Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-13 / 258. szám

— EWMpíewtt hőfil halált halt tiss­tek. Budapestről jelentik: A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a Kor­mányzó ur őfőméltósága a m. kir. hon­védség nem hivatásos állományában aa ellenség előtt tanúsított áldozat­kéaeség és önfeláldozás teljes elisme­réséül előléptette, illetve kinevezte a következő hősi halált halt tiszteket: századossá Delhányi Ernő szkv. fő­hadnagyot, Kémeri Nagy Imre tsz. tarL főhadnagyot, Suta Gyula tart. fő. hadnagyot, főhadnagyokká: Szabó 0*­za, dr. Nagy László, Nagy István, Já­rai Ede, Mentnsz Gyula, Nemes Gyula, dr. Szörényi Tibor, Jász Dénes, Gull­ner Gynla tart, hadnagyokat, hadna­gyokká: vitéz Kaposi Gusztáv, Németh István, Kádár Lajos, Dömötör István, Baracskai László és Ginovszky Lász­ló tsz. tart zászlósokat, Tar György, Lavotha Elemér, Sand Lajos, Lázár János, Szloszjár Pál, Mohai Jenő, Nagy János, György József, Póhr Jó­zsef, Lantai Vince, Szeniiványi Géza, Dózsa László, Hegedűs László. Kuthy László, Agfi József, Tolnai Lajos, Bo­dó Endre, Fazekas József, Nagy Kál­mán, dr. Hetényi Tibor, B. Nagy Ár­pád, Rehorska Rezső, Tóth József, Halápi László, Czciszing László, dr. Császár Lajos, Malitzky Lajos, Sallai (Simkó) István, dr. Fehér Tibor tart. zászlósokat, tart. orvos-főhadnaggyá dr. Angeli Henrik tart. ©rvos-hadna­— Álnevet mondott be a bolti tol­vaj. Megírtak, hogy a vitéz Kakuszi­féle rőfösüzletben szerdán délben tet­tenértek egy tolvaj asszonyt, amikor egy 30 pengő értékű pullóvert el akart tüntetni. A cég feljelentésére a rend­őrség megindította a vizsgálatot, amelynek adatai alapján lopás vétsé­ge cimén indították meg az eljárást a tolvaj asszony ellen. Megállapítást nyert a vizsgálat során, hogy a tetten­ért tolvaj leányneveként hamis nevet mondott be, mert azt remélte, hogy igy majd megmenekedik tettének kö­vetkezményei alóL — Felrobbant a cserépkályha. Csü­törtökön délelőtt 11 óra tájban jókora robbanásszerű zaj verte fel a Berlini­ként csendjét. A 26/h. számú ház ab­laküvegei csörömpölve hullottak az utcára és az ablakokból sürü füst tó­dult ki A megriadt járókelők azt hit­ték, hogy robbanás tőrtént, azonnal értesítették telefonon a tűzoltókat és a mentőket Percekkel később kide­rült, hogy az egyik lakásban az égési gázok szétvetettek egy cserépkályhát és a szerterepülő sok cserépdarab, va­lamint a keletkezett nagy légnyomás törte be az ablakokai a kitóduló füst pedig szintén a kálvba szétesésétől származott A tűzoltók gyors közbelé­pése megakadályozta, hogy a kályhá­ból kihullott parázstól tüz támadjon, a berendezésben esett kár igy jelenték­telen. A mentők segítségére egyáltalán nem volt szükség, mert a kálya fel­robbanása pillanatában szerencsére senki sem tartózkodott a szobában. A nyomozás megindult annak tisztázásá­ra, bogy valóban a túlfűtöttség, avagy esetleg a kályha rossz összerakása okozta a balesetei — a Kúria halálra ítélt egy anya­gyilkost. Budapestről jelentik: Kiss Lajos 37 éves bucsi fakereskedő ta­valy április 19-én kegyetlenül megölte édesanyját. A fakereskedő a bűncse­lekményt huzamosabb időn át készítet­te elő s mikor édesanyja egyedül tar­tózkodott odahaza, egy fadoronggal szétzúzta a koponyáját. A gyilkosság után édesanyja holttestét a padlásföl­járó alá vitte, hogy ugy tűnjék fel, bogy édesanyja a padlásról zuhant le és ugy érte a halálos sebesülés. A ha­lott eltemetése után a szomszédok fel­jelentésére nyomozás indult és Kiss Lajos bevallotta, hogy azért ölte meg édesanyját, hogv az örökséghez jusson. A kegyetlen gyilkost az érsekújvári tör­vényszék életfogytiglani fegyházra ítélte, amelyet a tábla is helybenha­gyott A Kúria Szolnok Jenő-tanácsa úiost foglalkozott a fakereskedő bűn­ügyével és a lefolytatott tárgyalás 'után Kist Laiost kötéláltali halálra .itélta. — Elitélt a törvényszék zsarolásért egy gazdaházaspárt. Furák Lajos apát­falvi földműves és felesége ez év au­gusztus 25-én beállított a szomszédban lakó Sipos Mihálynéhoz és éktelen pa­táliát csaptak azon a cimen, hogy Si­posné disznaí állítólag kitúrták Fu­rákék harminc bokor burgonyáját. Kö­vetelték Siposnétól, hogy azonnal kár­talanítsa őket. Amikor erre Siposné nem volt hajlandó, Furák és Felesége kimentek Siposné kertjébe és kapá­val nekiláttak a burgonyák kiszedésé­hez. Ezt Siposné meg akarta akadá­lyozni, mire a házaspár dulakodni kez­dett Siposnéval. A perpatvarból zsaro­lási feljelentés lett, amit Siposné tett Furákék ellen. A szegedi törvényszék Molnár-tanácsa a csütörtökön megtar­tott tárgyaláson ngy Furák Lajost, mint feleségét bűnösnek mondta ki zsarolás vétségében és őket egyenként 100—100 pengő pénzbüntetésre itélte, az itélet végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az itélet jogerős. — A sebesült katonák könyvet kérnek. A Délinagyárország leg­utóbbi számában szines riportban számoltunk be az alsóvárosi zárda óvodájának látogatásáról a Zrinyi­' utcai honvédkórházban. Megemlítet­tük azt is, hogy sebesült katonáink könyvet kérnek, mert az olvasni­való sohasem elég a kórtermekben. Egyetlen olyan katonával beszel­tünk a Zrínyi-utcai kórházban, aki mindig el van látva olvasnivalóval • ez a fiatal sebesült hős nem más, mint Migliorini Antonio, az egyet­len olasz katona, aki szegedi kór­házba került. Az ifjú olasz kedven­ce a kórteremnek, honvédeink szor­galmasan tanítják magyarul... Jól érzi magát és ő is sokat s szivesen olvas. A szegedi olász lektorátus látja el olvasnivalóval. Illő volna, ha a mi sebesült honvédeink is olyan szépen el lennének látva tar­talmas és szórakoztató könyvekkel, mint a fiatal olasz katona. Bízunk benne, hogy a város közönsége, amely gyakran és szeretettel láto­gatja a sebesülteket könyvekkel is kedveskedni fog a szegedi honvéd­kórházak ápoltjainak. — Nyolcadszor la lopott a büntetett előéletű napszámos. Horváth Mihály 46 éves, hétszer büntetett battonyai napszámos november 10-én Deszken besurrant Szentgyörgyi Ferenc tanitó lakására és az előszoba fogasáról le­emelt egy 300 pengő értékű csikós át­meneti kabátot. A tolvajt tettenérték és átadák a csendőröknek, akik kihall­gatása után után bekísérték a szege­di ügyészségre, áhoV letartóztatták. — Csalásért feljelentették, mert el­adta a javításba küldött hordót. Rom­mer Tamás 45 éves alkalmi napszá­mos, akinek sem állandó foglalkozása, sem pedig bejelentett lakása nincs, csalás büntette miatt került csütörtö­kön az ügyészség fogházába. Rommer néhány nappal ezelőtt Surinya Imre Apponyi-utca 8. szám alatti vendég­lőben borozgatott. A vendéglős, aki­nek arról panaszkodott, hogy nincs munkája, megbízta azzal, hogy egy ja­vításra szoruló bordóját gurítsa el Kotovics kádármesterhez. Rommer vál­lalta a munkát, elvitte a hordót és zsebrevágta a kialkudott munkadijat. Két nappal később Surinyá elküldött a hordóért a kádármesterhez, akitől azonban azt a választ kapta, hogy a kijavított hordót már elszállíttatta ugyanazzal az emberrel, aki hozta. Ekkor kiderült, hogy Rommer másnap azzal állított be a kádárhoz, hogy Su­rinya elküldte a hordóért. Minthogy ő voít az, aki javításba hozta a hordót, a kádár azt gyanutlanul ki is adta a jelentkezőnek. Rommer azonban azt nem a kocsmároshoz vitte vissza, ha. nem a Tisza Lajos-köruti piacon el­a(ita.-22 pengőért. Rommert előállítot­ták a rendőrségen, ahol töredelmes vallomást telt és szegénységét hozta fel mentségül. Kihallgatása után Rom­Í mer átkísérték az ügyészségre, ahol csalás büntette óimén indult ellene bűnvádi eljárás. | KÖNYVEK RAOUL FRANCÉ: Az élet titka A legmodernebb tudománynak, a biológiának, az élet tudományának re­gényes és változatos történetét tár­ja fel ez a könyv, az élet megismeré­sének legősibb, babonás tapogatódzá­saitól a csodálatos nj felfedezésekig, melyek átalakítják világképünket és amelyekkel a nagyközönség alig is­merkedhetett meg. •Az élet titka* íróját nem teli megismertetni a művelt magyar kö­zönséggel. Raoul Francé a modern idők legnépszerűbb és legeredetibb természettudományi irója, aki kivéte­les mértékben egyesíti az önálló ku­tató egyéni szemlélet módját a stilus páratlan művészeiével, az ábrázolás életteljes klasszicitásával. Francé drá­mai módon eleveníti meg ezt a több­évezredes küzdelmeit, amelyet az em­beriség az élet nagy titkainak felfe­dezéséért folytatott. Az élet titkának a legnagyobb, legmélyebb emberi ti­toknak felfedezése talán a leghősie­sebb emberi feladat Francé monu­mentális könyvéből megtudjuk, hogv milyen rettenetes nehézségekkel, mennyi előítélettel és tévedéssel kel­lett e titkok kutatóinak és megisme­rinek megküzdeniük. Az emberi meg­ismerés nagy színjátéka, amelynek hősei voltak és vannak, mint La­marck, Darwin és Szentgyörgyi, n legnagyobb elevenséggel, érdekesség­gel és közvetlenséggel pereg le előt­tünk. Francé uj könyve útjelző alkotása a modern magyar természettudomá­nyi irodalomnak'. A' diszes könyv a BÉTA kiadásá­ban íelpnt meg. D £ L M A G Y A R Ü R S Z A f. Pántek, tü#. november 18. í * Karády, D&yka, Jávor, Tapear a Tábori Színház tagjai között. A* szervezett Tábori Szinház vitéz Toltiay Andor vezetésével elindult a frontra, hogy szórakozást nyújtson honvédőink­nek. Amikor felmerült a Tábori Szi»­ház újjászervezésének gondolata, Kisa Manyi jelentkezett elsőnek a budapesti sztárok közül a fronton való vendég-, szereplésre. Kiss Manyi példáján mos* több legelsővonalbeli művész felbuz­dult és szintén jelentkeztek a Tábori Szinház tagjai közé. A társulat tagjai csoportonkint mennek a frontra, a második vagy harmadik csoporttal szándékozik Oroszországba menni Ka­rády Katalin, Dayka Margit, Jávor Pál és Páger Antal. A frontszinésnek egyfelvonásos színmüveket, kis ope­retteket dramoletteket fognak előadni a honvédéi- szórakoztatására; 2200 pengős rendelésből visszamaradt nagyon szép hálószoba ás Ifftnvhaheremlezés 1500 pengőért eladd, Kossuth Lajos-sugárut 5. Asztalosnál. SZIHHÁI 150 éves a ko'ozsvári Nemzeti $z»nfiái Kolozsvár, november 12. Most van 150 éve annak, hogy a kolozs­vári •Nemzeti Színházban először szólalt még a magyar szó. Az első előadásról sem színlap, sem műsor- , darab nem maradt fenn, csak any- j nyi biztos, hogy a Rhédey-házban álló színpadon előzőleg bohózatot játszottak. 1792 október l-én erdé­lyi ifjak és nemes hölgyek irták alá a kérvényt, amely kedvező el­intézést nyert A rendek október 2-án engedélyezték az erdélyi szín­házat. A diákok közadakozás utján gyűjtötték össze a szükséges össze­get és első vezetőjüket K o t s i Patkó János mezőségi nemes ur személyében meg is találták. 150 évvel ezelőtt ez a lelkes magyar ur lépett először a kolozsvári szinház deszkáira és ő lett a szinház első igazgatója. 1792-től 1941 rig a Ko­lozsvári Nemzeti Szinház nyolcszor változtatta hajlékát. Az évforduló emlékére november 15-én ünnepi előadás keretében a Bánk bán ke­rül bemutatóra Kolozsvárott. Báró Kemény János pedig vándorserle­get alapított az erdélyi színművé­szet legnagyobb teljesítményének jutalmazására. Ma este: Velencei kalmár. Tisztviselőbérlet. Hétfő—kedd: Somlav-esték Héttőn: Naplemente elötl. •<edöen : Haláltánc. , , .'egyek már ka-toatÖk. R Api 0 CÉNT E K, NOVEMBER 18 jslüafesl L u.4Ü: Üzen az otthon. A .Vöröske­reszt bajtársi rádiószolgálata. 6.40: Ébresztő, torna. 7: Hirek, közlemé­nyek, reggeli zene 10: Hirek. 10.15: Szórakoztató zene. Hangfelvétel. 11.10: Nemzetközi vizjelzöszolgálát 11.15: Lapham: Japán zongoraverseny, fi­mon. Zongora: a szerző. 11.40: A» i öszi megbetegedések. Dr. Torday Ár­pád egyetemi rendkívüli tanár orvosi előadása. Felolvasása. 12: Harangszó. Fohász. Himnusz.. 12.10: Országos Postászenekar. Vezényel Eőrdögh Já­nos. 1240: Hirek. 1.20: Időjelzés, víz­állásjelentés. 1.30: Honvédeink üzen­nek. A Vöröskereszt bajtársi rádió­szolgálata. 2: Vidák Sándor cigányze­nekara muzsikál. 230: Hirek. 3: Ar­folyamhirek, piaci árak, élelmiszer­árak. 3.20: Simonyiné G'róh Klára he­gedül. 4: Diákfélóra. Hires magyar utazók. Halász Gyula előadása Lendl Adolfról. 4.20: Hirek német, román, szlovák és ruszin nyelven. 4.45: Idő­jelzés, hirek. 5: Rádió a rádióról. 5.10: Radics Gábor tánczenekara játszik. 8 óra 30: Sportközlemények. 5.40: Gva­logos, kocsis, autós az utcán. SzöL lösy Alfréd előadása a háborús kön­uti közlekedésről. 6: Német hallga­tóinknak. _ Für nnsere doutschen Hörer. 6.20: Magyar népmuzsika Irta és összeállította dr. Molnár Imre. a Zeneművészeti Főiskola tanára. Köz­reműködik Szecsődi Irén és Szigeti Sándor zenekari kísérettel. 650: Hi­rek. 7.05: A Filharmóniai Társaság hangversenvének közvetítése az Ope­raházból. Vezényel Mario Rossi. 810: Legkedvesebb verseim. Peéry Piri verseket mond. 825: Operettrészletek 920: Mecseki Rudolf és Szőnvi Jenő kétzongorás műsora. 9.40: Hirek. 10 óra 10: Gáspár' Lajos cigánvzenekara mnzslkál a Flórián-kávéházból. 10.50: Rádiózenekar Hangfelvétel. 11.45: Hi­rek. BUDAPEST TL , 5: Kisházvné Magvar Franciska magvar nótákat énekel, kiséri Danyi Poii cigánvzenekara. 6: Imrus rend­őrnek' készül. Sárkánv Sándorné elbe­szélése. 6.15: Bagossv .Tndit zongorá­ink. 6 40: Hanglemez. 7.05: Gyorsiró­tanfolvam. Tartia Szíabev Géza. 7.30: Tánczene. 8: Száz éve. született Gsen­,f»pv Gusztáv Mesterházv .Tcnö előadá­sa 8.30: Debussy: fi-mpil votióstié­Igyea. 10. miL

Next

/
Oldalképek
Tartalom