Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-11 / 256. szám

& yymrMk mu&Hek .«, Magyar ember sajátsága — ha j ®hsdjárt öklömnyi is —, hogy szere'' < mesélni, mese közben nagyokat roou í dam, Azt különösen kedveli, ha vitáz­hat s ilyenkcr övé lehet az utolsó szo. 4$ő alkalmam nyílik megfigyelni eze­ket a sajátságokat apró gyermekei­men. Különösen alkalmas médiumok 8k erre a megfigyelésre, mivel — leány mindkettő. A nagyobb Dorka már igazi hölgy. Szeret öltözködni, Szereti a tükröt is és szivesen gyako­rolja az őrök nöi tudományt: sokat beszél és dicsekszik. Különös elősze­retettel kérkedik rövidke öt éves éle­tének szerinte bőséges ©múltjával t. Szivesen mesél történeteket azokból az időkből, amikor még >kicsi< volt s gyermekfantáziájának felcicomázol t közelmúlt terepéről, a ©régi lakás«-ról. A ©régi lakást körüli témákat azért is kedveli, mert ezekkel tiszteletet keli bugában. A nem egészen 3 éves Évi, pár hetes volt akkor, amikor elköltöz­tünk régi lakásunkból. Természetesen nem emlékezik semmire, ami ott tör­tént, tehát őszinte csodálattal hallgat­ja nénje előadásait, amelyeknek leg­többször csak a kiinduló pontja a va­lóság, a részleteket s a meglepő cse­lekményt már gyorsan mozgó fantá­ziája szövi mesévé. Évi mint csodála­tos tiindérvilágot képzeli el a ©régi lakást himes rejtélyét. Sokszor hal­vány irigység tükrözik tekintetéből, nem szivesen ismeri el tájékozatlansá­gát. Néha ő is próbálkozik mesékkel, amelyeknek bevezetője; ©amikor még a régi lakásban laktunk*. Nincs sze­rencséje e témakörrel, nénje fölénye­sen vág szavába: ©Ugyan miket be­szélsz, te még akkor nem is éltél!' ilyenkor Évi szomorúan elhallgat s nénje veszi át a szót. A napokban ebéd alatt Dorka is­mét a régi lakásra hivatkozva, valami bonyolult, érthetetlen mesébe kezdett, amelynek főhőse természetesen ő ma­ga volt. Korlátozott szókincsével be­Iftgabajodott történetébe s a kacskarin­gós mondatlabirintusban bizony nem (ehetett meglesni az értelmet. Amikor végre nagy diadallal pontot tett raon­dókája végére, e pontot Évi vesszőre javította s meglepő fordulattal ő te­jérté be Dorka történetét. Persze, mert a mese legodaadóbb figyelője Évi volt, tátott szájjal, sürün bóligatva kisérte annak minden érthetetlen fázisát. Alig várta, hogy a nehezen megfogalma­zott mondatoknak vége legyen s ő is hozzászóljon, belealakuljon valami­képpen a mesébe. Amikor végre szó­hoz jutott, ösztönösen tört fel belőle M örök magyar, az örök nő, aki egy jól megfogalmazott mondattal fölébe kerülhet — az utolsó szó jogán — az előadónak. Nagyhangon, lelkendezve fejezte be nővére meséjét: Én még akkor nem éltem de mindezt láttam az égből! rt.) ZENI IsziNHAZ TŐZSDE Budapesti értéktőzsdezárlat. Szi­lárd irányzattal élénkebb forgalommal nyitott a keddi tőzsde. Egyes vezető értékek első árfolyamukban már a megengedett árszintig emelkedtek- A tőzsdeidő későbbi folyamán a keres­let némileg elcsendesedett, a kínálat megjavult és a napi legmagasabb árakhoz viszonyítva alacsonyabb árak kerültek felszínre. Egyedül a Kőszén tartotta meg előző magas árfolyamát. A tőzsde barátságos irányzattal zárt. Zürichi devizazárlat. Páris 9.57, London 17.31, Newyork 431.-, Brüsz­szel 69.25, Milánó 22.66 egynegyed, Am­szterdam 229.50, Berlin 172.55, Szófia 537 fél, Bukarest 3.37 tél. A budapesti terménytőzsdéén cse­kély forgalom mellett az árak váltó zallanok, Csikágói termétiytőzsdczárlat. Buza taitoti. Dec. t2S hétnyolcad—126, máj. 128 háromnyolcad—fél. jul. 128.75. Ten­geri jól tartott. Dep. 83.75, máj. 88.75, fal. 70 báj e® nyolcad, Rozs tartott Eke. U. máj. 80, jul 71 egyoyolc&d. Zathureczky Ede hangversenye Kedden este ismét komoly zenei esemény szerzett érvezetet a szegedi közönség számára. Az idei első filhar­mónikus hangverseny sikere után Za­thureczky Edét üdvözölhettük a szegedi koncertpódiumon. Zathureczky minden esztendőben szivesen iátott vendége hangversenyszezonunknak s ezúttal örömmel ál lapíthatjuk meg, hogy olyan jó formában, ply ragyogó diszpozícióban már régen nem hallot­tuk, mint kedd esti hangversenyén, annak ellenére* hogy talán nem a leg­szerencsésebben állította össze műso­rát. Nem mintha a műsor nem lett volna stílusos, de talán kissé túlsókat adott a legnehzebb muzsikából. (Lo­catelli-szonáta, Bach szólószonáta és Schumann-szonáta). Ezenkívül kifogá­solható, hogy hegedűverseny nem szerepeli Zathureczky Ede műsorán, holott u liangversenylátogatónak jogá­ban áll hegedűstől hegedükoncertet várni... A melódikus L o c a t e i 11 B-dur szonátát, amely mindig újra és újra örömet okoz a klasszikus zenét kedvelő publikum szélesebb rétegei­nek is, szép kidolgozással és igen fi­uom nüanszirozással adta elő. (Külö­nösen megragadó volt a ©téma con va­riazioni©, az utolsó tétel.) Zathu­reczky sokoldalúságának egyik kiváló bizonyítéka, hogy Bachot egész nagy­stílűén játszotta. A Fuga és Presto előadása igen nagy technikát követel és Zathureczky olyan varázslatos könnyedséggel hozta ki, hogy a kö­zönség talán észre sem vette n hachi fogásokat és nehézségeket. Fran­coeur szerzeménye Zathureczky át­dolgozásában azok közé a zenedarabok közé tartozik, amelyedet a publikum mindig értékel. Kedves meglepetésként hatott Bartók 10 gyermekdalának átdolgozása, amely szintén az előadó művész munkáját dicséri. Hindemitb és Suk müveinek előadása ismét a mű­vész sokoldalúságát csillogtatta meg. Szünet után a romantikus kamara­zene egyik gyöngyszeme: Schu­mann D-moll hegedüszonátája került előadásra; amelyet ilyen stílusos in­terpretálásában ritkán lehet hallani még a legnagyobb mesterektől is. Zsolt hangulatos >Berceuse«-e bájos közvetlenséggel hangzott Zathureczky hegedűjén, végül Paganini 13. Gap­riocioját hallottuk bravúros techniká­val. Ráadásul Bach halhatatlan, G-hnr­ra komponált áriáját játszotta, amely­ben a hegedűsök nagy tónusukat mu­tathatják be, ezenkívül több apróságot. A sokoldalúságot köyetelő műsor­ban B. Rácz Lili Zathureczky méltó partnerének bizonyult. A szonáták elő­adásánál érvényesült legszebben ko­moly zenei tudása. A hangverseny közönsége szép számban jelent meg és forró lelkese­déssel honorálta az előadóművészek játékát. Az ilyen komoly zenei érté­ket képviselő koncertek azonban zsú­folt termet érdemelnek. A publikum első soraiban örömmel láttuk sebesült honvédtisztjeinket, akik elfogadva a ©Harmónia' meghívását, őszintén él­vesték a szép. komoly muzsikát. (ee. p.) Szomorú sziwel tudatjuk, hogy drága jó Édesanyánk öxv- Kun Miksáné e hó 8-én hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 11-én szerdán délután 3 órakor » rintereinből. Pollák Gyulán 6, BárAnr Jánosné, Kozma- Endréné. Kun Bálint gyermekei. Minden külön értesítés helyett Szeged, 1942 november hó D K A G TAR© RS 7, X S Szerda, 1942 november 11. „A velencei kalmár" felújítása Az idei sziniidény megkezdése előtt cikket irtunk arról, milyennek kellene lennie az aj vezetés alá ke­rült szegedi színháznak, milyennek szeretnénk Látni a szegedi színművé­szet uj rezsimjét. A szegedi színját­szás egyik föle] adatát ekkor abban jelöltük meg, hogy a mi színházunk­nak elsősorban speciálisan sze­gő d i n e k kell lennie, amit ugy ér­tettünk, hogy az nj vezetőség ne to­kintse egyetlen főfeladatának, bogy a budapesti színházak darabjai Szegeden is mielőbb szinrekerüljenek (nem azt mondjuk ezzel, hogy a jó és sikeres fővárosi újdonságok bemuta­tására nincs szükség), hanem, hogy Budapest jársza tagjáról elszakadva, eredeti elgondolások, valami uj, ön­álló művészi cél szabják meg a szege­di szinházvezetés irányát s a szinbáz ne csak hangos, cifra szórakozóhely legyen, hanem áhítatot árasztó áldo­zóhely. A szegedi uj színtársulat rövid,, alig másfélhónapos működése al^ft { becsületes, igyekvő és magas szinvo- ] nalu előadásokat produkált, de ez ideig, nem sok jelét adta, hogy ilyen j speciálisan szegedi szinház akarna1 lenni. A következő hetek és hónapok. műsortervéből azonban azt látjuk.! hogy az uj szinházvezetés tud önálló is lenni és művészi program tekinte­tében olyan elgondolások vezérlik, amelyek nemcsak önállóságát mutat­ják ,hanem azt bizonyítják, hogy fel­veszi a harcot a megfertőzött színhá­zi izlés megtisztításáért és a lerom­lott szinpadi beszédkultura javításá­ért h. Ennek a szándéknak őszinte­sége mellett bizonyít a mai Shakes­peare előadás amelyben első mozza­natát látjuk egy magasabbrendü mű­vészi program megvalósításának és amely — ugy gondoljuk _ alkalmas arra. hogy kiinduló pontja legyen a speciálisan szegedi szinházkultura megteremtésének. Shakespearet adni: a színművészet legszebb, legszentebb és legnehezebb feladata s hogy a szegedi szinház most erre vállalkozik; nemes hivatást teljesít Shakespearet az utób­bi időben elég ritkán láttunk színpa­dunkon, az egyetemi színjátszók nagy­szerű Hamletjét leszámítva Bánky Róbert stagione-társülatának Pünkösti Andor rendezte Makrancos höl­gye volt a szegedi színpadon az utol­só komoly Shakespeare-előadás, mert a Kardoss-rezsim tavalyelőtti Szent­ivánéji álom-ja inkább csak vér­szegény kísérletnek számit A v e 1 e n" cei kalmárt, amelyet ma ujit fel a szinház, különösen régen volt alkal­munk üdvözölni színpadunkon. Az el­múlt évtizedben A velencei kalmár nem szerepelt a szegedi szinház játék­| rendjén, vagy tizenkét évvel ezelőtt a házikezelés kezdeti időszakában adták nálunk ntoljára Bartos Gyulával, a Nemzeti Szinház művészével Shylock szerepében. A mai szegedi felújításon Harsá­nyi Rezső, a Bánky-konszeru kitűnő drámai színésze játsza Shyloekot, mel­lette Szilágyi Szabó Eszter és Szegedi Szabó István lesznek a főszereplők mint Porti a és Antonio. Az előadást Both Béla rendezi. A nagy szakképzettségű, intelligens fia­tal rendezőtől néhány figyelemreméltó munkája után azt várjuk, hogy olyan Velencei kaimért állit ma este a szín­padra, amellyel bébizonyitja, hogy Shakespearet nemcsak illemből, ke­gyeletből, esetleg nagyképűségből vagy terhes kötelesség gyanánt k«H adni, hanem azért, mert szükség van rá, meri a közönség szereli, igényli, jobbá, nemesebbé, műveltebbé akar lenni általa és jól is szórakozik mel­lette Mert hiszen kétségtelen, hogy « ió Shakespeare-előadás Jó szórakozás is, .-jobb, mint valahány mai darabgvá ros -divatos slágere. Szász Fereue. m Az Uj Magyar Szinház művész vezetője Papp Jenő. Budapestről je­lentik: A* Uj Magyar Szinház orj veze­tőségi taggal egészítette ki igazgató­ságát Felkérte Papp Jenőt, a neves színházi kritikust, hogy vegye át az UJ Magyar Szinház művészi irányítását. Papp Jenő a megállapodást hétfőn alá­irta. Papp Jenő kedden már résztvett a szinház munkájában, megnézte a ©Haláltánc próbáit, amelyet a magyas színjátszás nagy művésze, Somlay Ar­túr rendez, A szinház további műsor­tervezetének összeállításában Papp Je­nőnek szabadkeze van, összhangban azokkal az irodalmi és művészeti el­vekkel, amelyeket a szinház igazgató­ja. vitéz Bánkv Róbert tűzött maga tíé. Ma este: "mLENOEr&ALMáT -Szilágyi Szabó Eszter és Harsányi Rezső felléptével. I.—II. bemutató­bérlet. — Csütörtökön délután Rad­nóty Éva felléptével: ÉVA. Fillé­res helyárakkal, népies előadás. — Csütörtök este : VELENCEI KALMÁR. „A* és rias zikus bérlet Hétfőn este: Somlay Artúr felléptével, közkívánatra: NAPLEMENTE ELŐTT RÁDIÓ É8DÁ, NOVEMBER 14 budapest L 5.40: Üzen az otthon. A Vörösbe­reszt bajtársi rádiószolgjálala. 6.30. Ébresztő, torna. 7: Hirek, közlemé­nyek, reggeli zene. 10 Hirek. 10.15: A Honvéd Gépkocsis, zertár Lövész­egyesületének zenekara. Vezényel ío­garassy József. 11.10: Nemzetközi vit»­jelzőszolgálat 11.15: Operarészletek. 11.40: 1. Harisnya. 3. Ferkóék vál­nak.. Zsoldos László elbeszélése. Fel­olvasás. 12: Harangszó. Fohász. Him­nusz. 1210: Melles Béla-zenekar. Ve, zényel Vineze Ottó. 1240: Hirek. 1.20: Időjelzés, vízállásjelentés. 130: Hon­védeink üzennek. A Vöröskereszt baj­társi rádiószolgálata. 2: Szórakoztató zene. Hangfelvétel. 2.30: Hirek. 245: Műsorismertetés. 8: ÁrfolyamhireáL piaci árak, élelmiszerárak. 3.20: Koré. nyi Aladár cigányzenekara muzsikját 3.50: A nagysurányi szlovák templom felszentelést ünnepsége. Hangfelvétet 4 20: Hirek német, román,' szlovák és ruszin nyelven. 4.45: Időjelzés, hirek. 5: Rádiózenekar. Vezényel Bertha Ist­ván. Közreműködik Lenhardt Ilona és dr. Sikolya István. 6: Honvédmüsor a .Vitézi Rend Zrinyi csoportjának köz­reműködésével. 6.50: Hirek. 7.05: Ifj. Banda Ede gordonkázik. 7.30: Külügyi negyedóra. 7.45: Rádiózenekar, vezé­nyel Rajter Lajos. Közreműködik IM­vardy Tibor az Operaház tagja és Jancsin Ferenc hegedű. Hangfelvétel. 8.15: A pillangó, a varjú és a dongó összeállította Kunszery Gyula és A. Balogh Pál. Közreműködik Szabó Ilonka és Kóréh Endre az Operaház tagjai, továbbá Olthy Magda és Ung­váry László. Hangfelvétel. 9: Sítalpa­kon Ukrajna hómezöin. Machán Ti­bor előadása. 9.15: Zenekari müvek. 0.40: Hirek. 10.10: Magyar nóták. W óra 10: Hanglemez. 11.45: Hire^, BUDAPEST IL 5: Az Operaház november 8-i ma­tinéjának közvetítése. Hangfelvétel, t Parasztbecsület Melodráma egy felvo­násban. Szövegét irta Targioni Toz­zetti és Menasci. Fordította Radó A. Zenéjét szerzette Mascagnt Vezényli Failoni Sergio. Rendezte Nádasdy Kálmán. 2 Coppelia. Balett bárom képbon. Irta Nuitter és Saint Léön. Zenéjét szerzette Delibes. Vezényli Iíenesscy Jenő. Rendezte és koreográ­fiáját készítette Cieplineki Jáuos. 7 óra 25: Látogatás a bereki gyógyvíz­nél. Közvetítés Karcagról. 7.45: l'áoc­zeue. 8.25: Olasz nyelvoktatás Tartja Gallerani Bonaventnra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom