában. Életformájában is volt valami Petőíies. Töboizben gyalog bekalandozta az országot. Aimak idején — a költő személye iránt való érdeklődésből — kivágtunk egy riportot »Az Est*-bői, mely a költő szegedi gyalogút járói i Budapestre való visszatoloncollalásáról szól. Több verses kivágást is őrzünk a költőtől. Ezek a versek nagvobbára az u. n. Est-lapokban jelenlek ineg. Ez a tény azonban nem jelentett semmiféle világnézeti elkötelezettséget, mert ugyanakkor a kereszténynemzeti »Napkelet« is szívesen közölte a költő politikamentes verseit. Akik személyesen ismerték a költőt, azt állítják, hogy ekkor még igen rokonszenves, halk szavú, szerény ember volt. Olyan lehetett, mint könyvtárainkban szeretettel őrzött, igenvtelen kübtjü első verseskönyve az Ibolyalevél. Ehhez a kőnwhőz Szab*! Dezső irt előszót. Nem lesz érdektelen idéznünk néhány sorát: •Ezek a versek, inelvek elé életem első és utolsó idegen mühftz irott előszavát írom, nem akarnak feltétlenül uj hangokat felvadászni. És mert egy egészségesebb. őszintébb lírához valóviszszatérést s itt-ott felcsillanó Ígéretet iátok bennük: szeretném, ha a közönség szeretetével megvalósuláshoz segitené ezeket az Ígéreteket*. Kétségtelen, már az első kötetke is több dicsérelet érdemlett volna e meglehetősen tartózkodó hangu előszónál. További pályafutásán pedig sorra beváltotta * költő első könyve »itt-ott felcsillanó Ígéreteit*. Sőt, olvat is adott, amit nem igért. Mert ki hitte volna, hogv a szerény ibolyalevelek közül sudár, büszke napraforgó fog kinőni? Ki hitte volna, hogy a szelid falusi idillek költőjéből az uj koreszmék megszállott, fanatikus apostola lesz? A csendes, szelid és szerény fiatalemberből handabandázó irodalmi diktátor, aki Ítélkezik — még pedig igazságtalanul szigorú mértékkel — elevenek és halottak (nagy és szent halottak!) felett. Ki Hitte volna róla. hogv mikor epynagymultu társaság megtisztelt meghívásával. első dolga lepven kl* akólbólintatni onnan a neki nem tetsző régi tagokat? S mikor ez nem sikerül, nagv garral otthagyja a társaságot és kilépése okáról telenvilatkozza az egész sajtót, mintha Magvarországnak 1043 telén egvéh gondja sem volna mint hogv a megalomániás kőit/! mi miatt lép ki egv 'ársasághó! A kilépő nyilatkozatokban már eléri tetőfokát a kW tő beteges önimádata. »A társasáé elnöke hosszú, alapos tanulniánvt olvasott fel rólam. Petőfi mellé helyezett a magvar Parnasszuson.* Kötve hisszük, hogv ez lett volna az értelme a társaság finom kultúráin elnöke felolvasásának. A költő helvezi sajátmagát Pelőfi metté. sót más nyilatkozataiban szinte már azonosilia magái Petőfivel cs nem nehéz megjósolnunk. hogv nemsokára már Petőfi fölé fogja belvezni magát, sőt azon sem lepődnénk meg. Ha Petőfiről is kisütné végül, hogy felzsidó, komunista, tehetségtelen. Mindenesetre u. n. bombaüzlet lenne: megvenni költőnket anynviéri. nmennvit valójában ér tf eladni annviért, amennyire tartja magát.