Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-05 / 251. szám

alacsony mennyezet teljesen tiszta. Nagy Mibiályné, a Ház tulajdonosa a gyilkosság felfedezése óta az anyjánál alszik, itl csak a csendőrök vannak és az udvaron rendezkedő öregasszony, az áldozat nagynénje. „Tizenkilenc kérőt kosarazott ki . . Kapu előtt, az utcán élénken tárgyalják a szomszédok a véres eseményt — Olyan szép lány volt, hogy oltárképet festettek róla — mondja lelkendezve az egyik öregasszony. Érdeklődésünkre megtudjuk, hogy Pósa Rozália többször modellt üjt egy jeles szegedi festőművésznek: Parobek Alajosnak, aki az alsóvárosi templomot és rendházai számos egyházi tárgyú festménnyel ékesítette. Ezek női alakjaihoz többször hasznába modellként a művész Pósa Rozália alalcjáf. Többekkel beszélgetésbe elegyedünk; mindenki szépet és jót tud mondani a szeiény magaviseletű, illedelmes fiatal leányról, akinek csak egy hibája volt, bogy túlságosan »rátarti« módon viselkedett a legényekkel szemben és tizenkilenc kérőt kosarazott ki. »Az igazság ki fog derülni!* — ismételgetik sürün a tápéiak és bizalommal tekintgetnek a Hargita-utca 2. számú ház kapujában posztoló kakástollas "-sendőrökre. Kozma Béla. Szovjet foglyok — magyar táborban Allah „felhívására" dobták el a fegyvert — Hála-iratban köszönik meg a magyar táborparancsnoknak a jó bánásmódot Norvégia ellátási helyzete Német részről legutóbb élesen szembeszálltak az emigráns londoni norvég kormánynak ama nyilatkozatával, hogy Norvégia népe e télen az éhhalállal fog szembenézni. Német részről ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, bogy Norvégia szűkös élelmezési helyzetéért elsősorban az angolbarát norvég politika felelős, amely elhanyagolta Norvégia mezőgazdaságát és az ország élelmezését a külföldi importra bazirozta. Rámutalnak német helyen arra, bogy a német hatóságok Norvégia megszállása alatt mindent elkövettek, hogy a mult mulasztásait amennyire lehet, jóvátegyék. Ezért a norvég mezőgazdaságot német mintára átszervezték. Norvégia a német minta alapján újjászervezi mezőgazdaságát. Elsősorban uj és szilárd mezőgazdasági árakat kellett biztosítani, amelyek a norvég paraszt számára lehetővé tették a hazai termelés fejlesztését. A mezőgazdasági termékek árát tehát felemelték. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítottak a juhtenyésztés fejlesztésére. mivel ez nemcsak húst, de gyapjút is biztosított. Minden eszközzel előmozdítják a mezőgazdaságilag hasznosítható területek bevetésének fokozását. E-z évben 56 ezer hektárral több terület bevetését rendelték el Norvégiában, mint 1939-ben. Ezt a célkitűzést azonban az .időjárási viszonyok mtattcsak 74 százalékig teljesíthettek. Azonban még igy is a mezőgazdaságilag használható területének csak 43 százaléka van bevetve. Különleges problémát jelent a laka rmánykérdés, Norvégiának békebeli takarmányszükséglete 3 millió tonnát tett ki, amiből azonban 400 ezer tonnát export utján kellett fedezni. Ennek pótlásáról kel! most gondoskodni Mivel Norvégia a békében nagymenvnyiségS eellulózet szállított külföldre, a faárak és a cellulőzegyártás költségei szokatlanul magasak voltak. Szükséges volt tehát a faárak leszállítása. bogy a cellulözet takarmányozási rótok r* felhasználhassák. Azóta 100 kg ml! njózehoz kevert 20 kg he ringltiat}*) «teük ax álUMraL A szovjet hadifoglyok kígyózó oszlopa az országutak megszokott, mindennapi képéhez tartozik. Mennek, bandukolnak, arcukon békés, szelíd beletörődéssel, megelégedettséggel, ük már tul vannak a veszélyen, számukra befejeződött a háboru. Fegyver helyett konzerv-bádogdobozt szorongatnak kezükben, mert most már csak ez az egy érdekli őket: élelem. Ha szegényes is, de még mindig jobb, mint a szovjet hadseregben. A szürke, piszkos rongyokba bugyolált társaság beér a táborba. A drótkerítésen tul is látszik a tábori konyha gulyáságyuja, ahol a meleg levest főzik. Egyik honvédtizedes kenyeret oszt s eléje sorakoznak tolongva, egymást lökdösve a szovjet foglyok. Arcukról a békés vonások eltűnnek, szemeikben barbár fények villódznak. És mikor a bádogdobozból szürcsölve isszák a zöldséglevest, még morognak is, ha valaki közeledik feléjük. Hányszor láttuk ezt a képet, ezt a türelmetlen falánkságot és mindig belénkdöbben a kérdés: emberek vagy állatok? Allah és a szerbeidzsáni rádió A s/.ovjetföld tarka, ázsiai népegyvelege kavarog előttünk a táborban. Van itt mondol, kirgiz, gruzin, tatár, kozák, baskir... Csupa érdekes tanulmányfej ... Harcban kegyetlenek, elszántak, vérengzők és most itt a fogolytáborban szelídek, mint a bárányok' ... Körénkgyülnek, bámészkodnak, tereli is őket a közülük kinevezett táborparancsnok ... Ivan Alexejevics Ivancsenko, akinek széles, fehér karszalagja hirdeti, hogy ő a »komendant lagerat. ö veszi át a magyar táborparancsnok utasításait és ő ügyel a rendre. Láthatóan büszke •rangjára*, most is kemény hangon utasítja rendre társait. Van köztük mohamedán is. aszerKeidzsán! türkmen. Ezek önként jöttek át. Mindjárt meg is tudom, hogyan. A magyar hadsereg és a szövetségesek a repülőgépről leszórt röpcédul.ákon kivül külöin bomlasztó rajokkal is dolgoznak. Ez a kétségkívül modern fegyvernem, a bomlasztó, nagy hangerejü hangszóróberendezéasel dolgozik. Á hangszóról az első vonalakig tolják és rendszerint egy önként átszökött szovjet tiszt hanglemezre vett beszédét közvetítik az ellenséges állások felé. Hogy milyen eredményeket ér el a Bomlasztó, arra jellemző. ami Ambrus József k'arpaszománvos tizedes. bomlasztő-rajparancsnokkal történt. Egv önként átszökött szovjet tiszt, aki civilben a szerbeidzsáni mohamedán orvos, vállalkozott arra. hogy a Don luloldalán mohamedán aszerbeid/®ániakbó1 álló zászlóaljhoz beszédet intéz, hogy tegyék le a fegyvert. Beszédét a hatalmas hangszóró sugározta a túloldalra: _ Mtob Akb'ar... — ezzel kezdte. aztán koráni idézetekkel bizonyított i, hogy a vörösök oldalán az istentelenség győzelméért harcolnak. Felszólította testvéreit, hogy jöjjenek át fegyver nélkül, mert itt a vallás védelméért folyik a harc az istentagadó vörösökkel szemben... A beszédnek meglepő hatása volt: este a Don vizében egyre-másra bukkantak fel a fejek. Körülöttünk fröcsesent a viz, a politrukok géppisztolya küldte utánuk lövedékeit. De a mohamedánok nem törödtek ezzel, úsztak nsztak, hisz Allah nevében szólt hozzájuk az aszerbeidxsáni rádióban .... mint később elmondották ... „Mélységes hálával köszönjük .. " A táborparaaesnok főhadnagy tu jon most felénk. Láttára megszelídülnek az arcok. A vad vonások meglágyulnak és a szőrös, szakállas arcok mosolyognak. Ivan Ivancsenko ugrik ©lfS, fegyelmezetten jelent Aztán elővesz egy fehér lapot, amit a foglyok szerkesztettek és irtak alá. Átadja a főhadnagy urnák. Ei persze nem érti, mit akarnak. Kis, mongol képű fogoly ugrik elő. — Majd én lefordítom — mondja egész jó magyarsággal és mindjárt kezdi is a fordítást: Mi, hadifoglyok, mélységes hálával köszönjük az önök gondosságát... Nézzük, hallgatjuk a kis mongolt, hogyan igyekszik a fordítással. Aztán megkérdezzük: — Hát maga honnon tud magyaralt — Voltam én már hadifogoly Magyarországon ... — Hogy hívják? —< Csórni Szemjon Nikiforovics... 1915-ben és 1916-ban voltam Budapesten, Gömboson, Szabadkán... Ott tanultam magyarul. Mikor most behívtak a szovjet hadseregbe és kihoztak a frontra, mondtam én a többieknek, hogy nem igaz az, amit a szovjet propaganda mond a magyarokról, hogy azok levágják a foglyok kezét, lábát, kiszúrják a szemét és más ilyeneket. Mondtam nekik, hogy gyertek csak velem, én már voltam közöttük, tudom, hogy jobb dolgotok lesz... — És hányan szöktek át magával? — Vagy hnszan, jelentem alázatosan..^ — vágja magát vigyázzba Csornij Szemjon Nikiforovics... Körüljárjuk a tábort, épp vasárnapi pihenő van. A tábor sarkában fabarakk épül, téli szállás. Az oroszok nagyon értenek az ilyen műszaki munkához. Egy-kettőre felhúzzák a falakat g estére kész is már a házikói ... A másik helyen meg házi kovácsműhely működik sajátkészítésű szerszámokkal, Konzervdobozokból ügyes csajkát készítenek. Látunk mosodát is: egy hadifogoly fehérnemű mosásra specializálta magát és társainak néhány deka kenyér fejében végzi el a munkát. A fájdalomtól mélyen lesújtva jelentjük, hogy mindannyiénk támasza szereteti testvérünk, sógorom, nagvbátvánk Dr. Weisz Mihály földbirtokos f. hó 3-án rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 6-án d. e. fél 11 órakor lesz Mindszenten a családi sírboltba. Szeged. 1942 november 4-é& Testvérei; özv. Dr. Müller Ignácné özv. Szabó Lipótné özv. Pláger Gyuláué özv Weisz Miklósné. sógornője Unokahugai óa unokaöccsétözv. Müller Mórné és családja dr Weisz Lőrinc és családja dr. Kovács Endre és Felesege Weisz ' Melanie. Az erdőben eltévedt fogoly önként jön vissza Most vasárnap van. Mivel üoglalkoznak a foglyok hétköznap? — Reggel négykor kelnek meg a felvilágosítást a főhadnagy wr —, aztán tisztálkodnak és jelentkeznek reggeliért. Csáját kapnak és négye* egy nagy kenyeret naponta, öt órakor különböző csoportokra oszlanak,, ki-ki beosztása szerint" és munkájukra indulnak őrök kíséretében. A nrf' foglyaink főként útépítéssel és ewfökitermeléssel foglalkoznak. Munkáinkat nagyon szorgalmasan végzik. valamelyik közülük valami rangé* kap, mondjuk munkafelügyelő vagy imás hasonió cimet, rögtön szolgálat'készebb', engedelmesebb. De különben sincs velük sok baj. Előfordult, bogf egyik' csoportunk' az erdőben dolgozott és egy fogoly munkakőzben eltévedt az erdőben. Az őr már azt hitte, hogy megszökött és jelentette is nekem. Estére egyszercsak megjelenik a fogoly és könyörög, hogy bocsássunk meg neki, eltévedt és órákon keresztül kereste az utat, vissza a táborba. — Általában a műszaki munkák" elvégzéséhez nagyon értenek. W igyekszünk nekik a lehetőséghez képest jó kosztot adni, mert elvűnk", hogy táplálék nélkül nincs munkaDélben zöldséglevest kapnak, néha hust, vagy lóhúst, amit nagyon szeretnek még nyersen is. Estére ismét levest kapnak és természetesen zsoldot Nagy gondot okoz a tisztaság fenntartása, mert ezek teljesen műveletlenek és tisztálkodni nem nagyon szeretnek. A háziparancsnoknk azonban ezen a téren is igyekszik eredményt felmutatni. Hetenként kétszer orvosi vizsgálaton esnek keresztül. M közel ötszáz fogoly közül eddig esa* négy-öt halt meg vérhasban és tífuszban ... Ivan és Michael kiszabadul Megnézzük ezután a tábor berendezéseit. A drótkerítés ajtaja előtt ase szonyok és gyermekek ácsorognak — Érdekes, hogy a felszabadított tá rülüctekröl való foglyok feleségei né* ha töbíbszáz kilométer távolságban b értesülnek, hogy férjük melyik tábort ban van... A legősibb, legprimitívebb hírközlés módján, egyik mondja a másiknak, megtudják, hogy férjük mondjuk itt van. Ilyenkor megindn' mindjárt az akció a férj kiszabadítására. Ha a falujuk általunk kijeid sztar&sztája igazolja a fogoly megbízhatóságát és a katonai hatóság írásban közli, hogy hazatérése ntá" otthoni munka várja, mi elengedjük * jó magaviseletű foglyot. Ezek a if itt álló asszonyok is bizonyosan * férjeiket keresték fel... Odamegyünk a kis csoportból Megtudjuk, hogy a két asszony an^Ú gyerekkel Izjutnból jött, csekély báromszáz kilométert gyalogolva, bőgj? kiszabadítsák férjüket. Könnyes, boldog szemekkel ismerik fel férjükéi vajat, mézet, nyújtanak be a kerití' sen. Aztán meglátva a parancsnokod írásokat lobogtatnak.,. Néhány percig tart a hivatalos o*' tus. Egy szakaszvezető jegyzökönfj vet vesz fel, megvizsgálja az irós° hitelességét, Hansin Ivan Sztepp vies és Mezserszkij Micbael AndréJ« vlcs szabadok... „ Kinyilik a tábor kapuja../ boldog férfi öleli magához a gvcrí'L. kiket és asszonyokat. Aztán a parancsnok felé köszön tört gvarsággal: — Isten áldja meg a magva A többiek reménykedve t**3"^ utánuk... rátfcmga