Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-22 / 266. szám

DBLMAGYARORS ZAG Vasárnap, 1912 november 22. / Palissot-ékhoz menet a földalattira száll. A földalattin nagy gondokba merülve, ajka raeg-megmozdul, telké­ben titokzatos betűket rak egymás meiié. De már itt is van a Sévres­Babylone-i állomás... Simoné Palis sot-éknál kellemes benyomást kelt bájos fellépésével. Szomszédaival iga­zán kedvesen elbeszélget. Jóizüen uzsonnázik és magában ezt gondolja: »Igy hát én már nem is vacsorázom; a gyermekeknek legalább nagyobb da­rab jut«. Kevéssel később, az Amsterdam-1 utcán hazatérőben eszeveszett vásár­lásokba bocsájtkozik. Talál egy cit­romot és talál egy fej fokhagymát. Most aztán gyorsan, fel a negyedik emeltre! Az otthon békés. A gyerekek feladataikkal foglalatoskodnak. A férj még nem jött haza. Simoné MMH törik, harlSBQák, f rltérnemltek legolcsóbban toria-üruházban Tisza Lajos körút. »r 11 Sz. Szigethy Vilmos novelláskötete Arany János két >mélyzöngésü« sora szól a kötet belső lapján az ol­vasóhoz. >Ne haljak meg, mint kol­dus, Aki semmit sem hagyott.< Mintha epilógus-hangulata lenne ennek a kö­tet elejére tűzött idézetnek, de a bu­csuzásnak ez a komor, elbusulásos hangulata nem is annyira az íróhoz illik, aki alkotóerejének s ami ennél is több: alkotókedvének kikezdhetet­len teljességével lép újra elénk, ha­nem inkább a műfajhoz, melynek — egy [hivalkodás mondhatjuk el a szegedi ma a magyar irodalomban kezd" Mald ner" sok-i íróról „ „laej„x kai később £ leves egy szempillantás egyik legkiválóbb képviselője, alatt a tűzhelyre korul. Simoné, sze- - ­renpsére, már nem éhes. Ivott csésze teát és evett egy darab gvorós tortaszeletet. Istenem, micso­da finom dolog is az a tea! A vacsoránál, Jean rosszkedvű, az íízlct nem a legjobban megy. Simoné elmeséli mint folyt le Palissot-éknál nz uzsonna. Simoné utánozza az em­bereket, akikkel a fűszerüket, előtt együtt kutiesorgott. Simoné leírja azokat az emberi figurákat, akiket a metrón látott. És ekkor felenged a fagy, mindenki mond egvetmást. Az élet tüzetfog. Simoné az ő kis világát, még vidámsággal is ellátja. Aztán hátra van még a mosogatás. És aztán a stoppolás. És aztán Cafhe­rine ruháján az a kis a pecsét. És azután az ifjú Paul kabátján az a két szakadás. Simoné hirtelen egyedül maradt. .Teán lefeküdt, holtrafáradt. A gyere­kek szobájukban alszanak. Ekkor Si­moné kinyitja az írómappák papirost keres, kihúzza a tintásüveg dugóját, mivelhogy a töltőtolla elromlott és írni kezd: ^Szeretett öcsém! A Te kis! küldeményed nekünk a lehető legna­gvo'') örömet szerezte. A tojások kö­zül kettő összetört, amin egyáltalán nem lehet csodálkozni. A gyerekek azon frissiben feiitták. Visszaküldöm a dobozt a csomagoló papirossal és itt küldök egy jóhosszu madzagot is Tvazín szén tőled, hogy ránk is gon­dolsz. ránk, akik jóságod semmivel sem tudjuk viszonozui.. .< Simoné, Isten tudja, hányszor le­irta már mindezt és ugyanannak a személynek. Nagvot sóhajt és ágva felé tekint. És hirtelen valami eszébe jut, melytől egészen szomorú lesz: el­folojtrtt elmenni a La Bruvere-uteába. ahhoz a papírkereskedő féléhez, akb nél sós-ajókát lehet kapni. Fordította : MADACSY LÁSZLÓ A novella haldoklik, a műfaj maga sorvad el szinte a szemünk láttára. mo~- Valamikor — a tárcanovellák korsza­kába — ez volt a legkedveltebb mű­faj s magyar reprezentánsai európai formákba nőttek be. De amikor tö­meghalál üvölt nem is minden ujság­oldalról, de minden sorából annak az újságnak, amelyik nemrégen mé|g, mint a legkitűnőbb táptalaj, életrehiv­ta azt a műfajt, ki foglalhat le annyi érdeklődést és annyi helyet az egyé­ni problémák számára, mint ameny­nvit hasábjaiból az irodalom számára kínáltak fél az újságok. Negyven év­vel ezelőtt még az első oldalon jelen­tek meg a tárcák, harminc évvel ez­előtt a második oldalra szorultak vissza, husz évvel ezelőtt már csak kötetes regényt ügyeskedne ki. Nem a szegedi, de a magyf irodalomnak komoly gazlagság® ez a novelláskötet, mely méltó folyt®" tása a magyar novellairodalom ieg kiválóbb alkotásainak. Nekünk külön öröm, hogv szegedi iró szegedi köte­te menti meg a végső elnémulástól tzt a gazdag tradicióju műfajt s szin­te házi ünnepünk, hogy büszkék lehe­tünk Írójára, aki hol B o h, hol L i majd öreg Riporter, Toron­táli vagy Peregrinus s ki tud­ná még álneveit is felsorolni, me­lyekkel a Délmagy aroszág ba­Egy-pár vonás s egész ember áll elöt-1 sábÍain ,is me?bu^ik, csak ' tünk, nem típus, de égvén. - egypár' m!ndlS eleven mindig lüktetőén friss, ... 7 —" "1 mlnHón nomo, .... minflin fttlfltoc mrtfl­Püspökbazár épület. Oszi szántás" sor s egy életsor közepébe hullunk bele s szinte fáj, hogy nem tudunk ró­la többet, csak amennyit az iró művé­szi meggyőződése elmesélni engedett. Egy szük kis rés nyilik meg s egész emberek életsorsába pillantunk be. — az olvasó legnagyobb dicsérete, hogy 'minden novella elolvasása után sajnálkozik: miért csak egyetlen tör­ténet zajlik le előttük s miért nem kapják meg az írótól a szereplők egész életének szélesen hömpölygő folyamai akár két kötetes regényben? Minden novella egy-egy regényrészlet s min­den oldat tökéletes miniatűrje annak az örökre letűnt kornak, mely a mienk volt. Talán a viszonyok kényszere pa­rancsolja a témának ezt a tékozlását. talán az a megfejthetetlen irói sze­rénység — Magyarországnak legsze­rényebb irója Sz. Szigethy Vilm"-­—, mely megelégszik négy oldallal annyi mondanivaló számára, amelvik minden nemes és mindig ötletes mon­danivalói találkozzanak az olvasóval, de soha ne az iró. S most a maga ne­vével lép elő s ami talán legjobba" a szivéhez nőtt: novellás kötetével. Szeretettel és hódolattal köszöntjük, de a szeretet nem tesz elfogulttá s s liólolat nem tesz hizelgővé: nagy magyar irót köszöntünk benne s ugy fogadjuk ezt a kötetet, mint mes ajándékot, amit letett a szegedi irodalom egyre elhagvatottabb aszta* Iára. A kötetet a Szegedi Városi Nyom*, da és Könyvkiadó adta ki, hozzáér­tés és hivatástudatát bizonvitja ez a© elhatározás s áldozatkészségét a ki' állítás s a könyv árának megállapi' tása. Mi, akik egész közelről ismerjük Szigethy Vilmosnak töretlen ere­jét s témáinak kifogvhatatlan forrá­sát. biztosak vagyunk abban, hogv bői más sokkal kevesebb tehetséggel' gyönyörű vetés Fog még zsendülni aí és sokkal kevesebb szerénységgel két; >öszi Szántás«-bóL Ferenc József üiukora Angyal Dávid, a kiváló történész most bocsájtotta közre megírás alatt az utolsó előtti oldalon kaptak he-. , lyet. tíz éve már csak az utolsó oldal ©L16 nag>r történeti munkájának első hirdetései közé lehetett egyet-egvet, ko,°tét. A könyv az ifjú Ferenc Jó­eibuitatni. A?óta onnan is kiszorult. I sz61 s részben teljesen uj, kihullott, kiszitálódott s mert téma Irészb<^ bedig kiigazított adatokkal még van. de műfaj már nincs, az iró vagy regénnyé tapossa ki, vagy anek­Ictálcént csattantja el. Sz. Szigethy Vilmos az irói meggyőződés fanatizmusával ragasz­kodik ma is ahhoz, amit a téma kö­vetel, nála 1 nem kompromisszum a forma, de a téma egyetlen megjele­nési módja. S hogy a magyar iroda­lom mit vészit a novella elrovadásá­val, mennyi érték kallódik el s meny füattapcsi. vii P&Kóczl ai 1 tz. ! jflsörflEÉn család) szálló a varas jüOipontfában szalíöfe 5.-től 12.— Pia jHeiaaüfis szosast 19.-161 18.— 94Ú. íi a i o n tersaeb Penstdrendszerls e v e z e t.v e $ Z A i i ® adja Ferenc József születésétől a ma­gyar szabadságharcig terjedő kor­nak hü képét és nagyszerű portréso­rozatát. Elsősorban Ferenc József szüleit eleveníti meg s egészen nj ké­pet fest Ferenc József apjáról. Fe­renc Károly főhercegről. Az 1830 augusztus Í8-án született Ferenc Jó­zsefről nagv lélektani ismerettel álla­pítja meg. hoffv édesanyjához. Zsófia bajor királylányhoz hasonlított mind nvi nemes matéria fordul ki s ro'n-| szellemiekben, mind külsőben. Köte­gyolódik el saját formájából, azt csakI tességérzetét, vallási és politikai ér akkor érezzük, "amikor végigolvassuk most megjelent kitűnő kötetjét. Egv kicsit Ambrus Zoltánná] fart ro­konságot, nem hangban és nem tétná­ban, csak abban az előkelőségben, mely semmit nem enged a maga irói meggyőződéséből s inkább hallgat, de meg nem alkuszik. Egy kicsit Th ury Zoltán a témában s egy kicsit M i k ­száth Kálmán a hangban — az irodal­mi őskutatás nagyon előkelővé teszi irói családfáját —, de mindenek előtt és mindenek felett a maga sajátos za­matjával telitett utolérhetetlenül meg­vesztegető-hangján szól s a maga leg­egyénibb mondanivalóit meséli el. A témája a világháború előtti öregek élete, problémája, öröme és bánata, kötődése és tragédiái, szinte minden darabja a kötetnek fiatalkori emlék, a multak ködébe elmerült magyar vi­lág alakjai népesítik be ezt a kötetet, melynek minden daf-abja más levegőt más témát, más ötletet hoz maaával. de a kor lelke s az elmerült élet utá­ni nosztalgiás vágyódás kielemzhetet­len szállal fűzi össze egy t ö k é 1 e 7 tcs egésszé. A régi vármegye­házak' urai és szolgái, problémái és történetei támadnak fel. ezekre a vár­megyeházakra meg >nem szállott fel a pávac s a régi, töretlen ma­gyar élet romlatlan derűje aranyoz be mindent szereplőt és történetet aDekdótát és tragédiát egyaránt zéseit is anyjától vette át. Apjától a Habsburgok nagy nyelvtehetségét örö­költe. valamint azt a hajlamot hogv politikai elhatározásaiban szívesen támaszkodott másokra, még a saját jobb belátása ellenére is. A kiváló történész könyvében be­számol arról a gondos nevelésről, amelyben Ferenc József részesült. Fő­ként a hadászati tudományokhoz volt nagy érzéke. Magyarul már hat éves korában kezdett tanulni. Magvaror­szágon 1843-ban járt először. Kisfa­ludy Sándort ekkor mutatták be neki Negyedik masvarországi utja igen hí­ressé vált Ekkor iktatta be _ 1847 október 16-án — Tstván főherceget Pest vármegve főisnáni hivatalába. ,Té magvar beszéde a nemzet szivében visszhangra talált Félévvel később maga Kossuth Lafns ís (ficsérefel emlegette az ifiu Ferenc József fő­herceg akkori szereplését A nemzet és a fiatal főherceg kö­zötti viszonvt a negwennvolcas moz­galmak zavarfák meg Az ifjú Ferenc József ellensége volt a liberális esz­méknek Az ausztriai uvustalanságolt közül szívesen menekült a harctérre Rndetzkv táborába. An*val Dávid helyreigazítja azt a történeti tévedést amelv szerint Ferenc József a pnst­rongói csatában esett át a tűzkereszt­ségen Nem itt. hanem a Santa T nría körüti ötkézáthen vott először életve. kes magyarázatát adja Angyal Dáv* A kettős név a kiváló történész sz®* rint nem I. Ferenc és II. József irá­nyának egyesítését akarta jelez* hanem ifjúkori név volt, már böl­csőjében is Ferenc Józsefnek nevez­gették az ifjú uralkodót. Angyal több­ször kiemeli, hogy I. Ferenc Józs* nem volt ellensége a magyar alkot­mánynak. A forradalmi idők azonba" a hatalmas miniszterelnök: Schw®©" zenberg hatása alá sodorták. Schw«r' zenberg fanatikusan akarta Magy"r{ ország beolvasztását, amely gondol* még Metternich előtt is ellenszenv* volt. A tizennyolc éves császár Ángy3 Dávid megraizolásában igen erélyf3' természetes modorú, szerény és ságtói mentes természetű nralk°d volt. Munkateljesitő képessége imP^ náló, józan gondolkodású és Ítélők©, pességü, akinek gondolkozásába ©s* egy misztikus elem vegvült: az 'Isi* kegyelméből való hatalom érzése j Angyal Dávid érdekesen ismert©" könyvében a birolalom ujjászervef© sére vonatkozó bécsi terveket, M' ' lós cár és Ferenc József varsói lálkozását, amikoris a »minden szok cárjai a katonai tiszteletadá úál kivont kardját lebocsájtva vod" el az ifjú uralkodó előtt. Majd a ^ gvarország elleni orosz szövetk©2^ ről ir, amely hadműveletekben Fe*' . József is részt vett. Ott volt Győr © foglalásánál és a komáromi ütkőz ben is. Az érdekes munka utolsó fejcZe ^ r.ek cimc >A véres megtorlás'- «, 13 aradi vértanú halála Angyal ' vid szerint legnagyobb súllyal SchW . zenbergre nehezedett A magya/"3 lelkében olyan sebet ütött ez az '8' ^ ságtalansáv, hogy évtizedek 3 t som sikerült a trón iránti bL visszaállítani. A nagyszabású ti munka kidomborítja a kiváló netiró minden kvalitását s maíP-^p ra ellenére is ragyogóan friss lemi erősségét. Csodálatos eleveuitő ereje van. Sz. ^ zpért-^Vipn napra legszebb virágok ka.pl Szigethy .Vilmos művészetének.1 Ferenc József kettős nevének érde- Széchenyi-tér 8 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom