Délmagyarország, 1943. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-03 / 2. szám

Kállaii miniszterelnök nuiiaihozata a lövő legfontosabb feladatairól Budapest, január 2, Kállay Mik/5s miniszterelnök nyilatkozatot adott egyik budapesti lap munkatársának. A miniszterelnök a többi kőzött rámutatott arra, hogy a kormányzás munkájából a közönség leginkább csak azt látja, ami a törvényhozás utján Vagy rendelkezésekben, egyes intézkedésekben mutatkozik meg, holott ez kis része annak, ami történik és az ország életének és jövőjének alapját képezi. A külpolitikai és katonai téren folyó munkálatokról a nagyközönség úgyszólván semmit sem tud, ahogy tor * dolog természeténél fogva másképpen nem is lehet, pedig ez « két Sarkalatos pontja a vezetésnek. A nagyközönség ugyancsak keveset hali to végrehajtás, annak megszervezése 'és hatékonnyá tétele kérdéseiről is. A miniszterelnök hangoztatta, hocv a jövő legfontosabb feladatai: jó külpolitika, amelynek nem változó irányát mindig leszögezte, hadseregünk továbbfejlesztése minden erőnknek rendelkezésre bocsátásával, a harmadik pedig a végrehajtás, az állami élet vérkeringésének megszervezése hogy ez is olyan legyen, mint a jó vérkeringés, alig vesz róla tudomást az ember hogy van. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a közigazgatás terén eddig mutatkozó nehézségeket és hibákat rendbehozza. Későn fogtunk a szervezéshez, de !c fogjuk győzni a bajokat. Az állam vagy megnyeri a nagyközönség támogatását és ráeszmél mindenki, hogy romlásba dönti az országot, de önmagát is, ha nem alkalmazkodik a helyzethez, vagv pedig kötelessége az államnak minden eszközzel mindenkit a közösség szolgálatába beállítani. Fontos a termelés biztosítása s annak megfelelő beszedése és szétosztása. Egyidejűleg a legerőteljesebb szociális munkának kell megindulnia. Fiainkat. akik kint vannak, akiknek újévi első üdvözletem is szól — fejezte be nyilatkozatát a miniszterelnök -j- így felkészülve kell hazavárnnnk és az én kötelességem, hogy az orszácof igy készítsem elő fogadásukra. (MTI) Bz árvízkárosultak megsegítése a miniszterelnök feleségének akciójából 20.000 méter ruhaanyagot, 3200 pár lábbelit és 15.000 darab konyhaedényt kaptak a szegedi árvízkárosultak (A Délmagyarország munkatársától) Az Alföld népén a mulf tél és tavasz folyamán sújtó árvizek mindenütt nagy csapást zúdítottak a lakosságra s az ármentesitési és árvízvédelmi munkálatokkal egyidejűleg indította meg a kormány nagyarányú szociális segitőakcióját is az árviz károsultjainak talpraállitása érdekében. A hivatalos hasági akción kiviil Kállay Miklós miniszterelnök felesége széleskörű társadalmi gyűjtési akciót is indított szerte az országban az árvízkárosultak megsegítésére. A gyűjtési akció a miniszterelnök feleségének rádiószózatával és hirlnpi felhívással vette kezdetét és széles keretek között szép ereménnyel zajlott le nemcsak az árvízkárosult vidékeken, hanem az ország más vidékcin 5s. » Az akció lebonyolítása után megtartották a beérkezett pénzbeli és természetbeni adományok összegezését s az összes adomáuvokat szétosztották az árvizesujtotla vidékek rászorult lakossága körében. A Szegedre juttatott adományok kiosztását a Közjóléti Szövetkezetre hízták, ahova még karácsouy előtt 20.000 méter ruhaanyag, 3200 pár lábbeli és 15.000 darab különböző konyhaedény érkezeit. A szövetkezet vezetősége a ruhaanyagot és a lábbeliket még karácsony előtt kiosztotta a rászorult árvízkárosultak között, az edények kiosztására pedig valósinüleg a jövő hét folyamán kerül sor. Segitsük a honvéd-családokat Hatalmas visszhangja van a magyar társadalomban a Főméltóságu Asszony felhívásának (A Délmagyarórszág munkatársából) A Délmagyarország újévi számában vezető helyen közöltük a Kormányzó ur bitvesések felhívását la magyar társadalomhoz, amelyben adakozásra szólítja fel az ország lakosságát a hadbavonultak családtagjainak meg.segit.cse céljából. Az a melegszívű gondoskodás jelentkc»ik ebben az akcióban is, amellyel a Főméltóságu Asszony mindenkor fáradságot és áldozatot nem ismerő Jelkes odaadással állott a múltban is a hajban levők, a nélkülözők, a szűkölködők segítségére. A magyar társadalom mindenkor teljes megértéssel fogadta azokat az akciókat, amelyeknek élén Kormányzó urunk fonkölt lelkületű hitvese állott s ez az eddig tapasztalt áldozatkész, egyetemes segítő készség garanciája annak, hogy a most elánditott nagyszabású segitőakció, (amely talán minden eddiginél in(dokoltabb és fontosabb, hiszen a (harctéren küzdő katonáink itthonmaradott családtagjainak megsegítéséről van szó. minden eddigi eredményt felül fog múlni. Hogy igy lcifyen, az a legszentebb hazafias kötelessége annak a magyar társadalomnak, amelynek' fennmaradásáért lés fejlődéséért, saját jövőnkért és gyermekeink jövőjéért hozzák meg Belvárosi Mozi Vasárnap 2, fél -1. 5 cs 7-koi hétfőn 3. 5, 7, Tolnay Klári és Bilicsi remekbe sikerült vígjátéka KATYI Ezt megelőzi Bulla Elma Karácsonyi meséje semmiféle bálával eléggé meg nem hálálható áldozataikat katonáink a messze orösz földön veszedelmek, nélkülözések közepette, súlyos megpróbáltatások viselésével. , Jfissziik, a magyar társadalom megértőbb lesz a Főméltóságu Asszony felhívására, mint volt valaha is s nem csak a szivek, de az erszények is megnyílnak, hogy a befolyó adományok bozzásegithessék az illetékeseket a könnyek letörléséhez és az itthonmaradott honvéd-családot nélkülözésének enyhítéséhez. A gyűjtési akcióval kapcsolatban mindenütt helyi bizottságok alakulnak, amelyek megszervezik és lebonyolítják a gyűjtést. Az országos gyűjtésre szánt nagyobb adományokat, a vállalatok, pénzintézetek, egyesületek, esetleg egyes személyek közvetlenül is beküldhetik a honvédelmi minisztérium: „Hadbavonultak hozzátartozóinak támogatása" letéti számla elnevezésű és 1S0.000 számú csekkszámlájára, ilyen esetekben a befizetés raegtörtAptűről a területileg illetékes Segítő Bizottságot értesíteni kell. Gyűjteni csak pénzt szabad! A gyűjtés eredményét és anno!; felhasználását a napilapokban közzé tcsz!k. Szt^cd Uábóiut Szi£ve>szte>w tncdat\AÍsitá$ és> síikül Korzóban Ma vasárnap utonáta adjuk! DÁYKA MARGIT, KISS MANYI RA.TNAY. vitéz BENKÖ GYULA VASZARY Pl Rí. MAKLARY és a két PETITES Szakítani nehéz dolog (A Délmagyarórszág munkatársától) Az idei Szilveszter a háborús korlátozások jegyében telt el. Az emberekből azonban most sem hiányzott a mulatnivágyáshoz szükséges optimizmus és ha szerényebb keretek között is, mégis megülték Szilveszter ünnepét. Szeged népe jó hangulatban, boldogabb újévbe vetett hittel szilveszterezett. A korai záróra ellenére valamennyi szórakozóhely megtelt, legfeljebb annyiba változott meg a kép az elmúlt évekhez képest, hogy az idén már 9 óra tájban megteltek a kávéházak, éttermek. Zsúfolt ház volt a mozik éjszakai előadásain is, valamint a színházban, ahol ötletes, mulatságos kabarémüsor mellett szórakozott kitűnően a közönség. A háborús idők jele, hogy az idén megszaporodott az otthon szilvesztcrc/ők száina. Nagyon sokan otthon töltötték a Szilvesztert és piknik-alapon rendezték meg mulatságukat. Feltűnő jelensége volt az idei Szilveszternek, hogy csaknem teljesen eltűntek a visitó malaccal szórakozóhelyről szórakozóhelyre járó szilveszteri pénzkeresők és elmaradt, vagy legalább is kisebb lett a kéményseprők más esztendőben hatalmas rohama. Érdekes képet nyújtott a szegedi ulca éifél után 1" órakor. Még más években ilyenkor csak a >pendli/,őkc, az egvik helyről a másikra vándorlók lármájától voltak hangosak az utcák, most 1 óra után olyan volt q város, mint a felzavart hangyaboly. Ha ugyanis valaki beült valahová este 9 'óra tájban, az kitartott záróráig és I nem fokozatosan ürültek ki a szórakozöbelvck. mint máskor, hanem egvszerre távozott mindenki. Ezért az, hogy az éjszaka közepén szinte nappali forgalom volt az utcákon. De legalább mindenki idejében lefeküdhetett és kialudta magát. A máskor oly forgalmas gőzfürdőben mosl a délelőtt folyamán alig lézengett néhány megrögzött lump.... Hétfőtől uj műsor! Az izgalmak filmje! D 8 n I gj mérkőzés j S z « c h e n y I Moxl KERESZTOlOlii a legnagyobb sikerű, leggyönyörűbb magyar filmi Főszereplők: TGI.NAY AJTAY PERÉNYI SOMLAI Előadások ma vasárnap 2. fél 4 >2; és 7 holnan hétfőn 3. 5, 7 órakor| Egy éwel megrövidül az orvosképzés Budapest, január 2. A hivatalos lap közli a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét az orvostudományi karoknál tartandó doktori szigorlatokról intézkedő szabályrendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészitéséröl. A rendelet szerint az első orvosi szigorlat az összes tárgyakból (tehát mind az 1., mind a 1L rész) osztatlanul és egyidejűleg a szabályszerű IV. félcv végén, vagy az V. félév elején, szeptemberben teendő le. Aki az első szigorlat szabályszerű idejétől, vagyis a IV. félév végétől négy féléven belül az első szigorlalut sikeresen be nem fejezi, valamennyi addig hallgatitt félévét és szigorlatai elveszíti. A harmadik orvosi szigorlat letételéhez az orvostanhallgatónak 10 hónapi gyakorló orvosnövendék! (famuiusi) szogálati idő szabályszerű eltöltését kell igazolnia. A rendelet azután részletesen intézkedik arról, hogy az egyes orvosszakokból meunyi gyakorlati időt kell igazolni. A második orvosi szigorlat a tizedik szabályszerű félév végén tehető lc, Diig a harmadik orvosi szigorlatot a második orvosi szigorlat sikeres befejezése után hét hónap elteltével lehet a lancv folyamán letenni. A negyedik s/igorlat vagy orvosj záróvizsga a tanév folyama alatt a harmadik orvosi szigorlat sikeres befejezése után egy hónap múlva tehető le. Ezek a rendelkezések egészen kőtelezők mindazokra, akik az 1912—43. tanévben léptek az orvosi pályára, mig azok, akik régebben kezdték meg orvosi tanulmányaikat, tetszés szerint végezhetik azt a régebbi szabályzat, szerint, azonban a régi szabályzat szerint csak az 1947—48. tanév végéig le»et szigorlatozni. (MTI)