Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-10 / 7. szám

Vasárnap Ara 20 fillér 1943. lonnár 10. XIX evl. 7 sz. naTonta 3 20. ncguedttrre 9 20, i> KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP TolnamcüQCi honvédek visszaverték a bolsevisták ezrederefü támadását Közzétették az elmúlt négy hónap magyar veszteséaeit — A fokozódó téli idó ellenére tovább tartanak a keleti {ront sulyos horcai — Yelikiie Luki védőserege hősiesen ellenáll — A kínai nemzeti kormány hadatüzent az angolszászoknak Bukarestben cáfolták a romániai zavargások blrét Berlini jól tájékozott helyen mérleget készítettek a mostani hudihelyzetről — jelenti a 8 Órai Újság tudósítója a német fővárosból. Ennek eorán megállapították, hogy a mérleg teljesen megnyugtató és kielégítő, annak ellenére, bogy a németek és szövetségeseik továbbra is sulyos elhárító harcokban állanak és az ellenséges nyomás a Don és a Volga térségben még semmit sem engedett. Azt Ls hangsúlyozzák, hogy német részről az aktivitás lényegesen emelkedett. A hét elején a német hadvezetőség tnóg csak azt, jelentette, hogy a csapatok nehéz elhárító küzdelmet folytatnak. Az utolsó jelentések azonban már ngy szólnak, hogy ezek az elhárító harcok sikeresek. A haditudósító századok tagjai beBzámoinak arról, hogy végig az pgósz keleti arevonalon nagy harcikeduet cs támadó készséget tapasztaltak. amelyek a jövő hadműveletekben még jelentékeny szerepet fognak játszani. Az egyszerű gyalogos is, aki most a Don mellett a védelmi árokban fekszik, tisztában van azzal, hogy a szovjet embertömegek bevetése már nem larthnt soká, hogy a szovjet hadsereg ezen a télen sem birja szusszal és a tengelyerók talán már „lul vannak a nehezén." A* llmen-tó lásait, ugy, hogy ezeket az ütegeket el is hallgattatták. Január első napjaiban már lényegesen csökkentek a szovjet támadások, január ('. án pedig ellenoffenzivára indultak a németek. Az ellenségnek amaz osztagait, amelyeket az ellenlökések során nera sommisitettek meg, bekeritették ésa német nehéztüzérség állandó tüz alá vette a bckatlanozott szovjet, seregrészt.. Már másnap a moszkvai hadvezetőség tehermentesítő offenzívát kezdett, de ennek sem volt semmi sikere. Volikijo luki A harcok' második gyujtópoutja még mindig Velikije Luki körül van. A Wilhelmstrasse katonai szóvivője legutóbb is határozottan kijelentette, hogy valótlan az ellenséges propagandának az a híresztelése, mintha a város orosz kézen volna. Ez az állítás — mondotta — messzebb áll a valóságtól, u.int' valaha és még az sem igaz, hogy a németeket ott bekatlauozták volna. Az igazság az, hogy Velikije Lukiban a németeknek már nincs is „sündisznó-állásuk", mert az ottani állásuk hozzátartozik a középső frontszakaszon szilárdan birtokukban levő védelmi vonala khozt , fcszakafrika A' kelet! front legérdekesebb eseményét az ilmentavi szakaszról jelentik. A tótól délkeletre támadó fzovjet zászlóaljak katlanba kerültek, ahol részben már megsemmisültek, részben pedig pusztulás vagy fogságbaesés vár reájuk. Ez a téli hadjárat második katlana, az első Toropecnél alakult volt és ott is ugyanolyan sors érte a bekerített szovjetosztagokat, mint amilyent az ílmen-tónál bekerített ellenséges csapatokról most a hadszintérről jelentenek. Emlékezetes, bogy december 27-én kezdődött a szovjet tánxadáNa ezen a fontos arcvonalszakaszon, amelynek alakulásától függ a balti tartományok sorsa. A uagy erőkkel megindított támadások visszaverésénél nem lehetett elkerülni, hogy a szovjet páucóloskötelékei el ne foglaljanak néhány helyiséget. Az állandó harisokban azonban a támadók elvéreztek, a németek 100 szovjet pánisélost lőttek széjjel, zuhanóbombázók pedig erőteljesen bombázták ta» eüénsé? nehé® tüzérségének ilAz afrikai hadszíntérről érkezett jelentések szerint a libiai hadjárat uj fejezethez érkezett. Kairói táviratok arról számolnak be. hogy Kömmel hadserege Buerattól nyugatra a Misuratra védelmi vonalban erős állásokat foglaltak el, amelyek előtt széles aknamezők húzódnak. Montgomery most sietve erős tüzérséget vont előre. A legújabb jelentések szerint a tüzérségi harcok az „uj vonal előtt már megkezdődtek) és számolni kell a gyalogos és páncélos harcok megindulásával is. A bázeli „National Zeitung" lendoni értesülése szerint az Afrikából Londonba érkező valamennyi hiij rámutat arra. hogy a tengely Tuniszban levő haderői jelentős megerősítést kaptak, különösen fegyverekben és gépesített páncélos háború szakembereiben. A tuniszi arcvonal december 3. óta megállapodottnak tekinthető. A tengelycsapatok megerősítették állásaikat Mostani helyzetük még fokozottabb ellenőrzést biztosit a Földközi-tengeren. A Daily Express harctéri tudósítója szerint a németek nem terveznek halogató harcokat, hanem Tuniszt főarcvonalaiknak tekintik. Ezért elkerülhetetlen a nagy összecsapás Tuniszban. Londonban egyébként rámutatnak arra, hogy a politikai helyzet Északafrikában továbbra is kellemetlenül zavaros. A honvédvezérkar főnökének heti jelentése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A bonvéuvezérkar főnöke közli: Az ellenség jauuár 2-án tüzérségi előkészítés után e/redcr('jii támadást intézett védőoltásunk elleti. A támadást toliiamegyei csapataink tüzérségünk kiváló támogatása mellett — az ellenségnek sulyos veszteséget okozva _ elhárították. A magyar hadsereg arcvonalán különben — kisebb ellenséges felderítő tevékenységtől eltekintve — nyugalom volt. Saját csapataink több kisebb-nagyobb erővel végrehajtott eredményes felderítő vállalkozást hajtottak végre. A bolsevizmus ellen küzdő magyar hadsereg 1942 augusztus 20-tól december 31-ig a következő vcsztcgégeket szenvedte: Hősi halott 109 tiszt, 2117 legénységi, összesen 2256 fő; sebesült 305 tiszt, 8712 legénység, öss/.csen 9071 fő; eltűnt 46 tiszt, 2013 legénység, összesen 2059 fő. Tehát veszteségünkangusztag 20. őta összesen 13.332 fő. Kiegészítés a magyar hadije'entés' ez Budapest, január 9. A honvédvezérkar főnöke szombaton kiadott 37. számú hadijelentéséhez katonai körökben még a következő kiegészítéseket fűzték: A Don mentén harcoló hadseregünk arcvonalán — mint a hadijelentésböl látható — az elmúlt héten is viszonylagos nyugalom volL A január 3-1, ezredcrövel végrehajtott ellsnságss támadást csapataink íölénvse bí:tcnsáa*al hárították Ezenkívül csak a mindkét részről megnyilvánuló kisebb vállalkozások és a szakadatlan felderítő tevékenység jellemzik a helyzetet. Egyik ilyen vállalkozás során különösen kitüntette magát Vasad i Ferenc szakaszvezető és Szabó Ferenc honvéd, akik a Don folyón átkelve, egy ellenseges földerodöt annak őrségével együtt megsemmisítettek és 9 íoioUyaL 5 zsákmányolt aeccisziclvTyá! és gyalogsági fegyverrel sértetlen nül tértek vissza állásainkba. A hadijclentésben közzétett időszaki összefoglaló vcszteségkimutatás — amely szerint a Don mentén küzdő honvédsereg vesztesége a legutóbbi) összefoglaló veszteségjelentés óta, vagyis 1942 augusztus közepétől az esztendő végéig 13.332 főt tett ki — rendkívül érdekes összehasonlításokra ud alkalmat, szembeállítva, az első világháború veszteségeivel. Erre nézve illetékes katonai körökben a következd tényekre utalnak: Á most kiadott veszteségkimutatás a keleti harctéren küzdő honvéd hadsereg olyan négy és fé.Jhónnpos időszakáról szól, amelyet ez a hadsereg védelemben nyári, őszi és téli hónapokban töltött cl és amelynek keretében azonban néhány héten át nagyobb elhárító, illetve ellentámadó harcot vivott. ÖSSZEHASONLÍTÁS Az 1915-ÖS HÚSVÉTI CSATÁVAL febből a szempontból a világháború két mozzanata nyújthat az összehasonlításra alkalmas példát. Az egyik: a három hétig tacló, kárpáti 1915. évi húsvéti csata, Böbm-Hrmolli lovassá* gi tábornok vezetése alatt, a másik pedig: a Keletgaliciában és Bukovinában működött — s javarészt magyar seregtestekböl állott — Fflanzer-Báltin-féle 7. osztrák-magyar hadsereg küzdelme. 1914 őszén és telén, az úgynevezett újévi csata a befejezésig. Az első példa, tekintettel arra, hogy rövidebb időt ölel fel, csak az akkori elhárító harcok veszteségarányainak! érzékeltetése végett érdemel figyelmet. Ha a példák közül szemügyre veszszük a kárpáli húsvéti csata veszteségeit, amely csatát a mai magyar hadosztályok létszámával nagyjában azonos erejű akkori hadosztályok vívták, akkor kitűnik, hogy a Böhm-Ermollihadsereg három hét alatt a mai donmenti arc-vonal felét kitevő kárpáti arcvonalán, a következő veszteségeket szenvedte: halottakban 80 tisztet, 3802 fii legénységet; sebesültekben 260 tisztet, 11.100 fő legénységet; eltűntekben 23(1 tisztet és 20.732 fő legénységet. Azaz összesen 36.20-1 főt. Az egykori hivatalos adatok szerint ehhez még hozzá kell számítani a több mint 9000 főnyi fagvásos sérültet Mindezeket összevéve megállapítható, hogy az 1915. áprilisi kárpáti húsvéti csatában 3 hét alatt a m?i donrnenti arcvonal felét kitevő arcvonalon küzdő Biihin-Ermolli-hadsereg kereken 45.C00 főt vesztett, mig a Don mentén ma küzdő honvédhadsereg t és fél hónap alatt és ebben egy huzamosan tartó elhárító és ellentámadó küzdelemmel — s kétszer olyan hosszú arcvonalon: mindössze 13.332 főt. Fagyásos sérülések a donrnenti arcvonalon — hála a bőséges téli felszerelésnek — egyáltalán nem fordultak elő említésre méltó számban. A TTLANZER-BALTIN-FÉLE ADATOK Még ennél is sokkal tisztább és áttekinthetőbb képel ad azonban a Pflan. zcr-Baltin-féle 7. osztrák-magyar hadsereg 1911—1915. évi keletgaliciai és bukovinai küzdelmével való összehasonlítás. Avégből, hogy a például vett esetben ugyancsak szerepeljen egy na; gyobbszabásu támadó csata, illetva Unnak elhárítása, az 1915. szepteroW