Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-19 / 40. szám

pmfeh Ara 12 illtór BR JA NSZK COHEL 31 LEI riTYílS KURSZK VORONYEZS ,KOUOTOP Sl AUrOL szmoot KIJEV B3E16DD0D CHARKOVI 'ousissix-.yfÉVAlUJKi serkasei ^"OLTAVA [KUP3AMSZK Vv AALEKLEJá KPENENClUO LOlOVAJi isutstnzN „rtnmo KKAHATVRS, onyípropetr. 9VOROS)LOVM. VAKEJEVKA SZTAl/ND» lAPOROEUEi í SACKTIé Aó NIKOLAJEV HAPIUPOL fuiiropoi3E71 EK tichopjeck KERCSl&TArWi^ Hu6, KRASZNOOAR SZEVASZ TOPOt AREIAVIh w mi.v N0Y0R0SSZI35EK1 '\TMPSZE KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Göűbels megrázó erejű beszéde a Keleti válságról, a bolsevista veszélyre és a totális háborúról m Szent ltorrolyscggal és nyilt ősiinfeségcei" beszéli a veszély nagyságáról, Németorszeg hivatáséról a veszély elhárításában, valamint a szovjetre mérendő tavaszi csapásról — Göbbels kérdéseire a hallgatóság hatalmas lelkesedéssel tett hitet a Führer mellett A imtiifoiílosságu berenűeiéseh (enszcrtt elpusztítása utón hlllrlietich Ctiarhovot - ftormáituváíság fenyeget AugUábau a Beveridge-icrv miatt Berlin, február 18. A Német TI je- állított és az Európa elleni támadó lenti: Góbbels birodalmi miniszter háborúra készítette elő. csütörtököt: délután egy népgyűlésen) _ Amikor a Führer 1941- junIus beszédet mondott a keleti válságról 22 6n y német védcröt keleten támaés a totális baüoruroL Adásra indította, valamennyien tisztáA hatalmas csarnokot zsúfolásig jjan voltunk azzal, bogy ezzel racgmegtöltötte a • nép miadeu rétegéből való közönség. A miniszter hangoztatta, bogy amikor három héttel ezelőtt utoljára szolt, a német néphez, az a válság, amely- j ben a keleti harctér jelenleg van, tetópoutján volt. Idézte a miniszter Sztálingrád védőinek radiójclentését, majd igy folytatta: A SZTÁLINGRÁDI ALDOZAT JELENTŐSÉGE. Egy nép .amelynek megvan az ereje ilyen szerencsétlenség elviselésoliez, sőt arra, hogv abból uiég több erőt uieritssrn, az ilyen nép legyőzhetetlen. Azt hiszem, az egész német nép forró szenvedéllyel fogadja azt az ügyet, amelyet ma este előadok. Ezért kijelentéseimet fel akarom ruházni azzal a szent komolysággal és azzal a nyilt őszinteséggel, amelyet ez az óra megkövetel fölütik. Mi, németek vértezve vagyunk gyengeség és esendőség ellen és a háború csapásai csak még több erőt kölcsönöznek nekünk. Olyan ez a lelki és harci tevékenység, amely készen áll minden nehézség leküzdésere. Nints itt az idő azt kérdezni, hogy hogyan történt mindez. Ez majd későbbi beszámoló dolga lesz, amely teljes nyiltsaggal fog megtörténni és megmutatni majd a német német népnek és a világ közvéleményének, hogy annak a szerencsétlenségnek, amely minket a legutóbbi hetekben ért, megvan a maga mély sorsszerű jelentősége. A/, a nagy hősi áldozat, amelyet katonáink Sztálingrádban hoztak, döntő történelmi jelentőségű volt. Ez az áldozat nem volt hiábavaló, hogy miért, azt majd a jö\ó megmutatja. A BOLSEVIZMUS \ ESZELTÉNEK NAGYSAGA — Keleten jelenleg súlyos katonai megterhelést élünk át. A steppe támadása tiszteletreméltó földrészünk ellen ezen a téren olyan lendülettel indult cl, bogy elhomályosít minden emberi és történelmi elképzelést. Ezzel a lamadással szemben a német véderő szövetségeseivel együtt az egyetlen egyáltalában szóbajöhetö védőbástya A bolsevizmus egy csaknem 200 milliónyi népet a zsirlé terror szolgálátba kezdődött a gigászi világküzdejeni legdöntőbb harca. Érthető, hogy a bolsevista uralom nagyszabású leplező cs blöffölő mesterkedése! következtében a Szovjetunió háborús potenciáját nem becsültük fel helyesen. Ez csak most válik előttünk nyilvánvalóvá egész nagyságában. Olyan veszélyeztetését jelentt ez a birodalomnak és az európai földrésznek, amely elhomályosítja J erővel, hogy teljesen kimentse Európát a Nyugat minden eddigi veszélyét. ebből a veszélyből. A BOLSEVISTA VESZÉLY ELLENI IIARC HÁROM TÉTELE — Először a világ közvéleményéhez fordulok cs bejelentem neki a keleti veszély elleni harcunk három tételét; Az első igy hangzik: lla a német véderő nem volna abban a helyzetben, hogy megtörje a keleti veszélyt, akkor a birodalom és rövidesen utána egész Európa a bolsevizmus martaléka lenne. j — A második tétel igy szól: Csak a német véderő és a német nép rendel kezik szövetségeseivel együtt elegendő A harmadik tételTgv hangzik: A késedelem veszély, gyorsan és alaposan kell cselekedni, különben késő. Az első téléiről a miniszter a többi között ezeket mondotta: — A bolsevizmus kezdettől fogva nyíltan hirdette uzt a célját, bogy nemcsak Európát, hanem az egé»z világú' Iurradulmasitaiii akarja. A bolsevizmus célja a zsidók világuralma. Ha akarjak bocsátani a káoszt a birodalomra és Európa ra, hogy- a népek ebből támadó reménytelensegéveí es kétségbeesésével kiépítsék nemzetközi üoisev izmusnak álcázott kapitalista zsarnokságukat. Ne higyjük, hogy bolsevizmus, ha alkalma lenne győzelmesen atvouuluiu a birodalmon, valahol határainkon nicgállaua. Az európai hatalmak itt életük döutő kérdése előtt allanak. Veszélyben a Nyugai Mellékes az, vájjon kormányai és intelligens rétegei be akarják-e lalni vagy sem. A német nep azonban nem hajlandó akár részleteiben is áldozatul dobni magát ennek a veszélynek. A rohamozó szovjet hadosztályok mögött már látjuk a zsidó likvidáló parancsnoksápokat, ezek mögött pedig feltűnik a terror, milliók éheznek, ez a tökéletes anarchiának kísértete. Jellemző azonban az is — hogyha nevén nevezzük ezt n veszélyt —, bogy a nemzetközi zsidóság minden vonatkozásban lármás nyilatkozatokban tiltakozik ez cilen. Odáig jutottunk tehát Európában, hogy valamely veszélyt nem nevezhetünk többé veszélynek, ha az a. zsidóságtól indul ki. A második tételről t következőket mondotta: — Az európai államok — Angliát is beleértve — azt állítják, hogy elég erősek arra, hogy idejében és hatékonyan szembeszálljannk az európai földrész bolsevizálásával. Ez a kijelentés gyermekes. Ila a világ legerősebb katonai hatalma nem képes megtörni a bolsevizmus veszélyét, ahhoz kinek lenne elég ereje? KÉTFÉLE VÁLASZTÁS — A semleges európai államok nem rendelkeznek sem olyan potenciával, scin katonai hatalmi eszközökkel, hogy a bolsevizmussal szemben akarcsak a legcsekélyebb ellenállast is tanusiihassak. Ezeken a bolsevista gépesített roboüiadosztalyok néhány nap alatt átgázolnának. Mit .tenne Anglia és Ame. lika, ha az európai földrészt az a rettenetes szerencsétlenség érné hogy a bolsevizmus karjaiba zuhanna? Londonban taian azt akarják elhitetni Európává 1, bogy a bolsevizmus megajl majd a Csatorna partjánál? A vttagnak nincs választása a regi széttagoltsagba visszaeső cs tengely vezetés aiatt újból rendezendő Európa közölt hanem csak a tengely katonai oltalma alatt álló vagy a. bolsevizaJt Európa között. Szilárd meggyőződésem, hogv a Londonban panaszkodo lomoknak cs ersekeknek 'egyáltalán nincs is szándékukban gyakorlatilag szembeszállni azzal a bolsevista veszéllyel, amely a szovjet seregek további előrenyomulása cselén az európai államokat fenyegethetné. Arcvonalaink felett már kezet nyújt egymásnak a nyugatén topái látszólag civilizált zsidóság és a keleti gettó zsidósága. Ezzel Európa halálos veszedelembe került. Nem hizel• gek magamnak azzal ,hogy fejtegetéseimmel felriaszthatom a semleges vagy éppen ellenséges államok közvéjleméayét cc-m is ez a cella « azándc1943 tebruár t9. XIX é*l. 40 sz. Havonta 3 20. nejiiedme 9-20. P.