Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-19 / 263. szám

Mekrte' jelenti* amely®* r olaj®' egy*J apjári terel®? 7. ii k vni "V. Rendelet a hadísegély felemeléséről és a hadigondozottak pénzellátásának javításáról Az eltűntek és hadifogságba jutottak hozzátartozói is kérhetik a hadigondozási igény megállapítását Budapest, november 13. 'A kormány most megjelent rendeletével a hadigondozási pénzellátás összegeit 194S. évi január 1. napjától kezdődő hatállyal több ellátási csoportban és osztályban felemelte és más rendelkezésekkel javitotla a hadigondozottak helyzetét. Az emelések két részre oszthatók és pedig a hadirokkantak és egyéb hadigondozottak (hadiözvegyek, ár. vák és Hadigondozott családtagok) pénzellátásának emelésére. A hadirokakntaknál a rendelet felemelte az 1914—18. évi háború tiszti és legénységi ellátási csoportba tartozó második' és harmadik járadékosztályu Hadirokkantjainak járadékát oly összeggel, hegy ezekkel megszűnnek azok a különbségek, amelyek a régi és az aj hadirokkantak járadékainak összegei között eddig fennálltak. A' továbbiakban a rendelet ugy a régi, mint az uj I. járadékosztályu — száz-szóz százalékban Kereső és munkaképtelen — hadirokkantak járadékát az alábbiak szerint emeli fel: A tiszti ellátássi csoprtban havi 240 pengőről 300 pengőre, az altiszti ellátási csoportban havi 120 pengőről 160 pengőre, a legénységi eljárási csoportban Havi 80 pengőről 120 pengőre. T,énygesen emeli a rendelet a jelen háború hadirokkantjainak gyermekei után járó és járadékosztályonként szabályozott nevelési pótlékot. Az emelés mértéke az eddigi összegek négy-ötszöröséig terjed. E mellett a negyedik gyermektől kezdve a nevelési pótlék magasabb összegű. A rendelet tehát megfelelően segiti a sokgyermekes családokat. A vak hadirok kantak járulékon felül havi 20 pengő vaksági pótdijat és a magukkal tehetetlenek állandó ápolásra szoruló I. járadékosztálybeli hadirok. kantak a tjszti ellátási csoportúan havi 80, az altiszti és legénységi ellátási csoportban pedig havi 60 pengő ápolási pótdijat kapnak. A vaksági és ápolási pótdij a régi és «j hadirokkantaknak egyaránt jár. Ujitása a rendeletnek az is, hogy a jelen háború hadigondozottjainál a karpaszományosok rendfokozatra való tekintet nélkül a tiszti ellátási Csoportban soroltatnak. A' középiskolai négy osztályos vagy ezzel egyenértékű végzettségű, valamint önálló iparosok és kereskedők pedig ugyancsak rendfokozatukra való tekintet nélkül az altiszti elláu Ősanya csoportban tartoznak. A rendelet a honvédelmi minisztert bizza meg, hogv a mezőgazda sági, ipari és kereskedelemi beruházások, valamint lakóházépítés céljára — a rokkantjáradék felerészé«ek lekötése mellett — folyósítható kölcsönöket az eddiginél nagyobb mérvben és magasabb összegben biztosítsa. A jelenlegi háborúban elhaltak Özvegyeinek és árváinak járadékait 9 rendelet az eddigi összegek többszörösére emeli fel. A hadiözvegyek 1943. évi január l-töl a tiszti eUátási csoportban hasd 100, az al*óuti és leafemégi ellátásban havi 60. a félárvák havi 30, illetőleg 20 pengőt, a szülőtlen hadiárvák pedig havi 80, illetve -50 pengőt kapnak, a negyedik és további félárva gyermekeknek magasabb összegű járadék illetékes. A rendelet az 1914—18. évi világháború hadiözvegyeinek járadékait általában 3— 50 százalékkal emeli fel. A hadigondozott családtagok, azaz munkaképtelen szülők, nagyszülők, testvérek pénzellátásait a rendelet 100 százalékkal emeli feL A kormány minden lehetőt meglesz, hogy a hadigondozottakat a polgári életben megefelően elhelyezze. E munkában a nemzet minden tagjától a helyzethez és körülményeihez mért támogatást vár. Azok a hadirokkantak és honvédelmi rokkantak, továbbá hadiözvegyek és honvédelmi özvegyek, végül hadigondozott családtagok és honvédelmi gondozott családtagok, akik már eddig is pénzellátásban részesültek, akiknek a fentebb ismertetett rendelet értelmében 1943 január í-től magasabb járadék illetékes, ezt az uj pénzellátást hivatalból kapják meg, ezt tehát kérinök nem kell. Azonban a vak hadirokkantak és vak honvédelmi rokkantak vaksági pótdij folyósítása iránti kérelmüket a területileg illetékes főszolgabírói hivatalnál, illetve városokban a polgármesternél terjesszék elő. A jelen háború hadiözvegyei, továbbá azok a hcnvédelmi özvegyek, akik eddig hadigondozási pénzellátásban még nem részesöltek, illetve ebbeli kérelmüket mindezideig nem terjesztették elő. tekintet nélkül arra, hogy eddig hadisegélyben részesfiliek-e vagy sem. hadigondozási igényük megállapítása céljából jelentkezzenek mielőbb a fentebb megjelölt hatóságoknál, hogy a most már a hadisegélynél magasabb hadigondozási pénzellátást 1943 január 1-től megkaphassák. Hasonlóan, járjanak el azok a hozzátartozók, akiknek eltartójuk a jelen háborúban eltűnt vrgy hadifogságba jutott. (MTI) I) É L M A (i Y A H U 11 SZAG Csütörtök. 1912 november 19. Á hadisegélyek felemelése Budapest, november 18. A kormány most megjelent uj hadisegélyrendelete a hadbavonultak hozzátartozóiról való fokozottabb gondoskodásnak kiván elegét tenni. Bár ez az uj hadisegélyrendelet ugyan fenntartja az eddigi hadisegélyezés rendszerét, azonban a hadisegélyösszegek jelentősebb felemelése mellett szociális, családvédelmi és munkavédelmi szempontból is előnyös újításokat tartalmaz. A hadisegély csak akkor folyósítható, ha az alábbi három feltétel fennáll: Az első feltétel, hogy a bevonult személy a honvédség nem hivatásos állományához tartozzon és valóságos szakaszvezetőnél nem magasabb rendfokozata legyen. A második feltétel, hogy a hozzátartozó ellátásáról már a katonai szolgálat előtt is a bevonult kellett, hogy gondoskodjék. Yégiil a harmadik feltétel, hogy az eltartó bevonulása következtében a hozzátartozó megélhetése nem látszik biztosítottnak. Ezt az utolsó feltételt az átlagos havi jövedelem, azaz a vagyoni cenzus alapján határozza meg a rendelet. A vagyoni cenzus szempontjából a régi rendelet a városokat és a községeket három kategóriába osztotta be a megélhetési lehetőségek és viszonyok alapján és amelynél a hozzátartozó évi keresetének vagy járandóságának egy hónapra eső átlagát vették számításba. Ezt a rendelkezést az uj rendelet továbbra is meghagyta, azonban a jövedelmi értékhatárt, a cenzust mind a három kategóriában 20—20 pengővel felemelte. 'Emellett igen szociális és a munkát értékelő rendelkezőét tartalmaz az uj rendelet arra vonatkozóan, amennyiben kimondja, ha a bevonnlt hozzátartozója az eltartójának a bevonulása után munkát vállal, az ennek révén előálló keresetnek esak az 50 százalékát lehet figyelembe venni a vagyoni cenzus megállapitásAnál. A segélyre vonatkozó rászorultság megállapítása után napiári hónaponként a következő segélyek kerülnek folyósításra: 12.000 lakosnál nem nagyobb' lélekszámú községben önálló iparos önálló kereskedő, vagy középiskola négy osztályát végzett bevonult felesége 40.—, • megyei, törvényhatósági jogú városokban 12.000 lakosnál nagyobb lélekszámú községekben ÖDálló iparos, önálló kereskedő, vagy a középiskola négy osztályát végzett bevonult felesége 50—, egyéb bevonult felesége az első csoportban 30.—, a másodikban 40.— P. A többi hozzátartozó (harmadik gyermekig bezárólag) az első csoportban 15—, a másodikban 20.—, a negyedik és minden további gyermek, unoka, az első csoportban 25.—, a másodikban 30— P. önálló iparos, önálló kereskedő, vagy középiskola négy osztályát végzett bevonult teherben levő feleségi terhességének 5. hónapjától a szülés utáni negyedik hónap végéig az elsfi csopoutban 60 a másodikban 75 pengő. Egyéb bevonult teherben levő felesége terhességének ötödik hónapjától a szülés utáni negyedik hónap végéic az első csoportban 45—, a másodikban 60— P. Beteg, 16 éven felüli hozzátartozó az első csoportban 22.50, a másodikban 30 pengő. A megállapított hadisegély a bevonulás hónapjának első napjától jár és a bevonult leszereléséi követő második hónap végével pedig megszűnik A hősi halottak, továbbá a szolgálattal okszerű kapcsolatban szerzett betegség vagy sérülés folytán a szolgálat megszűnése előtt meghalt személyeit hozzátartozóit egy évig, a hadifogságba jutottak és az eltűntek hozzátartozói pedig a háború ulán három évig kaphatnak hadisegélyt. Az ugyancsak most megjelent és a hadigondozási kérdéseket ujabban szabálvozé minisztériumi rendelet azt a lehetőséget biztosítja, hogy az eltűntek és ai hadifogságba jutottak hozzátartozó! hadigondozási igény megállapítását i» kérhetik. (MTI) n*roni sfafórtólis bfincselckniftig Szegeden szerdára virraddra (A Délmagyarország munkatársától) A szerdéra virradó éjszaka az elsötétítés tartama alatt három betörést követtek el a város területén. Az első bejelentést Wéber Mátyás szabómester tette a rendőrség bűnügyi osztályán, elmondva, hogy Széchenyi-tér 5. szám alatti szabóüzletében az éjszaka betörők jártak, akik a mühelv 3 héter magasan levő ablakát benyomva, azon át behatoltak a raktárba és onnan hatvan vég mürostmentes, részben, angol ruhakelmét elloptak. Az ello-* pott anyag súlya meghaladta a 70) kilót, azt tehát több embernek kel -1" lett elszállítania, valószínűleg kézikocsin. Eltűnt ezenkívül az üzletből egy barna öltöny, egy szürke zakókabát és egy perselves biztosítási óra. A kár összege meghaladja a 10.000 pengőt. A' másik betörést a Szűcs László droguista cég Szent Istvántéri üzletében követték el ismeretlen tettesek. A kár összege még ismeretlen, mert az üzlet tulajdonosa katonai szolgálatot teljesít és a pontos leltárt majd csak áz ő közbenjöttével lehet felvenni. Azt azonban már eddig is megállapították hogy nagymennyiségű árut tüntettek el a betörők. A' harmadik betörés károsultja özvegy Danka Imréné öthalomutca 7. szám alatti lakos, akinek lakására álkulccsal hatoltak be telyes eréllyel megindította a nyomozást. Ha megkerülnek a tettesek', minden valószínűség szerint kötél vár rájuk, mert ügyükben a statáiiális bíróság mond; majd ítéletet, tekintettel arra, hogy a bűncselekményt elsötétítés alatt Wiv Iték el. Dr. Széchenyi Isívan árvízvédelmi kormánybiztosi szemleutja Csanádban betörők és ruhanemtieket loptak el.; védelmi A rendörséc mindhárom ügyben ladtak. Makó, november 18. Dr. Széchenyi Istvár országraozgósi tási kormánybiztos, a délkeleti melyfekvésű csanádi vidékek árvízvédelmi kormánybiztosa Csanád vármegyében tartózkodott s dr; Fejér Miklós főispánnal és Ferenczy Béla alispánnal tárgyalásokat folytatott a vármegye területén folyó árvízvédelmi és belvizszabályo, zási munkákról, valamint a még sürgősen végreha jtandó ilyen munkák elvégzésének' lehetőségéről, majd pedig Issekutz Béla vármegyei főjegyző és az érdekelt ármentesiló társulatok igazgató és szaksszfőmémökei kíséretében beuiazta azokat a helyeket, ahol árvízvédelmi munkálatok folytak, vagy folynak, illetve ahol ilyenekre sürgős szükség lenne. Az árvízvédelmi Kormánybiztos | megelégedéssel látta, hogv — hála a , a hosszú enyhe ősznek — az árvizmunkák eléggé előreha-