Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-31 / 25. szám
DE LMAGY AROKSZAG VASAPNAP. 1943 jannár 31. Jólöltözött szélhámos „urinöt" keres a rendőrség (A Délmagyarország munkatársától) Különös Pwiláu ügyében indiEgy szegedi ötvösművész a német fejedelmek udvarában ismeretlen Szegedi György nyomában, az al.öídi ötvösművészet fénykorában (A Iíélmagyarország munkatársé- cl magát. Vágyott vissza szülött nyomozást a szegedi rendőr- A""Kor " magyar szellemiség vi-Jlöföldjére. Szegedre, képzeletében elség. A Nemzeti Takarékosság r t tahtásat bizonyítjuk, sokszor vissza- tervezte a kis saját műhelyet, atyja igazgatósága panelt tett a rendőr-! házának kózelében » rézműves u,ca , , , . , dö multunkhoz, hogy történelmi tésegen, hogy a mult decemberben nyekkel igazoljuk ?gy jólöltözött úrinő jelent meg a rég irodájában. Dohó János CLabantea 4. szám alntt lakó knvezőmester feleségeként mutatkozott be és a magyarság kulturigényét és alkotó képességét. Gyakran vádként hangzik ni az az áljitás, bogy történelmi kulturánk főként nemzetiségekkel telt vidékeken találvásárlási könyvecskét kért. Eléje Ielsősorban a Felvidéken és előnyomott Mnnkett.it EIdé!ybf"-, SZCrÍDt " ld<,«en Már míndan készen állott tették as elónvomott Mankettát, .l?ek szer'nt " „ LtMáah*. ^-ife— - - • .., ... eér és lelkiség az, am a magvar hu- al utazáshoz, amikor ijesztő híreket amelynek adatait a hölgy saját- ^u„ban mflv£8ze,éket termel Az Al- paplak Szegei felől. A török a város szomszédságában pusztitott s előre'átban. A gyulai gyakorlat sok olyan tudáshoz juttatta, amelyet a szegedi ötvösök nem ismertek s örült előre, hogy munkáival első helyet nyerhet a szegedi céhbe® kezűleg kitöltötte. A cég ezután a, föld szinmagvar |akoss4ga |Cg,isJftáb szokásos módon információkat "7.er j ban őrizte meg keleti faji adottságnzett az uj igénylőről. A kapott in-; inkát; a tempósan elmélkedő luslasáformádó adatai pontosan egyeztek got. Ezen a nagy országrészen a tórazokkal, amelyek a hölgy jolontke- lénelcm alig produkál bizonyító erezésl ivén szerepeltek A vállalat a J" ellenvetéseket. A vidékünkön kutabeszerzett értesülések alapján a M-! í?. .is ,u' masszi, .i'l,1k sdrláH kön,me'két néhány nappal 'ékeit,. "Jl? fcl' ,nkfbb ha:* t uu 1.1 1 „„„T.^u -l 11 cos életünkre, mint kulturankra ve utóbb ki is szolgáltatta az ismét nfk f<snvt jelentkező hölgynek. A véletlen pár adatot, felhasználA Nemzeti Takarékosság vásár- ható nyomot adott kezünkbe s ezen Tásí akciójának keretéhe beszerve- elindulva, pozitív bizonyítékot szolzett cégektől rendszersen befutnak (áltatunk alföldünk magyar multjfia jelentések" arról, bogy melyik szá- ""k művészi életére. Különös érdekesein könyvecske birtokosa m ilyen összegé vásárlásokat eszközöl. Tgy január elején megállapították, hogy a Dobé János névre kiállított könyvecskével 396 pengő értékben vá á rolt a tulajdonos különböző szegedi üzletekben. "A vásárolt összeeekn h megfelelően esedékessé vált jenné elején a részlettörlesztés, mintho-v azonban ez a hónnp végéig sem folyt be, a cég néhány nappal ezolőt felszólító levelet küldött Dobó Jánosnak és ebben figyelmeztette, hogy as esedékessé vált részletet elmulasztotta bpfizetni. Másnap azután megjelent nz irodában Dobó János ás magyarázatai kért n lenéire vonatkozólag, amelynek tartalmát semmiképpen sem értette, tekintve, fiogy sem ő, sem pedig Családjának egyetlen tagja sem vette igénybe a Nem-eti Takarékosság kedvezményét. Igy per«ek"eu belül kiderült, bogy valaki visszaélt a kövezömester nevével és as ismeretlen hölgy, aki Dobó János nevére kérte a könyvet, közönséges szélhámos volt. A rendőrség a feljelentés alapján megindította a nyomozást a titokzatos ál-Dobó Jánosné kilétének megállapítására, amit ngyan megnehezít as, bogy Dobó János senkit nem tud megnevezni, akit a tett elkövetésével gyanúsítani lehetne, viszont a szélhámosnak jól kellett ismernie Dobéék személyi körülményeit, mert éppen a pontos adatszolgáltatás miatt szolgáltatta ki a cég gyanútlanul a vásárlási könyvecskét az ismertlen szélhámosnak. •éget és jelentőséget ad multunk művészeiét kutató munkánknak az a köható volt, hogy rövidcsen Szeged is Buda sorsára jut. György nem akarta kitenni fiatal feleségét a hosszú szekérutnak, amelynek végcélja a bizonytalan jövőjű Szeged volt. Futárt fogadott s azt küldte Szegedre atyjához, hogy kérdezze ki a vérható eseményekről. hogy jónak találja-e a hazautazást. Egv hét sem telt el, amikor a legrosszabb hirrel megérkezett Györgyhöz „ futár. Szegeden járvány pusztitott, atyja meghalt, anyja nagybeteg György a hirre lóhalálában futott Szegedre Lesújtó helyzetet talált; atyja házában. Késve érkezett, már' anyjával sem beszélhetett. Elkesered* tteiyeget, gyűjteményt mindenkinél m«gM»bb áron VESZEK. Bélyegfcereekedée, fogadalmi templommal szemben. Tsknla-otea 2fl. Vaskereskedésemet megnyitottam Valéria-téren ivolt Ruh műszaki üzlet helyén) Tel. 19-05 Tengeri darálók nagy választékban, karikás kályhák négyszögletű és götnhöivfl kivitelben, épületvasalások Tárkány Imre •a«karMk«dá riílmónv. hogv a szinhelv Szeged lé ve íar,a a 'emelés után Szeged csen miivé**, akinek élete nár moazanatát dessé vá.u Mindenhol komor i-incrteijük, Szeged szülöttia f520-at írtunk. A Palánk élete különösen élénk, forgalmas. Az iparosok utcáiban lázas munka folyik Tímárok, nvergesek. fegyverkovácsok, csizmadiák és szabók alig gvőzik ellátni megrendeléseiket. A várban toborzanak. A katonaságnak dolgozik az egész város. A rézműves utca egvik kis házában különösen nagy sürgés-forgás észlelhető. A ház s a benne levő kis műhely tulajdonosa, ötvös .Tános rézmüvesmester. boldog mosollval mondta a* Irgalom okát érdeklődőknek hogv 10 évi házasság után. ma született meg végre a várva-várt örökös. Györgv. Az idő szaladt, a feketeszemű tömzsi Györgv gverek. a boldog és gondtalan gvermekkor után. már nvolc éves korában tanulgatta ntvla mflhelvében az ősi mesterséget, ütvös János őrömmel foglalkozott fiával s szivesen mutogatta a céhben a gverc mek Cvörgv egv-errv önálló munkáló' Akkoriban a rézöntők és eztlstmtvesek szegedi céhe messzi földön keresett és ismert volt. Az ötvösség mint legősibb" művészettel párosult mesterség. alföldi fénykorát élte. A szegedi céhhel egvenrnngunak számitotf a békésgyulai céh is, a kecskeméti már kisebb jelentőségű volt. A szegedi mesterek' szivesen küldték gvermekelket továbbtanulásra, inaskodni, vagv legénvkedni Békésgyulára, mert az ottani eéhmestert. mint mesterségének legkiválóbbikát tisztelték a kö'rnvék arru emberekkel találkozott, bárkivel szóba állt, a tórök veszedelemről hallott. Az iparosok utcáiból nem hallatszott a munka vidám zenéje, megszűntnek látszott a pár év elöli még olyan pezsgő forgalmú város élete Belátta, nincs mit keresnie tovább Szegeden. Visszatér Gyulára felesépéhez... Eladta atvja házát, műhelyét, pár emléket tartott meg csupán, mi elfért iszákjában, lóra ült s nagy busán Gyula felé ügetett t Taltak az év«k, a gyulai élet sem volt már elviselhető. A török szomszédság éreztette rossz hatását. De nem volt jobb a helvzet sehol az országban. Szegedi Györgyöt nem elégilette ki a nagvon is korlátozott lehetőség. Nagy munkára vágyott, művészi kivitelekre Hossza estéken tanácskozott feleségé vei. vitatták a jövőt. Végre elhatározták magukat a nagy vándorútra. Gyulán még sokan emlékeztek az ajtóst születésű jónevti béké*rvnlal ötvösmesterre. aki mintegy 100 évvel elöhh Németországba vándorolt. Hírt ishallottnk a gvulaiak róluk Nürnbergből 1 ahol nagv szerencsére, hirre tettek szert. GvŐTgv mester, felesége és kis fia elindultak az akkori magvarok is ' mert vándorutján Bécs felé. Törette nfll élt a kts családban a Szebb jövőbe vetett hit s a hivatástudat. Gvörpv mester Ismerte képességeit és nem félt az eljövendő idegen élettől. Kis vagyonuk mintegy 2 évi szerény, de gondtalan megélhetést biztosított, nvu godtan vállalhatták a hosszú ut biótvösei. Gvörgv amikor kitöltöttei r.onvtalanságát Gvönryék sokfelé próafvjánál az inaséveket. 15 éves korá- jb&lkoztak. Jártak Bécsben, egy ével ban elindult Gvula felé. hosv beáll- | töltöttek Nürnbergben, mig végre hasson n híres mester műhelyébe De- ' Münchenben letelepedtek. A hosszú meter mester a gyulai ötvös, próbamunka után szivesen fogadta Gvörgvöt s leszerződtette fizetés nélkül, ellátásra, lakásra hatodik legényének. Pár hónap sem mult el. Gvörgv máris előbbre rukkolt s rövid Idő alatt a hatodikból első. műhelyvezető legény lett. öt évet töltött Demeter mesternél mint első legény s a mester és családjának bizalmasa. Talán husz éves lehetett, amikor megkérte Demeter mester leánya kezét Békésgyulán tartottók meg az esküvőt s afíatal Gvftreyöt Szegedi Oyörsry néven vezették be a* anvakönvvbe. Tár évet még apósa házánál töltött, de már nem nagyon ízlett neki az alárendelt lepényi sor a hazautazásra határozta vándorút alatt Györsrv megtanulta a német nyelvet s Münchenben mint írástudó magvar ötvösmester, maga fogalmazta kérvénvheu kérte a céhbe való felvételét. Kérvényének első mondata igv hangzott: »Teh bin der Georg, Goldachmied ans Szegedin*. A müncheni céhbe nem volt egyszerű a bejutás, vizsgát kellett tenni a céh elöljárósága előtt, ezután pedig Írásban kellett vállalni, hogv a céh mlvlátója felügyeletének aláveti munkásságát Gvörgv mester berendezkedett, műhelyt nvitott Az nj élet szerencsétlenül kezdődött Az első évben elvesztette fiát és feleségéi Feleségének erejét megtörte a bossru vándorlás s amikor kicsi fiuk torokwikbnn meghalt, a megtört »nvü anya ko-ette a halálba. György mester a nra likában keresett vigasztalást. Müucueuben hamar felismerték képességeit • kapta a megrendeléseket. Hire eljutott az uralkodó herceg, Albrecht ud varába is. Rövid idő alatt a herceg nélkülözhetetlen ötvöse lett. ö készítette a legszebb arany- és ezüstnemüt, kelyheket, kupákat, érmeket A céh is elismerte Georg Segedin der Ungnr-nak kivételes tudását és mivláótnak választotta meg. György mastei a hazamenésre már nem is gondolt. Magyarország felől olyan hireket kapott a törökkel kapcsolatban, amelyek nem nagyon csábították a haza térésre. Család nem várta már otthoa Pár évi özvegység után ujranősült. Wissreiter Annát vette nőül, Jómódú müncheni iparos leányát. Ebben az időben már annyira kedvelt volt a hercegi udvarban, hogy Albrecht herceg fejedelmi nászajándék kai látta el. A német asszony mellett sem tagadta meg magyarságát, most is ngy hangoztatta nevét: Georg an» Sepedin. Mint első házasságánál Békésgvulán, az anyakönyv véglegesítette családi nevét Szeigedf GyNrgyre. a véletlen különös találkozása folytát most is házasságkötésének köszönhette nevének eltorzitását, részbeni megváltoztatását. Az akkori kezdetleges helyesírással % kezdetleges Írástudással pár betű kimaradt nevéből s mint Georg Zeggin került be s* anyakönyvbe. Az idők folyamán hivatalossá vált a Zeggin családi név Fiát ötvösnek nevplte. Az ifjú Georg istenáldotta tehetség volt s szinte még gyermekkorában céhtagnak felvették. Mig atyja élete végéig viselt* »der ungar* jelzőt, 6 már 18 éve* korában szintén jelzőt, — melléknevet kapott, de ez már nem utalt a m»cvarságra. Georg Zeggin der Kuntsreiehe, korának legkiválóbb ötvösművésze lett. Az öreg György mester jólétben, gazdaságban s közbecsülésben élt 0> éves koráig, 1581-ben halt mag. • Ez minden, amit most Szegedi György életéről mondhatunk. Művészeténél minden szónál beszédesebbek megmaradt müvei. Legkiemelkedőbb alkotása aa a könyvtábla, amelyet O r 1 a n d « d i Lassi zsoltárait tartalmazó két kötetes műnek készített Személyéről • művészetéről számos Írásos dokumentum található a müncheni áílami levéltárban s a bajor állami könyvtárban egykorú képmását is megtaláljuk. 1570-ből ábrázolja a kép Szegedi Györgyöt, energikus tekintetű markáns arcú, inkább csúnya, n/int *zép embernek. A török idő előtti Szeged szellemi életéről, sajnos, nagyon kevés adatot, vagy emléket említhetünk. Tény, bogy Szegednek fejlett ötvösipara, illetva művészete volt, ezt bizonyítja Szegedi Györgynek, Németország részére értékesített magas művészi kulturájat is. A műtörténelem Szegedi Györgyöt mint Geprg Zeggint ismerteti a a németek' mint magyarországi szfll*tésü müncheni németet tartják *sár raon. Sajnos a szegedi vagy békésgyulai kutatás nem biztat sok eredménynyel ,de talán Münchenben lehetne még találni olyan tőle visszamaradt emlékeket, amelyek fényt vetnének a* akkori szegedi ötvösségre is. A ntl alföldi multunkban nincs olyan sokkimagasló egyéniség, hogy Szegedi György felett napirendre törhetnénk anélkül, hogy őt nagyjaink közé sorozva ne tartsuk számon. Tagadhatatlan, hogy jelentősége kisebb Ajtósi Dürer Albertnél, de vele együtt Srw gedi Gvörgv. az akkori Alföld mővészi életének hiteit és megbecsülés* érdemlő dokumentuma. (•- i.)