Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-21 / 42. szám

fi OÉL'MACYARftgSZAÜ * VARARXAP. t»« »e b r n A r 90. iparügyi miniszterhez és kérték, hogy a téglakiutalást továbbra is hagyja meg a közellátási kormánybiztos hatáskörében, mert ez a trendszer Szegeden jól bevált és nagymértékben elősegítette az építkezési kedvet i*. A minisztériumból most azonban értesítették a szegedi téglagyárosokat, hogy a téglakintalésoknái Szeged kivételes helyzete megszűnt és ezentúl mindennemű téglát, vagy tetőöserepet. esupán az. Ipari Osztálya utalhnt ki a szegedi igénylök számára is. Az igényléseket igénylőlapon kell kérni és az Igénylőket az osztály által meghatározott sorrendben elégíthetik ki a szegedi gyárait. Megtörténhetik sz is, hogy vidéki téglaigénylők is Szegeden kapják, meg az építkezéshez szükséges téglát. vagy tetőcserepet, ami viszont azt jelenti, hogy n szegcdi gyárak téglatermelésének jelentős része majd a vidékre vándorol, A szegedi téglagyárak és egyéb érdekeltek, köztük az építkezni szándékozók is a téglák!utalások régi rendszerét kívánják vissza es mint értesülünk —' a közeli napokban Szegedről nagyobb deputáció utazik fel Budapestre 9 az iparügyi minisztertől kéri majd, hogy a tégla és a tetőcserép kiutalását hagyja meg továbbra is az eddigi rendszerben Nzagcrt sz, kir. vftrns adóhivatalaiéi. 12.04S-943. sz. Tárgy: '20 holdon aluli földbérletek terjedelmében beállott változások bejelentése. Hirdetmény A m kir. pénzügyminiszter ÜÖ.0U0 —lm VII. stárau körendeletcnek IV. fejezet 16. §. (1) és (2) bekezdése érteimében felhívja a városi adóhivatal azokat a földhaszonbérlőket, akiknek • Mrlrte általában 20 holdat meg nem haladja, hogy a bérlet terjedelmében beállott változást folyó évi február hó végéig a városi adóhivatal illetékes kerületénél Jelentsék be. A bérlet terjedelmében bekövetkezett és bejelentett minden változást az adókivető hatóságok hivatalból veszik figyelembe, ezen a címen tehát a íöidbérlöknek, a különben rögzített adóalapjukat, nem kell külön felmondaniok. Szeged, 1943 február 20. |)r. vitéz Szabó Géza tanácsnok, a városi adóhivatal vezetője. Kevés az igénybevehető üzlethelyiség (A Délmagyarország munkatársától) A ki nem jelölt kiskereskedők üzlethelyiségének igénybevétele ügyében legutóbb megjelent rendelet végrehajtásával kapcsolatos észrevételeit a szegedi kereskedelmi és iparkamara felterjesztésben közölte a kereskedelemügyi miniszterrel. A felterjesztésben rámutatott arra, hogy a rendelet végrehajtása során nem lehet arra számítani, hogy üzlethelyiséggel nem biró keresztény kereskedők nagy számmá) jutnának üzlethelyiséghez. Ennek oka az, hogy például a textllssakmáhan kizárólag a nagykereskedés terén volt kijelölés s igy a kiskereskedő lemben kevés igénybevehető üzlethelyiség áll rendelkezésre. De a többi szakmában is kevés az igénybevehető üzlethelyiségek száma, i Kérte a kamara annak a kérdésnek rendezését is, hogy amennyiben az igénylést szenvedő üzlethelyiség tulajdonosa egyben háztulajdonos is, az igénybevételi eljárásnak helye van-e, vagy sem? Végül kérte a kamara, hogy igénybevehelők legyenek olyan utcára nyiló nyilt árusítási üzletek céljára alkalmas helyiségek is, amelyeket jelenleg raktárhelyiségül használnak. Rókuson a Konzervgyárban termelési szerződéseket lehel kölni március l-ig: paradicsomra paradicsom paprikár* sárgarépára zöldbabra káposztára Jelentkezni csak személyesen lehet! József Attila Szegeden (Reszlet egy elmaradt felolvasásból) CIPÉSZ munkásokat és munkásnőket valamint kézilányokat gyékényszandál készítéshez magas fizetéssel felveszünk. Jelentkezni: Honvéd-tér 3. sz. alatt hétfőn reggel. Óriás harcsa ma vasárnap 9—18 óra között halcsarnokomban személyenkint 40 fillérért megtekinthető Bitó haiászmester. Nagy örömmel készült Szegedre, 1924 szemptemberében József Attila. A várost már ismerte, két szerető barátra is számíthatott falai között. 'Magányos, árva, bús Juhász Gyula* volt az egyik Koroknay József nyomdász a másik Az ifjú költőt Juhász Gyula fedezte fel, ő jegyezte el Attilát az irodalommal. A makói gimnázista első zsengéit, a Szépség koldusát pedig Koroknay József adta ki. A szegedi termés is Koroknay József kiadásában jelent meg 1925 elején, Nem én kiáltok cimmel. Ebben a kötetben Attila már a maga hangján szólalt meg. A versek között van néhány antológiába kívánkozó, több csinos, néhány érdekes formakisérlet megmosolyogni való kisiklásokkal s megindító szivhangokkal. De mind e versek mögött egy mindentől megfosztott, tiszta élet kontúrja rajzolódik, amilyen élesen ritkán vési ki fiatal költő a magáét. Mint csak kevesen, Attilp aira született, hogy az életről való reflexiók helyett magát az életérzést fejezze ki, még pedig ugv. hogy abban ő mindenestől jelen van. Iíetyke önbizalmát ekkor inár sokszor ledorombolták, de mihelyt magára eszmél, isméit visszanyeri fütyörésző kedvét, bölcs beletörődését. Ennek a ritkán cinikus, ritkán kesernyés, többnyire évődő, mindent megbocsájtó beletörődésének alapzöngéje kiséri végig szegedi verseit. Az istentelen nyomor annyiszor felpanaszolt talajából fakad ez a költészet s — csodák csodája — mégis nevető virágokra bomlik. Miféle mentőöv az, amely ezt a minden szörnyűséget megpróbált sihedert a saját irtózata fölé segíti? Csak az a mélységesen derűs életérzés, amivel a világot szerette, a naiv bizalom, amivei hitt az emberekben. Dogmamentes, semmivel sem garantált hit volt ez. Az egyetemes életérzés hangján dalolt Szegeden cz az ostoba korlátozásokat fölényesen átlépő, minden bajnak fölébe kerekedő lélek. Két lehetőség közül — csak a Népszavának irni, vagy mindenüvé — az ifjú Attila a harmadikat választoiUa: szeretetreméltónak találni a nyomort, mint az élet dekoratív pikkelyét, fölényesen gúnyt nem űzni belőle, bol közelről nézni, hol csodálatosan messziről, szeméremből el nem hallgatni, batásvadásztból nem kérkedni vele, frázisba nem dagasztani, közös sorssá el nem keverni. Olyan friss, töretlen szerelemmel dalolta kl halálos fájdalmait, a legfinomabb, legtörékenyebb szomorúságok, mintba a népmesék legkisebb fiának tartaná magát, kinek csak a varázsigét kell kimondania, bogy végetérjenek megpróbáltatásai. Türelem, megnyugvás arad a Szegeden dalolt versekből, nyári éjszakák csendje cinkosán hunyorgó csillagfénnyel. megbocsátás, értő szeretet, egy mindenbe beletörődő pot-sszív Istenhite. A tizenkilenc éves ifjú ebben a városban készült Tanítások cimü ciklusának megírására. Ezeket a verseket makói tanárának, Galamb Ödönnek küldötte el először. »Mikor ezekhex a Tanításokhoz hozzáfogtam — irja kisérő levelében —, az lebegett a szemem előtt, hogy ha egy rablógyilkosnak azt mondom — nagy melegséggel — »Te jó vagy«, akkor az föltétlenül olyan szuggesztív hatással van rá, hogy minden természetellenes rosszaság vagy kegyetlenség kihull belőle • Mintha csak Rousseau s/.ivait hallanánk: Minden jó, ami a természet kezéből kikerül, minden elromlik az emberek kezei között. Attila egész kötetnyit akart ezekből a tanitó versekből kikerekíteni. Valóságos hegyibeszédet. Mert a tizenkilenc éves ifjú, a levél bizonysága szerint, a húszas évek elején gyermeki hittel hitt valami szép lelki és szellemi megújulásban S ehhez, szerinte, uj etika kell, amely »oly«0 arányban tér el majd az uj testamentumtól. amilven arányban az uj testatamentum az ótól*. Honnan merítette ezt a hitét — utólag nehéz volna felderíteni. A húszas évek elején Európa lelke telitve volt neokrisztiánus hitekkel és vágyakkal. Vesztett háború és veszteit forradalmak után riadtan menekült valami különös vallásos mámorba. Könnyen lehetséjges, hogy ez hatott az ifjúra. De az is lehet, a sokesztendős nyomor, a nélkülözés termelte ki leikéből a bölcs és emelkedett szemléletet, az egyetem szeretet megható igéit: >lnkább testvéreink közül hulljon el egy, Mint két idegen felebarát...« A Tanítások torzó maradt, az uj hegyibeszéd elsikkadt. Az okát is tudom. Az ifjút megrendítette, hogy a ciklus egyik közreadott verse, a Lázadó Krisztus miatt vallásgyalázás elmén pörbefogták. Ennek a pörnek most támadt ujabb visszhangja, gyöngécske ugyan és erőtlen, mely semmi egyebet nem tud bizonygatni a halott költő ellen, mint hogy a szegedi törvényszék annakidején a vers miatt Attilát elitélte. A visszaemlékezés — hogy egyebet ne mondjak — kissé hézagos. Kénytelen vagyok némi kiegészítést hozzáfűzni. Attila vallásgyalázás! pere ugyanis végső fokon a kúria elé került, amely fölmentő Ítéletet hozott. Az itélet indokolása nem érdektele: »A vád tárgyává tett költeményben mindenekelőtt nincsenek Isten ellen intézett gyalázó kifejezések. Költemény cime »Lázadó Krisztus* azért nem gyalázza Istent, mert a eim alatt a költoménvből kitűnő leg a földi igazságtalanságok elli •• lázadó embert kel! érteni, aki a/, isteni igazságosság megvalósulását kéri az Istentől. A Költeménynek ezt az alapgondolatát fejezi ki az etsőloku ítéld rendelkező részében következő kitétel: 'Ó, Uramisten, ne légy Te a Jóság! Ne légy más, nnnt az igazságoi Ur. Több kalászt adj, de azért el ne vedd a rózsát* és >leunél immár igazságos Isteni* Ezekben a kifejezésekben sincs gyalázás Isten elten, mert azok nem tagadják az Isteneszmét, csak annak a fóidön megvalósulására irányuló kérelmet fejeznek ki, nem is tiszteletlen módon, hanem inkább elkeseredés és könyörgés alakjában. »S aranv szavad átváltozott rossz, kongó érccé* — nem jelenthet egyebet, minthogy Isten igéje a földön nem érvényesül, üres szóvá lett. Végül a >S munkámban, Uram érek annyit, mint Te, nagy passzt ódban* kitételben csupán merész összesbasonlitás van az Isten végtelen s az általa alkotott ember véges munkája között, amely összehasonlításból esetleg kivehető vallásellenes jetentőséget teljesen egyensúlyozza és megcáfolja a költeménynek ezután következő vallásosságtól és költői erőtől hevített része. Ebben ugyanis az a gondólat jut kifejezésre, bogy a veszendő ember lelki nemsokára része, szeme tesz az is teni lénynek, amely ilymódon jobban meg fogja látni a földi nyomoruságokat és igazságtalanságokat. Minthogy — fejezi be az itélet — ezek szerint a királyi Ítélőtábla tévedett akkor, midőn a vád tárgyává tett költeményben bűncselekmény tényálladékát ismerte fel, a kir. ítélőtábla ítéletét a védő alapos semmisségi panasza folytán megsemmisíteni és a vádlottat felmenteni kellett.* Amig idáig jutott a Lázadó Krisztus a paragrafusok sűrűjében, Attila a Virág-cukrászda ingyen uzsonnája mellett keseredett. Ugy tűnik nékem, ebben a korszakban kezdte, amennyi* re körülményei engedték, összhangba hozni életét meggyőződéseivel. Ez nem ment Lázadozás nélkül. Amikor három esztendő múlva, negyedik egyetemi évét végezni visszatért Szegedre, már mutált a költő hangja: a siheder játékos vidámsága az élettel, az emberi rosszakarattal farkasszemet néző férfi sötét elszántságával váltakozik verseiben. Rájött arra, hogy az élet fagy és — harc. A Tanításokhoz nem nyúlt többé. Lchetne-e a ma világához idegenebb hangon szólni, mint ez a Tanítások? Lehet-e ma reménytelenebb és visszI

hangtalanabb szót elképzelni, mint a Tanitások igéje? A hegyibeszédeknek, ugy látszik, örök sorsuk, hogy újra. I

meg újra elsikkadjanak. De a költőkei védi a klrontuli igazság TrtvSKF JOLÁN Gyümölcsig minden tajban, bokor, magas és futó rózsa, fenyő, tuja, buxus kapható éf elöjegy ezh etóoomeier Ferenc es Fiai faiskolájában. Újszeged, Sz:regi ut 42. Tel. 22-10.