Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)

1942-10-29 / 246. szám

Gazdag programotyaiósiiotti Anyagellátási probtémáKrói tárüijalf a hercsbcűclml í% iparkamara vífcmÉnpcz© bizottsága Miniszteri értekezlet elé ferlesztfk a zárórával kapcsolatos kívánságokat meg a mnlt évben a Szegedi Egyetemi Ifjúság (a. Délmagyarország munkatársától) A szegedi egyetem hallgatóinak egy­ségszervezete, a Szegedi Egyetemi If­júság szerda délben tartotta a Szuko­váthy-téri bölcsészeti egyetem auditó­rium maximumában évnyitó nagygyű­lését a diákság nagy és lelkes érdek­lődése mellett. A nagygyűlésen megje­lent dr. Fröhlieh Pál rektor, dr. Halász Pál esperes-plébános, ka­nonok, a professzorok közül pedig dr. Veress Elemér, dr. G regu ss"Pál, dr. Bartucz Lajos, dr. Banner János, dr. Kolthay-Kastner Je­nő & dr. Koch Sándor. A nagygyűlést Koch professzor, a SzEl tanárelnöke nyitotta meg, kije­lentette, hogy az ifjúság felkérésének szivesen tett eleget, amikor a szervez­kedés élére állott, mert a SzEI megte­remtését szükségesnek és hiányt pót­(A Délmagyarország munkatársá­tól) A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara véleményező bizottsága mult év tavaszán történt megbíza­tását a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter megvonta, egy­ben a visszafoglalt Bács-Bodrog vármegyei területek ipari és keres­kedelmi érdekeltségeire figyelem­mel uj véleményező bizottságot ne­vezett ki. A közelmúltban kinevezett uj vé­leményező bizottság dr. Koeson­dy Gyula miniszteri osztálytaná lónak tartotta. A diákegység megingat- csos, a kereskedelmi és iparkama­hatatlan alapjai ma már le vannak ra miniszteri biztosa elnöklése alatt rakva. Hangoztatta, hogy a SzEI mun- szerdán délelőtt tartotta első ülését. ÍÍ£Í?Í£ IS- Sí'6" haU" Dr. Kocsondy Gyula miniszteri gatója sem vonhatja ki magát ... ...... ... TT .i. Ezután Fröhlieh rektor szólt blztos megnyitójában vitéz Horthy A napirend következő pontján dr. Cserzy Mihály titkár az iparjo­gositványok felülvizsgálásának kér- mÍnisZterT"bi^t"cU deserol tartott ezután előadas , a kan;;,ra amelyet a visszafoglalt Délvidék ben feltétlenül kívánatosnak és megvalósitandónak tartja azt, hogy a vidéki kereskedők raktárkészlet­re kapjanak lemezanyagokat, hogy ezáltal az érdekeltek kiszolgálása gyorsan megtörténhessen, örömmel üdvözli a kamarának az anvaghi­valalnál ezirányban tett intézkedést. Inokai Tóth Lajos (Szentes), A n i s i c h Ernő (Zombor) felszó­lalása után dr. Kocsondy Gyula rámutatott arra, a kamara munkásságának igen nagy részét az anyagellátási területen kíván a kormány elren-1 kérdések megoldása alkotja. A ka de ni. Rámutat arra, hogy az ér-' mara mindent elkövet, hogy az ér­dekeltseg köréből általános kivan- dekeltek ellátása megjavuíjon. ságként hangzott el az iparjogosit ványok felülvizsgálata. Bejelenti Ezután dr. Szekeres Ferenc segédfogalmazó a kisipari árszahá­az ifjúsághoz. Megemlítette, hogy a hagyományok szerint amikor kiüldöz­tök a törököt Magyarországról, az utolsó török az országhatárnál visz­szafordult és megátkozta a magyaro­kat, hogy soha ne legyen közöttük egy­ség. Az átok ugy látszik fogott, mert évszázadokon át a széthúzás és a vi­szálykodás gyengítette a nemzet ere­jét. A Szegedi Egyetemi Ifjúság 1940­ben elhatározta, hogy megtöri ezt az átkot és megteremti a diákegységet. Ez a törekvés máris sikerrel járt s további működéséhez szerencsét kí­vánt az ifjúságnak. A rektor Dagy tetszéssel fogadott szavai után Zalányi Sámuel Vörös­marty Mihály egyik versét szavalta el, majd Nyikos Gyula, a SzEI ifjúsá­gi elnöke tájékoztatta a megjelenteket az eddig végzett munkáról és elért eredményekről. A SzEI a mult évben gazdag programot valósított meg. Tar­tott 24 tanácsülést, 5 nagygyűlést, igen sok munkaközösségi összejövetelt. Ko­lozsvárott háromnapos egységnapokat rendezett, a hallgatók nyáron önkéntes munkatáborban dolgoztak. A tél fo­lyamán kéthetes népfőiskolai tanfo­lyam volt a szegedi egyetemen a SzEI rendezésében, az ifjúság közvélemé­nyének az egység felé irávitására Pé­csett, Debrecenben és Kolozsvárott te­vékenykedett a SzEI, kiadta a Szegedi Hid öt számát és a Fhlogiston három számát, 6000 példányban három röp­iratot bocsátott ki, amelyekben a Tu­rul válságával és az egységmozgalom­mal foglalkozott. Részt vettek az uju­sági nagybizottság balatonszántódi gyűlésén, a Magyar Szó munkaközös­ség hét műsoros délutánt rendezett, Tápén megindult az etnqgráfiai és szo­ciográfiai gyütés s ez a munka most is folyik. Nyikos Gyula beszámolója után Tapodi Dömötör, a SzEI alelnöke a jövő feladatokat és munkaprogramot ismertetve kijelentette, hogy a munká­ba be kell vonni az egyetem minden hallgatóját. Az idei tanévre tiz nagy­gyűlést terveznek, tartanak zenés iro­dalmi délutánokat, ismét rendeznek népfőiskolai tanfolyamot, december első napjaiban magyar képzőművészeti kiállítást rendeznek az uj magyar mű­vészek alkotásaiból, rendeznek egy Zrinyi-estet, amelyet a rádió is köz­vetít, tartanak honvédestet, a szeged­környéki ásatások sikerének előmoz­dítására régészeti munkatábort szer­veznek s ennek a tagjai közreműköd­nek az ásatásoknál. Rendeznek népi tánctanfolyamokat s arra törekszenek, hogy a város lakosságával megismer­tessék a SzEI igazi lényegét. A nagygyűlés utolsó számaként Z a­lányi Sámuel a debreceni egység­mozgalom üzenetét tolmácsolta, majd a Himnusz hangjai mellett véget ért a nagygyűlés. István kormányzóhelyettes Hősi haláláról emlékezett meg. A meg­emlékezést a véleményező bizottság állva hallgatta végig. Megemlékfc vegul, hogy a minisztérium a vo- lvozás ujabb fejlődését ismertette natkozó rendelettervezetet eloké- ^ bejelcntette< hogy a kamarafei­sziti. Becskeh ázy Sándor (Uj-; terjeszlést készit arra vonalkozó­videk) felszólalásában rámutat arra, . h a köny veket nem vezető hogy az iparjogoeitványok felül- j kisiparosoU részére is engedélvez­vizsgálatára magyar szempontok-j bessen a kamara a rendcletben bol is igen nagy sznkség van. , megadoU irányrezsikulcsoknál ma­Dr. Gyuris István htkár a' abb rezsikulcsok megállapítását, színleges iparűzés kérdéséről tartott A napirend köVetkező pontján dr. Demény Alajos főtitkár adókér ­előadást. Az anyagellátási kérdésekről dr. Lengyel István segédfogalmazó beszélt. Rámutatott arra, hogy a zett a ezután' a miniszteri biztos háborús anyagszükséglet következ­dr. Glattfelder Gyula csanádi tében nagy az anyaghiány, nn^d megyéspüspöknek kalocsai érsekké sorra vette a legszükségesebb ipari történt kinevezéséről. Bejelentette, anyagokban jelentkező ellátási hogy a kamarához tartozó ipari és zavarokat. Bejelentette, hogy a ka­kereskedelmi érdekeltség nevében mara állandó figyelemmel kiséri a a főpásztorhoz üdvözlő levelet jut- kérdést és minden erővel a felme­tatott el. Bejelentette, hogy dr. rült panaszok megszüntetésére tö­Szász Lajos közellátási minisz- rekszik. ter kineveztetése alkalmából táv­iratban üdvözölte. Végül bejelen­tette, hogy három évvel ezelőtt ne­vezték ki dr. Varga Józseiet ke­reskedelem- és közlekedésügyi mi­niszterré. Javaslatára a véleménye­ző bizottság a jubileum alkalmából üdvözlő táviratot intézett a minisz­terhez. A véleményező bizottság dr. Varga József minisztert nagy tapssal ünnepelte. Dr. Kocsondy Gyula miniszteri biztos ezután az uj véleményező bizottság megalakulásáról emléke­zett meg. Arra kérte a kinevezett bizottsági tagokat, hogy támogas­sák a kamarái az ipari és keres­kedelem érdekében kifejtendő munkásságában. Dr. Hunyadi János, a kamara jogtanácsosa napirend előtti felsző. íaiásában felhívta a kinevezett bi­zottsági tagok figyelmét arra, hogy támogassák a kamarát az uj magyar élet megteremtésére irá­nyuló reformtörekvéseiben. Varga István a Baross Szövet­ség szegedi szervezete nevében kö­szönetét nvilvánitja a kamara ve­zetőségének a véleményező bizott­ság uj összeállilásáért désekről tartott részletes előadást. A Az előadás után Ketting Lajos (Szeged) konkrét adóügyi panaszo­kat sorolt fel. Az indítványok során K ré­ti eisz Géza (Baja) felszólalásában kifogásolta azt, hogy egyes papir­kereskedésekben olyan nyomtatott felhivás van kifüggesztve, amely a papirkiszolgáltatást vidékiek ré­szére megtiltja. Kéri a kamara kőz­™ , , . , ... ben járását. Telek Andor (Hodmezővasar- , Dietricb Emil (Szeged) és hely) kifogasolta a textiláruk el- Szereda5 József (Szeged) fel­osztásának jelenlegi rendszerét. Ja- szólalása után megállapította a vé­^f^LS^?®",!:.-.!2 leményező bizottság, hogy tévédé­ről van szó. tervgazdálkodás alapján való el­osztására. Feltétlenül biztosítani kell azt, hogy az egyes városok la­kosságuk számarányának megfe­A napirend után dr. Kocsondy Gyula miniszteri biztos bejelentet­te, hogy Szeged törvényhatósági lelően részesüljenek _ texl^nyog- november 15.én díszpolgárává avatja dr. Varga József iparügyi minisztert. A kamara érdekeltsé­gének nevében ugy érzi, kötelessé­get teljesít, amikor ezzel kapcso­latban az érdekeltség háláját akar­ja kifejezésre juttatni, amikor ez­zel a munkáért, amelyet a minisz­ter az ipar és kereskedelem keresz­tényesitése érdekében végzett. A véleményező bizottság egyhangú helyesléssel vette tudomásul a mi­niszteri biztos bejelentését. Dr. Kocsondy Gyula a vélemé­nyező bizottság ülését, berekesztette. kiutalásban. Ketting Lajos (Sze ged) kifogásolja, hogy az import textiláruk haszonkulcsát a kor­mány leszállította. Ennek következ­tében ugyanis csak ráfizetés mel­lett lehet a külföldről árut behoz­ni. Feltétlenül szükségesnek tartja az utánpótlási ár kérdésének ren­dezését. Arra kérte a kamara veze­tőségét, hogy támogatásával tegye lehetővé a keresztény magyar ke­reskedelem megmentését. Lend­vay Lajos (Szabadka). A vezetése alatt tálló szabadkai Baross Szövet­ség nevében bejelenti, hogy a szö­vetség textilszakosztálya általános helyesléssel fogadta a textiláruk el­osztására készített tervezetet. Véle­ménye szerint szükség van a beho­zatali nagykereskedésnél is kijelö­lésre. Vitéz Szijjártó Szabó rA napirend tárgyalása során dr. Sándor (Orosháza) felszólalásában Demény Alajos főtitkár a kama-jhelyeselte Telek Andor áruellátá­ra 1942 junius—október havi mű­ködésről számolt be. A „beszámolót a véleményező bizottság hozzászólás nélkül tudomásul velle. Dr. Demény Alajos főtitkár ez­után az üzleti záróráról szóló 1942: VI. tc. életbeléptetéséről és végre­hajmásáról tartott előadást. Vázol­ta azokat a kívánságokat és észre­vételeket, amelyek az érdekeltség köréből a törvény végrehajtásával kapcsolatban felmerültek és bejen­tette, hogy minsizteri értekezlet elé kívánják terjeszteni a felmerült kí­vánságokat. sára vonatkozó javaslatát Wag­ner Ferenc (Szeged) tiltakozott az ellen, hogy a textilanyagok elosz­tása kizárólag nagykereskedők ut­ján történjék és kéri, hogy a régi textilkereskedők is mint a múltban ugy a jövőben is vásárolhassanak közvetlenül. Joanovits Ferenc (Csongrád), Koller Lajos Hód­mezővásárhely) felszólalása után Lendvay Lajos (Szabadka )af.t kér Munkácson át Lavocznéra utazzanak a keleti frontra menő honvédek Budapest, október 28. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Mindazok a honvédegyének, akik 1942 november 1-én, vagy azután utaznak a keleti harctérre. Munkácson át Lavocznéra utazzanak továbbirányításuk végett. Budapest Keleti-pályaudvarról 1942 november 1-töl Hatvan—Miskolc—Sá­toraljaújhely—Csap—Munkácson át közvetlen vonat közlekedik Lavoczné­ra, amelyre ezeken az állomásokon harctérre utazó honvédegyének felszáll­hatnak. Erre a vonatra a Budapest Keleti-pályaudvaron levő rendészeti és katonagondozó parancsnokságoknál helyjegyet lehet kapni. A harctérre utazók október 31-töl te hogv a zsidók zárassanak ki mÜ*** irányba való utazást ne kísérelje­1 ni-uLÓ !.,V,LS I <1 1} i T"<* meg mert vasúti összeköttetést épületfak. resUi désbol B r u c k- > k:)pnak ég g hi4bfmild atazással ner fcde ySzcged.) r- vaslemez fel-J fH, s|eges fáradságot okoznak maguk­használó iparosok ellátása érdeké nas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom