Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-31 / 296. szám

A GYÉKÉNY KARRIERJE Hogyan lett a mocsarak haszonfa'an dudva Jé bői a háborús háziipar egyik leghasznosabb nyersanyaga — A gyékény szerepe a szegedi Közjóíéti Szöveti ezet hatalmas szociális munkaprogramjának megvalósításában (A Délmagyarország munkatársá­tól) A közjóléti szövetkezetek fel­állításakor, illetve megszervezése­kor az volt az illetékes kormányzati tényezők vezető gondolata, hogy olyan szervezetet állítsanak a leg­szegényebb s főként a sokgyerme­kes családok anyagi megsegítése és támogatása solgálatába, amely kor­szerű alapokon nyugvó működésé­vel s működésének rugalmasságá­val sokkal többet tehessen a szociá­lis cél érdekében, mint amit, eddig a városok és törvényhatóságok nép­jóléti ügyosztályai tehettek a kari­tatív segélyezéssel. Az uj szociális politika alapelve az, hogy minden­kit, aki rászorult, igyekszik talpra­állitani, igyekszik a gyenge anyagi existenciákat megerősíteni s igyek­szik a családalapításnak és Család­fenntartásnak olyan bázisokat te­remteni, amelyen megvalósítható a megerősödés és fejlődés — de mindezt nem segélyezés formájá­ban teszi, hanem ellenszolgáltatást, munkát kér, dolgozni kell a segít­ségért, hogy ezáltal a munkamorált javítsa, a kötelesség és felelősség­érzetet fokozza s a családi köteléke­ket megerősítse. Ezekről a kérdésekről beszélget­tünk Kovács Sándorral, a szegedi Közjóléti Szövetkezet agilis igaz­gatójával, aki a következőket fűzte még a fentiekhezT — Hatalmas eredményeket ért el a szövetkezet az őszi hónapokban -a gyékénycsízmakészítéssel. Sokszáz­ezer csizmát készítettek a szegedi és szegedkörnyéki szegény emberek s ennek a munkának következtében megállapithatólag annyira megja­vult a foglalkoztatott munkások életnívója, amire csak" egy példát emlitek: Tápén az elmúlt hónapok­ban, a gyékénycsizmakészités jöve­delméből körülbelül kétszáz zomán­cos tűzhelyet állítottak be a sze­gény parasztházak konyháiba ahol eddig szabadttizhelyen főztek. A zománctüzhely azonban nem egve­dülvaló eredmény, hanem ismer­tetőjele a szociális jólét általános emelkedésének- Sokezer volt azok­nak a szegény ymbereknek a srf dése j eze lehetőségeket igye­ma, ezzei a munKavai WKnue:<keBiek kiaknázni a Közjóléti Szövet­lyes jövedelemhez jutottak, « gon- j kezetben Mindezeknek a kisérletezé­A gyékénycsizmakészités konjunk­túráját a háború teremtette meg s ugyanígy a háborús idők lehetőségei nyitják meg az utat annak a további fejlődésnek, amit már készítenek elő s amelynek anyagát szintén a gyékény adja. Évtizedeken és évszázadokon ke­resztül senki sem törődött a gyékény­nyel, a mocsaras, lápos, kiőntéses, ál­lóvizes területeknek ezzel a vadon ter­mő dudvájávai, amiből legfeljebb a tá­péi lakosság tudott kisajtolni valami jövedelmet, vagy mellékkeresetet, a gyékényszőnyeg és a gyékényszatyor készítésével. A tápéi gyékényfeldolgo­zó háziipar azonban soha sem tudott nagyobb elterjedtségre szert tenni, mig a háborús idők nyersanyagpro­blémái rá nem terelték a figyelmet er­re a haszontalan dudvára. Már a gyé­kénycsizmakészités ideje alatt kezdték felfedezni, hogy a gyékény igen sok olyan hasznos tulajdonsággal rendel­kezik, ami sok újfajta, eddig nem Is gondolt felhasználást tesz lehetővé. Elkezdték tanulmányozni a gyékényt, kísérleteket folytattak le s ma már ve- ( lószinünek látszik, hogy a gyékény megfelelő megmunkálása által olyan anyagot fedeztek fel, amit a háziipar a háború befejezése után is szinte kor- j látlan lehetőségekkel tud majd felhasz- , nálni. Megállapították mindenekelőtt azt, hogy a gyékénynek tekintélyes celluló­zé tartalma van, ami bizonyos körül­mények között a szakitási szilárdságot rendkívül megnöveli. Hosszas kísérle­tezésekkel megállapították, hogy a gyé­kényt is fel lehet dolgozni tetszés sze­rinti vastagságú végtelen fonállá, aminek a tartóssága alig van a ken­derfonál mögött s ebből a felismerés­ből önként következik annak a lehe­tősége, hogy a gyékényfonálból csak­nem minden iparcikket lehet készíteni, aminek eredeti alapanyaga a kender vagy a len. Természetesen nem szabad azt gondolni, hogy tökéletes pótanya­got fedeztek fel, a gyékényfonálból ké­szült ipari termékek azonban tökélete­sen kielégíthetik a háborús idők pol­gári szükségleteit, alig maradnak el a kender- vagy egyéb textiláruk mögött s megvan az az előnyös tulajdonságuk mindezek mellett, hogy rendkívül ol­csók lesznek és sokezer kisembert jut­tatnak szép keresethez. Uj ötletek, uj perspektívák A gyékénycsizmakészités befejezö­köliségiek .mellett szociális munkálta­tás utján kerül majd forgalomba, rend­kívül olcsó és előreláthatólag nagyon kelendő lesz. Ezzel a munkával ismét többezer kisembert juttathat majd a szövetkezet állandó és tekintélyes jö­vedelemhez. A gyékényszőnyegkészités mellett hatalmas tempóval kezdték meg a Köz­jóléti Szövetkezet gondoskodása alatt működő műhelyekben a gyékénycipők készítését is. Ez is szegedi találmány. A gyékényfonalakból, szallagokból, pántokból ízléses, mutatós, csinos női cipők ezrei készülnek, amelyeknek ki­kísérletezett élettajrtama három-négy hónap. A cipők nyári használatra va­lók s mire elérkezik a szezonjuk, tiz­ezerszámra állanak majd a kereskede­lem rendelkezésére. Minden pár a há­ziipariban foglalkoztatott dolgozó kis emberek kézi munkája. A DELMA-GYARÜRSZS tg Csütörtök, 1942 december 81. s kezdve, gyermekcipőn át a legdivato sabb, úgynevezett japán sarkú nőimo­dellekig mindenféle cipőt találhatunk ezek között a gyékényáruk között. Most folyik a kísérletezés arra, hogy mi­fcsteni a gyékényfonalat különböző színekre s ha ezek a kísérletek ered­ményre vezetnek, még mutatósabb less a szociális munkaprogram keretében készült gyékény divaíeipök ízléses for­ma ja. A kalkuláció szerint egy pár cipő ára 8—15 pengő között lesz. — Sokan kérdezték — mondja Ko­vács' Sándor — akkor, amikor a gyé­kénycsizmákat készítettük, hogy hovs lesz az a rengeteg áru s miért nem le­het kapni üzletekben gyékénycsizmát? Ezek a csizmák a frontra mentek, uenr dolgoztunk belföldi forgalom részére Katonáinknak van rá nagy szüksége aa orosz télben. Amit most kezdünk csi­nálni, az mind az itthoni fogyasztás papucstól | részére készül s azt hiszem, tökéletes ként lehetne mnnkábávétel előtt mee- i keresethez. sikere lesz a szövetkezetnek ezekkel az uj iparcikkekkel, amelyek mind a háborús idők következtében előállott hiányokat pótolják e-ezer és ezer ott­hon dolgozó szegény embert juttatnak (O. T. O.) K íncsey (Royal) kávéházban agy Szilveszteri kabaré A SZEGEDI SZÍNHÁZ ELSŐRENDŰ TAGJAI FELLÉPTÉVEL Szereplők: Szántó Mary, Bakos Gyula, Sorr Jenő, Hendrich Éva, Máthé László. — Szinrekeriilnek: Villámtréfák, bohózatok, duettek és magánszámok. KEZDETE ÉJJEL FÉL 10 ÓRAKOR. -- Kitűnő ételek és italok. Feketekávét tiszta babkávéból szolgálok ki. — BELÉPŐ NINCSEN, RENDES ARAK. ncsey tóos, kávés. MAGYAR NYILVÁNOSSÁG doskodní fogunk róla, hogy a házi­ipari foglalkoztatás a jövőben se szüneteljen. A gyébény^eldolgozás kon unkturája A gyékénycsizmakészités befejező­dött. Mint megtudtuk, még néhány ezer pár áll készítés alatt, azután vége a rendkívüli konjunktúrának, ami egy­egy szorgalmas munkást napi 10—12 pengő keresethez is juttatott s éppen emiatt szóbakerült a közigazgatási bi­zottság legutóbbi ülésén is. A hatal­mas kereseti lehetőségek ugyanis — dr. Széchenyi István megállapítá­sa szerint a munkamorál meglazu­lásához vezettek s emiatt a rendes nap­szám vagy munkabérek mellett ma mái1 nem lehet munkást kapni Szegeden. Le­het, hogy a kérdés ebből a szempont­ból vitatható, megállapítható azonban, bogy a gyékénycsizmakészités munka­díjaként három hónap alatt félmillió pengőt fizettek ki, ami kizárólag a leg­seknek és előkészületeknek szervezője és irányitója most is egy rendkivül nagy agilitásu fiatal ember, Fekete Károly, aki a gyékénycsizmakészitésl is szervezte és lebonyolította. Gyé­kényszálakkal van tele az Íróasztala s mutatja a döntő fontosságú felfedezés eredményét, egy jelentéktelennek látszó gyékényspárgát. Majdnem olyan erős éa elszakíthatatlan, mint egy hasonló vastagságú kenderfonál. A legfontosabb eredmény, amit elértünk az, hogy a gyékényt fonállá tudjuk feldolgozni — mondja Fekete Károly. — A gyékényfonalat hengerel­jük, fényezzük és különböző szinüre festjük e hamarosan megkezdjük to­rontáli módra a szőnyegek készítését, amelyeknek a tartóssága és élettarta­ma alig marad majd a valódi torontáli szőnyegek mögött, viszont éppen az­ért, mert hihetetlenül ólra* termelrái V S r á 9 © k cserepes és vágott virágok Szilveszterre !Tlcsóbban szegényebb rétegekhez tartozó kisem- tjovcv/urrK , i. ,,, berek kezébe került s igy ennek a leg- \ tfZílVB&ítcrte kanhatók jobban rászorult osztályok szociális. C $ o »a .« « • vtvágevemen jólétét emelte szemmel látható módon » Széchenvi-tér 8. sz. A Magyar Nemzet írja; A STRUCC ÉS A VILÁGTÖRTÉNELEM Az egyik napilap elfelejtette le- i közölni a pápa és a hercegprímás ' karácsonyi rádiószózatát. A másik ; csupán a hercegprímásét mellőzte, , a pápa beszédének megkegyelmezett • egy kurta-furcsa tudósitásocska ' erejéig. A harmadik pedig karácsony utáni számában' közölt e szózatok­ból célzatosan rövid kivonatot, hogy némileg pótolja azt a mulasztást, amelyet lehert hogy laptechnikai nehézségek okoztak. Deák Ferenc históriai jelentősé­gű felirati beszédével bántak igy el egyes bécsi újságok. Bár e beszé­det nagy eseményként kezelte az egész világsajtó s teljes terjedel­mében közölték, még a németorszá gi, angol, francia, olasz, svájci nagy lapok is, az egyik bécsi újság teljesen elhallgatta, a másik pedig megtévesztőén oélzatos kivonattá csonkította. Bántotta ez Deák Fe renc barátait. — A struoc, ba nem tetszik neki valami, homokba dugja a fejét s azt hiszi, hogy ha ő nem vesz tudo­mást arról, akkor nem történt sem­mi — mondta Pulszky Ferenc. — A nap sugarai akkor is bevi­lágítják a világot, ha az, aki ellen­sége a napnak: elsötétíti ablakait, vagy csak vékonyka résen enged be a sugarakból valamicskét — tette hozzá Bonts Samu. Kemény Zsigmond pedig igy ve tett véget a vitának: — Ne zsörtölődjetek. Nem fontos, hogy egy pár lapocska agyonhall­gatta vagy agyonkurtitotta ezt a beszédet, hanem az, hogy ez a be­széd bekerült a világtörténelembe! a magyar nemzeti szocializmus, Széchenyivel kiált fel: a magyar nemzeti szocializmus nem volt, ha­nem lesz! Rárczy István polgármestersége ala" sokan kardoskodtak, bogy a Tabánt nem szabad lerombolni, mert az egy darab a múltból. Hiába ma­gyarázta Bárczy, hogy a múltból a művészi, építészeti értékeket kell fenntartani és nem azt a mocsok­fészket, amely a török időkben is szennyes külváros volt. Nem tudta a Tabán híveit meggyőzni. Végül is páthosszal, de mosolyogva igy zár­ta b« a vitát: — Széchenyi azt mondta, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Én meg azt mondom, hogy a Ta­bán nem lesz, hanem volt! Megtévesztő hírek távbeszélő állomások szerzéséről NEM LESZ. HANEM VOLT Egy nyilaskercszthetilap jósolta az újévre, hogy győzni Budapest,, december 30. A posta vezérigazgatóság tudomást szerzett a közönség egyes rétegeiben elter­jedt olyan híresztelésekről, hogy meg nem engedett anyagi ellen­szolgáltatás ellenében uj távbeszélő állomást lehet szerezni, illetőleg a távbeszélő állomással kapcsolatos ügyek, igy fellebbezések elintézését könnyíteni és gyorsítani lehet. Ilyen megtévesztő hirek a postába vetett bizalom megrenditésére al­kalmasak. A posta vezérigazgató­ság felkéri ezért a közönséget, hogy az ilyen hirek terjesztői vagy eset­leg ilyenekre ajánlkozókat minden esetben rendőrrel vagy csendőrrel igazoltassák és az esetet a posta vezérigazgatóság (Budapest, XIL Krisztina-körut 12., telefoni 136-980) vagy a budapesti táviró és távbe­szélő igazgatóság (Budapest, VIU., Mária Terézia-tér 17—19., telefon 144-140) vizsgálati osztályának $ze­azl j mélyesen vagy távbeszélőn jelent­fog I sék be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom