Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-22 / 17. szám

Negyedik napta folqik az OncsonhHó biztosító sztiitamosoh bün perinek iőtórggaldsa (A Délmagyar ország munkatá sA 161) Beszámoltunk róla, hogy a matt hét péntekjén kezdte meg a szegedi törvényszék Molnár-tanácsa Dimitrijin András magyarcsanádi lakos és hét társának bűnügyét. Biztosítási csalással kapcsolatos öncsonkítás a vád ellenük, mert a bűnügyi vizsgálat megállapításai szerint koholt balesetek ürügyével különöböző biztosítási intézeteknél nagyösszegü biztosítási dijakat szedtek fel. A vádlottak a főtárgyaláson visszavonták a vizsgálat során tett beismerő vallomásukat és azt állították, hogy azt annakidején kényszer hatása alatt tették. A bíróság erre széleskörű bizonyítást rendelt *1 annak tisztázására, hogy csendőri kihallgatás alkalmával bántalmazták-e a gyanúsítottakat, ragy kényszeritették-e őket a beismerő vallomás megtételére. Kihallgatták a csendőri nyomozásban résztvett valamennyi nyomozót és hatósági személyt, igy Brassói János csendőralhadnagyot, Papp Gynla, Farkas József és Harkay Dezső tiszthelyetteseket. Komáromi István és Mihály Dénes törzsőrmestereket, id. Csibrán István községi birót, Lasztóizy János községi főjegyzőt, dr. Lukács Jenő segédjegyzőt, dr. Csaba Zoltán tb. szolgabírót, Szigethy István községi irodaigazgatót, Veréb György községi esküdtet és Lukács Béla tanítót Ezekkel a kihallgatásokkal tisztázódott, hogy a vádlottakat vallomásuk megtételére senki nem kény szeritette és vallomásuk során velük szemben eröszakot nem alkalmaztak. A harmadik főtárgyalási napon ismertette a biróság a vizsgálati iratokból az ezidöszerint s harc téren levő Sajtos Ferenc antósze relő vallomásáról felvett jegyzőkönyvet. Sajtos terhelően vallott a vádlottakra az autószerencsétlenség megrendezésének körülményeiről. Ezután dr. Bamóczy Lajos és dr. Eisler Sándor mezőkovácsházi or vosok tettek vallomást a baleset alkalmával eszközölt orvosi vizs gálataik során tett észleleteikről, majd Zachár Mihály pénzhamisítás miatt előzetes letartóztatásban levő műszerész vallott arról, hogy Dimitrijin és társai hamistanuzásTa akarták rábírni. A többi tanok: Szarka József «sa nádpalotai műszerész. Erdélyi klinikai lelet alapján álitotta ki az orvosi bizonyítványt Az elnök kérdéseire kijelenti, hogy nem észlelt semmi gyanúsat. Nóvák István, a Magyar-Hollandi Biztosító szegedi képviseletének főnöke tanúvallomásában elmondott® hogy ő gyanúsnak találta a nagyösszegü biztosítást és figyelmeztette is a budapesti központot, hogy ne fizessék ki a dijat Dimitrijinnek. Dr. Kiss Károly makói ügyvéd, aki Dimitrijínt a biztosító • százezer pengős biztosítás társaság elleni perében képviselte, I tésének körülményeiről mester arról vallott, hogy ő is gy&- j nnsnak találta azt, hogy Dimitri-" jin. autót vett és nagyösszegü utasbiztosítást kötött. Dr, Kenedy Géza ezidőszerinti munkácsi közkórházi orvos annak-' idején együtt lakott Szegeden a bünper egyik fővádlottjával, dr. Juhász Jánossal, aki akkoriban szi gorló orvos volt és szerény körül-1 mények között élt. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy akkori közös lakásuk egyáltalán nem volt alkalmas arra. J/ogy ott bármiféle or-, vosi funkciót, különösen pedig sebészi műtétet hajtsanak végre, erre műszereik se voltak. Balogh Jenő ' szegedi biztosítási tisztviselő a megkövüli ott. a biztosítási perre vonatkozólag I majd az elnök a tárgyalást péntektett vallomást. Szél Pál esendőrőr- elnanolta. A honvéd mindén magyar családér hcucoí Mindenki adakozzék a honvédcsaládok javára! Gyüités: február 7- q Linkomies rádióelőadása a finn testvérnép élet-halálharcárél A jinn vendég kormányzói kihallgatása után csü.örtÖK délután elutazott Budapestről Budapest, január 21. Linkomies. sósabb szervezéssel segítenek. Nehéz Edwin tanár, a finn parlament aieluö-1 háborús kérdés még a pénz értéke és ke csütörtökön este a magyar rádió az árszínvonal fenntartása, amelyet mikrofonja előtt nyilatkozott az észa- szigorú adóztatással és állami kölcsön ki testvérnép élet-halálharcáról a bol- kibocsátásával sikerül biztosítani sevizmus elle® de kitért hazája gazdasági, politikai és társadalmi kérdéseire is. A rádiónyilatkozatot mai előbb felvett viaszlemezről adták le. Finnország népe a téli háború alatt érezte — fejezte be beszédét —, hogy a magyar testvérnemzet szive együtt dobog a mi szivünkkel. Amikor későbh A háború okozta gazdasági nehezse- i megszületett a közös arcvonal a bolgekről szólva Linkomies tanár elmondott® bogy a legnehezebb probléma a munkaerőhiány, továbbá a közlekedés zavartalanságának biztosítása. A fegyverfogható férfilakosság kint van az arcvonalon, természetes tehát, hogy a földműves és erdőgazdálkodás és ipar terén nagy a munkaerőhiány. Ezen egyrészt a női munkaerő legnagyobb mértékben történő felhasználásával, másrészt a munkaerők megfelelő szétosztásával segítenek. Nagy szerep jutott az önkéntes munkaszolgálatnak is. A közlekedési nehézségeken a leghatásevizmus ellen, a finn nép örömmel é> büszkeséggel vette tudomásul, hogy együtt harcolhat nemes és vitéz magyar testvéreivel. Budapest, január 21. A Kormányzó ur őfőméltósága a Budapesten tartózkodó Linkomies Edwin tanárt, a finn parlament alelnökét hosszabb kihallgatáson fogadta. Linkomies, aki több nap óta Budapesten tartózkodott, csütörtökön délután 15 óra 20 perckor a berlini gyorssal elutazott a magyar fővárosból. (MTI) Közegészségügy és népmozsalom a visszatért Délvidéken (STUD) A volt Jugoszláviát igen magas arányszám és a nagyarányú halálozás ellenérc is erőteljes népszaporodás jellemezte. Igy példáid 1937ben Jugoszláviában 1000 létekre 27.9 elválás esett, szemben hazánk 71.6,. illetve 74.2-es arányával. A születési viszonyok legkedvezőb-! bek voltak a vardari és verbászi bánságban (40%), a tőlünk elszakított területeket is magábafogialó Dunabán-, ság viszont a legalacsonyabb szüleléT. , , i n/. élveszületés, 16.0 halálozás és 11.9 terJános houvedormester. Szakáll Qa-|mészelcs szaporodás esett, ugyanak- vlszom „ leűalacsonvaW) szuleie bor- szabómester, Luczm Kornelne, kor ha2ankt/D ezek az értéké csak SCgol Sehussler Janos kozsega írnok. ifi. 20.1, 14.4 és 5.7 értékeknek feledek zé tartJxott (20-24%). Az elszakított faragó Jozeef vasúti pályámon-1meg. A családi élet intenzitását bízó agyar terüicteken a legmagasabb, kás, vitéz Dávid András mezőko- nyitja a volt Jugoszláviában a tor- SZQietéstevékenységet az 1934—37.' vénytelen születések alacsony szám® az összes születések 4.9—5.9 százaléka volt törvénytele® nálunk az arány 8.5—9.6 százalék. A házasságok termékenysége nagyobb volt, mint hazánkban. Egy-egy házasságkötésre cső átlagos gyermekszületés-szám: vácsházi községi kézbesítő vallott o vádlottak előéletéről. A Csütörtöki főtárgyaláson dr. Tróján Emil egyetemi magátanár, a biztostó intézet oWosa arról vallott, hogy jelentkezett nála az antósze renüsétlenség után Dimtrijin, akinek sérülését megvizsgálta é« arról bizonyifcványt állított ki. Náhoczky és Juhász kétszer is jártak nála orvosi igazolványért. Dr. Hedry Miklós közkórházi sebészfőorvos ugyancsak orvosi szakvéleményét terjesztette elő. Dimtrijin Nahóczky társaságában járt nála, < átkű|dte a ideaklinikára és ? ságkijtósre csak -15.9-^55.7 Ev 1935. 19S6. 1937. Jugoszláviában 41 4.1 3.6 Magyarországon 2.5 24 2.3 Hasonlóképpen a családi élet kedvezőbb alakulasát mutatja a volt Jugoszláviában, hogy ott 1000 uj házasságkötésre csak 15.9-55.7 (1936-57 évek átlagában Zala-megye átcsatolt j területén (29.5%), a legalacsonyabbat j pedig az egykéről hires Baranya-me! gye elcsatolt területén (16.3%) találjuk. Az egész elszakított magyar terület születési arányszáma fenti években 21.7% volt és igy inkább az anyaország színvonalán (20.9%) mozgott, messze a volt Jugoszlávia 29.6 %-os átlaga alatt maradva. A halandóság tekintetében Jugoszlávia határozottan kedvezőtlen helyzetben volt: 1000 lélekre 1936-ban 17.0, 1937-ben 16.0 halálozás esett. Bánságonként részletezve legrosszabb volt a helv/ot a vardari (188) és a verbászi (18 6' bánsásban q legjobb viszont a drávai (14.2) és a raoravai OELMAGYARüRSZAÜ E PÉNTEK, 1943. jannár 23. ** (15.4) bánságban. Érdekes összefüggés mutatkozik a halandóság és a népműveltség szín vonala közöli. A legnagyobb halandoságu vardari bánságban a 6 éven felüli népességnek alig 29.1, a verbászi ban 27.4 %-a tudott csak irui-olvasni, ezzel szemben a legkedvezőbb halálozási viszonyokkal rendelkező Dráva bánságban az arányszám 91.4%, illetva a moravaiban 71.1% volt. A tőlünk elszakított területeket magábafogialó Duna-bánság halálozási aránva 1936ban 17.4, 1937-ben 15.4% volt. A halá lozási arányszám ugyanezekben av években a trianoni anyaorszáabar 14.5, illetve 14.2%-nak felelt meg. A tőlünk elszakított területen a legma gasabb volt a halálozás Baranya- 6; Tcmesmegyék területén, a legkeve zöbb pedig Vas- és Bács-Bobdrog mi gyékben. Ennek volt a következnie nye, hogy az amúgy is legalacsonyabb születési arányszámot mutató Bara nyaniegye elszakított területén a; 1934—37 esztendőkben a halálozásulszáma évente átlagosan 142 lélekbe* felülmulta az élveszületésekét. A Jugoszláviához csatolt Délvidékén az 1934—37. években 160 élveszülött közül 19.2 első életévében meg halt, azaz a csecsemőhalandóság nem csak az akkori trianoni anyaország 13%-os arányát multa leiül, (hanem még a 14.3%-os jugoszláv átlagot is Az elszakított területet részletezve lo rontálban volt a legmagasabb a csecsemőhalandóság, 20.9%; legjobb voil a helyzet Vasmegye elcsatolt részén 13.8%. Tízezer lélekre számítva a volt Jugoszláviában az 1934—37. évek átia gában 21 gümőkór haláiozás jutott hazánkban ugyanekkor csak 13. Az elszakított Délvidék güinőkórhalandosága a magyar anyaországgal mindig magasabb, a jugoszláv országos értéknél pedig alacsonyabb volt. Az elszamegyékben (22), legkedvezőbb volt » gümőkórhalálozás Temes- és Zalamegyékben (22) ,legkedvezőbb volt a helyzet e tekintetben Bács-Bodrog- ét Baranyainegyékben (17). A tőlünk elszakított területen hiá nyos volt a gyermekek védőoltása a fertőző betegségek ellen. A volt Jugoszlávia egyik súlyos közegészségügy' problémáját képezte a malária: a betegek száma 1940. évben 600.000 körül mozgott. Kiütéses tífusz és himle esetek leginkább a volt Jugoszlávia keleti részén fordultak elő. Gyakori volt a trachoma előfordulása is, IJelyenként gyakoriak voltak a nenű betegségek. A kedvezőtlen közegészségügyi vi szonyok egyik oka a hiányos orvosellátottságban keresendő. A tőlünk elszakított területen különösen rontotta a helyzetet az a körülmény, hogy a magyar ifjúságot nem engedték az orvosi pályára. AZ egészségügyi személyzet a volt Jugoszláviában 1938. évben 4744 or vos, 1408 gyógyszerész, 2199 bába. A kórházi ágyak száma 27.419 volt. 100 ezer lakosra 30.8 orvos, 9.1 gyógyszerész, 14.2 bába és 178.2 kórházi ágy jutott, ugyanakkor hazánkban ez a? arányszáma az orvosoknál 116.9, a gyógyszerészeknél 172, bábáknál 56.2. a kórházi ágyaknál pedig 540.0 volt. Ez a különbség teljes mértékben megmagyarázt® hogy miért voltak ked vezőtlenebbek a közegészségügyi és halandósági viszonyok. A tőlünk elszakított Délvidéket is magábafoglaló Duna-bánságban az orvosok száma 990, a gyógyszerészeké 318, a szülésznőké 542, a kórházi ágvakó 3702 volt 100.000 lélekre itt 397 orvos, illetve 146.7 kórházi ágy jutott. Legrosszabb volt az orvoseliá tottság a verbászi bánságba® aho 100.000 lélekre alig 7.6 orvos jutott A volt Jugoszláviában az orvosok 11.0 százaléka volt nő. A trianoni anyaország ellátottsága tehát ugy az orvosok, mint a kórházi ágyak tekintetében több. mint háromszor job* volt az egykori Jugoszláviánál.