Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-20 / 41. szám

ajándékoztak kis tarisznyában a búcsúzás emlékére. Rózsa Hona főnökasszony mondott ezután istenhozádot a netten, dékeknck. Rámutatott arra, hogy a mai időkben kétszeres terhet vállalnak: a preventív egészségvédelmen kivül a szociális segités feladata is rájuk bárul. Vígasztaláéra várnak az aggódok, könnyeik letörlésére az árvák. — Ha meg tudnak felelni a rájuk váró feladatoknak, akkor — úgymond — valóban őrzőangyalai lesznek a gondozottaknak. Ezután dr. LőrlnPz Ferene profesznr intézett búcsúszavakat a növeodégekhez. kiemelve, hogy amikor bárom évvel ezelőtt elkezdték tanulmányaikat, még ő fidvöaölte őket, mint ennek az intézménynek a vezetője. A vizsga tanulsága szerint valamennyi növendék elsajátította a tárgyi tudást, amihez móg munkaszeretetre és törhetetlen Sok kis magyart akarunk megmenteni az éleinek fogadták a Zöídkevesztes Védőnőképző Intézet most végzeit növendékei 'CA Délmagyar ország munkatársá-' kól) A szegedi Állami Ápolónő- és R/édőnőképző Intézet ujszegedi épületében pénteken délben megható ^áziünnepség keretében búcsúztatták az 1940—43-as évfolyam végzett növendékeit. Az ünnepélyen, amely lm elsőemeleti nagyteremben folyt le, dr. Glattfelder Gyula érsek kepiriseletében dr. Decker Vendel apát, kanonok jelent meg. Szeged várokát vitéz dr. Tóth. Béla egészségügyi főtanácsos, m. kir. tiszti főorvos |BS dr. Biacsy Béla tanácsnok, a nópjjóléti ügyosztály vezetője képviselte. Az Egészségvédelmi SzövetÍ

g részéről Shvoy Kálmánná eliknő és számos érdeklődő választmányi tag vett részt, a Diplomás {Nők Egyesületét dr. Schmidt HeuRikné elnöknö képviselte. A meghívott vendégeket külön ^utóbusz vitte át Újszegedre, ahol IBX intézet előcsarnokában kétoldalt •orfalat álló formaruhás védőnőnövendékek fogadták az érkezőket. (Az ünnepséget a Magyar Hiszekegy leimondása után dr. Kanyó Béla egyetemi tanár, a Védőnőképző Inlézet vezetője nyitotta meg. Üdvösölte a belügyminiszter képviseletében megjelent dr. Lőrincz Ferenc Bgyetemi tanárt, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatóját, a kultuszminisztert képviselő dr. Gellért Aladár orvoskari dékánt, a megjelent vendégeket és a búcsúzó növendékeket, megemlítve a délielőtti ballagás kedves mozzanatait. "Ezután rövid visszapillantás vetett as 1938 óta fennálló intézet múltjára és méltatta a védőnői hivatás jelentőségét A végzett növendékek Ur. Lőrincz Ferenc egyetemi tanárnak, a szegedi védőnőképző intézet első igazgatójának kezéből áttették a diplomájukat, Rózsa Ilona főnöknő pedig minden távozó növendéknek átnyújtotta a védőnői jelvényt Az nj védőnőgyakornolcok egyike meghatottan köszönte meg társnői nevében az intézet vezetőinek és tanárainak háromesztendei fáradozásukat, majd tolmácsolta valamennyiőjüknek azt az elszánását hogy sok kis magyart akarnak megmenteni munkájukkal az életnek. Megható volt az életbe kilépő fiafal lányok könnyes búcsúja az alsóbb évfolyamú társnőiktől, akik már a délelőtti ballagást megelőzően utravalónl hamubasült pogá'csát rézaarnst és jelmondatot idealizmusra is szükség van. Hogy megállhassák helyüket az életben. A belügyminiszter és dr. Johan Béla államtitkár neevében is köszönettel és elismeréssel adózik az intézet hivatása magaslatán álló vezetőségének: az igazgatónak, a főnöknőnek és az előadóknak. Dr. Kanyó Béla igazgató valamennyi munkatársa nevében megköszönte az elismerő szavakat és röviden ismertette azt a komoly és felelősségteljes munkát, ami az intézet fali között folyik. A növendékeknek nem kevesebb, mint harmincnyolc tantárgyat kell hallgatniok, ezekből huszonnyolc vizsgatárgy. A vizsgálati eredmény tanúsítja, hogy a jelöltek komolyan veszik feladatukat, utravalóul a munka szeretetét és a védőnői munkára ráutaltak bizalmának megnyerését, a komoly és felelősségteljes hivatástudatot kötötte a lelkükre. Kipirult fiatal leányarcok és a meghatottságtól könnyes szemek vettek bucsut az ünnepség végén a vendégektől, akik azzal a benyo! mással távoztak az intézetből, hogy ennek falai között valóban jövőt épitő, komoly és értékes munka folyik, amelynek igazi jelentőségét a jövő fogja megmutatni. D E L M A G Y A R O R S Z AG SZOMBAT, 1943 február 20. Chlörodonf fogpaszta -oVM fehZc fogottról. 04* ét WhelatrÜ gooSosltotfV Stift* Belvárosi Mozi Mától keddig A legművészibb francia filraremck A Marcol Pagnol világhirü filmalkotása. Főszereplők: RAIMU, JOSETTR DAY és FERNANDKL. Ezt megelőzi KIS K A T Y I A legvidámabb zenés nótás kisfilm TOLNAY és MALY-val a főszerepben. HÍRADÓ Ezt a műsort csak felnőttek nézhetik meg. — Előadások kezdete köznap 3, 5, 7, vasárnap 2, fél 4, 5 és 7 órakor A tiszai tutajozás és a tűzifa vizi utón való száiiitása Szeged egész téli szükségletét le lehet szállítani a Tiszán (A Délmagyarország munkatársától) A legutóbbi törvényhatósági kisgyülésen szóbakerült a tűzifa szállításának kérdése is azzal kapcsolatban, hogy a faellátási helyzetet nagy mértékben és előnyösen befolyásolhatta volna az, hogyha kellő időben gondoskodás történt volna a fa vizi uton való szállításáról. Az idei tél faellátási nehézségeit legnagyobbrészt a szállítás körülményessége s az ennek folytán előállott torlódások okozták. Ezzel szemben megállapítható, hogy a kárpátaljai s a határos területekről könnyűszerrel, minden különösebb nehézség nélkül le lehetne szállítani a Tisza egész alföldi vidékére a tűzifát s igy a tüzifaellátás területéről ki lehetne küszöbölni azokat a nehézségeket, amelyek az idén is, a mult évben is jelentkeztek, közlekedés és szállítás a legmagyarabb folyón A Tisza folyónak, mint közlekedési és szállítási útvonalnak jelen tősége tulajdonképpen 1939-ben Kárpátalja visszatérése után bont a hozott ki, régi, háboruelőtti forrná iában. Addig, amig a Tisza, a leg magyarabb folyó — magyar földön születik és magyafl földön torkollik bele a Dunába — két évtizeden át három részre volt vága, forrásvidéke csehszlovák volt, dereka magyar, torkolati vidéke pedig jugoszláv, a hajózás, közlekedés és áruszállítás szempontjából szinte minimumra csökkent a folyó jelentősége. De még Kárpátalja visszatérte utón is, amikor a forrásvidéken a folyó balpartja román, jobbpartja ismét magyar teriiletet mosott, sokáig akadályok tornyosul- 'fáikat a Pietrosz cs Hovcrla csúcsai tak a tiszai tutajozás elé, mert sokszor megtörtéut, hogy az átmenetileg közös magyar—román határt jelentő szakaszon a román granicsárok rálövöldöztek a nagybocskói, tiszafehéregyházai, aknaszlatinai, szálfát szállító tutajosokra, akiknek pedig nagyrésze romár nemzetiségű. Erdély északi részeinek felszabadulása véget vetett ennek az állapotnak is s most már végig a torkolatig, Titelig szabaddá és magyarrá vált Tisza, ismét az lett, ami volt, a legmagyarabb folyó, amelynek forrása is, torkolata is magyar területen van. Az északi és déÜ országrészek visszatérése a Tiszán vissznál'totta a régi áruforgalmi és közlekedési lehetőségeket. Ez különösen * gömbfa száiiitása szempontjából volt fontos. A kárpátaljai és erdélyi tutajosok most már akadálytalanul hozhatják le az ország ipari életében annyira fontos fenyőszálNeui engedte a közönség elvinni a nötás magyar katonafilmet! Még 8 napig adjnkl Szombaton, vasárnap és héttőn Korzóban S>rdy Janót, Tóth Juua Pethes és Bibary főszereplésével Üzenel a wairírsi Azonkívül: Elsőheteg Maqyar es UFA viiayhiradok' SZÉCHÉNYI MOZI Ma premierben bemutatja a magyar filmgyártás kimagasló nagy alkotásáll NYÍR® JÓZSEF legszebb novelláiból filmre irta: NYIRő JÓZSEF. Rendezle: S Z 0 T S ISTVÁN A földi lét titkainak, a hus fájdalmának és nyomorának emberi egyszerűséggel és végtelen békével megvalósított alkotásai Tiszta és hatalmas alkotás, mint a hegyek, amelyek közt született! I Történik: valahol Csíkban, vagy Háromszékben! \ lelencei blennale első tiiiéf mjeríc ! Szereplők? . . . . SZELLAYALICE . . . . GÖRBE .1A NOS . . . . FERENCZY l'GTERKE Anna, az asszony ...... , Erdei Csutak Gergely Kicsi Gergő üdő Márton, a havasok százesztendős apja ülkei Ádám GARDAI LAJOS BOROVSZKY, EGYED, TORONYI, KCRTHY, MAKLARY, BIHARI, RALÓ, TURÁNI, "PÁSZTOR, favágók, pásztorok és más havasi népek BIHARI JÓZSEF Előadások kezdete hétköznap 3, 5, 7, vasár- és ünnepnap 2, fél 4, 5 és 7 órakor. — Telefon: 26-33.