Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-15 / 284. szám

Serédi hercegprímás nafkozSsban minden TaJí, nemzeti, .DEL M AGYA RORSZAG ( társadalmi és vagyoni különbségre ! K e d d. 1943 december Ifi. .való tekintet nélkül, mindenkire mihmiiiimiwmhmim.••• mm••• ez emberi szabadságfegekrál nézve elismerő, alátámasztó és vé­'delmező törvéyeit azért tárgyaljuk Budapest, december 14. Vasárnap j lélelőtt tartotta közgyűlését a Üzent ístván Akadémia, a Szent István társulat Szentkirályi-utcai diszter Meben. Az ünnepi közgyűlés einöki Megnyitóját Serédi Jusztinián bí­boros herccgprimás tartotta „Az *y»beri szabadság ós a kánonjogbau" íimmel. ' Az emberi jogok között az *gyik legértékesebb jog — kezdte *zavait a hercegprímás — az embe­ri szabadság, amelyért az emberiség •ötezer éven át küzdelmet folyta­tott és folytat ma is. Anilyen ter­mészetesnek látjuk azt. hogy az em­ber a szabadságot, magának meg­erezze, épp olyan természetesnek irtják: azt is, hogy a szabadságot •wiber társainktól elvegyük vagy Őket használatúkba korlátozzuk, Más szóval, hogy őket valóságos bszolgasorsba döntsük, illetve ^ervilizmusba zuditsuk. Julius Cé­azt állit ja. hogy minden ember *®abadságra törekszik ós a szolga­rág állapotát gyűlöli. Közben mégis Megkülönböztetést tesz szabad em­berek és rabszolgák között. Milyen Más ezzel szemben Krisztus egy­magyarabb nincs, mint a mi papsá­gunk. Hogy az egyház mennyire vé­A hét egyébként a költségvetési vitáktól függetlenül is rendkívül \ mozgalmas lesz a városházán. Hét­ilyen részletesen, hogy az ő ma­gasztos példáját mi is kövessük és n i „ „„wréa^f „,f .tiszteletben tartsuk embertársaink főn délelőtt a szokásos heti közellá­delmebe veszi a szabadsagot, azt * \emberi jogalt> tem épségüki moz. ' gásuk,. becsületük, mostani egyházi törvénykönyvnek i nemcsak általános, de részletes ren­delkezései is bizonyítják. A bíboros hercegprímás ezután a hallgatóság nagy érdeklődése mel­lett egymásután ismertette a ká­nonjognak a szabadságra vonatko­zó érdekes rendelkezéseit s erről a következőket mondottat — Krisztus egyházának az emberi szabadságot egyéni ós kollektív vo­szellemi és lelki génjeik kielégítésére vonatkozó szabadságát. De egyúttal azt óhajt­juk, hogy ugyancsak az egyház pél­dájára az államok elméletében és gyakorlatban tiszteletben tartsák az emberi jogokra vonatkozó szabad­ságot, valamint más államok és az egyház szabadságát is. Az emberi jogok hirdetésével ünnepi ülésün­ket megnyitom. a közgyűlés ca költségvetési Javaslat letárgyalására Gyors irambon folyik a c'ómiéri kisajátítások előkészítése — A pénzügyi biiottság megkezdte a költségvetési vitat — Mozgalmas karácsonyelőiti hét a városházán (A Délmagyarország munkatársá­tól) A törvényhatósági bizottság házának tanítása, am'elyet Szent pénzügyi bizottsága hétfőn délután ^ál apostol hirdetett, amikor a te- ] kezdte meg a városi számvevőség temtvények romlásával szemben Isten fiainak szabadságát hangoz­latja, amikor az ószövetség me­rávségével szembeállitja az Újszö­vetség szabadságát Krisztus egy­háza egyéni és kollektív vonatko­zásban hirdeti a szabadságot, amely illetéktelen megkötöttségek alól mentes választást jelent olyan dol­gokban, ameyeket a törvény meg­által elkészített s a Délmagyaror­szágban ismertetett költségvetési tervezet előkészítő tárgyalását A hétfő délutáni tárgyaláson a bizott­ság mindenekelőtt általánosságban vette tárgyalás alá a javaslatot, amely, mint ismeretes, a több mint 2 millió pengőben megállapított költségvetési hiány fedezetére 98 százalékos pótadó kivetését java­mged amelyek egyeznek Isten aka- solja, A bizottság általános vita rátával, vagyis erkölcsileg ne«;után tételenként vizsgálja majd rosszak. Az emberi szabadságot Csak meg a számvevőség költségvetési a most említett törvények korlátoz- ( javaslatát és valószínűnek tartják iák. Viszont, amire ezek a törvé­nyek valakinek szabadságot enged­nek, azt Isten akarata szerint el­méletben és gyakorlatban minden-} kinek tiszteletben kell tartani. Mint­hogy a szabadság legsúlyosabb sé­telme a valóságos rabszolgaság és ráervilizmus, az egyház a rabszol­gaságot igyekszik először a társa­dalmi és gazdasági rend hirtelen t elforgatása nélkül megszüntetni. A hercegprímás megemlékezett Mteól, hogy a papi rend nyitva *Uott mindenkinek ós a papság délutáni órákban tartottak s ez alól bizonyos esetekben csak a rendkí­vüli vagy díszközgyűlések voltak kivételek. A költségvetést tárgyaló közgyűlést most szombatra hivták össze, még pedig szombat délelőtt 10 órára. Ennek az intézkedésnek az a magyarázata, hogy a város ha- j hessenek a további lépések az egye tási értekezletet tartották meg, dél­után pedig a pénzügyi bizottsőo ült össze. A pénzügyi bizottság tárgya­lásait ma délelőtt folytatják, ugyan­csak ma délután 4 órakor tartja szokásos havi ülését a városházán a közigazgatási bizottság. A szom­bati közgyűlést •előkészítő ülést szerda délelőtt tartják meg, a kis­gyűlést pedig csütörtökön délután fél 5-ro hivták össze. Ez a kisgyűlés készíti elő af közgyűlés anyagát, dr letárgyalja saját decemberi tárgy­sorozatát is. Ugyancsak csütörtököt, délután fél 5-kor tarja szokásos ha­vi ülését a városházán az iskola­szék is. Csütörtök délelőtt pedig o gazdasági bizottság tart ülést a va­rosházán. Gyors tempóban bonyolitják « vá­rosházán a dómtéri kisajátít ások ügyét is a mielőbbi sikeres befeje­zés érdekében. A négy utcára szóló telektömb egyes részeinek és ingat­lanainak kisajátítása rendkívül ap­rólékos és hosszadalmas tárgyalá­sokkal jár, a városházán azonban szeretnék befejezni még karácsony előtt ezeket a tárgyalásokat, hogy januárra már a telektömb birtoká­ban lehessen a város és megkezdöd­temi építkezések tavaszi megkez­dése érdekében. A kisajatitási tár­gyalások lebonyolítására összehí­vott bizottság a hét mindhárom utolsó napján, csütörtökön, pénte­ken és szombaton délelőtt ülést tart s ha a tárgyalások ezeken az ülése­ken nem fejeződnének be, a jövő héten is mindennap folytatják aí üléseket. része ma is egyszerű szárma­rásu. Rámutatott arra, hogy a pap­ság milyen fontos *át végzett saját anyagi helyzeté­rák megterhelésével a megszállás a1att is. Ezután emelt hangon igy '°lytattá szavait; "— Azok, akik most mindent népi­rák neveznek, amit azelőtt ugy Mondtunk, hogy magyar és akik a rápság ngp} jellegét szeretnék leta­rádni, hogy könnyebben szembe­alhthassák a néppel, jól tennék, ha Megtanulnák, hogy népibb, mert tósága feltétlenül be akarja fejezni szombaton a közgyűlési vitát, hogy az karácsony hetébe át ne nyúljon­Valószínű azonban, hogy a szombat délelőtti tárgyaláson nem fejeződik be a vita s ebben az esetben az ülést délután is folytatják. de a költségvetés tárgyalását minden körülmények között befejezik még . szombaton, a városházán, hogy ezeknek a tár­gyalásoknak során módot talál majd a bizottság egyes kiadási té­telek csökentése és bevétel előirány­zatok emelése által a költségvetési egyensúly nagyobbmérvü megvaló­sítására s a pótadó százaléknak leg­alább az idei 80 százalékra való mér­séklésére. Tekintettel arra, hogy a vita a bizottságban a legkisebb részletekre is kiterjed és igy a múlt­ban is mindig annyira megnyúlt, hogy több tárgyalási napot kellett tartani, a mostani bizottsági tár-, . gyalásokkal kapcsolatban is fi- 'lamegyei Baross-szervezetek vasár- \ban azt hinni, hogy az nap nagygyűlést tartottak, amelyen résztvett Antal István nemzetvédel­mi propagandaminiszter is. zsidókérdéssé! nem szakad eivmi a figyelői®! a sokkal jelentősebb nemzeti problémákról" Antal István beszéde a gazdasági á,állításról Nagykanizsa, december 14, Belvárosi Mozi Ma kedden utol járat Cselen meg! nagy kiállítású revü film. FŐSZEREPLŐI Anna Lisa Ericsson 3, 5, 7 kapcsolatban is gyelembe vették ezeket a tapaszta­szocialis mun-< ]atokat 8 a vita folytatását már a bizottság összehívásakor kitűzték ma délelőttre is. Lehetségesnek, sőt valószínűnek tartják, hogy ma délelőtt befejeződik a költségvetés bizottsági előkészítő tárgyalása « igy, legalább is egyelőre, ujabb ülési terminust nem tűztek ki. A költségvetés közgyűlési tárgya­lása az idén a múltban szokásos ka­retektől el fog térni. A múltban ugyanis ugy volt 5 ez általában Szegeden szokássá vált, hogy min­den törvényhatósági közgyűlést a A 'munkra. Nagy tévedés volna azon­országnak csak zsidó-problémája vanl Ez igeu fontos ugyan, de mégis negatív ter­mészetű kérdés, amelynél vannak sokkal nagyobb jelentőségű nemzeti problémák is, amelyekről a zsidó­kérdés centrális beállításával nem 1 szabad elvonni a magyar közvéle­Könnyesre neveti magát a Korzóban SZEM ERE VERA—TURAY IDA HAJMÁSSY—MÁLY tíERö és a két PETII ES Jégyiovas Eiinfé HEBE* MAGYAR IPJ-JÁBUIHJJ-H: ÉS UFA HIR * PÓK Antal István miniszter beszédé­ben hangsúlyozta, hogy azoknak a politikusoknak és törvényhozóknak, akik a gazdasági élet átállításának.m6n» Hovemlét. ügyéért évtizedes harcot folytattak, inkább a gazdasági élet szellemisé­gének megtisztítása volt a fő cél­juk. A személyi őrségváltás csupán következése az előbbieknek. Az őr­ségváltás nem éri el célját — úgy­mond —, ha a gazdasági élet szelle­méből és módszeriből nem tudjuk eltávolítani a zsidó befolyást. Nem származik előny az őrségváltásból, ha keresztények dolgoznak tovább zsidó szellemben, mert ez a keresz tény gazdasági uralom eljövetelé­ben bizó nagy tömegek elkedvtele­nedését és kiábrándulását idézi elő. Az eddig megvalósított Őrségváltás A miniszter ezután rámutatott azokra a feladatokra, amelyeket c magyar faj megerősítése, a nemze­tiségi kérdés helyes kezelése és az időszerű szociális problémák érde­kében meg kell oldanunk. jeletősége tuloagy a belső reformok vonalán és nagy hábonis erőfeszí­téseink miatt életbevágó kérdés szá­ÍZUTAENYI NOEI Ma 3, 5, 7 órakori HjEgy asszony visszanéz nagysikerű magyar film tasnátiy Fekete Mária JÁVOR, CSORIOS, SOMLAY, üSILLEY főszereplésével. Karácsonvra jegyek már válthatók |

Next

/
Oldalképek
Tartalom