Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-18 / 262. szám

„Magyarország sorsdöntő kérdése a házasság problémája" Befejeződött a Katolikus Kör házassági ankétje (A Délmagyarország munkatársától) A katolikus Kör és a belvárosi egyházközség együttes rendezésében tartott világnézeti előadássorozat a keddi két előadással befejeződött. Kedden elsőül dr. Gaál Ödön királyi ügyész a családvédelemről értekezett és előadásában részletesen taglalta azokat az előfeltételeket, amelyek a magyar családok fejlődését, erkölcsi és anyagi gyarapodását clősegitik és biztosíthatják. Ezek közé tartoznak a sokgyermekes családok részére az adókönnyítések, az igazságos jövedelemelosztás. Szükség van családvédelmi intézmények létesítésére, a szülőotthonok szaporítására és minden olyan intézkedés megtételére, amely alkalmas a gyermekhalandóságot csökkenteni. — A sokgyermekes családok a mai Kor szentjei — mondotta az előadó befejezésül —, mert a szülök sok lemondást és önmegtagadást vállalnak a gyermekeikért. Sorsuk megkönnyítésével kell, hogy segítségükre siessen a társadalom, mert csak igy tölthetik be hivatásukat a haza javára. Dr. Tóth Imre, a Katolikus Kör elnöke összegezve az elhangzott öt előadás tanulságait, kiemelte, hogy a Katolikus Akció célja a katolikus társadalom lelkiismeretének felébresztése és ráeszméltetése arra, hogy Magyarország sorsdöntő kérdése a házasság problémája, amely csak ugy oldható meg, ha a házasság intézménye ismét elfoglalja helyét felbonthatatlan szentségi mivoltában az ország és a nemzet jövőjét biztosító intézmények első vonalában. Az előadássorozat Halász Pál kanonok zárószavaival ért véget. Közellátási tájékoztató ROSTALJ J1ULLADEK FORGALMÁNAK SZABÁLYOZÁSA A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, mely szerint a vetőmag és egyéb mag tisztítása után fennmaradó bnlladékot (rostalj) forgalombahozni csak akkor szabad, ha azt legalább búzadara finomságura őröltek. Ha a hulladék arankamagot, vagy apró gyommagot is tartalmaz, akkor csak lisztfinomságura őrölt állapotban szabad forgalombahozni. Rostaljhulladékot örletlen állapotben forgalombahozni csak a földmivelésügyi miniszter engedélyével szabad. GAZDASÁGI ELÖLJÁRÓK Minden nagyobb községnek legalább egy, több kisebb községnek pedig egy körzeti gazdasági elöijárót kell alkalmazni. A gazdasági elöljárót a földmivelésügyi miniszter megbízólevéllel alkalmazza és megbízatása 1 évig tart. Feladata az, hogy működési területén előmozdítsa a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi emelését, gazdatársait az okszerű és helyes gazdálkodásnak megnyerje és ebből a célból saját maga jópéldával előljárjon. Működésénél elsősorban a kis- és törpebirtokosok érdekeit köteles szem előtt tartani. Köteles továbbá ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a földmivelésügyi miniszter esetenkint ügykörébe ntal. Figyelemmel kiséri működése területén a mezőgazdasági és értékesítést viszonyokat, ellenőrzi a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló rendelet alapján kedvezményben részesített gazdaságokat, a földhöz jutottak gazdálkodását Működése nem terjed Ki mások gazdaságába való beavatkozásra. GazÖatársainak utasítást nem, esak tanácsot adhat, illetőleg figyelmeztetheti őket a szabálytalanságok meggzűntcrciiiicfeetfsehkei koholt iclfclcnícs megtételére ktiipzcrltettek cm icnguelkápolnal asszonyi OrlzetbevetttK a rendőrök ellen bu lógató asszonyokat (A Délmagyarország munkatársé- j megfenyegették, hogy ha nem en. 1) A nyár folyamán Gvurisl nedeW^Hti, — tói) A nyár folyamán Gyuris Mária lengyelkápolni asszony feljelentést irt az ügyészségnek és ebben elpanaszolta, hogy őt a lengyelkápolnai őrszobára beosztott rendőrök minden ok nélkül súlyosan bántalmazták- A feljelentés nyomán erélyes vizsgálat indult hivatalos hatalommal való visszaélés cimén a lengyelkápolnai őrszobára beosztott rendőrök ellen. A vizsgálat váratlan és meglepő eredményre vezetett. Kiderült, hogy a feljelenlésnek a világon semmi alapja nem volt. Gyuris Máriát senki nem bántalmazta, de erre nem is lett volna ok, mert ellene semmiféle eljárás nem volt. A vizsgálat során vallatóra fogták Gyuris Máriát, aki beismerte, hogy a feljelentésnek valóban nem volt semmi alapja és azt ő csupán két szomszédasszony rábeszélésére tette meg. A vizsgálóbiztos előtt, sirva mesélte el Gyuris Mária, hogy Csűri Sándorné szülésznő és ennek barátnője, Bernát (Simító) Róza bujtották fel és azzal fenyegették meg, hogy ha nem irja alá az eléje tett feljelentés szövegét, agy ők kftfen jelentik fel és a biróság előtt eskü alatt fognak tanúskodni, hogy o terjesztette a bántalmazásáról szóló híresztelést és akkor évekre be fogják csukni. Ezenfelül azzal is w */ CJ » ~ 0«/ ~ ~ gedelmeskedik nekik, megvonatják a gyermekétől a cukor- és tejjegyet. Gyuris Mária a megfélemlítés hatása alatt, kényszerhelyzetben irta alá a feljelentést A vizsgálat során mindenben beigazolódott Gyuris Mária áliilása. Kiderült az is, hogy Csűri Sándorné régi időtől fogva ádáz ellenséges viszonyban Pintér Ferenc törzsőrmesterrel, az őrszobo parancsnokával, mert az kuruzslásért feljelentette a hatósági orvosnál. Csak a napokban tárgyalta a szegedi törvényszék Csűri Sándorné feljelentését, amelyet ugyancsak Pintér törzsőrmester ellen tett azt állítva, bogy engedély nélkül disznót vágott. A tárgyaláson kiderült, hogy ez a vád is alaptalan és a törvényizék bamis vád cimén jogerősen 3 hónapi fogházra ítélte. Megállapította a vizsgálat azt is, bogy mikor a feljelentést ügyében a tanuk kihallgatására az idézéseket kikézbesitették, Csűri Sándorné és Bernát Róza különböző fenyegetésekkel hamis tanuzásra akarták rábírni Gyuris Máriát Csűri Sándornét és Bernát Rózát hamis vádak és hamis tanuzásra való rábírás miatt a rendőrségen őrizetbe vették és mindkettőjüket átkiserték az ügyészségre, ahol letartóztatták őket Tizenöt vagon hulladékpapir kerül elő évenkint a szegedi háztartásokból, pincékből, üzemekből, raktárakból Varga miniszter felhívása a papírhulladék gyűjtésére ~ Mire hasznaijak fel a papírhulladékot — A leventek bekapcsolódása a gyüjtesbe (A Délmagyarország munkatársától) Varga József iparügyi miniszter aláirásával az elmúlt napokban többszáz példányban a kővetkező szövegű körlevél érkezett több magánháztartásba s mindazokhoz a cégekhez, gyáripari és nagyvállalatokhoz, ahol feltehető, hogy nagymennyiségű papírhulladék gyűlik össze: >A háború okozta nyersanyaghiány leküzdése nagy gondot okoz. A mindenkitől hazafias magatartást követelő nehéz időkben felkérek minden magyar háziasszonyt, hogy a lakásban és a lakáshoz tartozó egyéb helyiségekben céltalanul he>verő régi újságokat, folyóiratokat, füzeteket, könyveket, papirosdobozokat, leveleket stb. bocsássa a hulladékpapiro&gyüjtő szervezetek utján rendelkezésemre, hogy ezt az otthon csaknem értéktelen hulladékanyagot uj papiros gyártása céljából a magyar papirosgyártó ipajnak futtathassuk. <* Amennyiben reffiivásom megértésre talál, kérem, boyv az összeszedett papirosanvagot adja át az érte jelentkező igazolt gyűjtőnek, akt azért kívánatra megtéríti a hatóságilag megállapított ellenértéket. A gyűjtő közegek' ellenőrzése céljából kérem, bogv az általuk átadott ffyfljtőivet szíveskedjék aajátkezöleg kitölteni és benne itt la feltűntetni, ba AUdhatt fctóadékw®!. roskészlete. Bízom abban, hogy a mai nebéz időkben felhívásomat minden magyar háziasszony örömmel fogadja és támogatni fog az ország papirosszükségletének ellátását célzó munkámban*. A miniszter körlevele tulajdonképpen bevezetője annak az ujult lendülettel megindult papirhulladékgyüjtésnek, ami már régebb idő óta folyik Szegeden is. A háborús nyersanyaggazdálkodás igen nagy súlyt helyez mindazoknak az értékes hulladékanyagnak összegyűjtésére. amelyek ipari feldolgozás utján újból forgalomba bocsájtbató Iparcikké alakithatók át. Ez indította el a vashulladékok gyűjtését, a textilhulladékgyűjtést s a papirhulladékgyüjtést is. A papírhulladékot gyárakba viszik s ott megfelelő eljárásokkal újból használható papírrá dolgozzák fel A hulladékpapir gyűjtőbe'ye A szegedi paptrhulladék összegyűjtésére, tároláséra és elszállítására Ablaka György nyomdnvállalata kapott megbízást. Itt futnak össze a hulladék és selejtpapirtömegek zsákokban, összekötözött csomagokban, • goi lenei összegyűjtet" « t*Yér#l V térszekerken, mármint amilyen cso-|tás céljaira, hogy az ezen a 1 ^i> magolást kivin az odaszállított pa-r jgrnMjUQjisé* „ A raktárhelyiségben j mennyezetuiagasságig tornyosul • papírhulladék, ami eddig a szemét!* vándorolt A papírfajtáknak minden elképzelhető tömege fellelhető itt. V«a ott eldobott csomagolópapír, össze gyűrt zacskó, papírszalvéta, kitépet* ujságlap, üzleti főkönyvmaradváDfi dosszié, benne valamelyik kereskedelmi vállalat sok év előtti levelezésével, iskolásgyermek irkája, tépett * delü ponyvaregény, papirdoboz m* radvány, clhasználatlan nyomtatvány űrlapok stb., minden, ami jiapirféleséget kidobnak a háztartások, üzleteik cégek, hivatalok, vállalatok. Valószinünek látszik, hogy e» * mennyiség csak igen kis hányada nak a hulladéktömegnek, ami a nagy város papírfogyasztása után fennmarad s mégis meglepően hatalmas az * tömeg, ami még igy is összegyűlik » raktárban. A raktárt kezelő munká1 elmondja, hogy a havonta összegyűltött mennyiség egy vagonnyi szokni* lenni, ezenfelül van az Angol-Magyaf Jutafonógyár havonta körülbelül * vagont kitevő hulladékmennyisége, szintén idekerül s ezzel együtt apránkint átlagban 15—18 vagonra leb^ a Szeged területén összegyűjtött hol' ladékpapirt A mennyiség 'megítélésénél azonban természetesen azt is gyelembe kell venni, hogy a nagj mennyiséget adó régi irattárak, az őrleti könyvelések és levelezések anya* ga mind most kerül elő a pincékké'* padlásokról, raktárakból s a tóműnek ez adja a nagyobbik részét minden pince és minden raktár megürül s az összes penészes papirtöm* gek bekerülnek a gyűjtőbe, lényeg* sen csökkenni fog a város produkál* képessége. A megállapítások azonba' olyanok, hogy ezek szerint még iíSF1 nagy papirtömegek korhadnak és PfJ neszednek tovább hasznavehetetlen®' a pincékben és raktárakban s a ^ niszter felhívásának éppen az a célj** hogy ezeket is elővarázsolja rejtekhelyeikről és bevonja a nemzetgazd* sági termelésbeMit ér a papírhulladék? , A papírhulladékot nem ingyen ^ rik. Mászánként 4—5 pengővel l'8^ tik a beszolgáltatott papírhulladék* aszerint, hogy milyen papírból ált £ papírhulladékot egy erre a célra szült szerkezet segítségével bálákba P** selik, a bálákat vaspántokkal erős tik meg s igy indítják útnak rendel' tési helyre. Az országban körütbel ötven papírgyűjtő szerv működik, eZ* ket a kereskedelemügyi minisstéri"* felügyelete alatt működő Magyar ** piros Nyersanyag Beszerző KTT " silja, hogy a vagonokat hova iránuj sák. A gyárakban azután szortíroz®^ a beérkezett papírhulladékot, az anj* got megörlik, tisztítják, fehérítik azután uj papirt állítanak elő belő Külön gyűjtik és kezelik az njsjw papírhulladékot, az úgynevezett kuiaturát, aminek mázsájáért 14 P gőt fizet a papírgyűjtő szerv. Papírral tüzelni tilos A gyűjtéssel kapcsolatban gettünk Ablaka György törvényű® , sági taggal, aki a gyűjtés szegedi s** vezését végzi — Amióta a hulladékpapir SS^Lg se megindult, a miniszter rend®'^ értelmében bármiféle hulladékp®^), csak begyújtáshoz szabad felbas®, ni _ mondja Ablaka György. — ellenben papírral tüzelni, vagy j®^ más módon megsemmisíteni a ® $ dékpapirt. Minden felesleges, bfl 18 # vagy selejtpapirt fel kell ajánl be kell szolgáltatni, hogy a paP'^gf* tás anyagellátásának ezzel ^ segítségére legyen a társadalom- Jj 1 önösen fontos ez a mai időkbejt kor a papírgyártási nehézségek {ff> jelentős papírfelhasználásai zást tettek szükségessé. Az %f egész területéről hulladékanyag ^ májúban oly nRgv mennyiség" Jf got lehet összegyűjteni a I lentkező gondokat lényegesen [kenjem lehet ezen a módon.