Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-01 / 1. szám

A Dugonics-Társaság jubileumi esztendeje ajJ\ Wkwmwwá* munkatársa-, nyi jenek és Reizner Jánosnak, Szeged •M) Szeged komoly irodalmi mullra történetírója emlékének maradandó tekitnhet vissza. Hogy Juhász Gyula, formában való megörökítését. És ez a szavait idézzük: .Szeged volt az, mely rengeteg munka mind miért? Szegen 1*1 fi fi n - „ I I tí ! . , . a maga hurausával annyi jelentős ma- dért. magáért egvedfil gyar írónak, akik Pestre, Egerbe, máshova származva, vagy itt a termő i televény ölén maradva mindvégig magyar zamatot, szint és eredetiséget ad tak a nagyon pesti magyar litteraturának*. Amikor a Dugonics-Társaság jubileumi eszlendejében visszatekintünk ötvenéves múltjára, meg kell állapítanunk, hogy kevés olyan vidéki város van. amelynek szellemi életé.ben egy irodalmi társaság olyan komoly hivatást töltött volna be, mint éppen Szegeden. És a Dugonics-Társaság dicséretére legyen mondva, mindig, nagynevű tagjainak nemes hagyományaihoz híven, magyar zamattal, színnel és eredetiséggel szolgálta közös szellemi kincsünket: a magyar irodalmat. Kevés olyan vidéki irodalmi társulat van, amely olyan országosan nagy irói nevekkel dicsekedhetik, mint a Dugonics-Társaság: Móra Ferene, Tömörkény István, Juhász Gyula, Sz. Szigifliv Vilmoa és a Társaság fenállásának ötvenedik esztendejében a nehéz idők ellenére, hagyományaihoz való ragaszkodással, kitűnő felolvasó üléseken, ünnepi megemlékezéseken szolgálta a magyar őrlelkek íróinak tiszteletével. Tömörkény halálának 25. évfordulóján az író tiszteletére díszes előadást rendezett a városi színházban, majd a fiatal tehetségeknek is helyt adva, egyik felolvasó ülésén a fiatalok: Szabolcsi Gábor. Fodor József, Makra öáflder, Kiss Sándor szerepeltek kitűnő felkészültséggel és nagy sikerrel. A jubileumi esztendő előadásainak tengelyében kétségtelen, hogy a művészien és óriási munkával megrendezett Dugonics-kiállitás áll, mely Oueoni.cs írói dicsősége mellett Szegedét is hirdette, valamint az a jubeliumi felolvasó ülés áll, melyen Pálfv József polgármester, Firbás Oszkár tanügyi főtanácsos, a Társaság főtitkára. Sík Sándor, Sz. Szigethy Vilmos. Gábor Jenő adtak elő. Meg kell még említenünk a Társaság rendezésében VTnkler László festőművész képkiállítását. az Olasz Kultúrintézettel karöltve megrendezett Livius-finnepélyt, valamint a Társaságnak a rádióbanl szereplését a .Magyar toll a magyar fegyverért» keretében. A Dugonics-Társaság azonban nemcsak szóban, de szoborban is emléket állit egyik nagynevű tagjának, Tömörkény Istvánnak: Tápay Antal Szeged igazán tehetséges szobrászművészének alkotását, a Társaság méltó ünnepség keretében a tavasszal leplezi le. Amikor a Társaság nagyszerű munkájáról ilyen formában számot adtunk. tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy mindenben * Társaság kitűnő elnökének, Ilanncr Jánosnak, valamint fáradhatatlan munkatársának. Firbás Oszkár főtitkárnál; nagy szerepe van. Banner Jánosnak köszönhető, hogy a Tömörkény-szobor álma megvalósult, az ö hite és törhetetlen munkaereje teremtette meg a Dugonics-kiállítást, mely irodalmi és könyvészeti vonatkozásban az egyik legszebb volt, melyet Szeged valaha látott, fi szorgalmazza Vedres Tstrán Szeged 8récheSzegcdért. son? mely sokkal, de sokkal büszkébb lehetne íróira, költőire művészeire, akiknek ma nevét az egész ország zengi, •gyedül Szeged hallgat róluk mélységesen. Avagy inostmár csak a DugonicsTársaság hivatása, hogy Szeged nagy fiainak emlékét ápolja és erőihez képest nékik maradandó emléket állitBoldog uiévet kiván kedves vevőinek és megrendelőinek glfiv/ tf*C TacfvÁPOjj villamossági és műszerész vállalata JtUVftba l.GdtVGÍGtt Szeged, Petőfi S.-ut69. TeWon - 39 09 Az amerikanizmusról Spengler. a Nyugat alkonya bires azonban irodalmi értéke is van, azt szerzője, egyik müvében megküiön- legfeljebb az amerikaiak naiv primik/\ r# 1/, • A— 1 I .. . . .. r.. 1 - í. f _ • „ p • • I . m böztetést tesz fehér és színes fajok között. Megtették ezt már előtte ts, Spengler felfogása azonban lényegesen különbözik elődeitől. Nem a l?őr, hanem a lélek színe szerint osztja fel a fajokat s még azt sem mondja, bogy a szines fajok emberi értékben különbőznek a fehértől, csupán annyit állapit meg, hogy minőségileg mások, így esik ki a febér fajok köréből az orosz, amelvet Spengler színesnek számit, lelki jellemvonásai alapján. Gondolkodásában, észjárásában anynyira eltér a nyugati népektől, hogy inkább az ázsiaiakkal tart rokonságot. Az amerikaiakról nem beszél Spengler. Érdekes feladat megvizsgálni az amerikai ember mentalitását, hogy ugvan mennyiben tér el az európaitól. Szines-e, vagy fehér, esetleg valami külön tipust képvisel? Mi európaiak, különösen akik nem jártunk odaát, hajlandók vagyunk az amerikai népet valami egésken különleges mértékkel mérni, amely nem hasonlit sem az európai, sem az ázsiai mértékhez. Általában kétféle véleményt haltunk: egyiknek amerikai a tökéletesség, »a korlátlan lehetőségek hazája*, a másik, az európai széplélek elvet mlndejif ami amerikai s gúnyos fölénnyel beszél az amerikai gépcivilizációról. Anélkül, hogy állást foglalnánk, annyit mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy 'Amerika más. mint Európa. Az óhazából kiáramló tömegeket az európai történelem nngv szenvedélyei dobták ki Amerika Eredet nirosgyürüs TINTENKULI ismét kaplfatő Wírth iültfitollUzem r*,f0n 22-21. tívsége hiszi el. Egy tradiciónélkii li nép igyekszik az ilyen regények ben történelmi hagyományt teremteni magának az újságírónő szentimentalizmnsával és propagandaeszközeivel. A Babbittek szellemi színvonala az Antbony Adverset is jó regénynek fogadta el, pedig az ráadásul rosszul is van megírva. Az amerikai magazinok könyörtelen üressége fáradttá és lehangolttá teszi az európai olvasót. Pedig Amerikában is születtek irodalmi értékek. Hawthorn regényeit minden művelt ember a nagy szellemeknek kijáró érdeklődéssel olvashatja. de Amerikában már régen csak a hivatalos irodalomtörténet tartja nyilván a szó legszorosabb értelmében. Walt Whitman megrázóan mély és modern verseket írt, de róla még a bostoni high life is csak beszél, de nem olvassa. Az amerikai képzőművészethez jóformán hozzá sem tudunk férni. Néhány összefoglaló leírás, vagy kiállítási katalógus (ami még többet mond) áll legfeljebb rendelkezésünkre. ezek sajnos mégis esek keveset árulnak el. illetőleg amit mondanak", abból nem okos dolog ítélkezni A zenei é'etre nem a jazz jellemző (ami különben se amerikai találmány), hanem az a tény, hogy pl. n Metropolitan operát a háború tartamára be kellett zárni részben műveszek hiányában, részben mert nem akadt elég ember a gazdag Amerikában, aki a ráfizopartjaira. A népeknek ebben a nagv' tést vállalta volna, még páholybérolvasztókobójában ez n zavaros tö- ietok formájában sem. meg szükségképpen valamiféle egy-1 A filmről mint sajátosan ameséggé alakult át. amely egészében rikai művészetről nem akarok bemost már egyik alkotóelemére sem szelni. A kérdés objektív esztétikai hasonlít. Általában ..angolszász" el- j értelemben ma sincs tisztázva, s a nevezés alatt foglaljuk egvbe Ang-1 ..fantáziagép", amely házhoz szállia és Amerika lakóit, bogv azon- Htja a romantikát, Európában is ban ez az elnevezés c-npán nyelvi, éppen elég pusztítást okozott a jódé nem egyúttal lelki egységet ís ízlés körű' Nem hiszem, hogy ebjelent. arról éppen napjainkban áll ' ben a tekintetben nekünk európaik; módunkban meggyőződni. j nak okunk volna fölényeskedni. Mi is csiná'tunk aránylag annyi giosA különállás hajlandósága nem a függetlenségi háborúban jelentkezett először, mert az Csak eredménye volt a belső, ösztönös törekvéseknek. kiás oldalról kell tehát megfognunk a kérdést, ott. ahol minden népközösség leginkább megmutatja önmagát, a szellemi alkotások területén. Ez az a tükör, amely kendőzés nélkül tárja elénk minden nép arculatát. De ez van legközelebb hozzánk is, mert hu pl végigtekintünk a magyar könyvkiadás termelésén, megdöbbentő számban találunk amerikai fordításokat. A best sellereket versenyezve fordíttatják le kiadóink, legtöbb szőr! válogatás nélkül. Mitebell regénye, az „Elfújta a szél" klasszikus példája a mai amerikai reek. Art hiszem kevesen voncset mint az amerikaiak, de az is igaz. hogy néhány valóban mély és jó filmet, is gyártottak mindkét oldalon. Majd ha a ..gyártás" he'yett az „alkotás" szót. használhatjuk, a film is előlép kultúrateremtő tényezővé. Könyveket töltöttek már meg az Amerikáról szóló bírásokkal. Mi csak néhány apró kis tényt említettünk fel Taine szellemében, hogy rámutassunk az amerikai élet külső sokoldalúságára. A civilizáció termékeiről nem beszélünk, azok úgyis unos-nntig ismerősek mindenki előtt. 8 nem is tartoznak ahhoz a lelki réteghez, amelyben az amerikanizmus megmutatkozik. A történelem áramlása Amerikát Midtáp és aka-atán kívül nagyhatalom jAk1-kétségbe, bngy íől megírt rentí-, má tette, s njbvt igVektafk szere-é Miül szórakoztató olvasmány, hogy' hoz a díszleteket ís megszerezni — most még 'ámasupontoknek Mvja kel. ké-óbb talán dominumokn-ak, i JB a módja az imperializmus történeti érvényesülésének. Az amerikai polgár azonban lényegében Babitthajlandóságú, mint azt S. Leuris igen jól látta. Primitív és gyermekies ösztönei vannak, amelyre WVtépül egész élete, civilizációja és kultúrája is. Produkciói a fantasztikumok határát érintik, de sohasem lehet tndni. hogy ezek nem a gyermek tudattalan hazudozásai-e. A gyermek is igazi lónak tartja és érzi a vesszőparipát. A gyermek hajlandósága a tömeggé alakulás vágya is, ami ha a bomlás jelenség®, ok nélkül vádolnak vele bennünket történetfilozófusaink akkor, amikor Amerikát se nem értik, se nem érintik. Nem hiszem, hogy Európában valaha is kialakulhatnának olyan tömeghisztéria-hullámok, mint amilyenek Amerikában megteremtették a fán-ülés, vagy a táncolás világre kordját. Az amerikai gondolkodók azt válaszolják erre. hogy mindezek a gyermek — vagy éppen a kamaszkor kinövései, Amerika is le fog higgadni és férfivá érik. Tgaz, de vannak koravén gyermekek is. Amerikában az állam alapszervezete beteg s ezen nem segít a Tammany Hall választási apparátusa sem. Óriási arányú közgazdasági épületet emeltek, amelynek nincs szociális alátámasztottsága. A munkanélküliek ijesztő tömegei vándoroltak még néhány éve is fel-alá az országban (Érik a gyümölcs!), elképzelhetetlen nyomorúságban, mig • gyárak egyre ontották a prospevity korának luxuscikkeit. A mai háború tüneti kezelése lappangóvá tette ezt a belső lázat, de mi lesz a háború után. nemcsak a konjunktúra múlik el. hanem a fanatizalás propagandája is, mert nem lesz már aki meghallgassa. Anglia lázas kapkodással igyekszik a Beveridgotervvel levezetni a szociális nyugtalanságot, Amerikában azonban * New Deal siralmas bukása után. már tervek sincsenek, csak a költségvetés egyre emelkedő dollármilliárdjai mutatnak arra, _ hogy ezt valakinek egyszer meg is kell fizetni. Ez az a pont, ahol visszatérhetünk Spenvler gondolatára. A kö zösségek életével való törődés a* európai ember legősibb problémája. Platón már könyvet írt az államról azok ősoinek, akiknek ntódai csak a XVL században kezdtek! "kivándorolni Amerikába s a technika lélektelen fegyvereivel meg-: hódították a földet, de mechanizálták önmagukat is. A szociális élet. elgépiesedésének folyamata viszont Európában csak az orosz népnél tudott teret nyerni magának. Ha> a« orosz színes nép Spengler szerint, akkor legősibb ösztöneiben az amerikai is az. s neki is vállalnia kell mindazokat a következményekét, amelyek ezzel járnak. A szo^is nyugtalanságot a mostani világháború ntán aligha lehet megoldani a washingtoni Capitolium előtt felvonuló frontharcosok közé hajigalt könnygázbombákkal. Minden népnek vállalnia kell a mag* sorsat BERKY IMRK özv. Pataki Lajesné fájdalommal megtört sziwel tudatom. hogy forrón szeretett férjem Pataki (Polczner) Laios rövid szenvedés után, 38 éves korában, folyó évi december 22-én meghalt. Gyászolják: testvérei, sógorai, sógornői, unokahngai, öccsei és ismerősei. Temetése 1942 december 25én Budapesten vpít