Délmagyarország, 1942. december (18. évfolyam, 273-296. szám)
1942-12-17 / 286. szám
[{Ajándékba V KIM Ali V A R ÜRS >. A G Csütörtök. 1942 december 17 ^^ammsmmmnmmmmmmms • j üyeg 5.50 pengő, cóné, Csonka Mihályné. Hajós Já- kapható nosné, Dobóczki Júlia, Dunai Fe- •••• reac, Farkas Istvánné, Horváth Erzsébet, Hangács József, Hudák Dezső, Joó István, Kováos Józsefné, özv. Kovács Józsefné, Lehotay Kálmán, Lehotay Pál, özv. Lázár Vinkarácsonyra UatSZö llOfí ¥Í||y8l! Sándor Béla italáru üzletében a föpostánvt Régi szegeaí kocsmák eéné, Lázár Imre, özv. Molnár Jó- követte* zsefné, Nagyi Miklósné, Rózsa Mi- Télen hály, ördög Antalné, Rózsi József- vendég, „fmai^trürSZáfi munkit" ,ék« ^ újszülött korában a Lőrinc > A régx időben xs egymást nevet kapta a szent keresztségben.! ,a mdeg, meg a meleg évszak. Hogy az ilyen szokás hocvan taara-; hazát> azÉrt most szeretett a difányo* kalyba mailé kívánkozott a pódzik et, épp azt volna éídemes meg- ' kadozni késaült, szobám ony*zetét gerendákkal támasztották alá, de ez nem akadályozta meg a tetőzetről átszivárgó vizek hullását. — Mái megint csöpög! Hubert **> 1 mikor igazíttatja meg? Hubert ur kényelmes, nagytest* ember volt, eleget fáradozott d még* • negyvennyolcas nagy-szakadáskor; mikor is nemzetőrként szolgálta • mellé M —,„., xv 11 wiiue, vvuzsi uozsei- vendég, bennszülött polgárhoz illő fejteni. De sokszor kinyomozhatatlan, né, Sánta Ferencné, ifj. Szekeres büszke módon akkor sem véve Je fe- j István-Lőrinc igen érdemes férfiú Istvánné, özv. Szekeres Istvánné. jéről a kucsmáját, ha a báránybőr! volt, foglalkozott a zsindelyeaés mesSzélpál Andrásué, Vajas János, Vasa alul kicsordult a veritéke. A fölényt! térségével is, később kútfúró lett, Jánosné, id.Tombácz Antalné, Kar- '/ik valamiképpen kimutatni már pe- mert olyan áldott területen fekszik ... ' íllH b, lábol no——Ki X-IX 1 sai József és Koszo Jánosné szegedi lakosok, Bite János, Juhász János, Komjáti Ferenc martonosi lakosok, özv. Geleta Istvánné horgosi és Zádori János dorozsmai lakosok. ameJ ek ismertetését szurjuk itt be, A kitüntetett paprxkafőmolnárok miniM. —c— -mw . ez ki /tót na^obb fölényben, mint a város, hogy azonnal ártézi TÍZ faaki fizet? Ellenben mikor kimelegc- kad fel, mihelyt dett az idő. fellendültek A NYÁRI KERTEK, mielőtt ballagó utunkon előbbre haa mélyébe nyomják az alkalmatos szerszámot. A nagy bizalomra fali, hogy megtakarított kisebb összegeiket az emberek nem a takarékba vitték, hanem rábízták, őrizze meg tűztől, víztől, rosszakara heverni ós onnan eresztette fukaron* szót. — Ha megvolt eddig, ezután te meglesz valahogy. Én nem áldozok «§ egy garast se. — De mégis... — Nincs mégis. A parádés helyi*! get keresik kendtek, vagy a jó bor® — Hát hiszen, hát hiszen... Na, akkor elég legyen a beszé*1 bői. Marad minden a régiben. Szó sincs róla, a bor nagyon J* volt, szopogatta azt az uri közönség t«« a kővetkezők: Fodor József, Kispé- ladnánk. ,tu népségektől. Volt jámbor lélek, aki'ls» amely mellékesen kuriózumot t© ter 1 al, Nagyi István, Nagyi János,', Újszegedre külföldnek számított az, felajánlotta az őrzési dijat is. lált a Csöpögőben. Ide járt a hajós* banta Ferenc és Tanács Antal, va- ut, mert a szétnyitható fahídon oda I Valamire való rendes polgári lány eSy része. mikor változatosságra aMlamennyien szegedi lakosok. jutni s a terület közigazgatásilag To- ntfm számitott semminek, ha nem tozott, (P°d'S rossz hor, hajt© A kikészitők közül egy, villamos rontál vármegyéhez tartozott, habár | fordult meg itt, akárcsak a Gedóban. gatták, legfeljebb az egyik jobb, mi« ventillátort és oklevelet, a többi fe- szegedi földön. Még szolgabírói szék-iAz "többiről később esik szó. a másik), itt kötöttek ki zöldsége* főraolnárok fejenként 150 vennfíf és tett szórakozni, köröndje a népséget'"ép este kereste fel srelid szóraközás- kaiak akik külön szobát is kaptok ic.jciiK.eiii iw pengőt es ím í Tr- >. • . _ * ha kiírtának tetszett az eiszaka. azert jenként 100 pengőt és oklevelet a hely is V0Ít' Fái a,at» azért el leh© Csak a kispolgárság táncolt, az uri hajóikkal Szegedre érkezvén a oklevelet, O 19' TNOIMI U' J. és katonaságot látta vendégül a leg-i főienként - H fuPedlg Ht6bW idökig is. Ahol aztán baka' fejenkent 60 pengő jutalmat kap. hlIzza táncba a szemérmes hajadon© szánt összeg ki-; kat és a zsebkendőt félszegen szoron' gató kis-cselédefcet, ott materem a A jutalmazásra —— ( utalását a földmüvelésügyi miniszter engedélyezte. Ehhez járul még a szegedi kereskedelmi és iparkamar 200 pengős adománya. Az ünnepélyes díjkiosztás december 20-án délelőtt 11 órakor a kereskedelmi éa iparkamara dísztermében leaz. ra s a táncra csak a farsang idején ha kurtának tetszett az éjszaka, azért gondolt. Nem ngy volt hát, mint ma, valamit pihenni mégis célszerűn* amikor nemsokára az utcasarkon ?s tetszett. bormérő is. Meggazdagodni ugyan egyikük -sem tudott, hát sürün váltakoztak. A fő, hogy nem maradt szomjasan az italra vágyakozó. egymásnak szegezik táncakaratukat az emberek, reggel, délben, délután és este. A Csongrádi-sngArat elején volt a Penvves-mulató ikapván nevét onnan, hogy hatalmas Tagad a kisleányok rendőrkézre kerüli fosztogatója, de az egyik áldozat felismerte (A Délmagyarország munkatársától) Az utóbbi hetekben gyakorta • megtörtént, hogy iskolás kisleányokat egy ismeretlen nő magával csalt és egy elhagyatott helyen levetkőztette őket. Az utolsó pár nap leforgása alatt két ilyen eset történt. Az egyik apró kisleánynak a Stefánia-sétányon szedték ki arany fölbevalóját, egy másik leánykát pedig a rókusi templomba csalt be a lelketlen fosztogató és ott teljesen levetkőztette. A rendőrségen feltÜDt, hogy valamennyi károsult gyermek egyforma személyleirást adott a »magas szőke néniéről, aki nagyon kedvesen mesélt nekik, mialatt különféle ürügyeken leszedte róluk az értékes holmikat. A személyleírás alapján a detektivek már napok óta nyomában voltak a tettesnek, akit megfordult, sikerült is elcsípni Kihallgatása alkalmával a leghatározottabban tagadta, hogy ő követte volna el az utcai fosztogatásokat, azonban Bicskei Illés börtönőr 6 éves Zsuzsika nevű kisleánya felismerte benne azt a nőt. aki a rókusi templomban az oltár előtt 1© vetkőztette azzal hogy a Jézuska majd telerakja a ruháját, meg a cipőjét cukorkával. Ettől a kisleánytól egy liter tejet is elvett a lelketlen asszony, akiről kiderült, bogy özvegy Molnár Istvánnénak hivják, leánynevén Lengyel Jnlia, 32 éves fodrásznő. A többi károsult gyermek egyelőre nem ismerte fel benne kifosztóját. Az ügyészség rablás büntette cimén letartóztatta és rablás büntette cimén indította meg ellene a bűnvádi eljárást. Egyben intézkedés történt az asszony előéletének tisztázására is. A francia etikettet itt sulyos mel- i kerthelyisége tele volt fenyőfával. Az lőzés érte, a lovag legfeljebb olyan- utolsó gazdáját Bunfordnak hivták, kor ereszkedett féltérdre, ha többet tartott fenn téli helyiséget is a kitűnő szippantott be a kelleténél, akkor is a borához. Nemcsak a környékbeli if göröngyös utakon végezte a lovagi juság látogatott ide táncra, eljöttek tornát, élénk szemrehányással illetve messzibb tájakról is szép felsőváros'! azt az erdőbőt szalajtott vaddisznót, lányok hirére. aki már megint a kezére lépett. A legény csak a mutatóujjával in tett a táncba szánt leányzónak s annak illett előtte megjelennie. Miért is json olyan messzire esett. Nem szállodaszerii, vendégfogadói szoba, csak egyszeri szürke helyiség, amiből lomtái; lesz más hijján. D* arra alkalmas, hogy födél alá kerüú jön a célszerű italos ember. Mondta hát Hubert Antal az elb# gyadó felebarátnak. — Nézzen be kend a makaiak sz* bájába, hátha jut még egy sarok. Különös hely volt ez mindenfél© képpen. Akadt, aki célszerűtlenné*! találta, hogy ágyazás nélkül igya a lányok örökös feszültségben éltek, hogy el ne mulasszák a tömegben ezt a mozdulatot, mert abból még telekveszedelmek is származhatnak. Az udvarlás formái is nélkülözték a Nemzeti Színház vígjátékainak köntörfalazó hosszadalmasságait, a lelki motívumok lázgörbéit és dramaturgiai kifejlődését, mert a természet deli virága ugy vágta képen az ellenkező kis-cselédet, hogy az egyszerre valamelyik bokorban találta magát. Aztán megjuhászodva mingvárt ott is maradt. Tőrképileg nem követhetjük a nyomokat, azért emlitjük fel itt együttesen, a különféle helyeket, amelyekben végtére is az egész város lakossága FERENCJÓ2SEF KESERŰVÍZ Alsóvároson a Bruckner-tán© hely volt a legnépszerűbb Fodor nevü tulajdonosával A gazdaifjuság katonákkal elegyítve csak hogy csak a környező lakosság kereste fel. Amúgy Rókus nem volt vonzó kirán duló hely. Végezetül ne feledkezzünk meg a <Francia-hegy«-ben levő .Makkos cr dő« nevezetű táncheiyről, amely szin- ni. Ne kívánja, hogy én fáradozzak. 1 . , 1 . . .. * . . Hubert Antal egyre nehezebb* mozgolódott a hencseren, csak lof hegyről vetette oda. _ Menjék ki kend a konyhába, a* tán veressen magának annyi tojá© ból rántottát, amennyit meg tud tén a vasárnap délutánjainak szolgáit szórakozásra, viszont az uri nép itt bonyolította le a majálisait. A majális { szinte hozzátartozott az egészséghez, j évenként meg kellett tartani. Vagy itt,; vagy Újszegeden a Kállay-ligetben. Rég kimentek a divatból, de mintha előbb kimentek volna a lelket derítő szép májusok is, A CSÖPÖGI CSÁRDA a Felsőtiszaparton voit, legelején, tövében a Legalább két évtizede, hogy megszűnt, aki tájékozatlan erre baiad, ki nem találná, hogy mi volt egykor. A korán alkonyodó estében, amit 'még jobban megvakít az unalmas egyvasárnap kereste fel, vecsernyo után formaságban hulldogáló eső, alig ta• direkció Bruckner* jelszóval — a lálom meg. Nem nyilt az utcára, ott fejésig. Mert akkor haza illik menni a kerítés foglalt helyet s ez ma isrnegházi teendők ellátására. van. Valamely gyümölcsfának az ágai Pósa Lajosnak, a felnőtt nagy nyúlnak rajta keresztül az utcára, gyereknek, aki olyan jóságos lélek almare, körte-e, már nem tudnám volt, hogy Mikszáth szerint min- megmondani csak azt tapasztalom réden este szivet vacsorázott, sok szárnyra kelt népdala született meg itt Á zenéről aztán gondoskodott Dankó Pista, jól tudván, hogy nem hiába unszolja: — Pósa nr, van-e uj vers? — Van, Pista, fogja. Bizony, bizony, Pósa bácsi akkor még fiatal legény volt s nem egy Idillje játszódott le itt épp ngy, mint Gsongrádl-sugárnt végén 1© vő Pillé-ben, amefy a Temesvári-család tulajdona volt s a rókusfl, meg a felsővárosi ;azdalegények tartózkodási helye. /Gyere a Pillébe.., mondja a Fösaíióta.) A tulajdonosit Istvánnak nevezgen/ hogy gondozó gazdája nincs és érésbe sosem tud szökkenni Tápai lányok, mikor időnyúló estéken mennek haza tarka rokolyáibán a gyárakból és széleseket kacagnak, mert még nem A másiknak azt mondta: — Ott a szalonna, m*g a kolbász az ablakban, vágjon magának. Ősi patriarkális alapon ment i® minden, szalonnának, kolbásznak ne* volt akkora értéke, hogy komoly s 1& ba jöhetett volna az a pár elfogyás© tott falai a kenyér pedig olyan győ* nyörü aranybarna durcásan gömbŐ* lyödőtt, mint menyeske kebele, szabta annak ís a.iyosan két felé ^^jyg a prQs;s)í* Pick-házsornak.. ajatt. Vágott, a szalonnából persae, d® ráébezeti megfizetik úgyis borban * (járandóságot. A kolbász különös* csalogatja a bort, főleg tavaszi iéM ben, mikorra kellően kiszárad és mai ga mellé veszi kisérő társnak a zsetel ge uj hagymát. Jókedvében dalolt vendégein* öreg Hubert Antal, bár az a dallász* belső szükségből érkezett, nem ked© deritési szempontból. De az már egf* re megy, megvolt. . A felsővárosi temetőben helyezi* el b Csöpögi gazdáját vizes siri* már pedig életében ő sem szerette^ vizet. Volt egy kis szölleje is, a ; újkorában onnan fedezte, mikor a: gyanítják, milyen tragédia pókja szö-1 han pótlásról kellett gondoskodni, *