Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-06 / 252. szám

ÍJ E L M A G V A R 0 R S Z A tí Péntek, (942. november 9. Hódmezővásárhely tiltakozik a budapesti gyors motor helyelosztása miatt Szentes is elégedetlen és Szegedet okolja (A Délmagyarország munkatársá­tól) Amint ismeretes, a hétfőn élet­beléptetett téli menetrend megszün­tette a Szeged—Budapest közötti gyorsvonatjáratot. A gyorsvonat helyeit gyorsmotor közlekedik az Árpád-sinautóbusz díjszabásával, korlátozott számú ülőhelyei- A helyek elosztásánál a hódmezővá­sárhelyi utasok részére 5 ülőhely jutott s emiatt most nagy az elé­gedetlenség a vásárhelyi sajtóban. A Népújság vezércikkben foglalko­zik az üggyel és tiltakozik a Hód­mezővásárhely részére megállapí­tott -rangsor® és »mérték« ellen. A vezércikken kivül riport-cikket is> ír ugyanez a lap a Kelykérdésről a többi kőzött a kővetkezőként: •Megállapítottuk, Hogy tegnap óta Budapest—Szeged között közlekedő gyors motoroson 197 ülőhely van, ebből egyet elfoglal a vonatvezető, ugy, bogy 196 ülőhely áll az utazó, közönség rendelkezésére. A MÁV igazgatóságának rendelkezése sze rint az egyes városok között elosz­tották az ülőhelyeket, még pedig a következő arányban: A 196 ülőhelyből Szegednek jut­tatóit a szegedi üzletvezetőség 125 helyet Makónak és vidékének 15 helyet, Hódmezővásárhelynek 5 he lyet. a Népkertnek, Kisteleknek és ÁJgyőnek 2 helyet, Kiskunfélegy­házának 8 helyet, Csongrádnak 2 helyet. Szentesnek 8 helyet, Kecs­kemétnek 10, Nagykőrösnek 6 he­lyet a felutazásnál és a visszauta­zásnál egyaránt. 'A szegedi üzletvezetőség tehát megint remekelt — írja a lap. Sze­gednek több ülőhelyet juttatott, mint az érdekelt többi városoknak együttvéve. Ne csodálkozzék rajta, ha a törvényhatóságok és a városok felemelik tiltakozó szavukat az el­len és közvetlenül a közlekedésügyi miniszterhez fordulnak orvoslásért.* Szentes is elégedetlen a gyorsmo­ror helyelosztásával, amint az a Szentesi Napló cikkéből kitűnik. A szentesi újság a lobbi közt ezt irja: •Kétségeskedő* nélkül elismerjük -ízt. hogy figyelemmel kell lenni az ország második városának érde­keire, de állítjuk azt is, hogv nem­csak Sz"gednek vannak érdekei, bar m például Hódmezővásárhely­nek, Kecskemétnek. Kiskunfélegy­házáink. *ől még — horribile dictu - Szentesnek is. Méltányos és fi­gyelembe veendő érdeke? vannak mindazoknak a városuknak, ame­lyek Szegeddel egy vasúti vonalon jutnak a fővárosba. Ne feledjük el, hogy mosl háború van és a háború teremti meg a vasúti korlátozáso­dat, a háborít okozza. Hogy nem jár >nnyí vonat, mint máskor s a Há­ború következménye még az is, hogv megszámolt ülőhely jut gz utasoknak' azon a sinautóbuszon, ímelyik a gyorsvonat helyett köz­lekedik. Mindig azt halljuk és tér­ni szetwneh is tartjuk, hogy ezt j» figyelmeztetést halljuk mindig: összébb.. kell fosni az igényeket, min­denkit lemondásra kötelez a rend­kívüli helyzet. A kenyeret is azért adagol ;ák. hogy mindenkinek jus­son. hogy egyenlően jusson min­denkinek, ne habzsolja fel valaki a. másik elől a kenyeret. Kérdés, ha a vasúti ülőhelyeket is adagol­ják, ez azért történik-e, bogy Sze­ged kinullázhasson minden vá­rost.® 1 csongrádi közellátási panama három letartóztatottja a szegedi ügyészségen (A Délmagyarország munkatársa tói) Beszámolt a Délmagyarország arról a nagyarányú közellátási visszaélésről, amelyet a csongrádi közellátási -hivatalban lepleztek le. A visszaélés ügyében a nyomozás még folyik. Többszáz gyanúsítot­tat hallgattak ki eddig is. A nyo­mozás eddigi eredményéről a kő­vetkező hivatalos jelentést adták ki: A' csongrádi városi közélelmezési hivatalban a mult héten számba­vették a liszt-, cukor-, zsir- és pet­róleumjegyeket. A rovancsolás megállapította, hogy a jegyekből néhányszáz darab hiányzik. A nyo­mozás lefolytatására a város meg­kereste a rendőrkapitányságot. Az eljárás eredményes volt, mert 900 darab különféle jegy megkerült. A nyomozás lefolytatása után a rend­őrség Könyves Györgyön, a köz­ellátási hivatal vezetőjén kivül le­tartóztatta Forgó Gáspár szolgát, akinél a jegyek nagyrészét megta­lálták. Megállapítást nyert az is, hogy egyesek cukorjegyek szabály­talan felhasználásával jogtalanul jutottak cukorhoz. Ezzel kapcsolat­ban letartóztatták Brindzs An­tal csongrádi nagykereskedőt Mind­három letartóztatottat bekísérték a szegedi ügyészség fogházába. A rendőrség a nyomozást tovább foly­tatja. Ujabb letartóztatások és elő­állítások várhatók. Egy nagyezüst története (Honvéd haditudósító század.) ügy géppuskás századnál vagyunk. A szá­zad parancsnoka Orosz Tamás had­apródőrmester, akit nemrég a nagy­ezüst vitézségi éremmel tüntetlek ki. Ezredtársai hívták fel rá figyelmün­ket, mint egyik legvitézebb bajtársuk­ra. Nehezen tudom csak szórabirni, hogy mondja el, miért kapta szép ki­tüntetését. Végül mégis csak beszél. AMIKOR A RATATÁMADÁS — SZERENCSET JELENT — A kezdet kezdetén páncéltörő ágyús szakasz parancsnoka voltam — kezdi elbeszélését —, de azóta minden beos/losban harcollarn. Zászlóaljam­mal N város keleti oldalán a vasúti átjáróval izemben egy erdő szegélyé­ben rendezkedtünk be védelemre. Égy reggel erős tüzérségi és aknavető tű­zelőkészítés után azt a parancsot kap­tam, hogy 'páncéltörő ágyús Jszaka­szommal támogassam a gyalogság tá­madását a vasúti sínek mentén. Agyúimmal tüzelőállást foglaltam el, de alighogy letelepedtünk, erős Rala­támadást kapunk. Ez volt a szeren­csénk, mert az alacsony támadás elől az erdőbe húzódtunk vissza. Alig hagytuk cl helyünket, a következő pil­lanatban az át járó közeléből erős gép­puskatüzet zúdítottak tüzelőállásaink, ra Egvik lovunkat ki is lőtték, úgy­hogy kénytelenek voltunk ágyunkat is behúzni az erdőbe. Nein volt más hát­ra, lópótlást kértünk és utána az er­dőben nyomultunk előre. _ Itt ujabb meglepetés ért bennün­ket. Az erdő szegélyétől mintegy 200 méterre a vasúti átjáró közelében ma­gyarformáju egyenruhát viselő kato­nákat vettünk észre Integettek felénk. Nngvon megőrültünk, mert azt hit­tük. hogy a délről előnyomuló tolnaiak érlek el a vasúti átjárót. Gyors lép­tekkel elindultunk, hogy üdvözülnie őket. Már csak száz lépésre lehettünk tőlük, amikor hirtelen gyilkos géppus­katüzet zúdítottak ránk. Mi azonnal főidre vetettük magunkat, viszonoztuk a tüzet és szép lassan visszavonultunk az erdőb'e. Csak ekkor tudtuk meg. hogy a bolsevista katonák igy akar tak bennünket léprocsalní. Ekkor döb­bentünk' rá. hogv olyan ellenséggel ál­Istentisztelet a réslztincsógában péntek és köznapokon este 4 órakor lünk szemben, amely nem tiszteli a nemzetközi jogokat és kötelmeket. Ez aztán a legnagyobb óvatosságra és a legnagyobb elszántságra késztetett bennünket. ORVOSI TILALOM ELLENÉRE... — Néhány nap múlva ismét mi tá­madtunk. Nagy tüzérségi előkészítés ellenére is csak lépésről lépésre tud­tuk megközelíteni őket. Már a töltés előtt jártam, amikor közelemben egy akna csapódott be és utána nyomban elvesztettem eszméletem. Hogy ezután mi történt, nem tudom, csak arra em­lékszem, hogy amikor eszméletem visszanyertem, kórházban feküdtem. Kábult volt a fejem, de nem éreztem rosszul magam. Orvosaimnak már ak­kor mondtam, bogy nincs semmi ba­jom és engedjenek ki a kórházból, de azok hallani sem akartak róla. — A délutáni órákban legényemnek kiadtam a parancsot, hogy gondoskod­jon valami járműről és másnap visz­szamegyek zászlóaljamhoz. Másnap valóban jött a legényem egy fogattal és anélkül, hogy bucsut vettem volna, kimentem zászlóaljamhoz. Még aznap engedélyt kértem, hogy a vonal előtt maradt páncéltörő ágyúmat fölkutat­hassam és behozhassom. Ki is mentem. Balszárnyunkon a német gyalogság tá­madott. Elöl egészen csend volt. Az ellenséges állásoktól 120 lépésnyire megtaláltam ágyúmat. Megállapítot­tam. hogy néhány találat érte, de kis javítással harcképessé lehetett tenni. Mialatt a löveg elvonszolásán fáradoz­tam, az ellenség a támadó németekre erős zárótüzet zúdított. Egy fa mögött kerestem menedéket a gyilkos erejű tüz elöl. Köpenyemet így több találat érte, mellettem lövedékek szántották a földet, de nem történi semmi külö­nösebb bajom. — Amint a fa ' mellett feküdtem, egyszerre csak arra lettem figyelmes, hogy egy másik fa mögül egy alak le­selkedik felém. Már az el,sö pillanat­ban megállapítottam, hogy bolsevista katona. iHirtclon lendülettel mellette termettem, gyomorszájon vágtam és lefegyvereztem. Éppen a legjobbkor, mert már emelte rám a géppisztolyai. Mikor magához tért, hátrakisértem és átadtam zászlóaljparancsnokomrtak JÁRŐRREL OTT, AHOL MAGVAR KATONA MÉG NEM JÁRT Mésnan záizlóaJjparenosaofcrtw az­zal a íeladatta! bízott nr*g, hogy sá­vúnkban derítsem fel az egész Dct® partját. Este 6 órakor indultam el jár­őrömmel. Nagyon óvatosaknak kellett lennünk, mert a mi oldalunk belátható síkság, a felderítendő rész pedig bo­zótos volt. Éjszaka hatalmas esőt kap­tunk és bőrig áztunk. A- felderítést persze folytattuk reggel. A Don part­ján megláttam annak a Ratának » roncsait, amelyet vadászaink előző nap lőttek le. Járőröm tagjaival közöltem, hogy megközelítem a repülöroncsot és addig ők fedezzék munkámat. Amikor a ltata közelébe értem, a túlsó oldalról erős géppuskatüzet kaptam. Először bebújtam a Rata roncsai alá, majd amikor a tüz lanyhulni kezdett, visz­szakusztam járőrömhöz és tovább­mentünk. Mivel még az első napi esőtől csu­romvizesek voltunk s nem akartam embereimmel még egy éjszakát kint tölteni, ezért meggyorsítottuk az ira­mot. Végigfésültük az egész Don partját és járőrözés közben felderítet­tünk négy aknavető tüzelőállást, egy tábori őrsöt, egy ütegállást és egy ed­dig még ismeretlen átkelőhelyet. Köz­ben még háromszor kaptunk erős tü­zét, de szerencsére, egyikünknek sem történt semmi különösebb baja. Estére már be is vonultunk zászlóaljunkhoz és mindezeket jelentettük a százados urnák. Ezekért a cselekményeimért tüntettek ki a nagyezüst éremmel. Orosz Tamás hadapródőrmester századával most pihenőben van. De már készülnek előre. Sz. Kovács Imre hadnagy. Az Olvasó irja ismét a fodrászok zárórája Tisztelt Főszerkesztő Ur! Szívesked­jék a Délmagyarországban e pár sor* nak helyet adni. A múltkor már el* hangzott egynéhány panaszt ismétel­jük meg most a fodrász alkalmazottaki részéről a déli zárórára vonatkozólag. Miután ezideig nem történt intézkedés, kénytelenek vagyunk panaszunkkal új­ra clöállani. Ismeretes a belügymi­niszter ur ama rendelete, amely a fod­rászipart is kötelezi a déli szünidőre­Ennek a rendeletnek alapján a fodrász­mesterek között egy közös megállapo* dás jött létre, amely szerint 13 órától 14 óráig a fodrászüzlet zárva tartan­dók. Mivelhogy az összes ipari szak* mák között a fodrász szakma az, amely a záróra és a vasárnapi munkaszünet körül a legtöbb próblémát okozza, nyilván nagy megnyugvással fogadnák ugy az alkalmazottak, mint az üzlet­tulajdonosok, ha az illetékes hatóság is, mint más foglalkozási ágakba® gyökeresen rendet teremtenének. Mi­után az alkalmazottak körében ált®" lános elégedetlenség tapasztalható egyórai ebédidő miatt, helyénvalónak látnánk, ha a déli záróra helyett este 6 órakor zárnánk és • az ebédidőt to­vábbra is felváltva tartanánk meg. Tó­gazdasági szempontból is előnyösébe volna, mert sok tüzelőanyagot és vil­lanyáramot takarítanánk meg. Kívána­tos volna a hatórai záróra kulturális szempontból is, mert a szinház kor» kezdi az előadást ugy, hogy a sz3*' mánkbéli alkalmazottaknak leheteti'"1 a színházat látogatni. A mozikat spn1 látogathatjuk meg mert nagyon P0"' tosan kezdik meg az előadásokat és 7 órai zárás mellett lehetetlen idrifo ben odaérni. Remélve, hogy sor»'®. meghallgatásra találnak és mle^" teliositeni foaják kívánságunkat. pidunk" hazafias tisztelettel: AUF*­! ( Vz agyvérfódulás. a Szivszorongá?­nelrii légzés, félcleniérzot és a*1"* matlaitság azon esetei, amelvek * rendetlen székilrfilés köveik""1*' nyei, az onyhén, de biztosan ba'0 természete*' »Foreno József® k«se' rflviz használata által igen sok**"" rövid Időn belül megszűnnek. W desz* meg *-»o«ítf

Next

/
Oldalképek
Tartalom