Délmagyarország, 1942. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1942-11-04 / 250. szám

* fennálló rendelkezések ellenére ma­gukkal vigyék egész személyi vagyo­nukat. Meg van tiltva, hogy bázkö­zösségcnként 2000 kunánál nagyobb összegű horvát valutát kivigyenek, továbbá aranypénzt, ezenfelül bármi­lyen pénzt és mezőgazdasági szerszá­mokat (fnndus istructus). Az összes vagyoni kérdésekben pontos felvilá­gosítással szolgál az átköltöztetési bizottság felhatalmazott helyi német biztosa. Az átköltöztetendő vagyont felmentették mindenféle vám alól. Tárgyak, vagy értéktárgyak harma­dik személy részére való átvitele a legszigorúbban tilos. Kunában lévő készpénzt, amennyiben személyi tulaj­dont képez, bármilyen összegben az átköltöztetési bizottságnál kell beje­lenteni és majd az átköltöztetés befe­jezése után a birodalomban a nor­mális árfolyam alapján birodalmi márkában fizetik ki. Más részére pénz kivitele tilos. A megmaradt házakat, birtokot és leltárt beírják a vagyoni bizonyít­ványba, A dolgokat oívan állapo'ban kell otthagyni, hogy azok további iizembentarásra, illetve birtoklásra megfeleljenek. Az élelmiszerkészletét fel kell vjnnlani az »Agrária« német szövet­kezetnek megvétel céljából. Minden átköltöző vihet magával 1(1 napra való élelmiszert. Az állami nyugdijakat és biztosí­tásokat továbbra is ki fogják fizetni a birodalomban. Az átköltözfínek az áköltözés ide­jéig rendeznie kell a kereseteit, adós­ságait és követeléseit. Amennyiben ez alatt az idő alatt erre képtelen, ugy ezt be kell jelentenie az átköltöz­tető b'-zotisáffnak. A főszállásmesteri csoport, ahol az anyagnak parancsolnak! Válószín le* statáriális tárgyalás lesz a héten Szegeden (A Déliiuigvarország munkatársá­tól) Megittuk, hogy a rendőrség őrizetbe vette Kubik Imre küllői illetőségű foglalkozásnélküli em­bert, akit november 2-án éjjel fél tizenkét órakor a nagyállomáson teltenérlek, amikor agy nőikerék­párt ellopott A nála talált bőrönd­ről szintén kiderült, hogy lopott holmi, Kubik beismerte, hogy azt este 11 órakor lopta az állomáson. Tekintettel' arra, hogy mindkét bűncselekményt a kötelező esti el­sötétítés ideje alatt követte el, való­szinü, hogy bűncselekménye felet! a statáriális bíróság fog Ítéletei mondani. A jelek szerint rövidesen egy má­sik statáliális tárgyalásra is kilá­tás van Szegeden a közeinapokban. Hódmezővásárhelyen elfogták Sza­bó János Kisfaludy-utca Sl. szám slatti lakost, aki Illés Lajos nyu­galmazott csendőr házánál tyúkot lopott, de tettenérték. Illés kezében fejszével akarta ártalmatlanná ten­ni a betörőt, az azonban dulakodni kezdet: a nyugalmazol csendőrrel és eközbebn az elvett fejszével több­ször Illés fejére csapott. Illés fele­sége es a szomszédok a dulakodás zajára előjöttek és együttes erő­vel tették azután ártalmatlanná a betörőt, akit beszállítottak a ®ze­'gedi ügyészség fogházába. Ügye minden valószínűség szerint a sta­lar.áh's hiróság elé kerül. Az iítö életműd következteben je­lentkező bajuknál külÖDÖsen reny­he béimiiködésnél, alhasi vérpán­gúsnál és aranyeres bántahnaknál. a leraószetes "Ferenc József® ke­serűvíz rendszeres használata ál­tal gyakran igen jó eredményeket (Járni,. Kérdezze urna orvosa'! Keleti front, november hó. (Hon­véd haditudósiló század.) Itt kint nekünk a ^mindennapi kenyerünk* a Jóisten után elsősorban a hadse­regparancsnokság anyagi osztályá­tól függ. Ez röviden: a főhadiszál­lásmesteri hivatal. Erről a rendkivüli fontosságú szervezetről az otthoni napi életben vagy nagyon keveset, vagy éppen­séggel semmit sem hallottunk, j Hogv most mégis megemlékc­: zünk a főszállásmesteri hivatalról, amely itt működik, a küzdő ma­gyar hadsereg szivében, a hadse­regparancsnokság keretében — en­[ nek az a magyarázata, hogy nem ! szertnénk hálátlanok lenni azzal a szervezettel szemben, amely csöndben, de rendszerint emberfe­feletti erőfeszítéssel viseli a háború terhének igen tetemes részét. Az orosz fronton küzdő magyar hadsereg főszállásmestere — -a leg­íáradhatatlanabb vezérkari törzs­tiszt — kérdésünkre vázolta a veze­tése alatt működő szervezet össze­tételét és működését. A hadrakelt magyar hadsereg — mondotta — csak akkor teljesít­heti hiven s ősi tradícióknak meg­felelően feladatát, hogy ha nemcsak lelki, hanem anyagi szükségleteit a lehetőségekhek képest, minél töké­letesebben kielégitjiik. Elképzelhe­tő, hogy hadseregünk tökéletes ütő. képességének fenntartásához és pótlásához milyen sokféle és mi­lyen nagymennyiségű anyagra van szüksége. A vezetésem alatt álló szervezel sokszázféle anyag szállí­tásáról és szétosztásáról gondosko­dik. A mi feladatunk, hogy a veze­tés irányelveinek megfelelően a há­borúban az anyagnak, térnek és időnek harmonikus összhangját biztosítsuk. A legnagyobb problé­mát, különösen a mai mozgóhábo­ruban. a szállítás jelenii. Ahogv a technika fejlődésével az igények is megnövekedtek minden téren, ép­pen ugy óriási különbség tapasz­talható a mult és a mostani világ­háború anyagi vonalán is. — Rengeteg uj ismeretlen szüle­tett. Ezeket elneveztük x-eknek ... Ezek a mi közvetlen ellenségeink, elsősorban ezekkel kell harcolnunk Le kell küzdenünk, meg kell fejte­nünk ezekét az ismeretleneket. — Más a feladatunk támadásban és megint más. amikor védelemben vagyunk. Egyszer a lőszer előbbre­való, máskor pedg az élelem a fontosabb, de örökösen szállítani kell! Hatalmas szállítóvállalat va­gyunk. amely nagy tételekkel szá­mit. Vasúton, gépkocsin, lóvonta­tásu szállítóeszközökben viszünk emberi és anyagot oda, ahová a hadvezetőség parancsolja. Ennek a nagy apparátusnak hibátlan műkö­dését négy főcsoport látja el: az élelmező-, lőszerszállító-. üzein­anvagi és egészségügyi szolgálat. Nem célom, hogy most ezeket rész­leteiben is ismertessem, inkább a mostani, időszerű problémákra mu­tatok rá. amelyek a polgári közvé­leményt is érdekelhetik. Előveszem azokat a bizonyos x-cket... — Az első x az őszi esős időszak beállta, amit a németek nagyon ta­lálóan Scblammperíode néven is­mernek. ök már W tapas^ta) átok­kal rondelkesnek ÍSBÖtl f téren is. Ami az utvonalakat illeti, itt szá­motlevő különbség uralkodik a többezerkilométeres szovjet arcvo­nal mentén. Más terep volt az, amelyen tavaly harcoltunk és más az itteni. A Schlammperiode — bála Istennek —- késik! A lakosság szerint is," régen volt ilyen szép. hosszú ősz errefelé. Szerencsénk, hogy a talaj nagyrészt homokos és igy az esős időszak bekövetkezte után is sokhelyen könnyen megold­juk a feladatunkat. Minden reggel figyeltük a fecskéket, ők voltali a mi meteorológusaink. Sokáig gyü­lekeztek és későn, szeptember köze­pén indultak útnak ... Ezt jó jel­nek vettük és nem is csalódtunk. — A szállítás x-ei közé sorolhat­juk a légi- cs helyenként még az orvlövészveszélyeket is. Ebben a világháborúban nemcsak a közvet­len harcban levő csapatok, hanem a mögöttes területeken működők is állandó életveszedelemben teljesitik szolgálatukat. Embereink minde­nütt ki vannak téve a légitámadá­soknak. Ha hozzászámítjuk, hogy nem egyszer robbanó- és gyújtó­anyagokat szállítanak, elképzelhet­' jük, hogy olyan munkát végeznek, ami nem gyerekjáték. Az orvlövész­veszély meg orosz specialitás, amelyről eleget olvashattunk a la­pokban. — Ujabb x a tél. Ki tudná meg­mondani előre, hegy milyen lesz az idei fagy? Mindegy! Fel kell ké­szülnünk, a lehető legjobban. Gon­doskodnunk kell katonáink megfe­lelő téli ruházatáról, élelmezéséről és lőszerszállitásáról. Hosszú vona­tok hozzák tehát a téli felszerelése­ket. ruhanemüeket, siléeeket, na­gyobb kalóriát adó élelmiszereket, üzemanyagot, löszeit stb. Jön az összegyűjtőt ajándék-ruhanemű is. amit áldozatkész közönségünk adott össze. Számolni kell a hófúvással is, ami szintén uj x... Munkásszá­zadokat szerveztünk és állítottunk fel, mert az utak járhatósága talán télen még fontosabb, mint a nyári időszakban. Útjelző póznák hosszú sora mutatja az utak két oldalán, hogy a jármüvek a többméteres hó­fúvásokban merre haladhatnak, ne­hogy elsüllyedjenek. Nagy hidegek­ben megfagy a gépkocsik hűtővize, ez is: x. Erről is gondoskodtunk. Uj, téli olaj kerül a motorokba. Beszélgetés közben cseng a tele­fon. Valamelyik seregtest anyagi szolgálatának tisztje jelentkezik. Rövid katonás szavakat hallunk s a íőszállásmester az asztala jobbsar­kán elhelyezel praktikus kapcsoló táblához nyúl. Két-három telefon­zsinórt kapcsol össze. Gyors megbe­szélésre kerül a sor, amelybe be kellett vonni több előadót, szakem­bert és a jelentkezett seregtest szomszéd alakulatából is valakit-.. Neveket hallok. A jelentkező egyik vezérkari százados halkan magya­rázza: — Most egyszerre négy telefon van bekapcsolva. Ez az úgynevezett ttlefon-konferencia. Nines szükség hosszadalmas levelezésre, táviralo­zásra. Ha a szükség ugy kívánja, pillanatok alatt lehel dönteni nagy. fontosságú kérdésekben. A konferenciáknak vége. A fő­sgáJlúsmesterr folytat ia beszédet: — Nem igaz. hogy a háborúhoz: csak pénz, pénz és pénz kell! — mondja. — Ez talán merészen hangzik, de igy van. A modern, sikeres hadviselés három alapfelté­tele az anyag, a munkaerő és a szállítás! Az uj eszmék és uj viszo­nyok: uj terveket és uj megoldáso­kat követelnek, hiszen a mai há­ború a totális erőfeszítések hábo- J ruja. Éppen egyik legnagyobb mai hadvezér mondotta, hogy ő a leg­szerencsésebb vezető, mert csupán egyetlen tényezőt ismerhet: a >kell«-t! A küzdelembe a nemzetek teljes erejét latba kell vetni- Most nem szabad felvetni azt, hogy a háború mibe kerül. Ez nem jelent pazarlást, — sőt: nagyon fontos a legnagyobb takarékosság. De csakis ott, ahol keresztülvihető és nem megy a siker, a csaták, ütközetek rovására. A harc sikerét nem le­het meghiusilani a szűkmarkúság­gal. Az eddigi eredmények megmti­latták, hogy melyik az az irány, amely felé haladnunk kell, bizunfc abban, hogy a hadiszerencse to- J vábbra is kitart mellettünk és min­den erőnk megfeszítésével elérke­zünk a végső győzelemhez) Hortobágyi Jenő hadnagy. Magyar katona A lakásommal szentben egy örszá­szad alkalmi szállása van. Nyáron ax épület melletti nagy udvarban főzték az ebédeket s itt étkeztek a katonák. Az udvar vasrácsa előtt az utcán, már jóval az ebed elkészülte előtt szur­tos kis kolduló gyerekek s rongyok­ba öltözött vén koldusok gyülekeztek. Élvezettel kóstolgatták a levegőben terjengő ételillatot s rozsdás lábasaik­kal zörögve terelték magukra a ka­tonák figyelmet. A jószívűségtől vár­ták ebédjüket. Soha nem vártak hiá­ba. A teliinert katoriöesajkákban min­dig maradt .számukra jóféle gulyás vagy főzelék maradék. Az utca nyo­morultjai jól éltek a katonakoszton. Régóta figyelem a lassú tempóban ka­nalazó katonákat s * katonák ágról­szakadt kasztosait. Különösen feltűnt egv hatalmas szálfatermetű honvéd, aki minden alkalommal ebédjének nogv részét szétosztogatta. A nyár etniult, a konyha s az ebé­delő katonák az épületbe vonaliak. A hívatlan kasztosok nagyrésze elma­radt, esak egy üreg koldus lézengett óraszám továbbra is a vasrácsos ke­rítésnél. Meglestem mire vár. Nem kellett sokáig leselkednem. látom » szálfatermetű hatalmas honvédemet/ amint jókora kenyérrel s félig telt csajkájával jön a rács felé. Közömbös arccal kaparta át az öreg koldus rossz fazekába az ctelt Hozzáléptem, meg­szólítottam. — Vitéz ur, éhes marad!? Látom minden nap elosztogatja étele javaré­szét. Ilyen nagy embernek jól kell táp­lálkozni ... Gyanakodva fogadta a megszólítást, majd ímmel-ámmal válaszolt: — Az embörtick kicsi is ölég! A marha zabál örökké. A szegénnek a takarékja, amit espórul a hasAtu'. Most nem a magamén élők. ninc® iniért spórolni... segjtök hát a nyo­morultakon f 0) mmmmt* Olvassa a Délnianvarországot hirdessen a Beírna gyarországbafl' mmm mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom