Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)

1942-12-25 / 293. szám

1 pápa szózata a világ lelkiismeretéhez Róma, december 24. XIL Pius páP® csütörtökön délben nagyszabású ©ádióüzenetet intézett a karácsonyi .ünnepek alkalmával a világ népeihez. , »Mindig örömmel és áhítattal csendül meg a keresztények fülében a betlehemi jászolból Jézus szózata — fcezdte beszédét a Szentatya. Ez a szókat tragikus tévedések sötétségében ® világot örömmel tölti eL A karácsonyi harangok az igazi világosság valóságát hirdetik az egész világon.* A Szentatya ezután kijelentette, Hogy ismeri a népek kiválóságát és áldozatosságát, de egyúttal szorongat*atásukat és szenvedéseiket is és ezért •z a vágy tölti el, hogy megadja nekik mindazt az enyhülést és segitséfet, amelynek megadása bármily módon hatalmában áll. Hangoztatta a pápa, hogy mai szózatában minden részrébajtlás nélkül foglalkozni akar az fellsmok ós népek belső rendjének Alapvető elveivel. A nemzetközi viszonyok és a belső •*nd szoros kapcsolatban állnak egymással és nem valósulhat meg szilárd 'rá háborítatlan béke kifelé, amig beJelé nincs meg a béke frontja, amely bizalomra gerjeszt A Szentatya a szociális élet és ezzel együtt a béke lényegét a rendezett együttélésben és a nyugodt együttélésben látja. Hangoztatta, hogy az egyéni és szociális •élettől az Istenhez kell emelkedni, mert az Isten az egyéni és közösségi élet első foka és végső alapja. Olyan /szociális elmélet vagy rendszer, 'amely tagadja ezt a belső kapcsolatot az Isten és az emberrel vonatkozásban álló dolgok között, hamis nyomon jár. A társadalmi jogrenddel és annak céljaival foglalkozva, XII. Pius pápa hangsúlyozta, hogy a jogrendnek nem az a szerepe, hogy uralkodjék, hanem hogy szolgáljon és hogy fejlessze és növelje a társadalom életerejét és hogy békés együttműködésre vezessen minden egyes energiát tökéletesedése felé. IA jogrend második szentséges célja, 'hogy a harmonikus viszonyt biztosítsa "z egyesek között és a küzületek között is. A szerves társadalmi együttélésnek a szerepe a szeretet és a jog. A munkásvilág kérdéseivel foglalkozva hangoztatta, hogy az egyház elitélte a marxista szocializmus különböző fajait és elitéli ma is, mert hiszen kötelessége óvni az embereket ólyan áramlatoktól, amelyek örök üdvösségüket veszélyeztetik. Viszont ©felett sem hunyhat szemet az egyház, bogy amikör a munkás javitani akar helyzetén, olyan rendszerbe ütközik, amely nemcsak, hogy nincs összhangban a természettel, de egyenesen ellenkezik' az Isten akaratával Ós azzal a céllal, amelyet ő a földi •javak elé tűzött. Az emberi személy méltóságából fakadó jog megköveteli, hogy lehetőleg mindenkit magántulajdonhoz juttassanak. A jogszabályoknak meg kell akadályozniok, hogy a munkás gazdasági rabszolgasága által olyan függő viszonyba kerüljön, amely összeegyeztethetetlen személyi jogaival. Hogv ez a rabszolgaság a magántőke kultuszából vagy az állam tulhatalmából ered-e, az az eredményen rám változtat I h

A Szentatya ezután öt alapvető j ntot jelölt meg az emberi társada , m rendjének és megbékélésének b z Jositására. 1 Az, aki akarja, hogy a béke esi! í *»ga feltűnjék és ragyogjon a társa dalom felett, működjék közre tehetsé Re szerint abban, hogy adják meg "Jr» az emberi személynek azt a méltóságot, amelvet Isten kezdettől fopv? biztosított neki. 2. Az, aki akarja, hogy a béke esflftéga feltűnjék és ragyogjon, utasítsa ríssza minden formáját annak az "nyagelvűségúek", amely a népben esak igáját lát és annak tagjait belső ereBelvárosi Plozi Karácsony első napján és a köv.tkető napokon : Napsugaras, tündöklő, színpompás vigjáték. A főszerepben: Tolnoo Klári mindnyájunk !. számú kedvence. Szélhámoskodik, súrol, da'kál énekel, a -szezon legmulatságosabb filmjében Főszerepekben: Bilícsy, Máiy, 2 Petftes Vaszary, Kiss Manyi Ezt megelőzi Dalia Eima ragyogó kis filmje, a Karácsonyi mese és a H i r a d 6 Ünnepen és vasárnap 2, fél 4, 5 és 7 Köznap 3, 5 és 7 órakor. jüktől megfosztva az uralom és az önkény anyagának nézi, igy védje a házasság f elbonthat a ti a nságát, juttasson teret, fényt, levegőt a családnak, a nép pótolhatatlan sejtjének. 3. Aki akarja, hogy a béke csillaga feltűnjék és ragyogjon, az adja meg a munkának azt a helyét, amelyet Isten kezdettől fogva kijelölt számára. A mélyen gondolkozó emberek egyre világosabban látják* hogy az általános boldogulás utja az egyéni önzésről és elszigeteltségről való lemondás és egyre jobban készek népük számára Széchenyi Mozi December 25-től mindennap! Az idei magyar filmek koronája a leggyönyörűbb karácsonyi ajándék! KERESZTUION Szili Leonfiin regényének filmváltozata. Egy mai ieány élete és szerelme. Rendezte: Bánky Viktor. Zene: Malcsiner Béla. Főszereplők: Toínay Klári, Ajtay Andor, Perényi László, Somiay Arthur, Ladomerszky Margit ll Előadások kezdete- HétköznaP 3- 5- 7 órakorU Előadások kezdete. Va§ár_ ig ^^ % f(] 4 5 ? ^^ Telefon: 26—33. 26. és 27.-én délelőtt fél II órakor is tartunk előadást. részt kérni a többi nép szociális megbékéltetéséhez szükséges súlyos áldozatokból 4. A pápa * béke szempontjából elengedhetetlennek tartja a jogrendi és a jogérzés mélyreható helyreállítását és a jogbiztonság alátámasztá-i sáL 5. Aki azt akarja, hogy a békecsil-' laga feltűnjék és ragyogjon az emberi közösség felett, az működjék közre abban, bogy az államról olyan felfogás keletkezzék, amely az észszerűségen, az emberiességen és a keresztény felfogáson alapszik, az segítsen az államot és az államhatalmat ismét a társadalom szolgálatáM állítani, tegyen meg mindent arra, hogy kiirtsák a tévedéseket, amelyek az államhatalmat igyekeznek letériteni az erkölcs útjáról, mozdítsák elő az igazságnak a felismerését A papa ezután hangoztatta, hogy a világ lelkiismeretére Hivatkozva, ezeket 3 gondolatokat szánja mindazoknak, akik készek arra, hogy leimerjek a felelősség nagyságát. Minden nagylelkű és becsületes ember szivének, egyesülnie kell abban az ünnepélyes fogadásban, hogy nem nyugszanak addig, amig a föld minden népében nem támad erős csatasor azokból, akik elhatározzák, hogy visszavezetik a társadalmat az isteni törvény megdönthetetlen súlypontjába. Tartozik az emberiség ezzel a fogadalommal a megszámlálhatatlan sok halottnak, a« anyák, özvegyek és árvák végtelen szenvedő seregének, a bujdosók sokaságának, azoknak a százezreknek, akik önhibájukon kivül, néha csak nemzetükre vagy eredetükre való tekintettel vannak lassú pusztulásra Ítélve, tartozik ezzel a könny és keserűség fo* lyamának, a fájdalom és gyötrelem hegyének, amely a hatalmas összecsapás okozta halálos romhalmazból emelkedett ki és az égre kiált, sürgetve, bogy szálljon le a béke, amely megszabadítja a világot az erőszak és a rémület áradatától. Atyai áldása tetszésül és bátorításul szálljon mindazokra, akik nem futnak meg a kemény áldozatok elől, amelyek minden acélnál alkalmasabb fegyvert jelentenek annak a bajnak 8 leküzdésére, amelyek a társadalmat gyötri. (MTI).