Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-22 / 266. szám

Taborco városa német-o'asz kézen Berlin, november 31. Illetékes berlini helyen közlik, hogy a ten­gely elővédjei a tuniszi partvona­lon, az elgériai határ közelében,} harcban állanak angolszász harci egységekkel. Tabarca városa a né­met-olasz csapatok kezén van. (MTI) Erdehes adafob a szociális idlegfl adOkedvezntámjekrOl (A Délmagyarország munkatársá­tól) Az adóstatisztika most megje­lent füzetéből érdekes adatokat ta­lálunk azokról a szociális jellegű adókedvezményekről, amelyeket Re­ményi-Schneller Lapos pénzügy­minisztersége alatt iktattak tör­vénybe. A füzet az 1940. évre vo­natkozó anyagot öleli fel, nem tar­talmazza tehát még a keleti és er­délyi, valamint a délvidéki adato­kat és fóleg csak az egyenesadók­nál nyújtott engedményeket ismer­teti, pedig köztudomásu, hogy a kormány más adónemeknél is el­rendelte a szociális szempontok fi­gyelembevételét. De a nyilvános­ságra hozott adatokból is megálla­pítható, hogy többjszázszer aif zót érintenek az adómérséklések, me­lyek azt a célt szolgálják, hogy a merev tárgyi adózás helyett az adókötelesek személyi és családi körülményeit is mérlegelő egyéni adózási rendszerre térjünk át. A föld-, ház. és általános kere­seti adóból, valamint az ezek után táró állami, törvényhatósági és községi pótadókból 194.395 hadi tokkant, hadiözvegy, hadiárva, va­lamint vitézségi éremtulajdonos és tűzharcos részesült adókedvezmény, ben. A különböző járadékosztá­lyokba sorozott hadirokkantak 5— 80 százalékos, a hadiözvegyek és árvák 10—20 százalékos és a vitéz ségi éremtulajdonosok, valamint a tűzharcosok 5—10 százalékos mér­séklést kaptak az emiitett adókból. UgyanezeknóL az adónemeknél az ötödik és minden további gyermek után 5—5 százalékosé adómérséklés jut azoknak az adózóknak is, akik­nek adóköteles tiszta jövedelme az évi ezer pengőt vagy adóköteles tiszta vagyona a 25.000 pengős ér­léket nem érte el. Ilymódon továb­lá 68215 adófizetőt vontak kedvez­ményes elbírálás alá. A kedvezmé­nyezettek kőzöl 6449 Szabolcs-me­gyei, 4090 Zala-megyei és 10.784 kárpátaljai* volt, miután tudvale­vően ezeken a vidékeken laknak legsűrűbben a sokgyermekes sze­gény családok. Nem érdektelem fel­ttnliteni, hogy Budapesten egyetlen adózót sem lehetett ebben a ked­vezményben részesíteni. Az évi 6000 pengőt meg nem ha­ladó jövedelemmel rendelkező és legalább őt gyermeket felnevelő családfők jövedelemalapjából tud­valevően az ötödik és hatodik gyer­mek után 200—200 pengőt, azonfe­lül pedig minden további gyermek ötán még 300 pengőt kell levonni. í>t gyermek után ily kedvezmény­ben 1593 adózó részesült, (Buda­pesten csak négy), a hatodik gyer­mek után 326 családfő részesült kedvezményben, a nyolcadik gyer­mek után Í07, a kilencedik után 43, a tizedik után 16 és a tizenkettedik gyermek után 3 adófizető jövede­lemadóiát csökkentették a kivető lemadó fizetése alól 2403 adófizető és a vagyonadó fizetése alól 10.079 adófizető ama szociális rendelkezés folytán, hogy az adómentes létmi­nimumot az egynél több gyermeket eltartó háztartásoknál a második és harmadik gyermek után 100— 100 pengővel, a negyedik, ötödik és hatodikok gyermek után 200—200 pengővel, azonfelül pedig minden gyermek után 300 pengővel maga­sarman kell megállapítani. A mezőgazdáknak juttatott ked­vezmények közül megemlíti a fű­zet, hogy a mezőgazdaság megsegí­tésére szolgáló alap 2.6 \ millió kis­birtokost földadóját téritette meg és ezzel a kis és törpegazdákat 12.S millió pengő összegű földadó meg­fizetése alól mentesítette. Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter az utóbbi években már többizben állapi tóttá meg, hogy az adóerkölcs örvendetesen javul, amit a legutóbbi zárszám­adás is igazol, amennyiben egyes adónemek százszázalékosan befoly­tak; Kétségtelen, hogy az adófize­tők a mai sorsdöntő időkben felis­merik a nemzettel szemben fenn­álló kötelezettségüket; másik oka bizonyára az, hogy a kormány adó­politikája egyre szembetűnőbben érvényesiti a szociális igazság el­vét, amivel megkönnyíti a közter­hek viselését Látogatás a dolgozó, müvészkedő sebesültek között a hadigondoző foglalkoztató műhelyében (A Délmagyarország munkatársá­tól) Beszámoltunk arról, hogy a hadikórház lábadozói, könnyeb se­besültjei szórakoztató munka után vágynak, hogy a gyógyulás lassú napjait üditőleg értékesíthessék. Beszámoló cikkünk óla már eltelt 2 hónap, megkerestük a hadigon­dozó irodáját, hogy hirt adhassunk a műhelyek eredményéről és sebe­sült hős honvédeink munkás szóra­kozásáról. Megkaptuk a felvilágosí­tást, a műhely cimét s az engedélyt a látogatásra. A műhellyé alakitott táncterem 1 szerű magyar ornamentikára ' vannak olyanok is, akik rövid időn belül már társaikat rajzolgatják. Meséli Tápai mester,"hogy a tü­relemnek s a türelmetlenségnek bámulatos keverékét látja a sebe­sülteknél. Amilyen türelmesek munkájuk kivitelezésében, épp oly türelmetlenek, ha abba kell hagyni. Ofyon lázas odadással dol­goznak, mintha határidőre szállí­tandó megrendelést készítenének'. Egy-egy gyengélkedőt átmenetileg vissza is kell parancsolni a kórház­ban, hogy a tulzásbavitt munkával ne veszélyeztessék gyógyulásukat. Felhívta figyelmünket Tápai mes­ter három felvidéki honvédre. Ezek tót legények, elég rosszul be­szélnek magyarul, részben ezért, részben sebesülésük okozta ideges­ségből kissé bizalmatlanul fogad*' ték Tápai mester első segitő Uh mutatásait. Nagy tapintatra s egy kis ravaszságra volt szükség, am{£ közelférkőzhetett hozzájuk. Napok teltek el anélkül, hogy tanácsét kértek volna, sőt munkájukat mu' * látni sem akarták. Tápai egy mel* ' lettük dolgozó ügyeskezü honvéddel foglakozott tüntetőleg s vele hatá­sos mutatós holmikat készíttetett. Lassankint megtört a jég, ők is fi' hatrságek. E statisztikában Buda­pestet csak egyetlen hétgyermekes .családfő képviseli. Tel irten, felszabadult i jövede* 'A' rókusi elemi iskola közvetlen szomszédságában, egy kocsma bál­termében rendezte be a hadigon­dozó hivatal a sebesültek foglalkoz­tatóját- A 25 méteres teremben sürü egymásutánban sorakoznak a munkaasztalok, állványok, gyalu­padok stb. Kellemes meleg s a fű­részelés, gyalulás, kalapálás üte­mes muzsikája fogad. Az első szét­tekintés után az az érzésünk, hogy valami »postamunkát« készit a műhely személyzete, mert pillanat­nyi megszakítás nélkül lázas siet­ségben dolgoznak. Az asztalokon álló tárgyakra hajolva, a belépőkre fel sem tekintve működnek honvé­deink. Hamarjában nem is tudtuk hol is kezdjük el tájékozódásunkat. A terem egyik sarkában szobrász­állványt pillantottunk meg s előtte ismerős alakot, szoborképmás tnunkájúba merülve. Közeledésünk­re visszapillantott az alacsony ter­metű honvéd s örömmel ismertük fel benne Tápai Antal szobrász­művész barátunkat. Mint póttarta­lékos a hadigondozó műhelyeinek vezetésére a közelmnltban vonult be. Szívesen végzi karitaviv és sok érdekes megfigyelésre alkalmat nyújtó megbízatását. Mosolyogva mutat a műhely mintegy 50 dol­gozó sebesültjére, akik ném köte­lességszerűen vagy kényszerből, de a magyar ember henyélést nem kedvelő munkaszeretetéből eredően végzik müvészkedő munkájukat. T ó p 6 i, igazi bajtársias szeretet­tel mutatja be sebesültjeinek nagy Vézügyeségről tanúskodó munkáit, amelyek főleg lombfürész munká-1 "fln; kezdtek. • próbáltak « - - - ° utmutatás szerint dolgozni. A zár­kózott tót legények lettek Tápa» ban kulminálnak. Megcsodáljuk nz Wff^A'SES^5 le8Mlásabb udvart jelenítő gyermekjátékokat, amelyeket a kifűrészelt kontrale­mezkékből sok türelemmel állíta­nak össze. Tápai póttartalékos bon­véd lakattal elzárt szekrényébűi rajzokat vesz elő s máris a műhely­vezető katonából lelkes művész emberré. Elégedetten mutogatja a rajzokat, amelyek fejeket, kis kom­pozíciókat, terveket ábrázolnak. A rajzok alkotói egyszerű sebesült honvédek, akikből ösztönösen tört elő a magyar fajtára jellemző mű­vészi karakterérzékről, gyorsan mü­lődő rajztanulásról tanúskodnak e rajzok. Tápai mester mindegyik­hez magyarázatot is füz. Elmondja, hogy irányító munkájában mindig az illető honvéd polgári foglalko­zásából indul ki. Nem csak arra tö­rekszik, hogy kellemes időtöltést nyújtson a sebesülteknek, lábado­zóknak, hanem arra is, hogy az itt Hitványai. A hálás sebesültek Gyakoriak a hadikórházban a togatók. Ilyenkor szeretetcsomagp* kat osztanak szét közöttük, ellátják őket rengeteg édességgel, gyümölcs­csel cigarettával. Természetesei ilyen alkalmakra a kórházba ren­delik a műhelyi sebesülteket j* Boldogan viszik a kapott ajándé­kokat a műhelyükbe s addig de­hogy is fogyasztanának belőle, atai.1 a műhelyvezető Tápai mestert ta^S nem kínálják. Kétszersen jólesik aztán nekik a szertetcsomag tartal­ma, mert vele hálájukat is kifejez* hették. Szépen gyűlik már a műhely munkásságának eredménye. A csi­nos játékszerek és dísztárgyak égetett agyag Hamutartók s használati tárgyak természetesen alkotójuk birtokában marad. Ka­rendeznep t nyert gyakorlatot a hasz" ; rácSonvkor kiállítást rendez nosithassák is V^gkpomb^ müveikből. Itt mutatják meg lakatos foglalkozású honvéd rajz- k5zönsé ek a magyar talál®' füzetét Az elsőoldalon e^szeru attfj gyakor a lan vona akat latunk de & - R^ vált07.atában, „ él* fokról-fokra haladt tudása a ková- bb viharaiban is terep* csolt vasmunkákhoz felhasznaiható n - magy* életképességről tanúbizonyságot te* gven. ' /f iá ornamentika komponálásához. ! j A szépírástól az alakrajzig Az előttünk heverő rajzfüzetek élénken tanúsítják a hadifoglalkoz tató hatásos munkatervéi. Tápai mester nem egyoldalulag a törne get képezi, hanem alkalmazkodik minden egyes honvéd kivánságá- ' hoz, képességéhez és polgári pá­lyája szükségességéhez. Az egyszerű napszámos földmunkással ugy sze­retteti meg a hajlékony ujjmozgást igénylő munkát, hogy hozzátarto­zóihoz irandó levél csinos megírá­sára hivja fel a figyelmét A nehéz munkához szokott kérges kéz, las­sankint finom rajzolt betűkből ké­pezett leveleket küld szeretteinek. Az ujjtorna, a gyakorlat folyik to­vább, amig magától alakul ki va- *" ~ T"í T T ";<,i«tt lameiy barkácsoló m ,nka iránti '^^SÍ'Í.SÍÍ' vagy. Bámulatos türelemmel rai ,pnvt a Bt^VHPolf nv„iih <,:a aré» A magyar kardvivók győzelme az olaszok feletí Budapest, november 21. Szofflk* délután folytatták a magyar—német** olasz vívóversenyt a kardvivó csaP*' versennyel ,a Nemzeti Sportosam0^ ban. Először az olasz és német ©Q patverseny bonyolították le. Az mérkőzésen az olaszok 9:7 arány1"3 verték a német együttest ^ A német-olasz mérkőzés után !le a magyar—német kardcsap»tvf feny, amely a magyar csapat főién?® rat zolják nagyban, kicsinyben a bnü ket. a betűkből éttérnek az epv. acnyt a magyarok nyerték 9:3 kan. Az olaszok ekkor feladták. * «*Mt kér

Next

/
Oldalképek
Tartalom