Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-19 / 40. szám

T-iu it&X-l ÜCKjfy táhty ? Pál ftuiptsswH. etaadása aa 6g.p*tem&a*á.ta(c áléssowzatában (A Délmagi/arórszág munka társáiól) A Horthy Miklós-tndoroányegyetem Barátainak Egyesülete minden időkben az emberi kíváncsiságot, a gondviselés munkájának fürkészését jelentő kérdéskör fejtegetésére hirdetett előadást Fiü lesz-e vagy lány, a leendő anyák 9 a leendő apák millióinak oly sokszor elhangzott kérdését dr. Greguss Pál egyetemi tanár világította meg előadásában a tudomány szemszögéből. Az üléstvezető jelenlegi elnök kir. fíeréézk Péter főorvos, pár rövid mondattal ismertette az előadónak eddig örökléstani búvárkodását, majd felkérte előadásának megtartására. Dr. Graguss Pál előadását — az egyetem auláját tolongásig megtöltő, de még a folyosón is szorongó. — hatalmas közönség látható nagy érdeklődése mellett kezdte meg. Bevezetőben ismertette azokat a mende-mondákat, amelyek a nemek keletkezésével kapcsolatban, a mindenapi élet mindig visszatérő témakörét képezik. Rámutatott arra, hogy bár az egy-egy család tapasztalata sokszor rátapint az igazságra, illetve eltalálja a szülotendő trónörökös vagy hercegnő nemét, ezek mindig csak babonaságok és semmi közük nincs a tudományos igazsághoz. Az előadó mint növénytan professzor a növényvilágban tapasztaltakból kiindulva fejtette ki érdekes témáját. Ismertette azt a természeti jelenséget, mely szerint egyes kétlaki növények pczós és termős virágai mintegy 50—50 százalékban viszonylanak egymáshoz. E jelenség megfigyelhető az állatvilágban is s az emberek között is. Meggyőző hasonlatokkal mutatta ki, hogy ez az 50 százalékos megoszlás a valószínűségi elvnek megfelelően szükségszerűen és számtani törvényszerűséggel következik be. Ismertette a német dörrent nagy felfedezését, amely szerint egyes kétlaki növények pórus egyedei kétféle természetű virágporszemeket fejlesztenek, amelyeknek mintegy fele himnemü. másik fele pedig nőnemű egyedeket létesit. Porrena felfedezésének beható ismertetése után áttért az előadó saját vizsgálatainak eredményeire. Ezt szétszedhető, illetve összerakható nagyméretű ábrákon szellemes egyszerűséggel s a főként laikus közönségnek is érthetően mutatta be. Vizsgálata szerint a kétlaki nőtényék kétféle nagyságú virágporszemet közül a nagyobbak megtermékenyítése folytán himnemü egyedek, a kisehbek tneeporZásából nőnemű egyedek keletkeznek. Legtöbb kísérletben azt állapította meg, hogy a himnemmti egyed termel mindig kétféle termékenyítő sejtet, melyek egyikéből nőnemű egyedek, mások megtermékenyítéséből pedig himnemü egyedek fejtődnek. Előadásában részletesen ismertette azokat a sejttani megfigyelésekét éé felfedezéseket, amelyek a nemek keletkezésének problémáját tisztázzák. Növényvilági ismertetésébö ngyancsak ábrák bemutatásával áttért az állatvilág, majd nz emberek közötti megfigyelések Ismertetésére. Rámutatott átokra a kémiai folyamatokra, amelTek befolyásolják a nemek keletkezését s a hormonok döntő jellegű szerepére. Ismertette a német Unterberger kísérleteit, amelyek szerint bizonyos mértékig befolyásolhatók a születendő nemek, kémiai hatásokkal. Bár ezek a kísérletek sok esetben valószernsitették a születendő gyermekek nemét, mégsem fogadhatók el teljes értéküeknek annál is inkább, mert ezek egyelőre lezáratlan kísérletek Csupán IOELMAGV ARÜKSZ A(í c Végül foglalkozott az előadó az-1 PÉNTEK. 1943 február 19 J zal a most különösen aktuális jelenséggel, hogy miért születnek háborús Időkben túlnyomó többségben fiúgyermekek. Előadásának befejezésében annak a hitének adott kifejezést, hogy a tudomány haladása, idővel lehetővé teszi a nemek keletkezésének, emberi akarattól történő szabályozását. A mindvégig lebilincselő érdekességü előadás (a többséget a nagyobb kiváncsiságu, — az előadás tanúsága szerint kisebb sejtből létesülő — női nem képviselte) dr. Bereczk Péter főorvos zárószavaival ért véget. Osztály és felekezeti különbség nélkül működik ezentúl együtt a HÁNSz és az ENT mellett az önkéntes női segítőszolgálatnak kiépítését az ország egész területén. Budapest, február 18. Fontos es nagyjelentőségű megállapodás jött létre a magyar női társadalom két nemzeti alapon áíió csucsszervezete: a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és az Egyesült Női Tábor között Ennek érteimében minden országos érdekű közös feladatot munkaközösségi alapon. :g/má:sal szorosan együttműködve, kó'ös Irányítással é< mu .kamegosztásse. kívánnak megoltani. Az ilymódon létrejött munkaközösség — osztály- es felekezeti különbség nélkii! foglalja "ingában az egész egyetemenőtársadnlmat és a hivatalos szervek mellett a nőkre váró társadéra! feladatokban ar. anyai lelkiséget van biA tolvajok vezetnek a bünüevi statisztikában Érdekes adatok az 1940 ev bűntetteiről készült kimutatásban — Minden ötödik vádlottat felmentették a törvényszékek vatva képviselni. A két országos tekintélyű csúcsszervezet egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatának látja a dolgozó anyák gyermekeinek védelmére kellő számú „„„ . „. , ,. ..... . .. napközi otthon és bölcsőde létesítését 20-811- A fiatalkorúak bírósagai ele s a családvédelem hivatalos szervei összesen 17.358 fiatalkorú egyen ke azonban — mint említettük — csak négyet itélt balálra a bíróság), 511 szándékos emlierölést elkövető. 64 gyormekölö. 582 magzatolhajtó. 93 halálos testi sértést elkövető, 347 erőszakot elkövető, 422 macánlak sértést elkövető, 124 rabló, 5439 tol vaj, 1057 sikkasztó és hűtlen ke zolü, 655 zsaroló) 1275 orgazda, 101: csaló, 845 okirathamisitó, 207 hitelezőkárositó, 52 gyújtogató, 179 hivatali, vagy ügyvédi bűntett elkövető, 26 uzsora, 921 árdrágító, 14f valutaüzér. Párviadalért 14, szán dékos testi sértés miatt 1082, gon daflan emberölésért 598, gondatlan testi sértésért 1507 egyént mondtak ki bűnösnek a törvényszékek. Érdekes része a közleménynek az, amely kimutatja, hogy a biinc.se lekményeket 4845 esetben Budapesten, 2824 esetben a törvényhatósági városokban. 1792 esetben a tizMfer nél népesebb lakosú városoWvan 11.617 esetben pedig más helységek ben követték el. A járásbíróságok elítéltjeinek száma 70.373. mig a felmentetteké rül. intézkedés alá azonban csak 6095-öt vontak. Fenti statisztikai adatok az 1940 (A Délmagyar ország munkatársatói) A Magyar Statisztikai Szemle legutóbbi számában dr. Miskolczy Ágost a már feldolgozott és rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján rendkívül érdekes ós jogászkörökben nagy érdeklődéssel fogadott tanulmányt irt a magyar büntetőbíróságok 1940. évi működéséről. Cikkének bevezető részében többek között a következőket irja dr. Miskolczy Ágost: „A bűnügyi statisztika tudományának célja nemcsak a bűnügyi jogpolitika helyes kifejlesztésére adatokat szolgáltatni, hanem elsősorban megismerni a bűntettesek világát. A szociális pathológia szövevényébe kell a sfatisztika számoszlopain keresztfii behatolni. Le kell a bűnügyi statisztikának tépnie a fátyolt a bűn hamis presztízséről s megmutatni a maga meztelenségében a bűn veszedelmét és utálatosságát. Félre kell tenni a hűn regényességének irodalmi kultuszát, amelyet oly kitartóan ápoltak a Ponson du Terrail-ók, a Gaborian-ok, a Montépin-ek és Honan Doyle-ok hosszú sorban őket követő epigonjaikkal. A bün társadalmi rajzában lássuk meg a társadalom égető sebeit, a pillanatnyilag sürgető setmális kérdésekét. A bün és bűntettes ugyanis nemcsak az igazságszolgáltatás megítélése alá tartozik. Keresni és megtalálni kell bennük az egyéni és társadalmi hauyatlásnak és bukásnak gyökereit és sredeAdő okait. Igy tudunk maid Ennek a hatalmas arányú munka- [évből valók, abból az időből, amikor nak előkészületei máris folyamatban L,,^ „efn kapcsolódtak be a mavannak és a szervezési munkák rész- j y igazságszolgáltatásba a visz ieteinek megbeszélésére a két csúcs-1 ,, .' ... . , ,,, . szervezet a közeljövőben n^w,,. ,r.\^ért erdélyi es délvidéki terüle tekezletct tart fíl'- Erdély es a Polvidek a mag.vei igazságszolgáltatás területét lényeden kibővítette s ennek következtében az 1941. és 1942. évi bűnügyi statisztikai számadatai jelentő'1 mértékben megváltoztak. Ezek a? adatok azonban egyelőre nincsen nck még feldolgozva, valószinii azonban, hogy az nj statisztikai végeredmények több vonatkozásban kiugrást mutatnak majd fel. Igy például az utóbbi időkben erősen megnövekedett az árdrágító visszaélés miatt kimondott ítéletek száma s az uj adat lesz majd ezeknek az éveknek statisztikai kimutatásaiban az elsötétítés alatt elkövetett bűncselekmények tettesei felett kimondott statárlális ítéletekről öszszeállitott kimutatás kellő bírálatot mondani a jogszolgáltatás helyes vagy helytelen gyakorlásáról, meg tudjuk mondani például, hogy a büntetések enyhesége sokszor nem egyéb, mint. mint kiáltó társadalmi igazságtalanság." A cikk a statisztikai adatok feldolgozásával kapcsolatos részeiben ' közli, hogy Magyarországon 1940- j ben a kir. törvényszékek őszesen j 24.640 egyént mondtak ki bűnösnek i és sújtottak büntetéssel, mig 6305 egyént, tehát az összes vád alá vont egyéneknek körülbelül egyötöd részét, felmentették. Ez a statisztika szemüvegén át azt jelenti, hogy minden ötödik, vádlottat felmentették a törvényszékek. Halálbüntetést i esetben szabtak ki, szigorított dologházba 156 bűntettest utaltak. Államfogházbüntetés kiszabására mindössze 4 esetben került sor, aminek az az oka, hogy az államfogházbüntetés alkalmazásának köre a törvényhozás ujabb intézkedései következtében tudvalevőleg erősen megszűkült. Elzára shiintetést 184 esetben szabtak ki a törvényszék. Az enyhítő szakaszokat a bíróságok 15.291 esetben, tehát a marasztaló Ítéleteknek köriilbelüi háromötöd részében alkalmazták a törvényszékek. Az elitéltek között szerepel 591 az állam és társadalom törvényes rendje ellen bűnt elkövető, 82 izgató. 55 pénzhamisító, 173 hamis tanu, 54 hamisan vádaskodó. 28 kerítő, 33 többes házasságot kötő, 542 Tágalmazó, 157 becsületsértő. 30 gyilkos. (Akik közül Nagy Vilmos honvédelmi miniszter beszéde a Nemzeti Munkaközoont bemutatóján Budapest, február 18. A Nemzeti Munkaközpout a magyar munkás és katona együvétartozása ügyében bemutatót rendezett, amelyen meg jelent vitéz Nagy Vilmos honvédelmi miniszter is. A miniszter vitéz Marton Béla országos elnök üdvözlőszavaira válaszolva szívélyes haugon szólt a munkássághoz éliangoztatta, hogy a mai magyar társadalom meabeCKiili a mnnkásl és jól tudja, hogy hiába küzdünk r harctéren, hiába áldozzuk fel a ma gyar vért. hogy ba itthon, a munkás nem teljesíti a kötelességét. A magyar munkás tudja miért dol gozik — mondotta a hon védőim miniszter —. tudatában van az ösz ^-rnfnr'o-.á* "rzésénok fMTP f.lötixrtöll'fc llHTl 8 O fillérért Mindennap eterélhetnek Könyvet « l)*l,M *HV aRoKttZAtt Kotoeönkönyv Urában.