Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-30 / 295. szám

Német és olasz lap a magyar pajtikáról Milano, december 29. A félhivatalos Relazzioni Internationali Cialóea profeszor tollából hosszú cikket közöl a magyar politikai élet legutóbbi jelenségeiről és a parlament költségvetési vitájáról. Hoszszan idézi a eikk Kállay Miklós miniszterelnök egri beszédének egyes részeit, különösen azokat, amelyekben a miniszterelnök rámutat arra, hogy a magyar kormány nem egy Párt kormánya, hanem az egész nemzet kormánya. Ismerteti a lap Horthy Miklós kormányzónak a Parlamenthez intézett novemberi kéziratát, íniajd ezeket irja: A parlament legutóbbi ülészaka megfelel mindazoknak az elveknek és módszereknek, amelyeket a magyar parlament eddig használt A képviselőház költségvetési vitájával foglalkozva, kijelentette, hogy Magyarország a keresztény Civilizációért küzd és hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. Hosszasan foglalkozik a cikk a miniszterelnök, valamint a kormány több tagja részéről tett nemzetiségi kijelentésekkel. Kiemeli a pikk azt hogy Magyarországon a nemzetiségi prolélbmákat nem mint pártproblémákat, hanem mint nemzeti problémákat tárgyalja a parlament Idézi ezenkivül a lap a miniszterelnöknek a Süd-Deutsche Eundschauban irt egyik cikkét ós megállapítja, hogy Magyarország nem akarja elnyomni a nemzetiségek lelkiismeretét, de azt joggal elvárja, hogy ezek is hozzáidomuljanak a magyar állameszméhez. Az egész cikk azt igyekszik kimutatni és azzal is végződik, hogy a magyar parlament és a magyar kormány a jelenlegi háborúban a helyzet magaslatán áll és a magyar kormány mindent elkövet, hogy a honvédség ütőképességét növelje s ugyanakkor javítsa az ország egész szociális, gazdasági ós kulturális színvonalát is, (MTI) Bécs, december 29. A Neues Tagblatt budapesti tudósítója hosszabb cikkben foglalkozik a Kállay kormány munkásságáról és politikájáról kiadott ismertető füzettel és megállapítja, hogy ez a tájékoztatás tüzetesen beszámol a kormány által az elmúlt félesztendőben véghez vitt munkásságáról. A beszámoló Magyarország külpolitikájával kezdődik és megállapítja, hogy az a politika, amely Magyarország céljait szolgálja, egyben európai politika is. Ami a gazdasági kérdéseket és a kormánynak ezen a téren 1942-ben végzett teendőit illeti, a tájékoztató füzet különösen a közellátás és az árpolitika kérdésével foglalkozik. Mintán a közellátást a jövőre nézve is biztosítani kell, a kormány intézkedései elsősorban a mezőgazdasági termelés fokozására irányulnak. Ezzel kapcsolatban rámutatnak a Kállay kormány által kidolgozott tizóves tervre. (MTI) Régi szegedi kocsmák IX, (A Dólmagyarország munkatársától) A Felsőtiszaparton és környékén volt még több más érdekes kocsmahelyiség is, végtére az emberek nem tömörülhettek egyetlen helyre a ugy szép az élet, ha barátságos megegyezés és felosztás történik a dolgokban. GEDÓ MARTON bormérése ott volt a Csányi AgO közeli szomszédságában, hogy később fogalommá váljék a Gedó-mulató révén. Ma már ennek sincs nyoma, tőr kéletesen eltűnt, de valamikor ott zajlottak le a legsikeresebb népünnepélyek rengeteg emberrel, eseménnyel, sziveket déritő kalandokkal. Vasárnap feltétlenül volt tánc, míg a hétköznapok méla hangtalanságban teltek el. Itt szeretett ebédet rendelni fővárosi vendégei tiszteletére Lázár György polgármester, » úszta szabad levegő és a csendes környezet rajongója, mikor is megbízta oldalkanonokját Fekete Ipoly piaristaatyát, hogy gondoskodjék az okszerű ebédről, nemkülönben a szellemi szórakozásról. Vendégei többnyire vízi népek voltak a különféle ármentesitések köréből, vagy tanácsosok a minisztériumokból, akikkel szívbeli kapcsolatot tartott fenn. A minisztereket nem zaklatta különösebben, legfeljebb ba elkerülhetetlenek voltak, mert az volt a jeligéje: — Á miniszternek politikai feladatai vannak, ott folytatja küzdelmeit a parlamentben, eredményre ugy seiTI vezető közjogi kérdésekre fecsérelve az életerejét. A dolgokat a tanácsosok ismerik és intézik felelősségük tudaláhan, tehát őket vezetem rá a város szeretetére és győzöm meg szükségleteink fontosságáról. Tárgyalni, elmélyedni a kérdésekben pedig mennyivel könnyebb itt a szabad természet-! ben, piros abroszos asztalon könnyű iw-ofi heppaL mint. a feszes miniszteriumbeli termeitben, ahol nappali világítás veri vissza a zöldposztós asztalok színét Ugyanazért, amikor elparentáljuk a hajaaoi Gedót, ne gondolják, bogy csak a magunk bohó ifjúságát, a népünnepélyeket siratjuk, barátságos elegyedését a polgári elemeknek, (habár szemre való különbségtétel nélkül), — van ebben sok a város történelméből megszépülésébőL, kialakulásából, mert ott született meg és fejlődött ki Lázár sok alkotásának gondolata. • Nó, meg aztán, ha nagyobb horizontra volt szükség, a felsőközponti F a j k a-tanyán, ahol az egyszerű tál ételt elfogyasztván, felfeküdt Lázár az ereszet alatt a nagy díványra és szemét behunyta. — Ne higyjétek, hogy alszom, hallok minden szót. tehát vigyázzatok, hogy mit beszéltek. Gedóbeli népünnepélyen történt, hogy T a s c h 1 e r Jóska megnyervén tombolán a főnyereményt, a bárányt. nérni tartózkodást érzett az iparkeblű közönség felül. Derűs kedvében elénekelt ugyanis több dalt, hozzá olyan páratlan hanggal, amilyen a színházban is ritkaság, a női sereg ott tolongott körülötte és Jóska adta eléjük a szót zengzetes szénen a sajá' nyelvükön, ám a lányfekintefek sóvárgásSt féltékenyen ellenőrző legénvsereg már morgolódni kezdett. Ilyen alkalmakkor születnek meg az összetűzések", amiket bogozgat aztán Pókay Elek" bűntetőbírósági elnök a fejfájásig. Ugyanazért, mik'or a szerencseszlmok' kezelője ielentést tett a bárány sörs'áról s felhívta a nverőt. hogv \nondja h"c nevét és becsületes foglalkozását. Jóska harsány hangon jelentkezett _ Bozóki Márton géplakatos le-, g'énv. úftv ám? A jég ezzel meg vefj törve — Má'r attól féltőn1' hogy urf<3%:, de.ifiv niaes.Bíyjimi hiba. A TÖBBIEK is érdemesek a megemlékezéssel járó megtiszteltetésre. Ott dolgoztak a superok a Tisza partján, kellett a hűsítő ital Deák Pista (Tóth Fercsi apósa) hajósgazda embereinek épp ugy, mint Kis ökrös Jóska hajóépítő személyzetének, amely szívesen nézett be a Masa szüle bormérő helyiségébe. Lippai Imre édesanyjának volt ez, a vizhúzón által, a helyisége. Kocsmáros foglalkozású a család, mikor pedig Lippainé megözvegyült, szegedi szokáshoz híven a leánynevén emlegették. Mondja igy magát elevenben a nép is, mikor nincs még özvegyi sorban. — Hebőkné kend. mit emlegeti a Tokody Kata nevet! — rivalt rájuk valamikor Beck Pista. — Hát ngv híjnak. — Tán szeretne még egyszer lánv lenni? — Jó is volna az, hallja-e Beckurí A kocsma rég megszűnt, njabh emberek azt se tudják, hol virágzott Halászok és ácsok iártak" a Kis Tisza-utca végén, a felső szivattyútelepnél levő Róvó-kocsmába. Ott volt ez átellenben az Ecsedv-féle hajóépítő teleppel, ha nagvon tudni akarja valaki. Híres a hely, hires Ecsedv mester, aki mée Párisból Is kapott ajánlatot, illetve rendelési. Hogy miképpen szállhatott el a hire olyan messzire? _ ki tudná azt megmondani! Hogy Romániának sok hajót építettek, az még érthető. Vízi népeink eljutottak a Fekete-tengerig, otthonosakká váltak Brailában, mint a szülőváros akárhány részében, hát tapasztalhatták az ottaniak, hogy milyen hajón közlekednek. Lássa, akinek szeme van. A szegedi hajók aztán olyan hirre jutottak, hogy sok ács le is költözött családostul Brailába, nem tudtak ellentállni a kilátásba helyezett nagy jövedelemnek. A Vásárhelyi-sugáruton volt a Halászné Treszka néni kocsmája, élénk forgalmat bonyolítva le. Ki volt, mi volt? _ sok volna mindent rimbe szedni. Martonosi Ferenc régi vendéglője a Római-köruton ma is megvan, a faragók egyesülete őrzi benne céh-zászlóját, amit rendszerint meghordoznak, mikor halálozás esik Felsővároson, a vargák utcájában volt zsombori Fodor Adám kocsmája. Még Bethlen Gábor korabeli nemességü a család. Az ő fia volt a hires Fodor István (baráti nyelven Paszuly Pista), akiről a kiskörútról nyiló utcát nevezték el érdemeire való tekintettel. Unokája pedig a klasz| szikus műveltségű Fodor Károly hei lyettes polgármester és adóügyi tanácsnok, aki az első szegediek között hallgatott számos szemesztert külföldi egyetemeken is. A legnevezetesebb régi kocsmák közé tartozott a Lippay Péteré a Brüsszeli-körut és a Sándor-utea sarkán. Ma is megvan, habár nem a csa Iád kezén. Népköri székhely volt. az ifjúság innen indult tüntető kőrútjaira, mikor a politikai helyzet s a parlament népszerűtlen munkája ugy kívánta. Babó Emil a tanyaiak negyvennyolcas képviselője volt a vezér] elötáncos minden parasztlakodalomban, keresztelőn, — viszont a fővárosban uri kaszinók kártyahöse mindaddig, amig Koszt ka törzsorvos ur, a rettegett párbajhős, vállára eresztette a kezét, mondván hosszas megfigyelés alapján: — Emil, te csalsz! Bár valljuk meg, hogy a kor hölgyeit gyönyörködtető regényekben ilyenkor egyszerre szörnven magázni kezdik egymást az emberek. Mikor le kellett mondania a mandátumáról, azt mondta a tanyai nép, — Lépjen fel újra. mj meg. választjuk. Nem őrért küldtük AZ ORSZÁG HÁZÁBA, HOGY KÁRtyázzon, u-UUmb az inűmnkai ffédje. Azt pedig megtette bacsületteL — De tatám, csendesítették a "leL kendezőt, paklizott a Babó Milcsi! — Hát aztán? Ne üljenek le vele. ha nem biznak meg benne. Ott van a Lyuklába Tór.i, azt ts rajtakaptuk, mikor gyanúsan keverte a kártyát, a kocsmából egy kicsit ki is lódítottuk, mégse haragszik rá senki. Rendes, becsületes ember, dolgát elvégzi. De kártyázni sose leszünk vele haliandók. Az ország közvéleménye semmiképpen sem akart erre az "álláspontra helyezkedni, az agyonimádott Bab Milcsi eltűnt, hir róla soha nem érkezett. Csak legendák szövődtek köréje. Útjában volt a bécsi udvarnak, féltették tőle a hatalmukat, bajba kellet! keverni, hogy végezhessenek" vele Ezért meghívták ebédre a királyhoz* mikor mosogatás előtt a Stefánia ven né számba az eszeájgokat. hiányzik egy arany kanál. — Innen addig senki ki*"nem mozdul, amig meg nem találtuk. Altalános motozás lesz! Hát nem a Babó csizmaszárálíau találták meg a kanalat! Ugy csempészték azt oda rafanáltsággal, esetleg éppen valamelyik cifra dáma, akivel ebéd előtt legyeskedett. Mert hogy szörnyen szép ember volt, veszkődött utána aki meglátta, az asszonynép. Ugy ám! Most bujdosik valamerre, keresik egymást Rudollal, azzal se tudott megférni az édes apja. Szekánt egy vén ember volt! D« a Babó-karrierje itt virágzott ki a Lippay-féle körhelyiségben, meg a többiben. Itt folytak le a március 15-iki és október 6-iki ünnepélyek, itt este télviz idején, Gyertyaszentelő után, a hires csőszfogadások. Hazafias verset szebben, orgonaszóhangon, színésznő sem tudott ugy elszavalni, mint Lippay Rozika, a család gyönyörűsége és szemefénye. Hozzá is kegyesebb lehetett volna a sors. A függetlenségi szvittel együtt járó régi riporter, emlékezvén a sorrendre is, amelyben Polczner Jenő, Kószó István és Becsey Károly harsogtak egymásután az"»4tkos közös kormány* ellen, továbbá a •kamarilla* misztikus szavával rémítgették a népeket, — a leeresztett háju, Madonna arcú szép magyar lányt s« tudja elfelejteni. Ha pedig, már mindezekről illendő kegyelettel megemlékeztünk, vájjon befejezhetjük-e jelen fejezetünket móitébbal, mint akinél kevés különbet plántált Szegedre a teremtő? BÁLÓNR ! jelenti összességét a vendéglátásnak ; a Vásárhelyi-sugárut és a Rómaikörut sarkán, ahol ma is leanderes dézsákban illatoznak nyári alkonyaton a virágok. Micsoda harag rángathatja össze szép magyaros arcának szemöldökét, mikor azt a sok kotyvasztást hallja, amit napjainkban keservesen kitalálnak, feltálalnak, tanácsolnak léptennyomon, mintha nem lenne valainenynyinél tökéletesebb a legegyszerűbb krumplileves is. Az ö helyisége csak részben volt kocsma és bormérő, gasztronómiai remekei nem is a környék egyszerű népének készültek, hanem az igényes url közönségnek. Idegen nem "hagyhatta el a várost annélkül, hogy meg" ne ízlelte volna Bálóné harcsás káposztáját, hal-remekeit, csuszáit, fonatos kalácsát s legalább annyian lelkesedtek ő érte, mint ahányan a színháziban elérhető gyönyörűségekért. Mikor aztán annyian érkeztek" már az idegenek, hogy sokallani kezdték az utbeli fáradtságot, azt mondták. — Majd fordítunk az állapotokon. Jöjjön Bálóné Pestre, hogv kéznél legven. A szegediek megtalálhatják nálunk is. ha errefelé veti őket a dolguk. Sok egy vidéki városnak ekkora kincs. Igv vált a Rádflv-uteában országon fogalommá, nagy urak kedvencévé. 'Vajjíw akad-e még yz életben pária"? 4 RJÖftí RIPORT!*