Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-17 / 38. szám

Kállay minisztereinek külügyi tájékoztatója a képviselőház és a felsőház külüfjys bizottságában Budapest, február 16. A héten megindul a belpolitikai élet. Pénte­ken délelőtt 11 órakor ülést tart a felsőház. A karácsony előtt megvá­lasztott és a most kinevezett felső­házi tagok mandátumát igazolják, továbbá betöltik a 42-es és a 36-os országos bizottságok megüresedett tagsásr! helyeit Pénteken délután 5 órám össze­hívták a felsőház külügyi bizott­ságát. A külügyi bizottságban Kál­lay Miklós miniszterelnök beszámol a külpolitikai helyzetről A kép­viselőház külügyi bizottsága előre­láthatóan pénteken délelőtt tart ülést. A miniszterelnök mint kül­ügyminiszter először itt ad tájékoz­tatót. amelyet déln^m n felsőház bizottságában megismétel r Évtizedek óta nem volt az ideihez hasonló enyhe tél az Alföldön A tanyavil-jg több helyén megkezdték a tavaszi mező­gazdasági munkálatok előkészítését (A Délmagyar ország munkatársé­tél) Az elmúlt évek kemény telei s ezeknek a teleknek nagy csapásai, amelyek az Alföldet elborító árvi­zekben jelentkeztek, a hosszantartó hatalmas havazások és fagyok ntán mindenki kíváncsisággal, vegyes aggodalommal várta az idei telet attél tartva, hogy az hasonló lesz a mult évihez. A téltől való félel­met fokozta a tüzelőanyagellátás általános helyzete 8 nyilvánvaló volt hogy a tél szigorának megis­métlődése rendkívül súlyos helyze­tet teremtett volna az Alföldön minden vonatkozásban, nem csak a mezőgazdasági körülményekben, hanem a városi lakosság háztartá­saiban is. Az aggodalmat azonban már jó­eleve elhárították bizonyos tudomá­nyos valószínűségek", amelyek lehet­ségesnek tartották az úgynevezett ..cikluselmélet" alapján, hogy a ..hétssükesztendőT periódusa elmá­solt s az időjárási körülmények egy ujabb ciklusban javulni fog­nak. Vonatkoztatták pedig ezt nem­csak a csapadékmennyiségére és a talajvíz magasságára, hanem az ezekkel összefüggő hőmérsékleti állapotokra is. Február második felébe jutva, 3 mikor általános tapasztalat sze­rint a legszigornbb időjárási körül­mények között is már kifele hala­dnak a télből, meg lehet állapítani, hogy az aggodalomnak szerencsére ilaptalanok, a hipotézisek pedig alaposak voltak, rendkívül enyhe volt az Alföld tele s ma már nem valószínű, hogy még Csak kostolót is kapnánk' egy igazi zord és ke­mény télből. A helyzetnek ez az alakulása megnyugtatólag Hat minden vonatkozásban. A mezőgaz­daságnak nem kell tartani attól, hogy az időjárási viszonyok, fagy ás csapadék ismét Vntasztrófális károkozással járnának, a fűtés szempontjából pedig nem valószí­nű, hogy a városi lakosság komo­lyabb nélkülözésnek lenne most már kitéve. Épvilisban iávgyalják a Vexér-Ugyei Márciusban kerülnek á< a rézgállepanama iratai a vizsgálóbírótól az ügyészségre (A Délmagyarország munkatér sá-\ — A tél elején attól lehetett tar­tani, hogy fűtési szempontból ue­hezen tudjuk majd elviselni az idei telet. A nagy hidegek fokozott mér­tékben igénylik a lakások fűtését s mintán a tüzelőanyagellátásban korlátolt lehetőségekkel kellett szá­molni, indokoltnak látszott az aggo­dalom, hogy a tél erősen meg fogja viselni a városi lakosságot. Az eny­he tél azonban lényegesen meg­könnyítette a helyzetet s a körül­ményekhez képest nagyobb nehézsé gek nélkül átláboltunk a veszélyes hónapokon. A rendelkezésre álló tüzelőanyagot lehetőleg egyenlete­sen osztottuk szét a vásárlók között s ezek a mennyiségek a legszüksé­gesebb igényeket ki tudták elégi­tni. Nem akarom azonban azt mon­dani. bogy bőség volt, mert min­denki tudja, bogy ezt nem lehet ál­lítani. de megállapítható, hogy sze­renesésen megusztuk ezt a telet s komolyabb nélkülözésnek nem volt kitéve a városi lakosság sem. So­kat jelentett a tüzelőanyagellátás­ra az állandóan propagált takaré­koság s az iskolák szénszünete is, aminek következtében számottevő mennyiségek szabadultak fel a köz­fogyasztás céljára. Az enyhe február érezteti hatá­sát a mezőgazdaságban is. A hiva­talos jelentésekből megállapítható, hogy a mezőgazdaság téli helyzete minden vonatkozásban kielégítő volt, a tanyavilág, sok helyen pe­dig, a városházára érkezett infor­mációk szerint, a gazdák már meg is kezdték a tavaszi mezőgazdasági munkálatok előkészítését. Ahol a talajviszonyok megengedik, napok­kal ezelőtt megkezdődött a szántás, tempósan indul a munka abban a talán alaptalannak már nem is te­kinthető reményben, hogy az idei tavasz és nyár meghozza a mező­gazdaságnak is a helyzet régen óhajtott jobbra fordulását. tói) A szegedi ügyészség vizsgáló­bírója közel három hónap óta foly­tatja a vizsgálatot a súlyos hiva­tali visszaélésekkel vádolt Vezér Ernő, volt városházi irodaigazgató és bűntársai ügyében. Mint ismere­tes, a rézgálicutalványnkkal üzér­kedő társaság valamennyi tagja lakat alá került már és a két főtet­tesen: Vezér Ernőn és hivatali alá­rendeltjén. Gábor Miksán kivül a többit már el is ítélték árdrágító visszaélésért. Dr. Rónay Dezső vizsgálóbíró ed­dig több, mint 1400 tannt hallgatott ki, még mintegy háromszáz tanti kihallgatása van hátra. Vasárnap óta a kihallgatások néhány napi időtartamra szünetelnek, mert a vizsgálóbíró Csongrádra szállt ki az ottani közellátási hivatal két ideiglenes alkalmazottja által elkö­vetett élelmiszerjegy-csalások kő rülményeinek felderítésére. Amint I zése, a Csongrádi helyszini vizsgálat be-l fejeződik, folytatják a Vezér-ügy­ben a napi ötös turnusokban be­rendelet szegedkörnyéki tanuk és károsultak kihallgatását. A munkabeosztás szerint a vizs­gálatokat és kihallgatásokat még ebben a hónapban, de . legkésőbb március elejére befejezik, ekkor át­kerülnek az iratok az ügyészségre, ahol azokat dr. Meisér József kir. ügyész fogja áttanulmányozni. Mint ismeretes, a nagyarányú réz­gáliepanama mellék-hajtásaként megtartott árdrágitási ügyekben is dr. Mecsér József képviselte a vá­dat és mint ennek a szövevényes és bonyolult bűnügynek eddigi refe rense és legalaposabb ismerője, e fogja elkészíteni Vezér Ernő és Gá­bor Miksa ügyében is a vádiratot Ez a munka előreláthatólag színtér hosszú heteket vesz igénybe ugy. bogy legkorábban csak áprilisra remélhető az ügy tárgyalásra tii­Az uj szerb iskolapolitika a félrevezető idegen hatások ellen jonics közoktatásügyi miniszter nyilatkozata szerint magyar nvelvü iskolákat is állítanak fel (STUD) ür. Jonics Velibor szeib, pi tanerők közölt seuimi különbséget közoktatásügyi miniszter nemrégen nem teszünk, ök teljesen egyenran­nyilatkozott a szerb iskolaügyi holy-jguak szerb kartársaikkal zetröl. A miniszter szerint a szerb • „ , , — Ez a rendszer, meg vagyok győ­közoktatásügyi politika egyetlen célja „, ,, ., ,—, . kiirtani a nép szelleméből mindazokat zód7 rola| az egyesien s a legjobb ut, a küllöldi hatásokat, amelyek a szerb í ame'y gyökeresen kiirtja a nemzet,se­' ' gt türelmetlenséget és együttes mun­kára, közösségi éleire tanitja az ifjú­ságot. Ez a iegjoub módja annak, hogy a közmondás valóra váljon: Az igazság tartja fenn az országot s a városokat! A szerb nép revideálja az értéke­népet tévútra vezették. Ki kell irtani mindazt, amit az úgynevezett .szabad gondolkodók, másfél évszázad alatt beleneveltek a szerb néplélekbe az­zal, hogv a szerb nép kulturálatlan és szükséges, hogy átitassa lelkét a nyu­gati kultura termékeivel. A szerbség­nek patriarchális kultúrélete volt és j ket és általános népi újjászületést él csak ez a patriarchális szerb kulturaját Ma már óriási léptekkel halad a van a szerb nép javára és csak ezen szebb és jobb Jövő felé, most a szerb keresztül kapcsolódhat be az európa;'nép megtalálja önmagát és mentesít! kulturközösségbe A szerb ifjúságot! magát mindattól, arait az elmúlt más­meg kell menteni a hagyományos szerb | léi században rája kényszeritetlek. szellemi knlturának, mert ezt megki-! Semilyen ellenséges külföldi propa­vánja a szerb állam és nép érdeke ; ganda nem lesz képes eltántorítani a , , ,...., , .. . . i szerb népet ettől az úttól — fejezte A szerb nemzetiség, iskolaügy, ok- bp ^^ ,oH(.K mfn, £ ,p*KT) tatasrol dr. Jonics miniszter a követ-! ' kezőket mondotta: f aamemm^^e^mmemmmmmmmesmsmmms Az uj Szerbia lehetővé tette — Hitler kitüntetett egy Nobel-díjas levéd tudóst. Berlinből jelenti a Német Az Időjárási helyzetről egy szak-! Távirati Iroda: A Sührer dr Eulel­minden népcsoportnak hogy teljesen | Ulleín-Reviczkv Álltai Cikke Oinhadnn salát nemzeti kultúráink eS J a magyarországi értő megfigyelő a következőket mondotta érdeklődésünkre? — Évtizedek óta nem volt olyan *nyhe telünk az Alföldön, mint az '<dén. Kevés volt a csapadék és ma­sós veit a hőmérséklet. Jelentős, erős fagyot alig kaptunk s most már jogosan remélhetjük, hogy erre nem is kerül sor. Beszélgettünk ai egyik 'eged! tüzeTöaqyaffna'ríykeje; Ledftrri & aki ect mondotta? Cbelpin János stockholmi Nobel-dijas egyetemi tanárnak, a biokémia terén végzett kutatásai elismeréséül 70. szü­letése napja alkalmából a művészeti és tudományos Goethe-érmet adomá­nyozta. (MTI) — A TISZA VÍZÁLLASA. A eze gedi rendőrség révkapitánysága je­lenté: e szerint a Tisza vízállása február 16-án reggel 7 órakor —376 iao, a levegő Komdr&éklet* -3 tok i Lelaiua veik Szabadon, saját nemzeti kulturájuk és nemzeti felfogásuk szerint tanítsák ifjúságiikat. Ez az uj európai szellem, amely kifejezésre jutott a szerbiai közoktatásügyi politikában s amely lehetővé tette a német, magyar, ro­mán. albán s más nemzetiségi iskolák felállítását Ezekben az iskolákban német, magyar, albán s román szel­lemben nevelik a gyerekeket, magyar, német román és albán életfelfogásé* világnézet szerint történik az oktatás Bánságban több. mint hétszáz osztály­ban tanultak különböző nyelven a diá­kok. Mindenütt a nemzetiség, illetve a nép fial tanítják a fiatalságot, ami igen fontos. A szerb kormány ma­gyar és német középiskolákat is nyi­tott s igy 7 teljes és 4 alsóosztálvu gimnázium, két tanítóképző, két keres­kedelmi akadémia és 14 polgári isko la működik különböző nyelveken Ke­vés kivétellel minden gyermek anya­nvelvfl iskolába jár. Az állam támo­gatja ezeket a népi iskolákat, még pedig ugv. hogv az iskola összes do­logi kiadásait viseli és a tanerők fi latin szettemről Hu,lapest. február U>. A Kasöegna dTJngheria eimü folyóirat legutóbbi számában közli Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tanulmányát, amely Magyar­országnak az ókori romai birodalom védelmi politika iában játszó szerepé! tárgyalja. A tanulmány vázolja a ró­mai birodalmi védelmi övezetnek, a Limesnek magyarországi szerepét és történelmét, rámutat arra, bogy ennek vonala mentén ma magyar városok és helységek állnak. Amikor a honfoglaló magyarság birtokba vette hazája föld­jét, többszázados latin hagyományok­kal találkozott. A magyar szellem itt most már több uiiut ezer éve (cjlcszti tovább a kulturauzk a latin géniusztól zetését is folvósitia. A szerb és a nA-' megalapozol! épülete,. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom