Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-06 / 4. szám

S társadalmi egyesületek vezetőnek értekezlete 3 ícüiélfásáp isszony akciójának megszervezésére (A Délmagyaf ország munkatársától) Az a nagyarányú érdeklődés és társadalmi megértés, ami a Főméltóságu Asszony által a honvédcsaládok megsegitóse érdekében megindított akcióval szemben tapasztalható, napról-napra szélesebb mederbe kezd terelődni. A gyűjtés tulajdouképpen még meg sem kezdődött, a társadalom adakozó készsége azonban már is megállapithatólag oly nagy, hogy ez az akció sikerét illetőleg a legmesszebbmenő reményekre jogosit A gyűjtés kereteit az ezzel a feladattal megbízott hatósági szervek állítják fel s néhány napon belül megkezdi tevékenvségét a hatalmas apparátus. A szervezet létrehozásának céljából dr. Pdlfy József polgármester január 9-én déli 12 órára tanácskozásra hívta össze a szegedi társadalmi egyesületek vezetőit a városháza közgyűlési termébe, hogy megbeszéljék az akció lebonyolításával kapcsolatos összes termivalókat és megszervezzék murát a gyűjtést. A társadalmi egyesületek közreműködésével lebonyolított eddigi akciók teljes sikerrel jártak s minden remény meg van arra, hogy ezúttal hasonló eredménnyel áll majd a szervezet a F'iméltíc-águ Asszony akciójának szolgálatára. Erre most fokozott mértékben szükség is van, mert a fél a harctéren küzdő magyar lestvé-eink ittbonmaradt családtagjainak megsegítse és támogassa. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalmi egyesületek vezetői és kiküldöttei minél nagyobb számmal jelenjenek meg a polgármester által összehívott értekezleten. A gyűjtés rek a legszélesebb keretek között Kell lefolyni, mindenkinek anyagi erejéhez képest a lehető legnagyobb mértékben elő kell segíteni az akció sikerét, mert legszentebb hazafias kötelességünk azoknak a családtagjain segíteni, akik fegyverrel a kezükben, messze az otthontól védik a nemzetet, kultúránkat és a kereszténységet. Korzóban na MA BEMUTATÓI Előadások: 2.. fél 4-5 és 7 órakor iKarády Katalin művészi pályájának legegyénibb alakitását adja legújabb kitűnően sikerült filmjében EGY SZSV MEQMLL Megszűnik a legrégibb szegedi kávéház, az Emke A Strcbí-kávóháztól a Belvárosi kávéházon át az Emkéig (A Délmagyarország munkatársá tói) A régi Szeged életének hangulata áramlik Sz. Szigethy Vilmosnak „Régi szegedi kocsmák" cim alatt folytatásokban megjelenő cikksorozatából, amelyben felvonultatta a Délmagyarország olvasói előtt azokat a már-már feledésbe merülő érdekes, derűs és patinás történeteket, amelyek ezeknek az eltűnt kocsmáknak életéhez és emlékéhez fűződnek. Az emberek szeretnek visszaemlékezni a kellemes dolgokra s a kocsmák is azok közé a szórakoztató helyek közé Belvárosi Mozi Szerdán és csütörtökön utoljára Toínay Klári és Biíicsi remekbe sikerült vígjátéka És Bulla Elma mese Szerda 2, fél 4, 5, 7, csüt 3, 5, 7. LEGKÖZELEBBI MŰSORUNK a szjiies filmezés csodája, LIDÉRCFÉNY Felhívjuk figyelmüke* erre * tényleg csodálatot filmre, mert ilyen még 8o* ha *em xolt tartoznak, ahol azok, akik odajárnak, kellemesen érzik magukat, ami már csak azért is így van, mert hiszen cppen ezért járnak oda. Az idő hatalmas malomkövei azonban nem Csak a kocsmákat őrlik emlékké, mindennek, ami születik, az a sorsa, hogy elmúljon. Mint ahogy nyilnak, aztán eltűnnek a feledés süllyesztőjében a duhaj kocsmák, a pálinkagőzös söntések, italmérések, meg a szolid polgári alapon vezetett vendéglők, éppúgy ez a sorsuk az előkelőbb rangsoru kávéházaknak is s nem volna hálátlan feladat az 6era, ha valaki vállalkozna a szegedi kávéházak történetének megírására.. Tradíciók, emlékek, mesék, érdekes történetek fűződnek a régi, már nevükben is alig-alig élő szegedi kávéházakhoz s hányan, de hányan vannak, akiknek az emlékezés ködén keresztül színes és muzsikáló képek vibrálnak a lelkükben egy-egy régi önfeledt kávéházi éjszakából. Iiires, fényes kávéházai voltak a régi Szegednek, másfajta kávéházán, mint a maiak, ott, ezek mögött a tükörablakok mögött szövődött a város szellemi életének száz és száz fonala, az embereknek második otthona volt a kávéház, ott találkozott a sajtó, a színház, az irodalom és a közigazgatás. Ma már csak az emlékekben élnek a Hétválasztó, a Feketesas, a Belvárosi, a Korzó s a többi rég letűnt kávéház. * A 63 esztendős kávéház Az eltűnő kávéházak sorába most bevonul az Emke is, a meglevők között legrégibb szegedi kávéház, amelyet tíz-tizenkét év óta utolsó tulajdonosáról. Horváth-kávéházA többi szerepekben: NAGY ISTVÁN, URAY, LEIIOTAY, KISS MANYI, PETIIES FERENC. HALMAY, PÁLÖC/A nak neveztek hivatalosan, a közis- jOFT MAGYARORSZAG « mert elnevezés azonban továbbra ' Szerda. 1943 január S. w is az Emke maradt. Az Emke ká- • véháznak a Klauzál-térre nyíló sarokajtnja rövidesen, még ebben a hónapban bezárul, azután kőművesek és más mesteremberek jönnek hegyes csákányokkal, gyaluval, fürésszel és egyebekkel, hogy eltüntessék a 63 esztendős mult beépített emlékeit Elmúlik minden, nem csak az ember, de a kocsmák és a kávéházak élete is ós ugy érzi nz ember, hogy minden elmúlás mellett meg ketl egy percre állni a túlélőnek. Az Emke megszűnése megint elvisz a régi. a békebeli, a gondtalan polgári jólétben élő, ma már nyomaiban is alig-alig meglevő Szegedből egv darabkát. Minden elmúlik, az élet megy tovább s az Emke-kávéház helyén márciusban az egyik budapesti pénzintézet fiókja nyit kaput. A most megszűnő Emke-kávébáz 63 esztendős. Közvetlenül a nagy árviz után az akkor nagy lendületnek indult újjáépítés során épített a Klauzál-térre Stróbl József sze-, gedi kávéháztulajdonos és vendéglős szép emeletes házat, amelynek egész földszintjét kávéháznak rendezte be. Strőbl Józsefnek az árviz előtti időkben az Iskola-utcában volt kávéháza, amit az uj ház elkészülte után itt nyitott meg a mostani Klauzál-téren. A kávéházat tulajdonosáról nevezték el s a megnyitás nagy esemény volt az akkori Szegednek. Fényes, pompás kávéházat nyitott meg saját házában Strőbl József s a kávéház a legrövidebb idő alatt otthona lett a város vezető köreinek és uri társadalmának. A polgári erényekre ós tradíciókra annyira rátarti régi Szeged szolid és uri szórakozóhelye lett a Strőbl-kávéház, amely egész délután és a kora esti órákban tele volt tarokkozó, tereferélő szolid időtöltőkkel, kávéházi harátkozdssal szórakozó uri polgári társaságokkal, de 8—9 óra tájban minden este kiürült. Nem tudni, hogy igaz-e vagy sem, de mindenesetre jellemző az a Strőbl Józsefről fennmaradt anekdotaszerü történet, bogy egyszer 9 óra tájban bevetődött valami idegen a kávéházba, szélesen elhelyezkedett, pincért.. rqsztelték át. De nem sokáig volt az övék a kávéház, Kovács Sándor vette át tőlük, akinek a vezetése alatt élte fénykorát a Belvárosi Kávéház. A hires Kóczé pritnás muzsikált a kávéház hatalmas vendégseregének, most már vigak és hangosak voltak az éjszakák is, konyhája, itala nemcsak városszerte, de messze tájakon is hires volt s olyan kerthelyisége volt az udvarban, amelynek párja nem volt messze földön. Erre az időszakra — közvetlenül a háborút megelőző évekre esett már nemcsak néhányan vannak, akik szívesen emlékeznek vissza a városban. De Kovács is hamarosan megvált a kávéháztól, megalapította a Korzókávéházat (később Budapestre ment, ahol az Oktogonon, az Abbáziával szemben nyitott Kovács-kávéház néven kávéházat), a Belvárosi Kávéházat pedig átadta egy R a d ó nevű bérlőnek. A világháború alatt vette át a kávéház bérletét Dávid Sándor, akinek az idejében az úgynevezett polgári uri körök mind jobban kezdtek kimaradni az ekkor Emkének elnevezett kávéházból s ezeknek a helyét inkább az éjszakázó rétegek foglalták el. Dávid Sándor egészen a harmincas évek eleiéig vezette a kávéházat, ekkor jött bort, cigányt kért, szóval amúgy Szegedre Horváth Szilárd, egv Mclöirásosan nekikezdett volna újvidéki pénzintézeti tisztviselő, aki kimulatozásnak. Na csak ez kellett a ' bérelte a helyiséget és nagy ambícióderék Strőbl mesternek, aki annyi-' val látott hozzá hogy feltámassza a i •• i , • , ... . .. kávéház rém fenves korszakat. Nagv ' a büszke volt híres kavehaza jo . ' , : „„„„>, .. . " á doza okat hozott ennek erdekem» hirére. — Még bogy itt éjszakai dáridót akar rendezni? Hát minek nézi az én kávéházamat? — támadt, a mámort kereső atyafira. — Na <rye rünk, gyerünk kifelé, osztán csukló bc az ajtót kívülről Uj cégérek, u" fu'aídonosok Még mielőtt magához tért volna, rö vid utón kitessékelte kávéházából » duhaj szándékú vendéget, aki nyiiva valahonnan idegenből pottyanhatott szegedi éjszakába, mert nem ismerti a Strőbl-kávéház szolid, korán záró polgári jóhirét. Strőbl József halála után házát a kávéházzal együtt három leánya örökölte, akik közül egyik Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsosnak, másik Kouff Róbert nyugalmazott vezérőrnagynak, harmadik pedig néhai Gaái Endre tanácsnoknak volt a felesége Az örökösök bérbe adták a kávéháza az akkori idők legismertebbek közé tartozó kávéházi vállalkozóinak, a Rónay testvéreknek, a budapesti Belvárosi Kávéház tulajdonosainak és a Hangli bérlőinek, akik szegedi kávé- , házukat is Belvárosi Kávéházra k mtmmi mu Az utolsó ünnepnapon, ma 2, fél 4, 5| és 7 órakor, holnap, csütörtökön utoljára 3, 5, 7 órakor A legnagyobb sikerű, legszebb maevar film' ÜE1ESZIBIW ; Egy mai leány élete, szerelme, küzdelme a boldogságért. Főszereplökj Toínay Aftay Perényi Somlay Aki még nem látta, siessen kihasználni a két utolsó napot és siessen jegyet elővételben biztosítani!