Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-23 / 18. szám

Ut az uj és szebb Szeged felé . ., A városfejlesztési bizottság három üíósen letárgyalta Szeged művészi kialakításának tervé. f A Délmagyarország munkatársá­tól) A* Országos Irodalmi és Mű­vészeti Tanács felhívásának kap­csán kiadott polgármesteri rende­let értelmében a városi mérnöki hi­vatal nagyszabású városrendezési tervet dolgozott ki. Hatvanoldalas elaborátum tartalmazza a város minden negyedének esztétikai ós művészi szempontból szebbé, har­moniknsahbá alakitását. A mérnöki hivatal által müvésai érzékkel a nagy szaktudással kidol­gozott tervét tárgyalta most meg ar re a célra összehívott bizottság. A terv gondoskodik Szeged műem­lékeinek korszerű gondozásáról, nxok esetleges restaurálásáról, a műalkotások rendezéséről, valamint a városkép harmonikus kialakitá­•iró1. A Dóm-fér A bizottság legelőször a Dóm-tér végleges befejezését tárgyalta le. A Dóm-tér nyugati oldala a központi egyetem felépítésével megoldást üyer, az északi és részben keleti oldal kialakítására országos terv­pályázat kiírását tartja szükséges­nek a bizottság. A pályázatokat a következő irányelvek szerint kell kiírni: Az Iskola-utca dómtéri torkola­tát kapuzatot beépítéssel kell lezár­ni a Somogyi- és Aponyi Albert­nteák sarkán levő ház kisajátításá­val. Amennyiben a tervezők az északi oldalon levő, műemléknek tekinthető Hungária-házat terveik­be harmonikusan beleilleszthetők ­uek találják, ugy ezt meghagyva, a szerb templom felé és azt északnak megkerülve árkádos épületekkel folytatni az épitkeaést A Dóm-té­ron levő Arpádhásx toronycsarnok­bél a Nemzeti megújhodás emlék­táblájának a törvényszék faléba való áthelyezését javasolja a bi­zottság. Ez a különben is gyengéü sikerült emléktábla jelenlegi helyén stílustalan és nélkülöz minden esz­mei összefüggést. Az ig.v felszaba­duló helyet olyan emléktáblával kell ellátni, amely a régi Demeter­templom történetének rővld felso­rolását tartalmazza. A Szentháromság szobrot, mint t tér architektúrájával nem har­monizáló müvet, olyan helyre kell áttelepíteni, ahol bárok emlékmű jellege jobban érvényesül. A töme­gében kissé nyugtalan hatású Szé­kesegyház homlokzatán, a Sehnlek­féle eredeti terveknek megfelelő módosítást javasolt a bizottság. A Székesegyház belsejének befejezésé­re indítványozott tervekkel kapcso­latban dr. Haláss Pál plébános, a bizottság tagja közölte, hogy a munkálatok már folyamatban van­nak. « A tiszaparti városkép A Tisza jobbparti városkép har­monikus kialakítását semmi sem gátolja. Építkezéssel s a meglevő főpárkányvonalának szintbehozásá­val, Újszegedről nézve ls kedvező hatású városképet kapunk. Dr. Be­"eck Péter főorvos és dr. Batizfalvy Tános egyetemi tanár bizottsági ta­golt indítványára e klinikákra ká­ros hatású teherkikötő és homok­rakodók elhelyezését határozta el « bizottság. A személyforgalmi kikö­tőt meghagynák, mert ez jellegzetes lehet a folyóparti városra s a kli­nikák betegeinek gyógyulását sem zavarja, Az uj szegedi parti városkép meg­oldását, minthogy szabadonálló be­építéssel kialakítani az adottságok miatt nem lehet, a zárt sorra való áttérést javasolja a bizottság. Banner János egyetemi tanár, a Dugonics-Társaság elnöke gróf Aponyi Albert-utca nevének meg­változtatására terjesztett elő ja­vaslatot a bizottság ülésén. Javas­lata szerint a hagyományokhoz sokkal illőbb lenne a régi Oskola­ntBa elnevezés. Ezzel kapcsolatban a bizottság ugy határozott, hogy meg kell őrizni az Oskola-utca régi empir hangulatát a jövőben is. A bizottság kívánatosnak tartja a kisvasút végállomásának áthelye­zését s a térnek kertészeti kiképc­zését, stílusban épitett halcsamok építéssel. A tér nevének a régen használt Halpiacra kivánia változ­tatni Itt óhajtja elhelyezni a bi­zottság a szöregi-esata emlékmüvét. A Stefánia-sétány és a vár mű­vészivé tételére ajánlja a bizottság, a régi várfal romjainak helyreállí­tását s a várrom belsejének lapidá­riummá való alakítását. A bizott­ság magáévá tette a Délmagyaror­szág által is propagált elgondolást; a Stefánián elhelyezendő Hunya­diak ligetének kialakítását és a sé­tány mostani semmitmondó neve helyett a Hunyadiak ligete elneve­zést. A város terei A Széchenyi-tér nagyszerű térhatá­sát, a környező házak hamis monu­mentalitást mutató öncélú formák, tornvok lebontásával lehetne növelni. A tér művészi összhatása érdekében a bizottság a piae megszüntetését ja­vasolja. A Kiauaái-tér mint Szeged legfino­mabb hangulatu tere nem kívánja a parkmegoldást A Kossuth-szobor pa­thétikus magatartása zavarja a tér nyugalmát, a bizottság azt javasolja, bogy helyezzék át a Széchenyi-térnek a Széchenyi-szoborral szemben fekvő parktükrére. A Dugonics-szobor, amely a lég­szebb köztéri szobrok egyike, jobban érvényesült az árviz előtti eredeti he­lyén, mint a jelenlegi központi,egye­tem előtt, mert az épület rokon archi­tektúrája megfelelő hátteret biztosított neki. Mai elhelyezésében a térhatást felbontja, finom arányai elvesznek. A bizottság a szobornak credetj helyére való helyezését javasolja. A Dugonics-tér és Somogyi-utca sarkán levő Somogyi-udvar szecesz­sziós homlokzata, a bizottság vélemé­nye szerint nyugtalan vonalú tetőzeté­vel megbontja a műemléknek nyilvá­nított egyetemi épület nyugodt, előkelő hangulatát. Ennek a háznak részbeni átalakítását javasolja a bizottság. Dr. Banner János bizottsági tag a Ke­lemen-utca nevének Kelemen László­utcára való módosítását javasolja. A Klebelsberg-tér mai agyontagnlt utvo­nalainak rendezését, valamint a Rer­rieh Béla-tér kövezése haladéktalan megkezdését kivánja a bizottság. A vasutas-emlékművel kapcsolat­ban aktuálissá vált ivócsarnok-pro­blémához a bizottságnak az a meg­jegyzése, hogy indokoltabbnak találja ezen a kis téren a környezetbe harmo­nikusakban beleolvadó művészi emlék­kot felállítását. Amennyiben mégis * vasatas-emlékmn felállítását határoz­nák el. ugy kívánatosnak tartja a bi­zottság a legszigornbb művészi köve­telmények érvényesítését. A nyugtalan hatású szecessziós, wórstüo városi gőzfürdő helvén nagv­szabású fürdőpalotát szeretne a bi­zottság. Ez méltóbb környezetet bizto­sitana a Schuleck Frigyes tervezte művészi református templomnak is. Alsóváros A Szögödre érkező utas első benyo­mását a pályaudvar előtti téren kap­ja. Szükséges, hogy az Indóház-tér rendezésére különös gondot fordítsa­nak. A Mátyás király-térnek vissza kel­lene adni régi elnevezését, mert a Barátok-tere elnevezés sokkaJ kifeje­zőbb lenne. Maga az alsóvárosi tem­plom Mátyás-templom néven helytele­nül ment át a köztudatba, mint Havi Boldogasszony-templom sokkal kifeje­zőbb nevet viselne. A templom belső berendezését több esztétikai szempont­ból kifogásolta a bizottság. Ennek har­monikussá ós stílusossá tétele ap­róbb változtatásokkal elérhető. Alsóvárosnak jellegzetes műemlé­ke a XIX. század legelejéről való Vadkert-téri kereszt, amely méltóbb kertészeti elrendezést érdemel. Bá­lint Sándor egyetemi m. tanár bi­zottsági tag javasolja, hogy Alsóváro­son létesítsenek népi városrészt, amely a hagyományok felújításán alapulna s szemléltető képet nyújtana a rég) Alsóváros életére. Indítványozza 'o­vábbá, hogy a napsugaras házakat nyilvánítsák paraszt műemlékké. Felscvóros A Dugonics-utca a leghangnlafo­sabb »patricius. utca* ügyének tár­gyalásakor dr. Banner János bi­zottsági tag indítványozta, hogy a Kossuth-utca nevét változtassák Só­hordó-utcára. Ennek az utcának ez volt a régi neve s jelenlegi elnevczé­UtLWAGV ARUJtS/AL SZOMBAT, ms j a» uár K. se, minthogy van Kossuth Lajos-®* gárut is. sok zavarra ad alkalmat. Be­jelentette továbbá, hogy a leánypol­gári iskolában elhelyezett Dugonics emlékfeliratot — mint amely arányta­lanságával. nem felel meg a mai ízlés nek —, a Dugonics-Társaság kicserél1 a régi felirattal, amely jelenleg a «« zeumban van. A felsővárosi templom igénytelen ségóben is sok művészi''szépséget «n gároz, mint külsejében mint belseje ben. A kolostor kertje és kerítése s város egyik legszebb történeti hangú latu kompozíciója. A klastrom beiá rata művészi faragású és a sekrestyéi nek, valamint a templom padjainak stiinsával rokon. \ A bizottság a oaeorn alkalommal részleteiben letárgyalt tervet azzal a kifejezett reménpyel zárta Jc, hogv ezek a nagyvonalú és a város szere tétéből sarjadzó tervezgetések a lehe tőségekhez képest meg is valósulnak A tervek a jegyzőkönyvvel együtt s polgármesterhez kerülnek, onnan p< dig az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácshoz. A bizottság előadója é« a nagyszabású tervek egyik kidolgo­zója Pálffy-Budinszky főmérnök, (a másik dr. Bálint Sándor egyetem; m. tanár) zárószavában megemlítette hogy tisztában van azzal, hogy a ter vet máról-holnapra megvalósít* r nem lehet, viszont ssükség van állásfoglalásra, amikor meg akarjuk menteni és ki akarjuk hangsúlyoz*­városunk régi szépségeit és amikoi megkívánjuk az aj alkotásokat, hogy azok a meglevőkkel harmonizáljanak Az ülésvezető Suócz Károly mű­szaki tanácsos a bizottság nevéboa megköszönte Pálffv-Bodin&zky <W adónak nagy szakértelmet és szerete­tet feltüntető munkáját s na ülést be zárta. Nem szívességet teszel, nem jótékonykodsz, hanem emberi és magyar kötelességet teljesítesz, amikor a honvéd-családok javára adakozót! fiz ügyész és a védő bizonyitáskiegészitési előterjesztés! tettek az öncsonkítás; bűnügy pénteki tárgyalásán (A Délmagyarország munkatársá­tól) A törvényszék Molnár-tanáesa pénteken folytatta Dimitrijin And­rás és társai öncsonkítással kap­csolatos biztosítási csalási bűn­ügyét. A tanúkihallgatások a csü­törtöki napon befejeződtek, pén­tekre maradt azoknak a bírósági iratoknak az ismertetése, amelyek Dimitrijin és társainak a biztosító intézetek ellen a biztosítási dijak kifizetése iránt indított pereiben nyújtottak tiszta kénét a törvény­széknek. Ezekből az iratokból kitűnik, hogy amikor a biztositó intézet jo­gosult óvatosságból a 100.000 pen­gős biztosítási keretből csupán 3000 pengőt folyósított. 97.000 pengő ere­jéig Dimitrijin beperelte a biztosi­tót s ugyanakkor egy másik bizto­sitót is perrel támadott meg. A csalásról éppen ez a mohóság rán­totta le a leplet, mert az egyik biz­tosító tudomást szerzett arról, hogy a másikat is perli Dimitrijin. Oynnnssá vált a dolog és a biztozi­tók magánn;. omozásának iett az eredménye, hogy nyomara jutottak a balesetek koholására való rtsftvot kezesnek. A törvényszék elnöke további iratok ismertetését ia elrendelte amelyek a vádlottak előéletére ve natkozólag szolgáltattak adatokat. Ezután a perbessédekre került vol­na sor, azonban a védelem részérőt dr. Csikós Nagy József ügyvéd, s vád képviseletében pedig dr Szarvas János ügyészségi alelnök a bizonyítás kiegészítésére teUek élőt erjesztéseket. Molnár tanácselnök a pénteki tárgyalást azzal rekesztette be. hogy az előterjesztett bizonyítás kiegészítési, indítványok feletti ha­tározatot a bíróság szombaton dél előtt bárom negyed 1 órakor hir­deti ki. Amennyiben a törvényszék az. indítványokat elutasítaná, egy szombaton sor'kerül a párbeszédek­re és nincs kizárva, bogy ebbe* a® esetben a bíróság még a délelőtt folyamán ítéletet is hirdet a waöve vénbiztosítási csali* íig-H****

Next

/
Oldalképek
Tartalom