Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-08 / 254. szám

szat ttal izeiében, noi az ember, t a mögött, c kinőtt kiint* is lehet. I, akit széik Nagyorro a kenyeresIjebb a biw raian a *ttr , egy páooK a betűkkel a kis földötnek Mancienyasszonya, ént Mancikészoba valóözpont Renmska csővé_ és val«' ezet. A drót okat ragasza a nagyot sta elé. pelni, milye* '.ünk mi ! — mondj* ézi az erdő* al elöbürt az alkorj a láthatárt megremeí egy másik) i közeledik iá Kutatja ** *int az egyik és nyomba® jbaját ven földet bajit távolban, * r gondja ® igyorra Pis' jgy 6 twlab tanítvány®' fen ára, drót' meg tojásgránát vf*1 íjtózsinórm erszámot v®1 ( később csapat, r bánik velő* Katona 3gbi Tstvá* egy szag; találmány*!^ gyalogos^ pukk* 0 íres >' \rv. Konv Rí dok jztalos. 5. sí* játkészit^ is kíeléf' L legolcs«" Száze^eAmáfnM kémül Sa g^ékm^sí^fna Ctyty uf Uáziifiaü (otylailc&zás. Uatofonas Undüídc — tyÖÖÖ Uis&n&e* Aoly&ik tnáx a cjU&naUésztt'á ifrfu&OH (A Délmagyarország munkatársától) »A pénz a földön hever, csak le kell hajolni érte* — erre tanította az élelmes embereket egy régi mólásmondás, a gazdasági termelés viszont ugyancsak régen megállapította már, hogy nincs olyan Hulladék, eldobott, jelentéktelennek és haszontalannak látszó anyag> amit kellő leleményességgel érlcke*keni ne lehetne valamilyen célra. Hogy ezek milyen igazságok, ar*a a legszemléltetőbb példa a napjainkban hatalmas fellendülésnek indult gyékényipar. 'A gyékény eddig sem tartozott a ieghasznavehetetlenebb termények kézé, de az is igaz, hogy nem sok wgyet vetettek rá. Ezt abban az értelemben kell venni, hogy készüllek háziipari cikkek a gyékényből, de nem helyezett rá senki súlyt, íbogy a gyékénytermésből kisajtolnak minden gazdasági lehetőséget. Az elmúlt időkben a gyékényfonás különösképpen Tápén és környékén virágzott, ahol meglehetős széles körökben elterjedt háziipari foglalkozás volt. Főleg úgynevezett gyékényszőnyeget készítettek a mocsa ras vidékeknek ebből a roppant mennyiségiben vadon termő növényéből. de készült gyékényszatyor is. A gyékényszőnyeg fürdőszobákká került, falvédőnek, strandokon htverőnek használtál^, a szatyrok piaci szállítóeszközök lettek. A gyékányárúk olcsók voltak mindig, a legszegényebb falusi néposztályok foglalkoztak ezek előállításával. Az anyaghoz ingyen lehetett hozzájutni, tele vannak gyékénnyel az árokpartok, mocsaras, vizállásos terhietek, tiszai kiöntések, kubikok stb. Semmi • különösebb befektetés «em kelleti a gyékányárúk készítéséhez, csak két dolgos kéz, néhány gombolyag spárga, de nagyobb keletjük soha nem volt a piacen. Mire ró a qy ékény csizma} A gyékény néhány hónappal ezelőtt vonult be az elsőrendű fontosságú ipari anyagok sorába s feldolgozása ma már olyan rendület»ek indult Szegeden és Szeged környékén, hogy csak ezen a területen hozzávetőleges becslés szerint 4000 embernek ad tekintélyes, szép jövedelmet, ami már nem mellékjövedelem, hanem főfoglalkozással járó főkereset. A gyékény karrier ját azonban nem a szatyor és nem a szőnyeg csinálta meg, hanem egy egészen új háziipari cikk. a gyékénycsizma, ami azelőtt is is mer! voH. egészen jelenté' l<"fi eiveh0*^ „ríté . .ró®" ,) Csillár Szőkénél a lettolcsöhb! Nagy választék. Unió és Nemzeti Takarékossagi igg. tinta La os körút 99. Te'efo-": 25-2). mértékben készítették is, azonban senki sem gondolt rá, hogy valaha clyan nagy szükség lesz ezekre az ormótlan lábbeliekre, hogy százezerszámra lehessen előállítani és értékesíteni. Az elnevezés tulajdonképpen nem precíz, mert nem csizmákról, hanem még fél lábszárig sem érő nsgy gyékénycipőkről van szó, amelyeket cipőre, csizmára, bakkancsra húznak a hideg'elleni védekezésül. A gyékény rolsz hővezető s így a legnagyobb hidegben is meg tudja őrizni a lábat a fagy veszedelmeitől. Ennélfogva kitűnő szolgálatokat tehet mint katonai felszerelési tárgy, nagyszerűen használhatják mindenféle őrszolgálatban, de a polgári életben is kitűnő hasznát vehetik azok, akik téli időkben hosszabb időt töltenek szabadban. rA gyékénycsizmák tömeges előállításához a lendületet a Közjóléti Szövetkezet adta meg, amelynek agilis vezetője, Kovács Sándor igazgató néhány hónappal ezelőtt szeleskörű akciót kezdett ennek a háziipari foglalkozási ágnak minél nagyobb kiterjesztésére s ugyanekkor gondoskodtak arról is, hogy a gyékénycsizmák megfelelő áron értékesíthetők legyenek. Az akció keretében először Tápén, majd tt Horthy Miklós lakótelepen tanfolyamokon oktatták a jelentkező családokat a gyékénycsizmakészitésre. Az érdeklődők hamarosan felismerték az uj háziipari foglalkozás nagy előnyeit, főleg azt, hogy könnyű munka, a család minden tagja, fiatalok, öregek, nők, férfiak egyaránt művelhetik s minden eddigi háziipari foglalkozásnál nagyobb jövedelmet hoz. Ma már annyira elterjedt lett Szegeden a gyékénycsizma készítése, hogy száz és száz házban dolgozzák fel a gyékényt szorgalmas kezek s mint említettük, Szegeden és közvetlen környékén 4000-re tehető a gyékénycsizma készítéssel foglalkozó kisemberek száma. Szegeden egy eredetileg tolli'eldolgozásra alakult cég kezdte meg a gyékénycsizmák tömeges gyártását s ez a eégma már 250 személyt foglalkoztat a gyékénycsizmakészitő iparban. Hatalmas munkatermekben, fészerekben, pincékben, szabadban folyik a munka, készül a gyékényesizitttt, amely ezer cs ezer pár,jávai kerül vagonokba s viszik ki a harciérre, ahol a közelgő léiben egyike lesz a legfontosabb kiszerelési tárgyaknak. Mennyit keres eqy gyékény csizmakészitö munkást \ Meglátogattunk néhány gyékény< sizmakészilő munkatermet, felkerestük lakásaikon is otthon dolgozó szegény embereket, akik kora nggeltő! késő esüg boldogan dolgoznak. mert nagyszerűen keresnek. Ez az a mi nélkülözhetetlen! Megjelent a visszatért tie videk Szabadka, Újvidék, Zombor, Zent a. Magvarkanizsa, Óbecse, Ujverbász, Palánka. Topolya Kula, Apatiu, Cservenka, Temerin Városok és nagyközségek valamint az összes községek, falvak, tanyák', hivatalos adatok alapján összeállított címtára Tartalmazza: az összes megyei városi, törvényhatósági, valamint az összes hivatalok, iskolák, címeit, beosztását. Az összes birtokosok.. iparosok, kereskedők, szabad és kötött foglalkozásúak pontos címeit. EBBŐL A CÍMTÁRBÓL NEM HIÁNYZIK SEMMI, MINDEN BENNE VAN AMIRE MINDENKINEK MINDENNAP SZÜKSÉGE VAN. Megrendelhető: Délvidéki Napi és Hetilapok Kiadóhivatalánál, Budapest, V., Pozsonyi ut 41. Telefan: 498-102. .... Szeged és környékére meghízott: üezdán Sándor, Szeged, Parisi-K.-nt io Az üzemvezető a következőkben tá- végtelenül a háborús időknek lejékoztatott bennünket: ' bet köszönni, valószínűnek látszik . azonban, hogy arra az időre is megmarad és virágozni fog akkor aini kor a békés polgári foglal — A munka első fázisa a gye kény összegyűjtése. A mai termelés mellett a Szegeden és közvetlen j js jumkor a környékén összegyűjthető gyékény j korsók müveim veszik majd has* nem fedezi a szükségletet s ezért j nat hidcg telidokben a jó mele, az ország minden részéből vásárol-| evckcnycsizmuknak. juk az anyagot. A gyékényszálak előkészítése után megkezdődik a' fonás. Körülbelül három centiméter szélességű gyékényszalag készül. Egy méter felfonásáért 4 fillért kap a munkás. Az ügyesebbek 200—250 métert is fonnak egy nap s igy megkeresnek 8—10 pengőt naponta. — A felfont anyag a varró műhelyekbe kerül. Itt nagy kaptafákon varrják össze csizmává a gyékényszallagot. 'A varrómunkások átlagos heti keresete 50—70 pengő. A varrás azonban nemcsak ezekben a közös műhelyekben folyik, hanem házhoz is kiadjuk az anyagot s ezek a munkavállalók otthon, kényelemben dolgozhatnak ugyanilyen bérek mellett. — A kész gyékénycsizma eladási ára páronként 4 pengő 60 fillér. Az új iparág megszületését két&/. gól sz. tar, város polgármesterétől , 55.549—1942. sz. Térgv: Zsiradékanvog szappanra való átcserélése Hirdetmény A városi közjóléti szövetkezet 8 magánháztartások szappanfőzésre alkalmas zsiradékanyagának összegyüj tésévol és szappanra való cserélésével a város külterületén a szappankis kereskedőket, a belterületen pedig a HAPÉ szappanüzemet bizta meg. Felhívom a város közönségét, hogy minden szappanfőzésre alkalmas zsiradékanyagot saját érdekében gyűjt sön össze és cseréljen be. mertszappansziikségletét csak ily módon tudja biztosítani a hatósági biztositésor tulmenőleg. Minden kg zsiradék után 1 ke szappant köteles a eseréiőhely kísmi gáltatni. Szeged. 1942 november 1 Dr Pálfy Jó/sef polgármester !! Előzetes jelentés!! A FASIZMUS 20. évfordulóján a 3Ylai cia su SZoma e m « é k é r e a magyar nyelvű külön ad ki Kéri e rendkívül gazdag számot a 121.8. kii lön szám november közepén jelenik meg minden árusítónál. Ára: 90 fiiléc