Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-27 / 270. szám

Szeged területén 1é7 latos p} egy négyzetkilométerre A szegedi népsűrűség kiolaku ásóna < tényezői — Érdekes statisztikai összehasonlítások az ország legsűrűbb és legritkább lakosságú területeiről (A Délmagyarország munkatársa- fenntartását. A környező hatalmas lói) A Magyar Statisztikai Szemle: buzatermöleriiletek terményeit : azonban a lyukas. most megjelent érdekes és figyelmet érdemlő cikket közöl Magyarország különböző te rületeinek népsűrűségéről, illetve a különböző területek" népsűrűségé nek egymáshoz való viszonyairól A cikk adatait részint táblázatos ki mutatások illusztrál ják, részint térképen szinváltozatban feltüntetett kimutatások támasztják alá. Az összeállítás a mult évi népszámlá lás adatait veszi figyelembe s a feldolgozás különleges értéke abban jelnetkezik', hogy nem általános és átlagos népsürüségi adatokat közöl, hanem járásonként és törvényhatósági városokként tűnteti fel a különböző területek népsűrűségét. Ez az összeállítás igv beszédes öszszehasonlitásra ad alkalmat s a népesedési és népmozgalmi kérdésekben rendkívül hasznos tájékoztatást nyújt ugy az érdeklődőknek, mint az ezekkei a kérdésekkel foglalkozó hivatali és hatósági tényezőknek. 'A népsürüségi térképen mindenekelőtt szembeötlő a tónusok nagy különbözősége, ami azokat az aránytalanságokat jelzik, amelyek népsürüségi tekintetben megállapíthatók az ország egyes területrészei kőzött. Sűrűn lakott területek mellett, amelyek a térképen sötétbarna foltokkal van jelezve, a térkép nagy világos területeket tűntet fel. Ezek a ritka népességű területpb- De a térkép feltünteti azt a nyek kedvezően befolyásolták aii)R' i ( népsűrűség alakulását. A két évti- ^"tek, EH2 nov zedig tartó trianoni sors nem ked- sasscsw vezett a további fejlődésnek, sőt; tartózkodni társaival, sok vonatkozásban hátrányosan je- ctt nem találják i>ke lentkezett a város átlagon felüli orrú Olga a betörés .elölt két nappal nagy népsűrűsége közvetlenül a Vásárhelyen tartózkodott. u trianoni határ mentén. Szeged szel-! k(U térfiismerősével egyi.it és a eilemi és gazdasági életteréről a J^™ ff \ !1 ;v' 0 - bácskai területnek .visszatérése a ^^ííí^átft'k mrg'ep ik ism-. szama rendkívül j mindenkor Szegeden át szállítottak j további fejlődes utvonalait nyitotta ket> \ betörést m hi nap v el ugy a belföldi, mint a külkeres-'meg s azok az erők, amelyek a őlcet azon a tatokon" a következő m viszonyai gyakorolnak a népesedésre és a népsűrűségre. Az erdős, sziklás, hegyes területek lakossága a legritkább s a népsűrűség folyton fokozódik, minél inkább egyenletessé válik a talaj. Természetesen ez nem általános érvényű tétel, mert a hegyek' közé ékelődve is vannak sürü települések és az Alföldön is vannak járások, ahol a lélekszám rendkívül alacsony. Az ország legsűrűbben lakott része Budapest és környéke. . Az Alföld legsűrűbben lakott részei Szeged, Újvidék, Békéscsaba, Baja és Szolnok környéke. Szeged területén a népsűrűség négyzetkilométerenként 167 fő. A közvetlenül mellettünk levő és körülbelül hasonló nagyságú területen fekvő Hódmezővásárhely négyzetkilométerenként! népsűrűsége 81 fő. A vármegyei átlagos népsűrűség négyzetkilométerenként 81 fő, aminek a magyarázata az, hogy a két nagy népsűrűségű törvényhatósági város mellett rendkívül ritka lakosságú járási területek vannak, amelyek a népesedési arányszámot vármegyei viszonylatokban erősen lerontják. A szegedi népsűrűség kialakulásának tényezői közöl kedvező befolyással van a fejlődésre a város folyóparti, gócpontszerü fekvése. A nagy népsűrűség alapjai még a múltban rakódtak le, amikor a város fontos átvonuló és átrakodó állomása volt mindenkor a tiszai hajóforgalomnak, vasúti és országÚti közlekedési viszonya pedig az ország minden tája felé biztosították fetanxü és biztos forgalom kedelmi forgalomba, ezenkivül szá- ,népsűrűség alakulását irányítják, pon azonbnn eltűntek. Az eJlo -ot !zadforduló idején nagy lendületnek' ennek a fejlődésnek során előrelát- mikből- a tollak nagyi ze n: ' indult a város ipari és kereskedel- .' hatólag kisugárzó hatással lesznek r,: ®lhít"?oU. ' ; hoi, mi élete is s mindezek a körűimé- a többi szomszédos területre is. E^S^lV SiétSS majd érte mennek egy óvatlan pillanatban, de mert féltek, veszni hagyták a portékát és elmenekültek. A vadászfegyver töltényeit is megtalálták, de a vadászfegyver és a levente puska eltűnt A fOlűmflvclfóOüQl mhilsztf^nm feibivéss a fafcrntclőhhöz a faelláfás biztosítása trdehtben Budapest, november 26. A föld- egyben parancsolólag müvelésügyi minisztérium felhívja az erdőbirtokosokat és fatermelőket, hogy az ország faellátásának biztosítása céljából vágásterületeiket feltétlenül használják ki. Külön megköveteli azt is, hogy a már kitermelt fakészletek leszállítását a legnagyobb erővel foganatosítsák. Ha az erdőbirtokosoknak, illetve tulajdonosoknak a fent megjelölt ternVlési iüooppi Használ ii % t? i l'. *J ü2 veszek aSS-*t tíy >wi o; is kiemeli a földmüvelésügyi mi- és szállítási kötelezettségei tek in- í NODER Ki? • KÍGYÓ-UTCA, 1. SZ. HiiiiimHIHIIWinmrivisimiitinti11ii N ii i ni inmui n nisztérium a rendes évi, valamint az elrendelt rendkívüli fahasználatok kötelező kihasználására vonatkozó 4396—1940. M. E. rendelet intézkedéseit. A faellátás biztosítása tetében nehézségei volnának, tánjo- Irodalmi btíüa OdáS gatasert forduljanak a termelés, illetve tárolás helye szerint illetékes erdőigazgatösághoz. A zsidók jeSentlcezésérü! és bevonulásáról szóló kiegészítő rendelet Budapsct, november 26. Uj hirdetmények jelentek meg az utcákon. A in. kir. honvédelmi minisz. hatást is. amit a talaj domborzati jer november 22-én kiadott bevonulási és jelentkezési hirdetményének kiegészítését tartalmazza az uj hirdetmény.\ Az 1942:XIV. t„-c. 3. §-ának 3. bekezdése értelmében zsidónak minősülő és az 1894 január 1-től 1924 dcember 31-ig terjedő időben született férfiak nyilvántartásba vétele, ellenőrzése, valamint külön igazolánnyal való ellátása szorul még bizonyos módosításokra. Jelentkezni tartozik a fenti születési évfolyamokba tartozó min. den zsidónak minősülő férfi, tekintet nélkül arra, hogy volt-e katona, vagy a sorozáson alkalmatlannak találták, vagy eddig sorozáson még nem volt, vagy kétes, vagy idegen állampolgár, vagy hadirokkant, vagy a november 22-én kifüggesztett hirdetmény alapján egyszer már jelentkezett, dc elbocsátották. Jelentkezni tartozik az 1894 január 1. és 1899 december 31. közöft születeti jelentkezésre kötelezett-a birtokában levő lakásbejelentést igazoló szelvényen feltüntetett lakhely szerintA jelentkezések sorrendje: a II., III., IV., V., VI., VII., VIII. és X-es közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljak állományába tartozó, a birtokukban levő igazolványi lap 15. rovatába bejegyzett állomáshelyen december 3—12 között, szabadon választott hétköznapokon délelőtt. December 3-án az 1924. évi születé15-én 1916, 4913, 1919, 16-án 1915, 1909, 19(18, 17-én 1907, 1906, 1905, 18-án 1904, 1903, 1902, decéniber Hogy Arany János idejében, volt-e drágaság és ezzel kapcsolatos visszaélés, azt nagyhirtelenében nem tudom megmondani. Valószínű, hiszen u szent öreg változatos időket élt at, iv hatvanas évek legendás szárazsága öi is sújthatta, de meg egyformák.- voltak1 az emberek mindig. Csakhogy azért költő a költő, hogv ugy fejezze ki magát, mint a.közönséges halandó. Tompa Mihály is a raa~ dár szaván keresztül fordult a fiaihoz s Arany Yelszi bárdja a legszörnjüolt időkre emlékeztetett, hp miugyárt angol föld is a tereprajza. Ébbeu a müí dcember: fajban nem igen működött, azondecemberi ban átnéztem az összes, költeményeit/ december* Aki keres, az talál' is, jelentem most 21-én 1901 és 1900. December 22-én nagy örömmel, még hozzá a legánatpedig mindazok, akik az 1924-1900- tonabbnak tetsző költeményben a < lg születtek és addig igazoltan nemi,!idi kÖT'btia- Azt rpond,a U2yams: jelentkezhettek. Az 1894. és 1899-ben született jelentkezésre kötelezették jelentkezési sorrendje: december 9-én 1899, 11-én 1898, december 14-én 1897, december 16-án 1896, december 18-án 1805. december 21-én 1894. Este van, este van, ki-ki nyugalom-. ban. Kérem szépeh, az a gyanúm, hogy ez a ki-ki élő személy volt és Kiky-< nek irta a nevét. Egész napja szörf 4mas batyuz&sban telt el és most számítja össze, mennyit sverfoit. Tudniillik: • Feketén bólintgat az eperfa lomb, ja... Mi az, hogy >feketén«? Tudni kell, hogy abban az időben kezdett feliendülni a selyemhernyótenyésztés, ez a rovar pedig olyan finyás természetű, hogy nem zabál mást, csak eperfalcve, let. Mintha az ákác nem felelne meg (A Déimagyarország munkatársa neki. (Egyébként a levél, ha m aBácskaí cigánybanda {osztotta ki Temesváry képviselő kutasí Kasté.yit tói) Jelentette a Déimagyarország, hegy Hódmezöivásárhely határában vakmerő betörés történt dr. Temesváry Imre országgyűlési képviselő kastélyába. A nagyszabású betörést a rendőrség rendelkezésére álló adatok szerint egy bácskai cigánylány vezetésével hajtották végre. A helyszíni szemle, továbbá más megfigyelések alapján ugyanis megállapították, hogv a betörők Bácskából érkeztek, Miután pontos személyleirásuk is megvan, a rendőrség rendelkezésére bocsátottá',nzokát, úgyhogy rádiókörözést adtak ki a gyanúsítottak ellen, akik minden jel szerint a gazdag zsákmánnyal vlszszaszöktek a Délvidékre. Az értelmi szerző a nyomozás adatai szerint egy cigányleány volt, akii a Bácskában csak tyukasorru Olga néven ismernek. Ugyanis pár esztendővel ezelőtt a leány orrát féltékeny szám mérik ab fa, lombbá válik.) Már most. a tanyai gazdák látták a szokatlan nagy keresetet, mire az eperfa lombja egyszerre eltűnt, maximális áron nem lehetett hozzájutni. — Hát »feketen»? — kérd /.!<• öregapánk ugy is,- mint megakadt városi hernyós. Erre a gazda »bóliutolt*, hogy ugy lehet róla beszélni. Hogy az éji bogárnak árfolyama lett volna, arra csak az a .gyanú szolgál, hogy most is felhoznak a piacra tücsköt-bogarat. Lehetséges, hogy a kőrisbogárról van szó, azt mindi:; keresték a gyógyszertárak. De költői miiben ez mellékes, mert nagy szellemek egyetlen szóVal fejeznek ki olyasmit, amiből más hosszú értekezést barkácsol össze. Arany azt mondja, hogv •zug* az éji bogár. csalAogv'a szó itt az előző plasztikára vonat Decemner o-a.. , sóeböl le akarta harapni az udvarló eperfaíev < Ire. A kcV'i . m süek, december 4-en 1923, december * hogv másnaU 1)C ,^gyen tets/étÖ!, adl, !k, h(„iv 7-én 1022. december 9-en 1921, de- őneki, de a teljes operáció nem vagyis »zu ban.°v \ cember 10-én 1920 és 1919. decem- sii,,.rii!t A> ber 11-én 1018. 1917. december , .mviányt Ivukasornmak nevezik 14-*a J914. 1912' 191 li december I Aüitaiíig Zvula köLtnycUn zokott Alberti u. Mft is kériihk ki It'ef&BOlúhlli. bővített* kiad he n*, Lehr c—b-i