Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)
1942-11-22 / 266. szám
DBLMAGYARORS ZAG Vasárnap, 1912 november 22. / Palissot-ékhoz menet a földalattira száll. A földalattin nagy gondokba merülve, ajka raeg-megmozdul, telkében titokzatos betűket rak egymás meiié. De már itt is van a SévresBabylone-i állomás... Simoné Palis sot-éknál kellemes benyomást kelt bájos fellépésével. Szomszédaival igazán kedvesen elbeszélget. Jóizüen uzsonnázik és magában ezt gondolja: »Igy hát én már nem is vacsorázom; a gyermekeknek legalább nagyobb darab jut«. Kevéssel később, az Amsterdam-1 utcán hazatérőben eszeveszett vásárlásokba bocsájtkozik. Talál egy citromot és talál egy fej fokhagymát. Most aztán gyorsan, fel a negyedik emeltre! Az otthon békés. A gyerekek feladataikkal foglalatoskodnak. A férj még nem jött haza. Simoné MMH törik, harlSBQák, f rltérnemltek legolcsóbban toria-üruházban Tisza Lajos körút. »r 11 Sz. Szigethy Vilmos novelláskötete Arany János két >mélyzöngésü« sora szól a kötet belső lapján az olvasóhoz. >Ne haljak meg, mint koldus, Aki semmit sem hagyott.< Mintha epilógus-hangulata lenne ennek a kötet elejére tűzött idézetnek, de a bucsuzásnak ez a komor, elbusulásos hangulata nem is annyira az íróhoz illik, aki alkotóerejének s ami ennél is több: alkotókedvének kikezdhetetlen teljességével lép újra elénk, hanem inkább a műfajhoz, melynek — egy [hivalkodás mondhatjuk el a szegedi ma a magyar irodalomban kezd" Mald ner" sok-i íróról „ „laej„x kai később £ leves egy szempillantás egyik legkiválóbb képviselője, alatt a tűzhelyre korul. Simoné, sze- - renpsére, már nem éhes. Ivott csésze teát és evett egy darab gvorós tortaszeletet. Istenem, micsoda finom dolog is az a tea! A vacsoránál, Jean rosszkedvű, az íízlct nem a legjobban megy. Simoné elmeséli mint folyt le Palissot-éknál nz uzsonna. Simoné utánozza az embereket, akikkel a fűszerüket, előtt együtt kutiesorgott. Simoné leírja azokat az emberi figurákat, akiket a metrón látott. És ekkor felenged a fagy, mindenki mond egvetmást. Az élet tüzetfog. Simoné az ő kis világát, még vidámsággal is ellátja. Aztán hátra van még a mosogatás. És aztán a stoppolás. És aztán Cafherine ruháján az a kis a pecsét. És azután az ifjú Paul kabátján az a két szakadás. Simoné hirtelen egyedül maradt. .Teán lefeküdt, holtrafáradt. A gyerekek szobájukban alszanak. Ekkor Simoné kinyitja az írómappák papirost keres, kihúzza a tintásüveg dugóját, mivelhogy a töltőtolla elromlott és írni kezd: ^Szeretett öcsém! A Te kis! küldeményed nekünk a lehető legnagvo'') örömet szerezte. A tojások közül kettő összetört, amin egyáltalán nem lehet csodálkozni. A gyerekek azon frissiben feiitták. Visszaküldöm a dobozt a csomagoló papirossal és itt küldök egy jóhosszu madzagot is Tvazín szén tőled, hogy ránk is gondolsz. ránk, akik jóságod semmivel sem tudjuk viszonozui.. .< Simoné, Isten tudja, hányszor leirta már mindezt és ugyanannak a személynek. Nagvot sóhajt és ágva felé tekint. És hirtelen valami eszébe jut, melytől egészen szomorú lesz: elfolojtrtt elmenni a La Bruvere-uteába. ahhoz a papírkereskedő féléhez, akb nél sós-ajókát lehet kapni. Fordította : MADACSY LÁSZLÓ A novella haldoklik, a műfaj maga sorvad el szinte a szemünk láttára. mo~- Valamikor — a tárcanovellák korszakába — ez volt a legkedveltebb műfaj s magyar reprezentánsai európai formákba nőttek be. De amikor tömeghalál üvölt nem is minden ujságoldalról, de minden sorából annak az újságnak, amelyik nemrégen mé|g, mint a legkitűnőbb táptalaj, életrehivta azt a műfajt, ki foglalhat le annyi érdeklődést és annyi helyet az egyéni problémák számára, mint amenynvit hasábjaiból az irodalom számára kínáltak fél az újságok. Negyven évvel ezelőtt még az első oldalon jelentek meg a tárcák, harminc évvel ezelőtt a második oldalra szorultak vissza, husz évvel ezelőtt már csak kötetes regényt ügyeskedne ki. Nem a szegedi, de a magyf irodalomnak komoly gazlagság® ez a novelláskötet, mely méltó folyt®" tása a magyar novellairodalom ieg kiválóbb alkotásainak. Nekünk külön öröm, hogv szegedi iró szegedi kötete menti meg a végső elnémulástól tzt a gazdag tradicióju műfajt s szinte házi ünnepünk, hogy büszkék lehetünk Írójára, aki hol B o h, hol L i majd öreg Riporter, Torontáli vagy Peregrinus s ki tudná még álneveit is felsorolni, melyekkel a Délmagy aroszág baEgy-pár vonás s egész ember áll elöt-1 sábÍain ,is me?bu^ik, csak ' tünk, nem típus, de égvén. - egypár' m!ndlS eleven mindig lüktetőén friss, ... 7 —" "1 mlnHón nomo, .... minflin fttlfltoc mrtflPüspökbazár épület. Oszi szántás" sor s egy életsor közepébe hullunk bele s szinte fáj, hogy nem tudunk róla többet, csak amennyit az iró művészi meggyőződése elmesélni engedett. Egy szük kis rés nyilik meg s egész emberek életsorsába pillantunk be. — az olvasó legnagyobb dicsérete, hogy 'minden novella elolvasása után sajnálkozik: miért csak egyetlen történet zajlik le előttük s miért nem kapják meg az írótól a szereplők egész életének szélesen hömpölygő folyamai akár két kötetes regényben? Minden novella egy-egy regényrészlet s minden oldat tökéletes miniatűrje annak az örökre letűnt kornak, mely a mienk volt. Talán a viszonyok kényszere parancsolja a témának ezt a tékozlását. talán az a megfejthetetlen irói szerénység — Magyarországnak legszerényebb irója Sz. Szigethy Vilm"-—, mely megelégszik négy oldallal annyi mondanivaló számára, amelvik minden nemes és mindig ötletes mondanivalói találkozzanak az olvasóval, de soha ne az iró. S most a maga nevével lép elő s ami talán legjobba" a szivéhez nőtt: novellás kötetével. Szeretettel és hódolattal köszöntjük, de a szeretet nem tesz elfogulttá s s liólolat nem tesz hizelgővé: nagy magyar irót köszöntünk benne s ugy fogadjuk ezt a kötetet, mint mes ajándékot, amit letett a szegedi irodalom egyre elhagvatottabb aszta* Iára. A kötetet a Szegedi Városi Nyom*, da és Könyvkiadó adta ki, hozzáértés és hivatástudatát bizonvitja ez a© elhatározás s áldozatkészségét a ki' állítás s a könyv árának megállapi' tása. Mi, akik egész közelről ismerjük Szigethy Vilmosnak töretlen erejét s témáinak kifogvhatatlan forrását. biztosak vagyunk abban, hogv bői más sokkal kevesebb tehetséggel' gyönyörű vetés Fog még zsendülni aí és sokkal kevesebb szerénységgel két; >öszi Szántás«-bóL Ferenc József üiukora Angyal Dávid, a kiváló történész most bocsájtotta közre megírás alatt az utolsó előtti oldalon kaptak he-. , lyet. tíz éve már csak az utolsó oldal ©L16 nag>r történeti munkájának első hirdetései közé lehetett egyet-egvet, ko,°tét. A könyv az ifjú Ferenc Jóeibuitatni. A?óta onnan is kiszorult. I sz61 s részben teljesen uj, kihullott, kiszitálódott s mert téma Irészb<^ bedig kiigazított adatokkal még van. de műfaj már nincs, az iró vagy regénnyé tapossa ki, vagy anekIctálcént csattantja el. Sz. Szigethy Vilmos az irói meggyőződés fanatizmusával ragaszkodik ma is ahhoz, amit a téma követel, nála 1 nem kompromisszum a forma, de a téma egyetlen megjelenési módja. S hogy a magyar irodalom mit vészit a novella elrovadásával, mennyi érték kallódik el s meny füattapcsi. vii P&Kóczl ai 1 tz. ! jflsörflEÉn család) szálló a varas jüOipontfában szalíöfe 5.-től 12.— Pia jHeiaaüfis szosast 19.-161 18.— 94Ú. íi a i o n tersaeb Penstdrendszerls e v e z e t.v e $ Z A i i ® adja Ferenc József születésétől a magyar szabadságharcig terjedő kornak hü képét és nagyszerű portrésorozatát. Elsősorban Ferenc József szüleit eleveníti meg s egészen nj képet fest Ferenc József apjáról. Ferenc Károly főhercegről. Az 1830 augusztus Í8-án született Ferenc Józsefről nagv lélektani ismerettel állapítja meg. hoffv édesanyjához. Zsófia bajor királylányhoz hasonlított mind nvi nemes matéria fordul ki s ro'n-| szellemiekben, mind külsőben. Kötegyolódik el saját formájából, azt csakI tességérzetét, vallási és politikai ér akkor érezzük, "amikor végigolvassuk most megjelent kitűnő kötetjét. Egv kicsit Ambrus Zoltánná] fart rokonságot, nem hangban és nem tétnában, csak abban az előkelőségben, mely semmit nem enged a maga irói meggyőződéséből s inkább hallgat, de meg nem alkuszik. Egy kicsit Th ury Zoltán a témában s egy kicsit M i k száth Kálmán a hangban — az irodalmi őskutatás nagyon előkelővé teszi irói családfáját —, de mindenek előtt és mindenek felett a maga sajátos zamatjával telitett utolérhetetlenül megvesztegető-hangján szól s a maga legegyénibb mondanivalóit meséli el. A témája a világháború előtti öregek élete, problémája, öröme és bánata, kötődése és tragédiái, szinte minden darabja a kötetnek fiatalkori emlék, a multak ködébe elmerült magyar világ alakjai népesítik be ezt a kötetet, melynek minden daf-abja más levegőt más témát, más ötletet hoz maaával. de a kor lelke s az elmerült élet utáni nosztalgiás vágyódás kielemzhetetlen szállal fűzi össze egy t ö k é 1 e 7 tcs egésszé. A régi vármegyeházak' urai és szolgái, problémái és történetei támadnak fel. ezekre a vármegyeházakra meg >nem szállott fel a pávac s a régi, töretlen magyar élet romlatlan derűje aranyoz be mindent szereplőt és történetet aDekdótát és tragédiát egyaránt zéseit is anyjától vette át. Apjától a Habsburgok nagy nyelvtehetségét örökölte. valamint azt a hajlamot hogv politikai elhatározásaiban szívesen támaszkodott másokra, még a saját jobb belátása ellenére is. A kiváló történész könyvében beszámol arról a gondos nevelésről, amelyben Ferenc József részesült. Főként a hadászati tudományokhoz volt nagy érzéke. Magyarul már hat éves korában kezdett tanulni. Magvarországon 1843-ban járt először. Kisfaludy Sándort ekkor mutatták be neki Negyedik masvarországi utja igen híressé vált Ekkor iktatta be _ 1847 október 16-án — Tstván főherceget Pest vármegve főisnáni hivatalába. ,Té magvar beszéde a nemzet szivében visszhangra talált Félévvel később maga Kossuth Lafns ís (ficsérefel emlegette az ifiu Ferenc József főherceg akkori szereplését A nemzet és a fiatal főherceg közötti viszonvt a negwennvolcas mozgalmak zavarfák meg Az ifjú Ferenc József ellensége volt a liberális eszméknek Az ausztriai uvustalanságolt közül szívesen menekült a harctérre Rndetzkv táborába. An*val Dávid helyreigazítja azt a történeti tévedést amelv szerint Ferenc József a pnstrongói csatában esett át a tűzkeresztségen Nem itt. hanem a Santa T nría körüti ötkézáthen vott először életve. kes magyarázatát adja Angyal Dáv* A kettős név a kiváló történész sz®* rint nem I. Ferenc és II. József irányának egyesítését akarta jelez* hanem ifjúkori név volt, már bölcsőjében is Ferenc Józsefnek nevezgették az ifjú uralkodót. Angyal többször kiemeli, hogy I. Ferenc Józs* nem volt ellensége a magyar alkotmánynak. A forradalmi idők azonba" a hatalmas miniszterelnök: Schw®©" zenberg hatása alá sodorták. Schw«r' zenberg fanatikusan akarta Magy"r{ ország beolvasztását, amely gondol* még Metternich előtt is ellenszenv* volt. A tizennyolc éves császár Ángy3 Dávid megraizolásában igen erélyf3' természetes modorú, szerény és ságtói mentes természetű nralk°d volt. Munkateljesitő képessége imP^ náló, józan gondolkodású és Ítélők©, pességü, akinek gondolkozásába ©s* egy misztikus elem vegvült: az 'Isi* kegyelméből való hatalom érzése j Angyal Dávid érdekesen ismert©" könyvében a birolalom ujjászervef© sére vonatkozó bécsi terveket, M' ' lós cár és Ferenc József varsói lálkozását, amikoris a »minden szok cárjai a katonai tiszteletadá úál kivont kardját lebocsájtva vod" el az ifjú uralkodó előtt. Majd a ^ gvarország elleni orosz szövetk©2^ ről ir, amely hadműveletekben Fe*' . József is részt vett. Ott volt Győr © foglalásánál és a komáromi ütkőz ben is. Az érdekes munka utolsó fejcZe ^ r.ek cimc >A véres megtorlás'- «, 13 aradi vértanú halála Angyal ' vid szerint legnagyobb súllyal SchW . zenbergre nehezedett A magya/"3 lelkében olyan sebet ütött ez az '8' ^ ságtalansáv, hogy évtizedek 3 t som sikerült a trón iránti bL visszaállítani. A nagyszabású ti munka kidomborítja a kiváló netiró minden kvalitását s maíP-^p ra ellenére is ragyogóan friss lemi erősségét. Csodálatos eleveuitő ereje van. Sz. ^ zpért-^Vipn napra legszebb virágok ka.pl Szigethy .Vilmos művészetének.1 Ferenc József kettős nevének érde- Széchenyi-tér 8 szám.