Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-06 / 4. szám

13-án S á r d y J á © s a nagy énekes film-sztár és CiiorhoVkCs Mária Operaházunk k ol orat u rpri m adón ná ja 99 Or ökszé az opera, operett, dal és filmmuzsika legszebb melódiáit éneklik: -g - _ 99 legy már kapható a P 111 C 1 U U I <113. D%lmagyarország jegyirodában Hegedűs Lóránt Irta: Juhász Gyula Harsányi Zsolt, aki sokkal különb íróember, mint ahogy a nagyérdemű közönség az fi sikeres Mikszáth-forditásai után gondolja, igen helyesen emiitette szowibatesti színházi felolvasásában (amelyet a köhögési járvány egy kissé elnyomott), hogy a magyar gentry mint osztály meghalt, de mint faj dicsőségesen és diadalmasan él tovább, például Hegedűs Lórántban. (Engedje meg a kedves és okos, nem kevésbé lehetséges szerző, hogy én, aki ezer mérföldre születtem a gentrytől és legalább kétezer mérföldre kerültem tőle, hogy hozzátegyem: például Harsányi Zsoltban isi) Hegedűé Lóránt valóban rendkívüli és megállító jelenség ezekben a nagy, legnagyobb időkben, amelyekben elfelejtettek a földből előbújni a nagy emberek. (De azért lehet, hogy a föld alatt rejtőznek valahol, a politikai és kulturális katakombákban, shol rendszerint egy uj vallás és egy nj világ születik.) Ez a Hegedűs Lóránt a Jókai Mór szive és képzelete szerint való férfiú, nem csupán a vérség, de a szellem rokonsága szerint ö az egyenes utód, eldöntötte a nagy pört, amely hosszú és boldog évtizedeken keresztül folyt, a nagy, nefelejcsszemü és álommosolyu mesemondó és kritikusai között. Hogy Jókai Mór emberei, akiket aranyból és gyémántból, olyan területe, amelyet ez a kivételes magyar cime és szellem meg ne mért volna? Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter volt és ez a legmagasabb polc eddig, amelyet a világi karriérben elért. Nem rajta mult, hogy nem sikerült neki az, amire nem az ő erején, de a mi erőnkön fölül vállalkozott Ma még nem túlságosan bölcs dolog ennek az ikaruszi sorsnak okait föltárni. Egy kissé korunk veséjébe és velejébe kellene mártani tollúnkat Mi a felelősség magunkra háruló részét vállaljuk és viseljük a tragédia miatt, amely a szerencsétlen és árva magyarságot érte és amelyet boldog és dicső föltámadássá varázsolni: mindnyájunk legszentebb és egyetlen kötelessége, akik ezen a magyar ugaron (amely termékenyebb minden földjénél a világnak) élünk és dolgozunk. Hegedűs Lóránttal nem minden dologban ért egyet e sorok igénytelen öreg Íródeákja, de ha Hegedűs Lórántot olvasom: mindig mélyen és erősen éreznem kell, hogy ez az ember az igazságot keresi, fanatikusan, mint a próféták, kitartóan, mint az apostolok. Szent Pálról irta Rcnan, hogy ha most élne, akkor ujságiró lenne. Ilyen apostola a magyar publicisztikának és a belletrisztikának (hiszen Herczeg Ferenccel versengő Kossuth-drámáfa nemsokára kilép az Országosan egységesitik a piaci heiypénzt Rendeleti uton állapítják meg a helypénz összegét (A Délmagyarország munkatársától) A kereskedelmi és iparügyi minisztériumban rendelettervezetet készítettek a piaci és vásári helypénzek rendszerének gyökeres megváltoztatásáról. A tervezet szerint a jövőben nem a községek és városok állapítják meg a helypénzdijszabásaikat, hanem a miniszter egyszerű rendeleti uton állapítja meg, hogy melyik községben, vagy városban milyen összegű helypénzeket szedhetnek a piacokon és vásártelepeken helyet foglaló kereskedőktől és iparosoktól. A helypénzek természetesen továbbra is a városok bevételeit képeznék. A miniszter intenciója ezzel a tervezett újítással az, hogy a helypénzek országszerte egységesebbek legyenek. A kereskedelmi és iparügyi miniszter rendelettervezetét hozzászólás végett megküldte az összes vidéki kereskedelmi és iparkamaráknak, amelyek most foglalkoznak a kérdéssel A szegedi kereskedelmi és iparkamara már közölte is álláspontját a minisztériummal. A kamara álláspontja az, bogy azok a városok, vagy községek, amelyek a mai igényeknek teljesen megfelelő piacteret tartanak fenn, magasabb helypénzek szedésére legye, nek jogosultak, mint azok a községek, vagy városok, amelyek ezeket a követelményeket nem tudják nyújtani. Ezért a kamara azt ajánlja, bogy r jövőben a helypénzek szempontjából három osztályt állítsanak fel. Szükséges természetesen, hogy a helypénzek kategóriáinak megállapításéba az illető városok vagy községek is beleszólhassanak. A helvpénzck nagyságát a közlekedési, forgalmi él községi, vagy városi népesedési viszonyok nagymértékben befolyásolják. Ezért ezeket a szempontokat nem lehet .figyelmen kivül hagyni ruszkicai márványból és hortobágyi ország első színházának lámpái elé) délibábból formált a maga és olvasói az a Hegedűs Lóránt, aki lehet akárgyönyörüségéro és bírálói megdöbbenésére, valóban lehetségesek-e ezen a földön? Hegedűs Lóránt alakja és sorsa (amely Hamlet költője szerint még a kövekbe is érzést papolna) végérvényesen eldöntötte a vitát és pedig a Jókai javára. Mert ez a Hegedűs Lóránt egy élő és lélekkel teljes Jókai hős. Egy magyar nábob, ha akarod, aki lelke drága kincseit tékozolja ebben a lelki valuták dolgában olyan szegény gazdag, világban. Egy játékos aki nyer, akkor is, amikor már-már majdnem mindenét elvesztette. Egy arany ember, aki kettős életet él, hol a politikával, hol az irodalommal és akinek mind a két élete a mások boldogulását szolgálja. Égy az Isten: vallja Hegedűs Lóránt élete és tanítása, abban a korszakban, amikor mindenféle és mindenfajta hamis bálványoknak áldoznak mindenrendü és rangú emberek. Aki * szivét a homlokán hordja: ez is ő, az őszinte, becsületes, jó ember, aki bizony néha ott és akkor is megmondja az igazat, amikor betörik a feje. Ahol a pénz nem Isten: ez is az ő szivében és szel1 atnében található, a bibliamagyarázóban és krisztuskeresőbeo. Ki ne ismerné Jókai alakjait, a hősöket, az emberfölöttieket, akikkel sgy meseországban olyan jó dolog sgyfttt lenni, de akikkel a való életben sohasem találkoztunk? Mégis, például most igen, hogy Hegedűs Lóránt eljött megint Szegedre, beszélni a pénz tragédiájáról és Jézus követé séről. Mert Hegedűs Lóránt Jókai ál maiból jött: ő az a száz változatban agy álomvilágot élő Berend Iván és Tatrángi Dávid, az a mindent tudó és mindent mepróbáló magyar mesehé rosz, aki csak egyszer bukott el a szörnyű és rideg valóság talaján, hogy bukásában is a magyar fátumot példázza és fölemelkedésében megmutassa: miképpen lehet és kell föltámadni! 2. Hol van a tehetségnek és tudásnak * Juhász Gyulának ez az írása a milyen kegyelmes ur, akármilyen elő kelőség, a legszebb és legnagyobb rangot mégis azon a születési jogon viseli, amelyet Jókai Mór mosolygó géniuszától "örökölt nemzete örömére és dicsőségére. (És néha a maga tragédiájára, bizony.) írni tnd, mint csak kevesen; ez annyit jelent magyarul és emberül, hogy Hegedűs Lóránt a Jókai-hősök álmatag és borongó mosolyával egészen nyugodtan és biztosan bevonulhat a magyar Pantheonba. 3 Hozzám legközelebb mégis az ember van. aki nagyon és sokat szenvedett. Aki Hamlet kétségeinek betege lett, mint egykor a legnagyobb magyar, kinek ideges és bizarr, mélyen reális és erősen ideális lényéből sok minden találtatik. Hegedűs Lórántnak temperamentumában és fantáziájában is A melankólia igen-igen előkelő betegség, de az emberi szellem képviselői közül elég sokan. Széchenvt és Lenau megkapta és aki szerencsésen és élve került ki belőle a túlsó partra, az az isteneknek kiválasztottja lehet. Azoknak az isteneknek, akik a goethei mondás szerint: szeretteiknek mindent adnak, minden örömet és minden bánatot egészen. Hegedűs Lóránt a bánat legmélyebb és legsötétebb zónájából jött most a magyar dicsőség verőfénvére és első dolga volt: megint munkába állani, fölemelni az elesettet, vigasztalni a nyomorultat. hitet és reménvt gyújtani a csillagtalan magyar éjszakában. A magyar ádvent betlehemes embere ö: a kínok férfin, aki örömet hirdet már nekünk. Még a hitetleneknek is föl kell figvelniük az ő igéire. He gedüs Lóránt élete uj utján nemcsak Krisztushoz fordult, de Ady Endréhez is megtért, a magyar titkok, a magyar szenvedés, a magyar tragédia legnagyobb és legigazabb karvezetőjéhez. Akarom, mert ez bús merészség, akarom. mert világ csodája; minden dolgozó és alkbtó magvarnak ezt kell ma Kineveztseh a szegedi bíróságoknál Budapest, január 5. A kormányzó az igazságügy-miniszter előterjesztésére dr. K1 i v é n y i István és dr, Rónay Dezső szegedi királyi törvényszéki bírókat a szegedi királyi törvényszékhez tanácselnökökké kinevezte. — A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Sprenger György szegedi királyi törvényszéki titkárt a máramarosszigeti kir. ügyészséghez ügyésszé kineyezte. — A kormányzó az igazságügvminíszter előterjesztésére Szabados László szegedi kir. kerületi börtönlelkésznek a IX. fizetési osztály jellegét, Kolozsváry Gvula szegedi kir. ítélőtáblai irodafőtisztnek a segédhivatali igazgatói cimel és jelleget adományozta. Lippai Erzsébet szegedi kir. ügyészségi irodatisztnek az irodafőtiszti cimet és jelleget adományozta. A szerdai hivatalos lap még a kővetkező szegedi vonatkozású igazságügyi kinevezéseket közli: Dr. Szeles János szegedi királyi járásbíróság!, dr. Nóvák Zoltán szegedi királyi járásbirósági, dr. Rapcsák Béla szegedi törvényszéki, dr. Szerdahelyi Kálmán szegedi királyi járásbirósági jegyzőket jelenlegi tartózkodási helyükön titkárokká, dr. Schlőgl Győző szegedi, dr. Maróthy László szegedi járásbirósági dr. Hajdú Bálint szegedi járásbirósági aljegyzőket jelenlegi alkalmazást helyükön bírósági jegyzőkké, vitéz dr. Nemes Árpád szegedi, dr. Sugár Béla szegedi, dr. Rácz László szegedi lakosokat bírósági aljegyzőkké, dr. Regula Antal csongrádi lakost a szegedi, dr. Mareczky Béla makói lakost a szegedi, dr. Márton Ferenc szabadkai lakost a szegedi királyi Ítélőtábla kerületi bíróságához joggyakornokká nevezte ki, Viskv Jenő gyulai királyi járásbirósági könyvelőt a szegedi járásbírósághoz helyezte át, özv. Bene istvánné szegedi, Csikós Mihályné szegedi királyi ítélőtáblai irodasegédtiszteket jelenlegi alkuimazási helyükön irodatisztekké. Papp Takács 'Gyula szegedi király: törvényszéki, Katona Antal makói járásbirósági kezelöket jelenlegi alkalmazási helyükön irodasegédtisztekké, Németh .Tános szegedi lakost a ki rályi ítélőtáblához ideiglenes minősé gű kezelővé és végül Törők Gyftrgi és Sőreghy Antal II o. altiszteket T o altisztekké nevezte ki. Kinevezéseit a penzügtinei Délmagyaroszág 1926 december 19-iki művelnie és Hegedűs Lóránt a maga számában jelent meg, Hegedűs Lóránt' példájával iár ebben mindnváiunk első Í4feSÍ£izerot)T>anása alkalmából.lelőtt." Budapest, január A m. kir. pénzügyminiszter a pénzügyminisztérium fogalmazási tisztviselők létszámába dr. Sztoyka Miklós miniszteri tanácsosi cimniel és jelleggel felruházott pénzügyi főtanácsost, szegedi pénzügyigazgatót miniszteri tanácsossá nevezte ki Dr. Szablya Zoltán pénzügyi főtanácsosi cimrael és jelleggel felruházott szegedi pénzügyigazgatóhelyettest pénzügyi főtanácsossá nevezte ki Dr. Hegedűs Kálmán pénzügyi főtanácsos, makói pénzügyigazgatónak a miniszteri tanácsosi cimet adományozta. Dr. Mészáros Lajos pénzügyi tanácsos, szegedi pénzügyigazgatóhelyettesnek a pénzügyi főtanácsosi cimet és jelleget adományozta. Dr. Nóvák József makói pénzügyi titkárnak a pénzügyi tanácsosi cimet és jelleget, dr. Kiss Ká ! roly Ernő makói pénzügyi segédtitkár< nak a pénzügyi titkári cimet ós jelle• get adományozta 1 A oéazütEri műszaki tUobcuttlők létszámában Csala Imre miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott műszaki főtanácsost a szegedi X. földmérési felügyelőség főnökének a miniszteri tanácsosi, dr. Csóti Imre szegedi műszaki tanácsost műszaki főtanácsossá, dr. Mándok József szegedi, dr. Győri Sándor szegedi pénzügyi segédtitkárokat' a VIII. fizetési osztályba pénzügyi titkárokká, Réder Ka roly szegedi pénzügyi segédtitkárt a VIII. fizetési osztályba pénzügyi titkárrá, dr. Márton József, dr. Kardoí Adamovics Miklós szegedi ideiglenes minőségű pénzügyi fogalmazókat a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű segédtitkárokká kinevezte. Dr. Venczel Ágoston szegedi pénzügyi titkárt a VII. fizetési osztályba pénzügyi tanácsossá nevezte ki, dr. Bánky József szegedi pénzügyi irodatisztnek a pénzügyi Irodafőtisztí cwtet és jelleget adományozta. (MTT)