Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-08 / 254. szám

eyen, rittasson nál 32—M. költözik livatal iá •ki-uleú hivatal ikatársától) bizottság1 t a Délmasef polgári tiszti főlutcai bériéiből áthrt ót ér-házbatette szűkinnyal járt, il azOrosSárosházától itetben hátatal műkőagi sulyo' jrült annak oszlánutcai izoba-hallo' igénybevé az tette lej )an viszon* shelyiségefc i célra vet" Zsótér-bá* jllett van » iket a tiszti 5 alkalma®" i a toroní l hivatalt A íleg rendb® tani s ez * gőbe kerülközigazgaj r ezt az szabb időr* Halta a V* tségeket ' és átalakJ" a, bogy baj lyre vigye* r negyedJ* >si hivatai'i án felszól* tette a V°. 'őorvosi b1' bél a feljáróját " ú októl)®* utcai heiJ?' megkezd* mban ekk* még ma «* i muukána* olt a várő» tőleg szuAj i. A tis£ slsövárosr* átellenébe j s azóta % Lörülménje* i nincs ródahelyí®! irt ablak®; pen csak ózott. A J, ,esbajos á nár a mL ét és veg^ ótér-bázb^ ír a betel. l-s ÍÍ5& ián meR zágf' G&golék Lajos: A NEGYEDIK ŐSZ A frontok elhatárolódtak és kiegé•zSitek. Ez a negyedik háborús év leredméDye. Sehol semmi enyhülés. lAngliúbán teljesen csődöt mondott a hires chamberlaini »Appeasement< — enyhülés — politikája, mely soká ugy tekintette a német nemzeti szocializmust, mint amely a maga oroszellenes Ipeliti kajával egyben a nyugati polgári világ érdekét is szolgálja. Németország hü maradt a nemzeti szocialista mozgalom kezdeti szovjeteilenes Magatartásához s Anglia ma is ugy talont, mint a kapitalizmus és plutakrácia fellegvára. Közben Angliáján óriási változások történtek s a taszélyeztetett szigetország politikája Jdáig fejlődött, hogy felismervén a pzocialista progresszió számára való Hentéségét, a társadalom egyre határozottabban a Szovjetunió oldalára ^hett. bár ugyanekkor a héboni roppant tei-hét ma is elsősorban Oroszországnak kell viselnie. Mindenki tudja, hogv Anglia és « Szovjetunió viszonya a bábom során Porántsem ravartalan. A tengelyhatalmak távirati irodái sokat idézik az rról szóié híreket. Oroszország probémáía tulajdonképpen nem is a távolodó délorosz pusztákon dől el, hanem Nyngateurópq atlanti partjain. Az. K-osz táj végtelensége ott áll a néet katonák megállíthatatlan rohama lőtt s miközben a romantikus németég újra •teret* keres magának, szinte méffismétlődik a >Vo!k und Raurm redesztinációja. Ugy áll olt a német ép az orosz síkságok közepette, hogy emcsak' e földnek, hanem * hnrevo»1 mögötti területeknek is formát ell adni: ez a határozót hódító aka4 nemcsak' a meghódított területek evezésével foglalkozik, de progamof ; kinál az orosz védelem mögötti tájak jövendőjének és srerveréMne.V is. F, nagv keleti terjeszkedésből szemben a Szovjetunió természetszerűleg nvngatra tekint, nyugatra, •hol qz emberek' maguk Is mintha «issé csodálkozva ismerték fel Oroszország, méreteit és a harc terjedelmét. Oroszok és angolok Ez &r. orosz—angolszász probléma Magva. Anglia segítségül hivta a Szovjetuniót a közös veszély, Németország 'rilen. Anglia céljai tehát szintén taröpai célok; F.nróna peremének idegen világokba áthajtó nagyhatalmát prircra szólitotta az »európai egyensúly* klasszikus elve érdekében, íltalve az »uj*. vagv az »egvséges Euróetlen. ami gyakorlatilag egyet "ient a német vezetéssel. Amerika pe?tg talán ugy okoskodott, hogy a ha®<>ru végére a Szovjetunió társadalma és. földje megérett arra, hogy rajaz amerikai polgáriasodé* megüsse jáhát és kihasználja az ázsiai ÍJtosz tájak egvelörc ismeretlen gazJttaági "tehetőségét. Sem ennek a gaztaságj' programnak". sem pedig ez riirőpai egyensúly* klasszikus elvé! IgbaP kávéházban minden este Gazda Tamás kiváló zenekara klaszikus és tánczenét szolgáltat. Ugyanott a Halászcsárdánál cigányzenekar játszik. nek nem érdeke, hogy Euraziáb'an oly hatalomé legyen a döntő suly, melynek elvei legalább olyan ellentétesek az angol—amerikai polgári gazdasággal (bármilv hajlandóságot is mutasson a technikai fejlődést szorgalmazó Szovjetunió az • amerikanizmus* iránt), mint ahogy most szemben állanak a nemzeti szocializmussal. Az oroszországi küzdelmek méretei ezért nyilvánvalóan mélv benyomást tehettek az angol—amerikai diplomáciára és hadvezetésre, mely az orosz tapasztalatok nyomán mintha kissé mérsékelte volna segítő hajlandóságait, A nyugati front megnvi'tása ugyanis annyira kedvezne' a Szovjetuniónak e feltételezés szerint, hogv az az euráziai és a szomszédos európai területeken rendkívüli jelentőségűvé emelkedhetnék egy esetleges siker esetén. Ilvmódon a felmorzsoló harc továbbfolytatása elsőrendű érdeke az angolszász hadvezetésnek, mely a brit szigeteket hadiházissá és katonai gyülekező- hellyé építi ki és a nyugalj front megvalósításában, reménykedik. A kedvező pillanat* azonban nyilván még nagyon messze van s az' angolszász vezetés még korántsem érzi eléggé érettnek az időpontot a közbelépésre, melynek lényege az lenne, hogy az orosz feléledéssel szemben Keletenrópában is uralomra jusson az angolszász befolyás. A frontok megmerevedése közepette ezért tettek szert oly jelentőségre a különféle diplomáciai "tárgyalások és beszédek. Churchill nyárvégi orosz országi és közeikeleti utja volt az orosz—angolszász hadviselésnek oly fontos eseménye, mint például a sztálingrádi és voronyezsi küzdelem orosz fele. Az orosz—angol együttműködést elméletileg nyilvánvalóan még szorosabbra fűzte sz angol uralmi szellem e konok képviselőjének • moszkvai utazása, mely ut különben világosan mutatja az érdekek és szempontok óriá sl eltolódását. Hiszen Churchill volt 1914—18-ban az angol imperializmus legkeményebb képviselője, a régi angol küzdelmek és hagyománvok hordozója és többek között a szovjetellenes nyugati kapitalista-imperialista intervenció legerőteljesebb szószólója. Vaj ion Moszkvában elfelejtették-e 1918-as szovjetellenes tevékenvséec! és szándékait. Nyilvánvalóan tudják és érzik ott. hogy lényegében Churchill nem sokat változhatott. Legalá!)' is nem változhatott külpolitikai és imperialista érzület tekintetében. Arn változás Churchillben végbement, »•/ inkább belpolitikai és társadalmi je lentőségű: az angol konzervativizmus j e rugalmas megelevenitője egyre többi megértést mutat a szocialista fejlődi/J és a társadalmi progresszió iránt. C," J ső pillanatra ez talán azt bizonyithatná. hogv Anglia és a Szovjetunió .ki \ zött egyre szorosabbá válik az. érzelmileg is megerősített szövetség, mely nek során a felemelkedő anpól munkásságnak is óriási a szerepe. Ez a jbelső angol társadalmi Változás, mely a háború végére nvilván .átalakíthatja a régi Angliát, ugy, hogv Európa anglománjai és sznobjai alig ismernek majd reá, kétségtelenül kiküszöböli az angol-orosz viszony számos akadályát. Anglia kezében ez a szociaüzálódás harci eszköz: jogcímet ád néki. hogy levetvén régi plutokrata jelmezét, felléphessen a szocializálódó Európában (ahol a tömegek jelentésének felismerése terén a nemzeti 'szocializmus is annyi tanulsággal szolgál). IgF talán égvenlő partnere lehet a tervek, szándékok, rendezések közepette a Szovjetuniónak, ahol viszont a németek és a nemzeti szocializmus elleni küzdelem során egvre nagvobb lángokat vet egy nj orosz nacionalizmus és szovjetpatriotizmus defenzív s orosz eszme! és gazdasági autarkiát védő elkeseredése. A németek és a „sxovjetpatriotixmus" "A" sztálingrádi küzdélem jelentősége igv elsősorban kizárólag a németek és oroszok ügve. A Szovjetunió Sztálingrádot nemcsak gazdasági és •geopolitikai* okokból védi. De felismerte Sztálingrád .eszmei* jelentőségét is: egv bolsevista szpvjetpatriol'tízruus áll "Itt a nemzeti szocializmus-^..-st -^(vv ÖJV.w'a! xfKt . r. ri*» „ « fi ^hfo >" $ O1 -J V - • a ifraíjcumri A ÍILW• ' JfffJlnrJSllsTnMt élelmiszerek vagy ipari anyagok, amelyek több mht 100esztendeje megállják helyüket s amelyek békében és háborúba* beváltak, nélkölözhetövé teszik * tengerentúli árok behozatalát A tegphnsk tisztázásában — hála az égnek,—most már a hatóságok is segítenek: az újkávérendeietbe n megkülönböztetik a eikériakávéC e néven megadják neki az őt mint önálló terméket méltán megillető helyet A Franck cíkdriakávét ériékes zamatanyagmért nemcsak' mint zamntasílót használhatjuk,' han.em egymagában is — tejjet keverve — pompás és tápiáM" reggelit vsgy nz&fgstt Molgáttatsal szemben, mely viszont az nj Euró-Jkon kifejezése és harci eszköze volt pa védőjeként S az európai értékek A mai n'émet rendszeTéTSStaSS képviselőjeként jelentkezik. Nem be-] természetszerűen ellene van Németo.s zel nek ugyan rola de mindenki erzt. szág e bolacvizálásának a. még azoroa küzdelem, az ellenállás, egyaltala- sabbra fonódik a kispolgárság és a ban az egesz kerdcs jelentőseget, ami- nemzeti szocializmus bevált és régi re különben Sztálinnak Roosevelt külön megbízottja. Wendell Willkie előli tett több kijelentése is utal. A különben passzív orosz bolsevistákban a német előretörés hatalmas dühöt lobbantott fel. mondotta volna Sztálin. A keleti teret formálni akaró németek tudják is az orosz ellenállás értelmét s ugy vélik: hogy ezt a veszedelmet egvszer s mindenkorra ki kell küszöbölnink. Ellenkező esetben a háború eredményeként elsősorban Németországnak. aztán meg Keletközépeurónának számolnia kellene a kommunista szocializmussal egyesült orosz naciaunlizmus mérhetetlen megnövekedésével és ütőképességével. Ez az orosz nacionalizmus, mely ime, negakapcsolata. A kispolgári társadalom tehát garanciát talál a nemzeti szocializmusban; a német nacionalizmus tehát ilymódon a kispolgársággá! azonosul, mint ahogy tartalma és társadalmi lényege a mély millióknak kispolgári rangra való emelése volt s igv áll szembén azzal a bolsevizmussal, melvet most áthatnak az orosz nemzeti "küzdelem kedélvhullámai. Itt aztán újra felmerül a kérdés: vájjon Angliának és a nyugati társadalomnak érdeke-e. hogy az orosz nacionalizmus és szocializmus átlépje az ukrán határokat? Nyilvánvaló, nogv a nyugati partraszállás pillanatának, kellő kiválasztásában ezek a szempon. tok is igen nagv szerepet játszanak tive is német nemzeti szocialista ha-iEz, a háború ugyanis nem két, hanem tások nvomá'p született, elsősorban a'három partner között folyik s ba ma polgárság ellen fordulna, illetve egv a küzdeleta súlypontja a német—orosz uj európai rend soráp igvekezne ki- ellentétre esik. sem az orosz, sem küszöbölni ezt a polgárságot, mely- angol-amerikai diplomáéi* szántára nek a nemzeti:-szocializmus végső fo-rerh kérdéses a köztük lévő érdekeli